Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

Már pácolják a húsvéti sonkát öt és fél vagon friss húsból készült sonkát sóznák és pá­colnák á Kaposvári Húskombinátban. Bőven lesz kötözött sonka és háziasán készített füstölt sonka, mivel a megye igénye négy és fél vagon füstöltáru. 100 mázsát Budapest­re, 50 mázsát Pécsre szállítanak, s a kész áru már hűsvét előtt két héttel az üzletekbe kerül. Rádiójegyzet Bikasirató A rádió »rajtakapott-« egy sikeres mű friss előadásán. Idejében fölfedezte Devecseri Gábor Bikasirató című orató­riumát, amelyet az Irodalmi Színpad mutatott be. Ismere­tes, hogy egy-egy pesti si­ker milyen sokára jut el vi­dékre. Most iziben megtörtént ölest, a bikát nem kérdezik a felvétel, s a rádió bemutat- meg, hogy akar-e halálra mé­ta a Bikasiratót. nő küzdelmet vívni. — »Ami a bikaviadalokat V s egy nagyszabású tiltakozás sá duzzadt keze alatt a mű. Lorca A torreádor sirat ója is inspirálta a szerzőt, mégis: Devecserinél a bikaviadal, ez a véres játék más hangsúlyt kap. Azt mondja: az ember, a viador maga választja az »Ejtsünk könnyet a bikáért is.*« Amit csak az egyik fél akai — ilyen a bikaviadal —, őzt bontja ki a szerző, s gondola­tai az antik kultúrától a máig ívelnek. Dévecseri munkássá- , adnak szintéziséül is fel'og, spanyolországi ut- hoto K B klasszikus veretű a illeti, én bikapárti vagyok« — kezdi a tulajdonképpen költeménynek induló művet a szerző. A mintegy 40 perces oratórium aztán feleletet ad, miért ez a kihívó hang. De­vecseri járói hazatérve — vetette pa- költemény, amely a kegyetlen­pírra a Bikasirató sorait. Üti Seg ellen szól. beszámolónak szánta a verset, H. B. Csökkent a szolgáltatások aránya A KISZÖV közgazdasági osztálya értékelte a múlt év eredményeit, megállapította, hogy 505,5 millió forint érté­kű munkát végeztek a megye huszonhat kisipari szövetke­zetének tagjai. 42,6 millióval, azaz 9,2 százalékkal többet, mint 1969-ben. 1969-bén még öt szövetkezet termelése volt tízmillió alatt, tavaly mind­össze három szövetkezet nem Madzagugyben pékeknél Ki tudja hányadszor s ki tudja, hány ígéret ellenére- ismét oda nem illő dolog a kenyérben: egy jó ,tí? centi hosszú, akkurátus kis mad­zag. Nem hinném, hogy az étvágyát különösebben fokoz­ná. S ez annál is kellemet­lenebb, mert a vásárolt fehér kenyér friss volt, ropogós, kí­vánatos. A Mártírok terén a kenyérszaküzietben vásárolta egyik olvasónk, és az üzlet melletti pékműhelyberi ké­szült. Ellátogattam a friss pékáru illatával teli műhelybe, hogy érdeklődjem, hogyan kerülhet a madzag a kenyérbe. Nem tudtak megnyugtató válaázt adni. — A liszt, gépi szitán ke-, resztül kerül a dagasztó üs­' öltbe, tehát teljesen ki van zárva, hogy zsákmadzagot süssünk a tésztába — mond­ta Szilágyi Zsigmond üzem­vezető. — Mégis benne volt. — Talán a só. Sószitánk nincs, és amíg nem szerez be ilye rí vá'ialat. addig ilyen ügyben nem is tudjuk vállal­ni a felelősséget. Valamit pedig tenni kell. Az ilyen esetek meglehetősen g-\"á o-: rtlaá 1-őt-három hozzánk ■ -ríler ’is . i - :ik dolog, ah ért m. miért nem intézkedtek már régen az il­letékesek. cs. r. érte el ezt az értékhatárt. Ti­zenöt ktsz termelt, tíz- és húszmillió között, s egy szö­vetkezét termelése haladta meg az ötvenmillió forintot. Nemcsak a termelés emel­kedett, hanem a létszám is. 6160 ember dolgozik most a ktsz-ekben, háromszáztizen­kettővel több, mint az előző évben. (A termelők átlaglét­száma négy százalékkal, a nem termelőké hat százalék­kal emelkedett.) A szövetkezetek javítás­szolgáltatási tevékenysége nem hozta még a kívánt ered­ményt. Mindössze félmillió forinttal nőtt a szolgáltatá­sok értéke, részaránya pedig 1,1 százalékkal csökkent. , WÉHM AZ .MSZMP SOMOT MI6TII IIZOTTlAOÁNAK LAPJA TARKA SOROK XXVII. évfolyam, 49. szám. Szombat, 1971. februái 27. Hölgyem! Mit visel a nyáron? Vitathatatlan, hogy korunk divatdiktátorainak egyik leg­nagyobb ötlete a miniszoknya volt. Ideig-óráig még a tex­tilgyárak is tudomásul vették, hogy harminc centimáternyi szövetből is készíthető női