Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

Rokonságunk Nem kell különösebb kriti­kai elemzés ahhoz, hogy meg­értsük: miért övezi olyan nagy elismerés az India felfedezése című sorozatot a televízióban. Érdeklődéssel nézik az embe­rek. És ez az érdeklődés a leg­szebb tanúságtétel minden olyan nézettel szemben, amely az ismeretterjesztés magányá­ról beszél. Nem mindegy, ho­gyan közvetítjük az ismerete­ket. Ebben a filmben tudósok nyilatkoznak egyszerűen, de tudományosan — és csodák csodája, mindenki érti. Nem ártana, ha e sorozat módsze­rét más előadók is érdeklődés­sel tanulmányoznák. Adósság A film sikere felszínre ho­zott egy nagy hiányt is. A so­rozat egyik legszebb része az volt, amelyben az indoeurópai rokonságról beszéltek, filmez­tek. Utaltak a régi feliratos szanszkrit emlékekre, a vé- dák szövegeire is. Igen, így le­het a film nyelvén, tudósok közreműködésével a nyelvro­konságot ismertetni. És a jó előadások csak tovább fokoz­zák majd az érdeklődést. , De mit tud az átlagnéző ar­ról, hogy mi, magyarok hon­nan származunk? A magyar nyelv honnan ered? Nézzük csak, mit hozunk az iskolá­ból? Rokonaink a finnek. Kapcsolatba kerültünk a ván­dorlások során török népekkel, szavaink etimológiai tanulsá ga sok mindenről árulkodik. Árulkodik, de kinek? A szák- tudomány művelőinek a szak- tudomány folyóirataiban, könyveiben, amelyekhez az átlagolvasó nem jut hozzá. Igen, adós a televízió. Nagy örömet szerzett az India-soro- zat, de nem lenne helyénvaló, ha kicsit több gondot fordíta­nánk a magyar etnogenezisre is? És ha már rokonnépekről esett szó, ott vannak a finnek, az észtek. Uráli nyelvcsalád Ez az adósság termé­szetesen nemcsak a tele­víziónak róható fel. Mi­kor a »kezdetek legkezde- tén« publikálták a nyelvro­konság alapvető bizonyítékait, a magyar közvélemény főleg származására érzékeny rétege magasra húzta az orrát. Nem­igen tetszett, hogy a vad ke­leti népek helyett a »halsza- gú« lappok a rokonaink. Per- . sze, ha ma rátekinteténel: i Lappföld szépségeire a käme- ra szemén keresztül, végig­pásztáznák a finn városokat | be kellene ismerniük, hogy nem afféle szegény rokonok­ról van szó. De nemcsak a tv adós ez­zel! Még irodalmi hetilapunk­ban is olvastam cikkeket, ame­lyek nyelvünk ügyében szól­nak és fölemlítik a finnugor rokonságot. Hasonlóképpen finnugor rokonságról esik szó egy másik népszerűsítő törté­nelmi munkában, mert sza­vaink ezt bizonyítják. Ennyi az egész? Tévedés. Mert nem csak a finnugor, hanem az uráli népek családjaiba is tar­tozunk. Erről mit és mennyit tud a magyar ember? Nagyon keveset. Ä mulasztás vala­mennyi intézményt terheli, melynek küldetése az ismeret- terjesztés. Már az iskolában Az adósság törlesztése pe­dig korán, már az iskolában kell kezdődjön. Azon az órán, melyen a magyar nép és a magyar nyelv szavainak ere­detéről is szó esik. Persze az már a tanár egyéniségétől függ. hogy mennyire ismerke­dik meg az uralisztikával és a finnugrisztikával. De az kötelessége, hogy a tudomány csaknem évszázados eredmé­nyeiről hírt adjon a fogékony tanulóifjúságnak. T. T. cA szerelem leifeeid(i[a Szófia. Jelenet A szerelem legendája című balettből. Középen Kalina Bogoeva. (MTI Külföldi Képszolg.) Bevált a biztonsági öv az NSZK-ban Közlekedési dugót okoznak a bécsi iskolások Az Osztrák Közlekedésbiztonsági Testület és a nyugatnémet Baleseti Okokat Kutató Társaság kiadványokat jelentet meg a köz­lekedési újdonságokról, felmérési eredményekről. Ezekből állítot­tunk össze egy csokorra valót. Az amerikai Detroit városá­ban új rendszerű jelzőberen­dezéseket állítottak fel. Egy zebracsík fölé nagyméretű, vi­lágító jelzőket szereltek, ame­lyek automatikusan figyelmez­tetik a közeledő gépjárművek vezetőit, ha gyalogos lépett az átkelőhelyre. Egy nyugatnémet vizsgálat a biztonsági övék sikerét bizo­nyítja. ' Háromszázötvenezer autószerencsétlenség során hatvannégy százalékkal több súlyos sérülést szenvedtek azok. akik nem viseltek biz­tonsági övét. Az osztrákoknak is sok a , bajuk a gépjárművek világító- J sával. Egy bécsi razzián meg- f állapították, hogy száz fény- * szóró közül ötvenet rosszul ál- { lítottak be, harminc nem mű- * ködik tökéletesen, húsz pedig , csak az egyik oldalon ég, vagy* egyáltalán nem világít. A le- \ hetetlen helyzet megszünteté- 5 sére az autóklubokkal karöltve í kampányt indít az osztrák bal- ? óra között a legveszélyesebb közlekedni, ilyenkor kétszer olyan valószínű, hogy a gépjár­művezető halálos balesetet szenved. Ennek az az oka, hogy a járművek utazási sebessége túl nagy a látási viszonyokhoz mérve; a tompított fény be­kapcsolásakor a sebességet nem csökkentik a kellő mér­tékben; kialakul az úgyneve­zett éjszakai vakság, továbbá áldozatokat szed az ittasság és a fáradtság is. Korszerűsödik a Patyolat Még az udvaron található ez az MA IOI típusú gép, ame­lyet ponyvával védenek az idő­járás viszontagságai ellen. A Patyolat a fehérneműmosodá­ba vásárolta a Fővárosi Vas­ipari Vállalattól a két darab, kiemelhető dobú centrifugát. Előnye a hagyományossal szemben, hogy üzembiztosabb, balesetmentes munkát lehet vele végezni. A közeljövőben építik be, és ezzel a nehéz fi­zikai munka megszűnik eb­ben ez üzemrészben. Körűibe lül húsz százalékkal növeli a termelékenységet. Egyszerre száz kilogramm ruhát lehet berakni a gépbe. A vegyi és fehérnemű vasa­lórészlegnél is újdonságokkal találkoztunk, tíz darab Norva típusú dán, gőzciklonos vasa­lót helyeztek üzembe. Előnye az, hogy a hőmérsékletet sza­bályozni tudja, a vasaló alja perforálva van, és kibocsátja magából a gőzt, így nem kell a -uhát külön meglocsolni. Somogyi diákklubok Támogatást, ösztönzést az üzemektől HATODIK ÉVE már, hogy az ország különböző főiskoláin és egyetemein fölélénkült a so­mogyi diákklubok szervezése. A pedagógusképző intézetek példáit hamarosan a mezőgaz­dasági és orvosi egyetemek is követték: jelenleg hét diákklu­bot tartanak számon. S hogy ezek a klubok küldetést tölte­nek be, azt ma már senki sem vitatja. Mi az, ami összehozza a fia­talokat? A szűkebb hazához, Somogy megyéhez tartozás ér­zésének erősítése, a megye ha­gyományait ápoló klubestek, művészeti bemutatók, kiállítá­sok, filmek megtekintése. A Somogyhoz fűződő érzelmeket erősítette az egyetemistákban az is, hogy a nagyobb rendez­vényeket mindig megtisztelték a Somogyból elszármazott köz­életi személyiségek is. A somogyi diákklubok tevé­kenységét igen hasznosnak és fontosnak tartják a megye párt- és állami vezetői. Hiszen már a tanulóévekben viszonoz­zák a törődést a diákklubok tagjai: rendszeresen vállalják a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi előkészítését. (Az DANIEL LANG: esetelhárítási tanács. Minden kocsitulajdonos ellenőrizheti, hogy autójának megfelelő-e a a világítása. A vizsgáló állomé- a sok helyét a sajtó is közli. Az NDK közlekedési rend­őrei is jól tudják, hogy egy baleset körülményeinek kiderí- (i gorúan nem jogi alapon be- téséhez mennyire fontosak a (i számoljon az ügyről, elmond- nyomok. Éppen ezért először a J ta, hogy visszatekintve már kriminalisztikai , intézet szak- ^ világosan látja: Mao halála emberei érkeznek a legsúlyo: f várható volt. Számtalan ha­3. hogy megváltoznak a társai. Rendes fickók, eszükbe sem jutna otthon, hogy sárgának vagy kutyafejűnek gúnyolják a keleti embert. De most a világ túlsó végén voltak, ide­genben, ahol azt sem tudták, ki a barátjuk, és ki nem.« Nap nap után megesett, hogy egy keskeny földútra kevered- , . „ tünk, amolyan nyomorúságos genek katonáit például felha- faj^i főutcára, és előbújtak a Incidens a 192-es magaslaton »Az ember egyik napról a Rájöttem, hogy nem is olyan ( másikra hirtelen csak azt látta, nehéz megölni egy embert.^ Harc közben éppen olyan ősz tönös, mint hogy az ember fél- reugrik a lövedék elől. Sosem’ tudja az ember, ki lesz a kö-] vetkező hulla, és ez egészen’ más, mint a hátvonaL Mennél hátrább került az ember, an­nál közelebb jutott a civil; élethez.« II. FEJEZET sabb szerencsétlenségek szín- ( helyére, előttük még a közle- ( kedési rendőrök sem nyúlhat- , nak a nyomokhoz. Közlekedési dugókat okoz- , nak a gyerekek Bécsben — ál­talmazták, hogy lőjenek az es- Amikor rákezdett, hogy szi- te hétkor kezdődő kijárási ti­lalom vietnami megszegőire. A gyakorlatban az illető ka­tonára volt bízva, hogy tüzet nyisson-e egy-egy vietnamira, aki néhány perces késéssel Eötvös Loránd Tudományegye­temen például évente huszon­öt-harminc középiskolást ké­szítenek föl.) A megyei művelődésügyi osztály kiemelt feladatnak te­kinti a szakember-utánpótlás segítését S vajon van-e erre jobb forrás, mint az egyeteme­ken létrehozott diákklubok tagsága? A klubokban ugyanis a fiatalok tanulmányidejük alatt is kapcsolatban marad­nak Somogy mindennapi éle­tével. Megyénk sokat áldoz a klubok megtartására és újab­bak létrehozására. (Ebből a munkából jelentős részt vállal a megyei KISZ-bizottság is.) Somogy szeretné, ha a friss diplomások jövőt látnának egyre iparosodó megyénkben. Ezért is mennek szívesen párt­ós állami vezetőink a diákklu­bok rendezvényeire, és részle­tesen tájékoztatják a hallgató­kat Somogy megye helyzetéről és terveiről, támogatják a kü­lönböző egyetemista kutatócso­portok somogyi útjait, a tudo­mányos összegező publiciszti - kák megjelentetését. Legutóbb a megyei tanács- vb is — Böhm József vezetésé- _ vei — a somogyi diákklubok t továbbfejlesztésének lehetősé- ? geiről tárgyalt. Megállapítot­ták, hogy szükség van a diák­klubok számának szaporításá­ra, ezzel párhuzamosan széle­sebb alapokra kell helyezni a klubokkal való foglalkozást. Határozati javaslat született arról, hogy a klubok tevékeny­ségét egy bizottságnak kell koordinálnia — vezetője — dr. Várkonyi Imre vb-elnökhelyet- tes lett —, ugyanakkor na­gyobb segítséget várnak a me­gyei tanács szakosztályaitól és 1966. november 16-án Erik- ^ _______________________ f alu vénei, hogy üdvözöljenek, sson szakaszának parancsnoka/ különösen a megye üzemeitől, A gyerekek mosolyogva ro- a néger származású Harold* hantak oda hozzánk, s várták, Reilly hadnagy (aki az összes* hogy kiosszuk az édességeket, többi katonaszereplővel egye-1 l vállalataitól. Az üzemeknek közvetlenül kell kapcsolatokat sonló eset előzte meg. így vagy úgy, mondta, szinte na­pirenden voltak az efféle ügyek, csak éppen ő fogta fel lassan, tétován, hogy ugyan­úgy a háborúhoz tartoznak. A földút másik végén, alig- temben itt költött nevet vi-?klepiteniük az eS>'et:emekkel. hogy kiértünk a faluból, ott sei) megbízta Erikssont, hogy? Nagyon fontos lenne, ha a meg puskatűz fogadott, s mi a legénységi állomány négy? szakosztályok és az üzemek igyekezett vályogból és bam- meg elkeseredtünk azon, hogy másik tagjával felderítő őrjá-J szakmai pályázatokat hirdet­hnoTlznl óccTotá li-^vl (■ °. . ... _ . _____ w l apították meg az osztrák rá- f mint az aknák és a célpontok, dió Autósok útközben emu jMa ^ ü látj hogy meg műsorao an. Foltettek a kér- ) u volna érezni; az eg k dest: helyes-e, hogy réggé-/* lenként a gyerekeket a szülők kocsival viszik az [ilyen ügy előbb-utóbb külön- [ leges, betetőző erővel hat majd buszkól összetákolt viskójába. Ugyanígy szabad volt 'rálőni minden olyan vietnamira, aki futott, de — Eriksson szavai­val — »néha igen-igen vékony volt a határvonal futás és lé­pés között«. Egy nappal azután, hogy a falu lakói nem figyelmeztet­tek bennünket. A legtöbben csakis azt gon­dolhattuk, hogy marhák va­gyunk, amiért idejöttünk meg­halni. És az ilyen gondolatok, hiába, megváltoztatták sok emberünket. Már nem hittek ratot hajtson végre, s fésülje! át a Központi Fennsík egy*kl körzetét, keresse a Vietkong] tevékenységének nyomait. A bíróságon tett későbbi val­lomásában Reilly »rendkívüli nének, a színvonalas, értékes pályamunkákat pedig díjaz­nák és publikálnák. ÖSZTÖNÖZNÉ a fiatalokat az is, ha a megyében működő veszélyesnek« minősítette azi tudományos egyesületek mun- őrjáratot, és hozrótette hogy) kájában szerepet kapnának. A iskolába, és délután is­mét értük hajtanak? A na gyobb iskolák környékén ka tasztrofális dugók keletkeznek, és a gyalogosokat állandóan veszély fenyegeti. A balesetel­hárítási tanács így összegez­te az álláspontját: jobb. ha a gyerekek gyalog mennek az is­kolába. így hozzászoknak a forgalomhoz, többet mozognak, és legfőképpen nem éreztetik családjuk anyagi jólétét azok­kal akiknek nem telik autó­ra. A statisztika szerint Auszt­riában este tíz és reggel hat Alighogy megérkezett Viet­namba — 1966 októberében — máris felfigyelt bizonyos jele­netekre, amelyek látnivalóan ösztönszerűek voltak, és nem illeszkedtek a katonai straté­giába. Elmondta, hogy gyakori volt az ütlegelés. Látta, amint a közkatonák találomra rug­______________________________________ _ _________, ___DyS o sztagát rajtaütés érte, és meg- abban, hogy az élet — bárki a szakasz négy osztagának leg-i .. ., sebesült a legénység fele, né- élete, vagy akár a saját éle- jobb embereit szemelte ki aj közeljövőben két uj intézetben, hány foglyot ejtettek, és viszon- tűk — bármit is érne. vállalkozásra. Különös gonddalba pécsi egyetem jogtudományi zásképpen rövid úton kivégez- Nem mondom azt, hogy min- készítette elő az akciót, mond-<» karán és a Szombathelyi Taní- tek kettőt közülük »példa gya- denki, aki civilt ütlegelt, büsz- ta, mert végrehajtását a had-<i tőképző Intézetben szervezik nánt«. Az egyik tizedes, akit ke volt magára, de nem is is- °*Z^J^g^bbks^gelyren^nt? meg a somogyi diákok klub­még mindig dühített az előző merte volna el, hogy szégyel- napi rajtaütés, kis híján meg- j** «“■SS, Ä ä? Ä rokszeruen a nyakára csomó- yolna mentegetni kezdte, amit zott egy esőgallért, és már esetleg néhány órával azelőtt szorította is, amikor egy ir- elkövetett. Persze, én addig a somogyi ahonnan — a századparancs-(> ját. A megyei tanács-vb úgy nokságról — általában párán-»határozott, hogy köszönetét le­csókat szokott kapni. (' jezj ki a klubok eredményes így indokolta támogatásáért a megyei KISZ­; daliák és pofozták a vietna- ~ 7gy 7r'- fikövlett" pTrsze^to “addig ^éreztem, hogy ezek az\ bizottságnak, a megyei tanács 7tsokrf Íi^tko^a s^ente- galmas hadnagy ráparancsolt, végig a gyalogosoknál voltam., emberek ‘udják^ mit csinálnak/szakosztályainak valamint az > indokolaUan erőszL hogy hagyja abba. Elülső zónában, ahol a legron- a másik ok pedig az volt/egyetemek, főiskolák vezetoi­' kos cselekedetek ’ Megtörve első, töprengő dább a háború. Nappal fel- a szaradi^rancsnok a •- és KlSZ-blzottságainak. ' SzolSlatfidSnek elején - hallgftását, Eriksson így foly- derítő-tisztogató akciók, éjsza- kalmas embereikért« ’ emiékezett Eriksson —■ egysé- tatta: ka rajtaütések. B. Zs. SOMOGYI NÉPLAP IwBbtt, 1971. február 29. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents