Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
Visszafelé folynak majd a folyók Helikopter a mocsár fölött — Merész terv a megvalósulás küszöbén Fizetnek a vízi erőművek Az éfacsony fá’ lassan euiyOJ s d terepjárót hatalmas szál vörösfenyő' vették körül, mintha mélyen t földbe vert vasoszlopok közöt' jártunk volna. — Azt hiszem, túljutottunk r mocsaras részen. Innen már csak egy köhajításnyira van a magassági pont — fordult felénk Szergej Vorobjev, a főfú- róme3ter, ám be sem t.udt£ fejezni a mondatot, amikor megnyílt a föld a lánctalpak alatt s a terepjáró a fúróberende- zéasel együtt visszatarthatatla- nul süllyedni kezdett az ingó ványos talajon. Végül is este lett, mire a fú róbrigád elírta a 371-es magassági porttot. Mindenki holt- fáradt volt. S mégis, a reflsk torok'fínyénél szó nélkül hoz záláttak a szereléshez. Nerr csoda: ez volt az utolsó fúró' a terv szerint, amelyet hthetet len nehézségek órán, 8 hoaz szú év munkájával hajtotta' végre a tajga sűrűjében. Köztudott, hogy a Föld víz tartalékai évről évre jelentő mértékben csökkennek. / Szovjetunió európai és dili területei — ahol a lakosság 8' százaléka él — az összes folyó’ 14 százalékának vizát gyűjt csak össze, a ezért már most h vízszűkében vannak. A követ kező évtizedben a nagyarányi talajjavítási program végrehajtáséval a helyzet csak rósz szabbodik: az Aral-tó és e Kaszpi-tenger szintje csökken ni fog. Azért, hogy mindez ne következhessek be, a szovjet tudósok már a harmincas években fölvetették az északi és r szibériai folyók »megfordításának-" gondolatát. A külföld újságok a inak idején képtc lennek minősítették a tervet 1001 márciusára azonban a Hidroprojekt tervező- é3 kutatóintézet kidolgozta azt a tervet, amelynek végrehajtás' után a Pecsora és a Vlcsegd- folyó vizének egy része a- Azovi- és a Kaszpi-tengerbe ömlik. A terv Jóváhagyásé' követően Viktor Csisztyakov kutatómérnök vezetésével expedíció indult a Pecsora—Kána medencéjébe, hogy kijelöl- e a megépítendő csatornák helyét. A brigád, amelyről a bevetőben szóltunk, majdnem ninden fontos objektumnál dolgozott. A brigádtagok átlagéletkora 23 év; az egész expedícióé 26; a munkások többsége tartalékos katona. Borisz Satyllov őrvezető egy -sendes kisvárosban szolgált fi i’ekete-tsnger partján. Jó nunkát, szépen berendezett lakást kínáltak neki, de Boris:- mta a meleg éghajlatot Iszakra kívánkozott. Most c brigád egyik legjobb műszak mestere. Megtalálta a helyét beilleszkedett a közösségbe a jbbi katona Is. Alskszej Isz- ov őrvezető (a legjobb sofŐr z egész expedícióban), Anato !j Sutnyakov, a volt határőr, 'aszilij Romanov rakétáé ' natolij Malvesev és Nyikola; 'rohorov harckocsizok. Egyszer a brigád azt a fel- datot kapta, hogy derítsék f-' i Milvinszki-mocsarakat. A orv szerint ebben a térségben '.em folyna munka, a Pecsore -Vics3gda»C3atorna megkerül- i volna a mocsarat. Az expe- Ució vezetője azonban elmondta a brigád tagjainak: hr ikerül bebizonyítani, hogy r csatornát át lehet vezetni ezer a területen, ez nagy pénzmeg akarítást tenne lehetővé. Elindult tehát a brigád elder,tenl a mocsarat. Rögtön