ruhadarab, de amikor a lá­nyok és asszonyok vérszemet kapva húsz centire redukálták izoknyahpsszigényüket, az ipar nem bírta tovább,-s bedobta a midit és a maxit. Ez a három méret vív most élethalálharcot. S hogy ki ke­rül ki győztesen? Ezt sem a divat irányítói, sem a textil- cézárok, de még a fogyasztók sem tudják. A Hamburgban megjelenő ' epes hetilap, a Stern próbált legutóbbi számában rendet teremteni a lábakon, s ezer- kétszáz lánytól és asszonytól kért sleményt a szoknyák- kabáti. hosszáról. A higyek egyöntetű véle­ménye íz volt, hogy nem en­gedik aefolyásóltatni magu­kat (deszáp is volna ezt meg­érni!), kizárólag azt veszik fel, amjnekik tetszik, s ami­nek a v-.eléséhez kedvet érez­nek. — Jó, jó! — érvelt a lap riportere — De mihez van kedvük? Milyenlesz a tavaszi-nyári divat? Tizenha évestől az ötvenki­lenc éves dámáig mindenkit megkérdezek ez ügyben. A válaszokat rendszerezték, s ennek náhny adatát mi is közreadjuk A megkérdezettek hetvenhá- rom százalika hű marad egy- egy ruhahoszhoz, csupán hu­Új szakközépiskola Barcson Vízügyi szakembereket képeznek Szeptembertől Barcson egy új szakközépiskolában kezdd; meg az oktatást. A vízügyi szakközépiskola vízépítési és vízgazdálkodási ágazatán a ta­nulók korszerű általános mű­veltséget szerezhetnek, négy évi tanulás után szakmunkás- és ennél magasabb rendű ké­pesítést kapnák. így például kivitelezői munkakörben he­lyezkedhetnek el, vagy kitűző szakmunkásnak, vízügyi mű­vezetőnek. építésvezetőnek. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nem bővél Írednek vízügyi szakemberek­ben. Éppen ezért igen nagy kereslete lesz már az első végzős csoportnak. A fiatalok viszont kevésbé ismerik még megyénkben a vízügyi szak- középiskola lehetőségeit Hol és milyen munkát vé­gezhetnek a vízügyi szakérett­ségivel rendelkezők? Elsősorban mezőgazdasági és a mezőgazdaságba telepe­dett ipari jellegű üzemágak igényeinek ilyen szakembert. Azok, amelyeknek egyebek kö­zött vízgyűjtéssel, víztárolás- sel, öntözéssel kapcsolatos problémákat kell megolda­niuk. Vízügyi szakember ter­vezi ég építi meg a csatorna­rendszereket, ügyel a szántó­földek, legelők, rétek vízház­tartásának egyensúlyára. Sok szakember kell a halgazdasá­gokhoz is. Egész Dél-Dunántúl szak­ember-ellátottságát ez a szak­iskola igyekszik majd bizto- tosítani. Az első osztályba harmincöt-negyven tanulót vesznek föl, s a távolabbi he­lyekről járó fiatalok teljes kollégiumi ellátást kapnak. szónkét százalék cserebe léli a minit a maxival, a maxit s midivel, és a többi, és a töb­bi... 1 Télen a lányok és asszonyok^ túlnyomó többsége jól érzi magát a hosszú kabátban és ruhában, s ezzel mi is egyet­értünk. Férfitársaink szeme inkább aggódó tekinteteket vet mínusz öt fokban a szok­nya alól kikandikáló térdekre, mintsem sóvárgóakat, de nyá­ron természetesen fordított a helyzet. Ezt a lap is bizo­nyítja, pontosabban a megkér­dezettek. Ugyanis a harminc éven aluli hölgyek hatvankét százaléka szavazott a minire, harminckét százalékuk hord olyan szoknyát, amely a tér­det szabadon hagyja, s csu­pán huszonnyolc százaléka tört lándzsát a midi és a maxi .mellett. A harminc év fölöttiek már óvatosabbak. Itt kilenc száza­lék visel minit, huszonkilenc százalék büszke a térdéré, s neevvenegy százalék veszi fel a hosszú ruhát. Bárki megkérdezheti ezek után, hogy mi ebből a tanul­ság? Mennyiben vonatkozik ez a fölmérés a magyar hölgyek­re, illetve milyen következte­téseket lehet levonni a nyu­gatnémet lányok és asszonyok véleményéből? Szerintünk kettőt. Az egyik; hogy valóban hordják azt, ami tetszik s jól áll nekik. A másik viszont az, hogy néha­napján legyenek tekintettel az árakra is... S. G. Aforizmák Egyetlen bolond több állítást képes megcáfolni mint ahányat száz filozó­fus bizonyítani tud. (Latin mondás) *> • ® Ha az ember igazi ellen­félre bukkan, határtalan bátorság költözik belé. (Franz Kafka) • • • A titok nem titok ak- cor, ha létezéséről senki lem tud. (Leopold R. Nowak) * • • N’eni szükséges otrom­bái ak, neveletlénnek len- nec; az udvariasság ma­gában hordja az imperti- nencia minden árnyalatát. (Jean-Louis Forain francia karikaturista) • * • A szó igen csekély érté­kű dolog. Ezért van az, hogy az emberek lépten- nyomon szavukat adják. (Francia mondás) Az angol postás-sztrájk bélyegei Minthogy Angliából a pos­tás-sztrájk idején is továbbí­tottak leveleket, különböző cé­gek a postaigazgatóság bele­egyezésével postai szükség­szolgálatot szerveztek. A to­vábbítás költségeire még bé­lyeget Is előállítottak. Az így bérmentesített küldeményeket Angliából különböző utakon juttatták Európába. Így pél­dául az egyik, Londonból a belgiumi Ostende-be küldött levelet Ostende-ben látták el belga bélyeggel, odáig csak szükségbélyeg volt rajta. A levélhez csatolt feljegyzésen a Baleset a délutáni csúcsforgalomban londoni British Local Stamp Club azt adja tudtuk hogy a szükségbélyeg tízezer példány­ban készült és első ízben 1971. január 26-án adták ki. Ez a szükségbélyeg az Euró­pába irányuló küldemények számára szolgál, hasonló bé lyegeket adtak ki az Egyesült Államokba, Kanadába, Auszt­ráliába, a Távol-Keletre stb. szóló küldemények számára is. Ügy tudják, egy »sztrájk-bé­lyeg« Sir Rowland Hill arc­képét ábrázolja, aki annak­idején 1840-ben Angliában a világ első bélyegeit hozta for­galomba. Bár ezek a szükség­bélyegek nem hivatalos ki- adásúak, érdekességük miatt valószínűleg hamarosan felfi­gyelnek rájuk a filatelisták is. Szerencsés kimenetelű baleset történt tegnap délután Kaposváron, az Április 4. utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésénél. Egy JA 38-8J rendszámú-taxi összeütközött a posta PA 06-46 rendszámú gépkocsijával. Személyi sérülés nem történt. Szerelő-automata A japán Hitacsi cég olyan automatát szerkesztett, amely­nek segítségével tervrajzok alapján gépek részegységeit lehet összeszerelni. A »Mark— 1« típusú automatát két spe­ciális kamerával és egy műve­leti mechanizmussal látták el, ez utóbbit pedig a vezérlést végző elektronikus számító­géppel kapcsolták össze. Az első kamera »megnézi«, »leszámolja« a szereléshez ké- ! szített műszaki rajzot, a má­sodik kamera pedig »felisme- ! rí« az alkatrészek formáját, i méreteit, helyzetét. , Az elektronikus (számítógép ' ’. kameráktól kapott adatok ' '.lapján meghatározza a szere- ■ ési munkálatok sorrendjét és j az alkatrészek elhelyezkedésé- \ nek szükségességét. Az úgyne­vezett műveleti részegységben ■'.zervmechanizmusokat és irá­nyító blokkot alkalmaznak, « •ezek biztosítják a három tr beli tengelynek megfelelő e’ mozdulást, a tengelyek körül forgást, s az összeszerelésre kerülő alkatrészek »felmarko- lását«. Megnyugvás Izgatott néniké érkezik az állomásra: — Tessék mondani, ré­gen elment már a vonat? — Alig egy perce! — Hála istennek! Már féltem, hogy nagyon elké- sek... Bigámista — Mondd, ki a bigá­mista? •— Akinek eggyel több felesége van, mint kel­lene. — Akkor én bigámista vagyok! — Miért? Hány felesé- ged van ? — Egy. Okoskodás — Maga miért nem vett részt az ülésen 1 — Kérem, én csak fél­állasban dolgozom itt. — Na és? Az értekezlet felénél szépen lelépett volna! Rakoncátlan gondolatok Erős akarattal, szívós­sággal és kellő szorgalom­mal bárki elérheti, hogy jelentéktelen maradjon. • • • A citrom is tönkremegy, ha kifacsarják, mint a citromot. • • * Emléktáblával kellene megjelölni egy helyet, ahol soha sem történt semmi. Z. folyton azzal ijeszt­get bennünket, hogy ő költő. A ' • • » Sok nagy művel talál koztam, de az utóbbi idő­ben egy villanyszámla volt számomra a legmeg­rázóbb olvasmány. SomggiNéplap Az tVlSZ-VlF Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinra Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinra S. u. 2. Teleíon: 11-51b. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti, a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postah5vatrlóknál és postáskézhesftőknél. Előfizetési der’ hónapra 20 Ft. Indev • 25 0G7 iveszült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. u. 6. Felelős vezető.: Mautner Józaet

Next

/
Thumbnails
Contents