Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

AZ MSZMP SOMOST MI8YII • I Z O TTS A O A N A ■ LAPJA XXVII. évfolyam, 45. szám. Kedd, 1971. február 23, Tanácskozás mezőgazdasági kiadványokról Számos érdeklődő vett részt tegnap a megyei könyvtárban azon a tanácskozáson, amelyet a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár és a Kaposvári Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum rendezett. Dr. Veress Lászlónak, a felsőfokú techni­kum igazgató-helyettesének megnyitója után Horváth Sán­dor, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője, szakíró tartott előadást. A mezőgazdasági könyvhó­nap keretében rendezett össze­jövetel előadója a mezőgazda- sági szakkönyvek és egyálta­lán a mezőgazdasági szakiro­dalom jelentőségét méltatta. Nem véletlen a könyv és a szaklap kapcsolódása, hiszen mondanivalója, célja és ren­deltetése mindkettőnek azonos: hasznos ismeretekkel, a kor­szerű gazdálkodáshoz szüksé­ges tudnivalókkal ellátni a mezőgazdasági szakvezetőket éppen úgy, mint a különböző munkaterületen dolgozó szö­vetkezeti gazdákat, állami gaz­dasági dolgozókat. A növénytermesztési ágaza­ton belül némelyik gazdag szakirodalommal bír, más eset­ben viszont hiányzik ez. Lé­nyegében ugyanez elmondható az állattenyésztésről is, külö­nösen a korszerú sertés- és ál­lattenyésztésnél fontos és sür­gős e hiány pótlása. Sok, a részvevőket érdeklő téma került szóba ezen az ösz- szejövetelen. A válaszokbó tudtuk meg például, hogy a jövőben az ifjú állattenyész­tőknek havonta fórumot bizto­sít hasábjain a Magyar Mező- gazdaság. Igény van arra is, hogy állategészségügyi tudni­valókról gyakrabban jelenjen meg tájékoztató a szaklapban. Kívánalom, hogy egyre több kézbe kerüljön szakirodalom, vitassák meg az egyes kérdése­ket, s erre jó hely és alkalom az agrárklubok rendezvénye. A tanácskozás után Horváth Sándor főszerkesztő a felsőfo­kú technikum tanáraival, ku­tatóival és hallgatóival talál­kozott az oktatási intézményi ben, ahol a szakirodalomról, annak fontosságáról, szüksé­gességéről, a jövőre vónatkozó elképzelésekről beszélgettek­H. F. Megalakult a megyei vadászati kiállítást szervező bizottság Sorozatban készülnek a magyar számítógépek A Siófoki Általános Iskola földszintjének hat tantermé­ben július 12—21-e közöli megyénk vadgazdálkodásá­nak, sporthorgászatának és természetvédelmének értékei­ben és eredményeiben gyö­nyörködhetnek a látogatók. A megyei vadászkiállítás szer- vező bizottsága a napokbar döntött az első feladatokról. Elmondták azt is, hogy 39 megyei vadásztársaságnak, va­lamint 29 egyéb vállalatnak 1200 ember ebédje Az üzemi konyhára sokat panaszkodnak a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat munkásai. Legutóbb a szakszervezeti küldöttértekez­leten is szóvá tették: ismét romlott a minőség, kisebb lett az adag. — Tulajdonképpen azóta gond ez, amióta a Mecsek- vidéki Üzemi Vendéglátó Vál­lalat tartja fenn a konyhát — mondta Tibold József, a szak­szervezeti bizottság titkára. — Az adagok nagysága miatt fő­leg a nehéz munkát vég zó fizikai dolgozóink panaszkod­nak. A minőségről pedig mindenki rossz véleménnyel van. Nemegyszer előfordul, hogy telefonálnak a munka­helyekről.: menjünk ki, nézzük meg milyen az ebéd. Az is megtörtént, hogy ehe tettei, volt. Mit tudtak ilyenkor csi­nálni? Kiöntötték, s