íz első napon úgy elsüllyedt bét traktor, hogy tízmátgrés butatórudakkal sem érték el zokat. Elhatározták, hogy he- ‘ikopterrel derítik föl a tere- aat. Előbb fát szállítottak a mocsárhoz három réteg gömb- "ából tízszer tízméteres »repülőteret« építettek, s ezután zállftották át a berendezéseket. Négy hónapot töltöttek a mocsaraknál mostoha körülmények között. Még az ivóvizet is helikopteren kellett ide- zállitanl. Annál nagyobb örömet szerzmt az eredmény: bebizonyosodott, hogy át lehet vezetni a csatornát a mocsáron. Az expedíció főhadiszállásán feszült a légkör. Mérnökök, geológusok és közgazdászok az utolsó számításokat végzik az áj csatornák mentén épülő vízi erőművek építéséhez. A vízi erőművek villamosenergia-ter- melésável négy éven belü’ megtérülnek a csatornarendszer építésének' költségei... Viktor Csisztyakov, az expedíció vezetője már idestova harminc éve dolgozik hasonló ípítkezések előkészítésén. Mű- merőivel ott volt Gorovnál, Ki- évnél, a Kámánál, a Janyi- mejnél, az Irt!s—Karaganda- -satorna énftésénél. — A Pecsorához képes' nlndegyik könnyebb volt —. mondja Csisztyakov —, nehezen, nagyon nehezen engedelmeskedik nekünk ez a folyó le végül is engedelmeskednie '-.all. S tulajdonképpen már sikerült is megtörnünk ellenál- 'ását. Ez a mi ajándékunk az 3ZKP közelgő XXIV, kongresszusának. P. Bs. így készül a könyv A világon évente 200 ezer könyv és 80 ezer időszaki kiadvány lát napvilágot. A XV. izázad közepétől — amikor Gutenberg feltalálta a könyv- nyomtatást — 1800-ig 3 millió féle könyv jelent meg. Az utóbbi százötven év alatt több mint 12 milliói A fába, agyagtáblákba, papirusz- vagy pergamentekercsek- -a vésett, rajzolt betűk, mondatok. Míg Európában kolostorok mélyén púpok, apácák múlatták a kódexeket, Kínában már táblanyomatokat készítettek, a XI. században már felfedezték a szétszedhető, égetett egyag, majd fabetflt. FémbetŰ- bet 1300-ben használtak elő- izjr Koreában. Aztán Európában Is fölfedezik a betűöntést is a szedés-nyomást. Lichtenberg német írő sze- ■int »az ólom jobban megváltoztatta a világot, mint az arany, a betűszekrény ólma pedig még inkább, mint a puska- -mb-ó ólma«. Hangosan kopogó gépek, betűkké, sorokká olvadó ólomtömbök, íestéltes kezű, vlssz- eres Iáiul nyomdászok. Oldalak, ívek. Nyomják, hajtogatják, borítóba kötik. Könyv — egy, száz, ezer. Tele betűvel, szóval, gondolattal. Lírával vagy tudománnyal. Az Egyetemi Nyomdában könyveket, időszaki kiadványokat, folyóiratokat, lapokat nyomnak, A Műszaki, a Közgazdaság!, a Jogi, a Medicina, a Kossuth, a Móra, a Zenemű, a Tankönyvkiadótól önönlc" bt Ide a kéziratok. (Nálunk kevés a ayomda, még kevesebb a korszerű nyomda. Kapacitásuk ívekre előre lekötött.) A megrendelő —- a kiadó — részletes gyártási utasítással küldi nyomdába a kéziratot. Iroda az emeleten. A programozók, a gyártásszervezés) ssztály anyag- és munkaenalí- ilst készít, műhelyek részére dátum és munkaóra szerint beosztja a feladatot. A gépterem kicai és hangos. Pedig itt korszerű gépen dolgoznak. A monotype szedőgép billentyűin gyakorlott mozdulatokkal kopognak az ujjak, betűk helvett lyukat üt a gép. \ perforált tekercsek másik gépre kerülnek, amely a szalagtól vez 'reive kiönti — most már ólomból a megfelelő betűt. A monotype szedőgápen a bonyolultabb, finomabb, Igényesebb munkákat szedik. A 19'70-ben létesült Együtt lapozzuk < a Somogyi Szövetkezeti Életet Mér az olvasó kezében van az első példány, s a nyom dában készül a következő. Egy új üzemi lap a megye történetében: Somogyi Szövetkezet' Elet. Havonta hat oldalon megjelenő új fórum. Nyomtatott szó, gondolatok. Űt, kapocs az ember szivéhez, eszéhez. Együtt lapozzuk, olvassuk a köszöntő sorokat, az interjúi a riportot, a tudósításokat, n híreket, s közben valahai megfogalmazódik bennünk c gondolat: a szövetkezeti mozgalom, a szövetkezeti elet húszon'.'tiklik jubileumi évét ta ^ láh legszebben így köszöntötte} megyénk. Ezzel a lappal, mely < már a címében is magában í hordja -célját: Szövetkezeti f Élet. Mert ahogy az életbe’ hozzátartozik minden — öröm bánat, erő'eszítis, feladat, ku darc, újrakezdés, törekvés —1 ez a lap is fórumot ad'— és1 akar adni — mindannak, ami * a a-öv'ákozstl é'ethez tartozik. * A mi megyénkben, Somogy * ba his- á a k! .Ipari és a fogyás-'ás! sz vet’ • -a*a' ' en — Mhb min* hatvan-, x •» e-.ib-r dolgozik, s még enn'l Is t"bb azoknak i száma akik a tsz-eknél be- do’’kánt, mis szövetkezeteknél más rzéden kapcsolatban vannak a mozgalommal. Az 1 'a!adataik megvi'atására. az 6 életük, tapasztalataik be- mwtatAzá"-. több tVékoztatá— rt '• 1 £•/- z-amta *■' r ’ '- --v-za ;gy mondatban talán- minden benne van. Az is, hogy a szövetkezeti mozgalom negyedszázada, az eredmények, a tények többre köteleznek. Többre, to vábbl nagyobb feladatok elvégzésére. S ehhez egy kis segítség, szerény, de olykor Igen hatásos, Jó segítség ez a fórum. Bízunk benne, hogy a szép célt. a nemes hivatást betölti a Somogyi Szövetkezeti Élet, valóban sajátja, hű tükörképe lesz szövetkezeti életünknek. Hazánk 1070. évi gazdasági eredményei biztos alapot nyújtanak a IV. ötéves terv megvalósításához. A múlt évben a nemzeti jövedelem 4—5 százalékos növekedési ütemet ért el. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy az 1960-ben tapasztalt stagnálással szemben a növekedés 75— 00 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. Ipari termelésünk 7, ezen belül a vegyipar 11—12, a gép Ipar 8—9, a könnyűipar 8 Százalékkal növekedett az alig 1 százalékos létszámnövekedéssel szemben. Az építőiparban v'szont, amely ugyancsak 7 százalékkal növelte termelését, az eredményt főleg a létszámnöveléssel érték el. Me zőgazdaságí termelésünk, a yO Vegyipar H Házgyár ;<s Papírgyártás -■Textilipar fl Cipőgyártás 0 Óelmisaripár iCP Slmnázkim ku Műrclódüsi otthon .• Kürtiéi V természeti tényezők kedvezőtlen alakulása ellenére is telje_- síteni tudta a III. ötéves terv célkitűzéseit. A múlt évben 83 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, ami az összehasonlító áron 8—9 százalékos emelkedés1 mulatott az 1969-63 évhez képest. Térképünk a tavaly üzembe helyezett fontosabb létesítményeket mutatja be. liontyp szedőgép gyorsabb, soronként mindjárt ólomba szedi a szövegűt. (Regényeket, folyamatos, ábrák nélküli írásokat szednek vele.) Ez a matematikai osztály. \z asztalok mellett, között félig kész szedések; tengernyi betű. Gondosan rendszerezve, megjelölve, hová tartoznak. Mégis — el aim tudom képzelni, hogy találnak Itt meg vr.- 'amít. Nevetnek. Nem !.1 tanácsolnák. bo.gv kívülálló hozzányúljon! A monoszadésba kézzel szedik ba a matematikai képletek, műveletek sorait, táblázatokat Unténak össze. Angol, francia, orosz, magyar sorokba illesztik az emeletes képleteket, jeleket. Feszülten figyelnek. Egy oldallal egy napig is foglalkoznak. Azt mondják, nemcsak figyelem, intellektus is Ítéli a munkájukhoz. A hosszú teremben csupa érettségizett nyomdász all az asztalok mellett. Panaszkodnak: — Harminc éve vagyok nyomdász, 2000 törtöt a fizetésem. Nem mondom, túlórával több is összejön. De meddig lehet ezt bírni? A másik: — Nézze, alig van köztünk fiatal. Pedig az elmúlt években 300 tanulót képeztünk ki itt. Jó, ha 10 maradt belőlük a szakmában. Elmentek máshová. Több pénzért. Kis példányszámú, munkaigényes egyetemi tankönyvek. Matematikai, fizikai, kémiai kiadványok. Mondják, neves tudósok, professzorok gyakran Ideállnak a nyomdász mellé. Nézik, követik, hogyan válik könyvvé a kézirat. Korrektorok ellenőrzik, olvassák össze a levonatót az eredetivel. A javított szedést Oldalakba tördelik, formába zárják, előkészítik a nyomásra. A magasnyomású gépen Kertész Erzsébet »Elizabeth« című regényének lapjai nyomódnak. A gép óránként két- czerötszázszor fordul, Gép hajtogatja és rakja össze ívenként a könyvet. Azelőtt Összehordónők gyalogoltak naponta vagy 10—15 kilométert. Most gépre adagolják, s ellenőrzik a könyv Eerincén — ahova, olyan lelet nyomtak előzőleg, hogy ‘‘.Önnyen észrevehető legven —, egymás után következnek-e az Vek? Cérnafűző gépen fűzik, ragasztják, gömbölyítik a könyvtestet. Kézzel vagy géppel izabják, formálják a borítót. Amott, a sarokban a »poni* nak« nevezett svájci gép az ívekben összehordott könyv szélét levágja, ragasztja, a borítót rárakja — egy fordulat alatt. Az Egyetemi Nyomdában íven te 3 ezer tonna papírból készül könyv. Majd ötszázféle könyv, kiadvány, köztük 80— ’00 féle tankönyv. K. M. DANIEL LANG: Incidens a 192-as migaslaton 7. Tíz óra harminckor, már nem messze a 192-es magaslat tetejétől, Meserve megtalálta, amit keresett — az aznapi szálláshelyet. Elhagyott viskó volt, k ereszt _ ben es függőlegesen két és fél méteres, két szellőzőnyílással az északi és déli oldalán. Ablaka kelet, ajtaja nyugat fel* -i üzemi lap i nézett, és néhány méterre pact* so~ok hi - / tak folyt, ahonnan bármikor A ' , t vízhez juthatott az osztag. A ‘ ~’''1 t viskóban egy asztal állt, ala rnnn A ^ ’ sir'~n C° *• v~ rr ' f, ", h (hokon 4 '’SonvPOdka volt a falába épl' tí i 'njvk a sző jve> az egyik sötét sarokban vet: teli t ; kát, dolgozókat (| gyékényszőnyeg szétzilált maa szövetkezetek egészét érintő »radványai hevertek, és a vá- for*'- '-m-désekről.« Ebben az é lyogpadlót elborították a vasnuUadókak, a kődarabok és üres konzervdobozok. Az építmény siralmas állapotban volt, vályogfalaiban jókora rések tátongtak. Valamennyire mégis épségben maradt, és Meserve egykettőre fegyverraktárré alakította át. A vályogpadlóra halmozták tölténytáraikat és élelmiszer- készletüket. A viskót ráadásul arra is fel lehetett használni, hogy benne rejtegessék Maót Az őrmester utasította Erik- sont és Rafe-et, hogy takarít sák ki a viskót, majd Maót a gondjaikra bízva, Clark és és Manuel társaságában elindult, hogy tüzetesen körülnézzen. Odabenn — emlékezik Eriksson — a Raíe hátizsákjától megszabadított lány egy kis ideig figyelte őket, ahogyan kihordják a hulladékot, majd kérés nélkül felajánlotta, hogy segít nekik. »Nem is sejtette, mire segített előkészíteni a helyszínt.« Meserve és a többiek egy óra múlva, dél felé érkeztek vissza, és jóízűen falatozni kezdtek a szabadban, a viskó bejáratához közel. Evés után, elterpeszkedve a földön, a felfrissült Meserve társaira pillantott, és cinkos mosollyal a romos építményre bökött. »Ideje, hogy egy kicsit szórakozzunk« — mondta. Clark szemmel láthatólag magán kívül volt az örömtől — mondja Eriksson —, Manuel és Rafe már kevésbé lelkesedett. ö maga, gondolja, meglehetősen savanyú képet vághatott »Rosszul éreztem magam Elképzelhetetlennek tartottam, hogy részt vegyek abban, aminek következnie kelett.« Meserve valószínűleg megG érezte ezt, mert mielőtt bármi történt volna, kérdőre vonna beosztottját:1 ő is bemegy -e majd a kunyhóba, ha rá kerül a sor. Eriksson a fejét rázta. A feldühödött őrmester fe- nyegetéssorozattal folytatta. Ha Eriksson nem lenne hajlandó úgy tenni, mint a többiek, figyelmezteti, hogy köny- nyen nélküle térhetnek visz- sza, és majd azt jelentik, hogy tévedésből ő is a háború ál- 'dozata lett. Clark buzgón visszhangozta a fenyegetést, a két Diaz pedig értetlenül bámulta az osztag »nehéz emberét«. Eriksson újból a fejét rázta. »Addigra már elegem lett az örökös ütlegelésekből és az esőgalléros faj togatásokból, amelyeket végig kellett néznem.« A második visszautasításra Meserve Eriksson férfiasságáról vágott ki egy epés tirá- rát, »buzinak«, »beszart alaknak« nevezte beosztottját. Eriksson elmondta nekem, hogy a sértegetések nem hatottak rá, de a bírósági jegyzőkönyvekből kiderült, hogy Rafe-ra annál inkább, aki is azt vallotta, hogy ő nem tudta volna elviselni • azokat a jelzőket, amelyeket az őrmester Eriksson fejéhez vágott. Rafe kijelentette, hogy a kigúnyolástól való félelmében csatlakozott azokhoz, akik bementek a kunyhóba, amelynek kitakarításában közreműködött. Manuel vallomása Is hasonlóan hangzott. »Attól féltem, uram, hogy kinevetnek« — mondta az ügyésznek. Mikor megkérdezték tőle; miért?, így válaszolt: •Tegyük fel; hogy maga vesz részt az akcióban. A társai kigúnyolják. Nem telik bele sok idő, és kivetik maguk közül. Ez a fiú ettől Is begyulladt, meg attól is begyulladt. Mindenki ki fogja „nevetni. A következő akcióban már nem lehet teljes értékű katona, mert a társai nem segítik semmiben. Magára ma-' rád. Négy tagból fog állni az osztag, meg egy magányos ötödikből.« (Folytatjuk^ .OMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. február /