jő másfél óra múlva tojásrántottót ad­tak ebédre. Á múlt évben majdnem kétszázezer forintos költséggel korszerűsítettük e konyhát. A minőség azóta sem i '-Uto/.Qtt. Szerintem az egyik idálya ennek, hogy sűrűn változik a konyha vezető, s na egyiknek valamit elmondunk, arról áz utóda már nem tud. Próbáltunk úgy segíteni a gondon, hogy panaszkönyvet tettünk az ebédlőbe, s a be­írások egy példányát elküld­tük a vállalat vezetőinek. Nem válaszoltak a munkások észrevételeire. Pedig ezerkél- százan ebédelnek a konyhán. A társadalmi kereskedelmi ellenőrök múlt heti értekez­letén a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának egyik dolgozója, majdnem ugyanezt mondta el. Hozzátet­te: tudja, hogy a nyersanyag- normák régiek, nehéz abból kijönni, de a vállalatnak az eddiginél többet kellene tö­rődnie azzal, hogy mit kap­nak ebédre a munkások. küldtek meghívót a részvétei­re. A tervek szerint a külön teremben mutatják ■ be a szarvastrófeákat, az őzagan­csokat és a vadkanagyarakat, valamint az apróvadakat. A megye vadásztörténetét Gosztonyi Géza nemzeti érté­kű fegyvergyűjteménye rep­rezentálja, míg a korszerű vadásztechnikai eszközök be­mutatásáról a Nimród vadász­bolt gondoskodik. A bizottság megállapodott abban is, hogy megyénk va- dásztársadalmának tagjait megkérik, ajánlják fel tró­feáikat, értékeiket a kiállítás; rendezőségének, hogy a nagy- közönség es tudomást szerez-, hessen a ritkaságokról; A vadászati világkiállítás előkészületei során »amnesz­tiát« hirdettek. Ez azt jelenti, hogy a titokban elejtett va­dak trófeáit, amelyeket nem mutattak be, most minden kö­vetkezmény nélkül felajánl­hatja tulajdonosa, A szervező;, bizottság .elha­tározta, hogy a kiállítás egv részét — elsősorban a trófeá­kat — Kaposváron a Mun­kácsy Gimnáziumban is bemu­tatják. Néhány értékes tárgyat Ropolyba szállítanak, ahová a világkiállítás idején autóbusz- szal hozzák a külföldi érdek­lődőket. Az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyárában 1969 júniusá­ban adták át az első magyar gyártmányú számítógépet a megrendelőknek. Jelenleg so­rozatiban gyártják az ÉMG— 830 típusú, közepes teljesítmé- nyű, a második generációs családba tartozó számítógépe­ket. Egy-«gy számítógép ér­téké 7—20 millió forint^ kö­zött van a kiépítés jellegétől függően. A sorozatban idáig 11 berendezés elkészült. Ké­pünkön: Működés közben ki­próbálják a Gagarin Hőerőmű részére készülő ÉMG—830-as számítógép által irányított automata vezérlőasztalt. Balesetek a balatoni utakon A hét végén ismét sok bal­eset történt a balatoni uta­kon, szerencsére azonban egy sem végződött tragikusan. Siófok belterületén Homoki Gyula 19 éves balatonszabadi hengerész motorkerékpárjá­val nem tartatta. meg a kö­vetési távolságot, és egy sze­mélygépkocsinak ütközött. Homoki súlyosan megsérült. A A mecseki tv-torony zsilettpengéből rendőrség eljárást indított el­lene. Szabálytalanul haladt az úttesten Balatonszabadi bel­területén Galamb István 14 éves siójuti tanuló, és el­ütötte egy személygépkocsi. Súlyos sérülésekkel szállítot­ták kórházba.. Figyelmetlenül kerékpáro­zott Zamárdiban a 7-es főút­vonalon Kasza László 18 évos balatonföldvári bolti eladó es elgázolta égy személygépko­csi. Kasza László megsérüli, A vizsgálat tart. ; Száz év alatt megkétszereződött Magyarország lakossága A legújabb statisztikai össze­gezések szerint az utóbbi száz esztendő alatt megkétszerező­dött hazánk lakossága. 1870- ben csupán 5 millió 11 000 volt a lakosok száma. Budapesten pedig mindössze 302 ezer em­ber élt. Ma már — az 1970. évi népszámlálási adatok alapján — az ország lélekszámú 10 mil­lió 314 ezer, a fővárosban pe­dig majdnem 2 millió ember él; pontosabban egymillió-ki- ’eneszázne^y ven ezer. Ugyanakkor jelentős arány- eltolódás történt, a fővárosi, a városi és a községi lakosság területi megoszlásában is. 1870- ben Budapesten a lakosság 6 százaléka élt, 19,9 százaléka a városokban lakott és a több- sés. 74,1 százalék a községek­ben. Száz év elteltével a buda­pesti arány megháromszorozó­dott: ma a népesség 18,8 száza­Ez azt jelentette, hogy minden ezer férfira 1019 nő jutott déd­apáink korában. Ettől kezdve a nők aránya mind jobban emelkedett, 1920-ban például a férfiak száma 3 millió 874 ezer, a nőké pedig 4 millió 113 ezer volt, vagyis ezer férfira már 1062 nő jutott, ámihez termé­szetesen hozzájárult az első vi­lágháború pusztítása is. A má­sodik világháborút követően először 1949-bö! vannak újabb adatok: ekkor a férfiak száma 4 millió 423 ezer, a nőké pedig 4 millió 781 ezer volt, s ezer férfira így 1081 nő jutott. A legutolsó, 1970-es népszámlálás adatai szerint pedig 4 millió 991 ezer férfilakos él Magyar- országon és 5 millió 323 ezer nő. Tavaly mar »csupán« 1067 nő jutott ezer férfira. A gyen­gébb nem aránya teliét vala­melyest csökkent, azonban a százéves tendenciát ez sem be­léka lakik a fővárosban. Eh­hez képest alig emelkedett az 1 f.olyásólja jelentősen, egyéb városokban élők aránya: 25,7 százalék, a községekben pedig jelenleg a lakosság 55,5 százaléka él. Á statisztikai adatok tükré­ben érdekesen alakult a nemek aránya is a lakosságon belül. Sz<|z évvel ezelőtt, 1870-ben az alig több mint 5 millió lakos­ból 2 millió 482 ezer volt a férfi és 2 millió 529 ezer a nő. G vermek w íí vészek ülkotóházíi Nem mindennapi vállalko­zásba fogott Kajtdr Gergely magyarszéki kőműves: meg­építi a mecseki televíziós to­rony kicsinyített mását — két­százezer zsilettpenge felhasz­nálásával. Péngegyűjtés a hobbyja: négyezer féle haza: és külföldi zsilett található jelenleg házi múzeumában Előzőleg több ízben járt a to­rony építkezésénél, tanulmá­nyozta a tervdokumentációt és szakemberekkel tárgyalt, ma'd A magyarszéki kőműves egyedülálló vállalkozásának hire eljutott külföldre is, ahon­nan elsősorban a pengegyárak­tól kapott ajándékcsomagokat, így többek között Francia- országból. Bulgáriából, Jugo­szláviából, Csehszlovákiából ér­kezett már zsilettküldemény, s •nőst jelelték, hogy Japánból is elindult számára a »nyers­anyag«. Eddig mintegy száz­ezer pengét kapott ajándékba. A 980 milliméter magasságú­elkészítette az építmény pontos r-j tervezett acéltoronyból száz. tervrajzát. Ám alig kezdte el a munkát, elfogyott az »építőanyag«. Ek­kor a sajtó nyilvánossága út­járt kért segítséget zsilettel bo- rot'’"’kozó férfitársaitól, s eo ne’ ízönleíi kezdett peng Magyarszékre. Hfetent- 40—5 csomag zsilettpengé kézbesít a posta Kajtárék la­kására. milliméter már készen van, s eddig 27 ezer zsilettet épített be. A pengéket ugyanúgy da­rabolja, mint a téglákat szok­ták, lapjával egymásra rakja é malterként epokritt ragasz­át használ. Ügy tervezi, ha el- észül a páratlan acélépít- oény, felajánlja a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörté­neti gyűjteménye számára. » Uj szovjet gépkocsi ' ' f Az izsevszki autógyárban elkészült az 1500-as »Izs—1500 kombi változat, amely a Moszkvics-412 alapján született, de annál modernebb. Kevés olyan intézmény van a világon, mint a lengyelor­szági Torunban ötödik éve működő gyermekmüvész -alkó- tóház. Azokat a gyermekeket oktatják a kiállítási termekkel és műtermekké) ellátott raű- vésztelepen, akiknél már ko­fán jelentkezik a tehetség a művészet valamelyik terüle­tén. Az intézmény legfonto­sabb munkája a szülök és a tanítók pedagógiai tevékeny­ségének összehangolása. A szülők és tanítók közös Imin Icájának első eredményeit nemreg a milánói kiállításon mutatták be, ahol felvonultat­ták a rajz szerepének minder olyan mozzanatát, amely nem­csak a gyermek képzeletvilá- gát fejleszti, hanem támoga­tást nyújt egyéb ismeretek megszerzéséhez. Csereki.- .irt' sókat rendeznek a világ né hány hasonló intézményével; a toruni gyermék alkotóházban most japán kisfiúk és kislá­nyok grafikáit, rajzait és fest ményeit állították ki. A gyermekművészeti alkotó központ . munkásságát . tanár, irányítja, amelynek neves len­gyel festőművészek, szobrászok és pedagógusok a tagjai. yU YOIC Az újdonsült feleség megkérdezi a férjét: — Ízlett az ebéd? A férfi rá vág ja: — A só remek volt, kár hogy kevés levest tettél rá... Szerény — Tudod, az én felesé­gen! szerény asszony. — Ezt elhiszem. Külön­ben nem ment volna hoz­zád feleségül. Összeillenek. Kiss és Nagy találkoz- ngk az utcán. Kiss meg­kérdik , — No, hogy illenek egy­máshoz a fiatalok? — Azt his?»m, kitűnően. A fiú isjnerosei aZf mond­ják: »szegény lányi« A lány ismerősei pedig azt mondják: »szegény fiú«! Jó nevelt A szende, jól nevelt Ili­ke olyan szerényen ül a társaságban, akár egy szál ibolya. A háziasszony sü­teménnyel kínálja. Mire Ilike: — Köszönöm, már el- tem. Amikor pedig a házi­asszony kínálja itallal, azt is elhárítja: — Köszönöm, inár ittam. A társaság egyik tagja elmesél egy remek viccet, mindenki a hasát fogja, csak Ilikének nem rándult egy árcizma sem.-r- Maga miért nem ne­vet? — kérdik tőle. — Köszönöm, már ne­vettem — . mondja fa- ■ arccal. Ilike, Részvét Veplacseknek az üzlet­ben mesélték, hogy Ková­csot otthagyta a felesé­ge. Amint kilép, az utcán veszi észre, hogy Kovács jön vele szemben. Za­vartan így szól hozzá: — Barátom, most hal­lom a hírt. Őszinte rész­vétem Kovács rávágjá: — Már te is hallotta':1, hogy visszajött a felesé­gem? Bíróságon — Hány méterre volt. amikor az első lövés hal­latszott? — Mintegy húszra. — És amikor a másodi­kat hallotta? — A l-kor már három­százra ! Beszél Szabó és . Kovács beszél­getnek. — Mondd csak, Szabó, beszól a te felesé­ged'? ! • — Hm... Hogy feleljek erre? Tudód, azt hiszem, ha egy napon hirtelen megnémulnék és meesüke- tülnék. azt talán csak egy hét múlva yenné észre. $fírrmrtm Ménlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-312. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: U~51b‘. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 2q Ft. Index: 23 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzeméhea Kaposvár, Latinca S. u. 6. Feleld« vezető: Mautner Józi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents