Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
Angela Davis nevét vette föl a brigád Mellettük a helyünk! Bubori Andrásné, az Angela Davis brigád vezetője olvasta fel a tiltakozó táviratot, melyet a budapesti amerikai követségnek küldtek. Mindenki tudja, hogy nemcsak Angela Davisről van szó. \ történelem bebizonyította, hogy az előre gyártott politikai pereket mindig »boszorkányüldözés-«, a kommunistaellenes hajsza erősödése követte. A Rosenberg házaspár ártatlan haláláról senki sem feledkezett meg. Arról sem, hogy Eisenhower 1953-ban a hatalmas arányú tiltakozások ellenére is villamosszékbe ültette Ethel és Julius Rosenberget. Rosenbergék és Angela Davis is a békéért küzdöttek. Mellettük van a helyünk, eszméink erejét nem csökkentheti a sok ezer kilométeres távolság. így Kaposvár sincs messze San Rafaeltől; a FŰSZERT kaposvári élelmiszerfiókja új, szocialista címért küzdő brigádjának a szava is segítség Angélának. A brigád tegnap fölvette a néger polgárjogi harcos nevét, és felhívást szerkesztett a szocialista brigádoknak, üzemi közösségeknek: ítéljék el az amerikaiak terjedő agresszióját, követeljék Angela Davis szabadon bocsátását. Szerte a világon sokasodnak a felhívások. Az első győzelem Washingtonban — két utca- hossznyira a Capitóliumtól — székháza van az amerikai náci pártnak. Kétszázötvenezer példányban fasiszta újságot jelentetnek meg, megrendelésre bárkinek elküldik a Mein Kampjot. Százötyenezer dollár híján egymillió az évi költség- vetésük. Az Egyesült Államok nagy ceremóniával aláírta az emberi . jogok deklarációját. Még nincs egy hónapja, hogy Dél- Vietnam és Kambodzsa után haoszba is bevitte a halált. Az amerikai rendőrök tüntetőkre lőnek. Egyetemistákra, becsületes munkásemberekre, akik fölemelik szavukat jogaikért. A négerek jogáért is. A kényeztetett hollywoodi filmsztár leszórja magáról az ékszereket, indián településeken és katonai táborokban szónokol, emberi jogokat követelő röpcédulákat osztogat. A megfélemlített amerikaiak milliói csukott aolakok mögött élnek. A könnygázbóm- báktól bűzös utcákról agyongépesített házaikba menekülnek és várják, hogy a fiú megkapja a behívót. Angela Davis néger kommunista filozófusnő hónapok óta fogoly. Nem tudni, lesz-e még valaha szabad? Az Egyesült Államok legreakciósabb államában, Kaliforniában halált kiáltanak rá. Rá és az emberi érzésű amerikaiakra, a négerek jogaiért utcára vonulókra, a délkelet-ázsiai agresszió ellenzőire. A huszonhét éves Angéláért, eszméiért megmozdult Amerika és a világ. Az Egyesült Államok száz egyetemén és főiskoláján bizottságok alakultak a kiszabadítására. A világ nagyvárosaiban betörték az amerikai követségek ablakát. Egy időben kiáltják tucatnyi nyelven: Szabadságot Angela Davisnek: Vesszőnek az amerikai agresszorok! A Junge Welt, az NDK ifjúsági lapja Egymillió rózsát Angélának! mozgalmat indított. Az egymillió rózsát egymillió német fiatal tiltakozó levele jelképezi. Olyan rózsák ezek, melyeknek szirmai Angela Davis eszméit köszöntik, s melyeknek töviseit hóhérainak szánják. A szovjet fiatalok lapja, a Komszomolszkaja Pravda naponta beszámol Angela bűnperéről, a haladó emberiség tiltakozó demonstrációiról. Kishíján agyonverték a szomszédot Kapával, karóval támadtak már megszületett: Angela Davis életéért a haladó emberek azt kiáltják Londonban, mint ami a mi transzparenseinken olvasható. Pintér Dezső 4 A Nachladal családdal az összeférhetetlenség is beköltözött Nagybajomba, a Mező utca 116-ba. Nachladal Géza és a felesége egymással sem volt valami türelmes, hogyan lett volna a szomszéddal, Laki Istvánnal? Bár a szomszédot sen' kell félteni, ő is csúnya vészé kedéseket provokált. Róla mégis kevesebbet beszéltek Nagybajomban, mint Nachladalékról. A férj kétszer állt bíróság előtt, mert többször súlyosan bántalmazta feleségét. Hogy az asszony emiatt lett-e ingerlékeny és kötekedő azt már nehéz lenne megmondani. Laki Istvánnal akkor kelet keztek a bajok, amikor Nach- ladalék 1967-ben neki adták e' ingatlanukat. Laki István sze rette volna, ha Nachladalék máshova költöznek, s ennek az óhajának nem egyszer mocskolódó szavakkal is kifejezést adott. A nézeteltérések állandóak lettek a tulajdonos és a bérlők között. Jelentgétták egymást a tanácsnál, 1970 júniusáig hat polgári pert indítottak. Vagy azért, mert Nachlalalék állítólag nem fizették a bért, vagy birtokháborítás miatt, de legtöbbször azért, mert a kertet Laki István szerette volna művelni. Mivel ez nem ment, állandóan bosszantotta amúgy sem angolosan hidegvérű szomszédait. Kígyót-békát kiabált, áí- dobláta a gazt a veteményre — tettek a hónaöok. Tavaly június 5-én délelőtt Nachladalék a kertben kapáltak. Látták a szomszédban Laki Istvánt, ahogy az alkoholtól kissé botorkálva faty- tyazta a szőlőt. De nem csöndben: »Hazátlanok, az enyémet kapáljátok!« (A tová.^á szavakat nem idézzük.) Nachladalék sem állták meg szó nélkül, de a tettlegességet a szomszéd kezdte. Felkapott egy cserépdarabot és Nachla- dalnéhoz vágta, mire az asz- szony egy földdarabbal »válaszolt«. Aztán elszabadult a pokol. Nachladal és felesége átrángatta Laki Istvánt a saját telkükre. Nachladal kapával, az asszony karóval ütötte a szomszédot. Vérbe fagyva, a felis- merhetetlenségig összeverve hagyták a földön. Amikor a mentők megérkeztek, kétséges volt, hogy Laki István életben marad-e. Az orvosszakértői vélemény szerint nem sokon fhúlott. Nachladalné is megsérült, Laki István a dulakodás közben összerugdalta. A Megyei Bíróság dr. Márton Géza tanácsa a 35 éves, rokkantnyugdíjas Nachladal Gézát erős felindulásban elkövetett emberölés kísérlete miatt kétévi és 'hathónapi börtönre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektől. Nachladal 30 éves felesége egyévi szabadságvesztést kapott, de a végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. KÜRTI QKDRflS C'Sőkoh .- Renate 25. — Nem értem önt — adom i a bambát —, hisz. épp az előbb i mondtam, hogy valószínűleg i írok róla egy cikket. Feltéteie- i zem, hogy ön is tud olvasni, i Ha nem, akkor majd felolvashatja magának valakivel. — Hm — mondja a Törpe I—, arra is meg szeretném kér- I ni Kopra urat, hogy ne publi- 1 kálja ezt a módszert. — Miért? — A magyarázat kézenfekvő. ön azt is említette, hogy 1 a biorezgésszám változtatás P bárki számára könnyűszerrel 1 megoldható. — Pontosan ez a helyzet. — Beszélt már valakinek erről a műveletről? — Még nem. — Nagyszerű. Kérem, ne is tegye! Gondolja meg: ez vei szélyeztetné egész ügyintézési rendszerünket. Értelmét veszí- i tené ez a hatalmas regisztrá- 1 ciós munka is, amelyet eddig 1 végeztünk. Meginogna,, fel- • bomlana a gazdasági, szociá- 1 lis és egyéb irányú menedzseB SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. február 16. A vadkan! lelték — a filmezés elmaradt... Kósa József bátaapáti vadőr mintegy három évvel ezelőtt fogott egy kis vadmalacot az erdőben. Bevitte a vadászházhoz és fölnevelte. A malac jól érezte magát az új környezetben, megszerette gazdáját, és békésen viselkedett. Egy idő múltával kiengedték a szabadba is, de esze ágában sem volt megszökni, hűségesen kitartott gazdája mellett. A bátaapáti vadászház a falu utcasorának legszélső háza, a másik oldalról már a nagy kiterjedésű erdőség kezdődik, ahol a szarvasok, őzek, vaddisznók százai élnek. A mind szelídebbé váló malacot néha az udvarból is kiengedték, elbarangolhatott az erdőbe, ám mindig visszatért gazdájához. Nem csatlakozott vadon élő rokonaihoz, jobban tetszett neki a vadászházi »terüljasztal- kám«, az ínyencségekkel telerakott vályú mint a gyár falatokat nyújtó erdőrengeteg. A malacból időközben szabályosan fejlett disznó lett, hím ivarú lévén, vadkan formáját is jól megőrizte. Ám vad ösztönei egészen eltompultak, hűséges kutyaként követte gazdáját, a vadőrt. Kósa József fokozatosan megengedte neki, hogy erdei sétáira is elkísérje, ami a társas cser- készés örömén kívül hasznos vadászmódszernek is bizonyult. Az erdő sűrűjébe be-be- járó vadkanra fölfigyeltek az ott élő rokonai, s esetenként követték. Mivel a szelíd és hűséges állat mindig a gazdája felé igyekezett, Kósa Józsefnek, ánkon-bokron át szaladt a többieket. Jó pár vaddisznót sikerült így elejtenie különleges »vadászkutyája«, a kezes vadkan jóvoltából. Ahogyan hasonló esetben ez gyakran előfordul, »ráharapott« a sajtó is a bátaapáti. kuriózumra, s a szelíd vaddisznó a gazdájával együtt ismert lett országszerte. S ha már ennyire hírneves egy vadkan, kijelölték filmsztárnak is: a fővárosi filmesek elhatározták, hogy a vadak életéről szóló egyik filmben főszerepet kap a bátaapáti szelíd vadkan. A minap meg is érkezett a kis Tolna megyei faluba a stáb, de a szelíd vadkan helyett »gyászhír« fogadta őket. Közvetlenül a filmesek megérkezése előtti napokban vaddisznóhajtást rendeztek a közeli erdőben. Kósa József nem vitte magával a szelíd vad-, kant, hanem zárva hagyta az óljában. Féltésből hagyta otthon, árra gondolva, hogy könnyen baleset érheti, ha netán összekeveredik egy kon- dával, nincs az a vadász, aki felismerje... A szerencsétlen állat azonban kitört az ólból, és nekivágott az erdőrengetegnek, árkon-bokron át szaladt abba az irányba, ahol gazdáját vélte. Jó szimata volt, így aztán könnyen el is jutott gazdija közelébe, aki — vaddisznóhajtás lévén — a többi vadász és hajtó körében volt. Mire észrevehette volna hűséges jószágát, az egyik vadász, aki közönséges vadkannak vélte, lelőtte. Talán mondanom sem kell, hogy a vadőr megkönnyezte hűséges segítőtársát. Vajon lesz utódja? A vinap, hogy a bátaapáti vadászház felé döcögtem, nem messze tőle — jobbról is, balról is lakóházak — utamat állta egy vadsüldő. Egészen le kellett állnom, s miután a süldő végigszaglázta kocsimat, és »rendben« talált mindent, továbbengedett De ahogy beálltam a vadászház udvarába, és ki akartam szállni, az iménti vadsüldő újból gyanakodva végigszaglászott. Kiderült, hogy követett... Nos, ez is Kósa József neveltje. A hűséges vadkan távozása után két vadsüldője maradt. Ezeket valahonnan a Mecsekből kapta. Valaki agyonlőtte anyjukat, s hogy a kicsinyek el ne pusztuljanak, elhozták őket Bátaapátiba. Talán ezekből is jó »vadászkutya« nevelődik majd. B. F. Harmincötezer női blúz külföldre A budapesti Modell szövetkezet nágocst fiókja az első negyedévben harmincötezer női blúzt szállít a Szovjetuniónak. A varroda 1969 májusában huszonhét fővel indult, jelenleg ötvenheten dolgoznak, női felsőruhákat készítenek. lés. Kezdve attól, hogy kétségessé válna egyszerű telefon- kapcsolatok megteremtése, közönséges üzenetközvetítés, az egyéni szolgáltatás, egészen a nagy volumenű kereskedelmi és más ügyletek gyors, megbízható, írásos bizonylatok nélküli lebonyolításáig. Ha kérésünknek eleget tesz, csak velünk közli a módszerét, s nem Ismerteti senkivel sem szóban, sem írásban, hogy anyagi kár ne érje, kiutaltatom önnek azt a honoráriumot, amelyet a helyi lap fizetne érte. ötven koronát. Nos? Hát a Törpére sok mindent lehet mondani, de hogy köny- hyelműen szórná a pénzt, azt semmiképp. Egy hosszú ujjú férfipulóver árán venné meg zseniális felfedezésemet! Ez a fukarság viszont megkönnyíti számomra, hogy nagyvonalú Gráll-lovag lehessek. — Nem tartok igényt a ho- nbráriumra — jelentem ki. — Elvi szempontból. Magyar újságíró csak olyan pénzt vesz fel, amelyért keményen meg- doleozott. — Felnézek a meny- nyezetre, nem repedt meg. Hja, a szolid dán építőművészet. — A biorezgésszám megváltoztatásának módszerét díjtalanul magyarázom el önnek. És önön kívül csak esvetlen aar- lesi lakosnak. Ügy, hogy az illetőnek előbb szent esküjét veszem, miszerint a' titkot csak akkor hozza nyilvánosságra, ha nem ön tartaná be a feltételeimet. Személyes ellenőrzést nem gyakorolhatok, hat óra húszkor ugyanis elpöfögök a menetrendszerű hajóval. Áll az alku? — Milyen feltételei vannak,' Kopra úrnak? — Feltételeim a következők: először is... * * * Mint római katona a vártán úgy állt rőt kis Erik a fészer oldalánál. Lábánál a fedeles kosár, a zsákot a melléhez szorítja. Feltehetően a'zért, hogy a két hatalmas dogg, Gorm és Helga ne köthessen közelebbi ismeretséget a cicával. — Minden rendben? — kérdem — Minden rendben. — Tessék, itt vannak a dax- li gyerekek. Mind a három állatot épp oly ügyesen, ahogy elloptad most gyorsan visszaszállítod. És ami történt, szigorú titok. ■ Nem kérem rá a becsületszavadat, bátor és szilárd jellemű fiatalembernek ismertelek meg, fogadkozás nélkül .is bízom benne, hogy nem árulsz el. Újból felizzanak a maxi- szeplők az arcán, tekintetéből árad a boldogság és a büszke öröm. Azt gyanítom, hogy ez a mai nap tulajdonképpen nem is az én nagy napom, hanem inkább az övé. Következik a hagyományos kézszorítás, aztán a kosár, a zsák, s a kölyök már nincs is sehol. A fészerhez ballagok, s elhúzom a reteszt. — Vége a rabságnak, fáradjanak lei a fényre, hölgyeim és uraim! Elsőnek a szemüveges Ilse lép ki. Izgatottan néz körül. — Hol a fiú? Csak nem történt vele valami? — Nincs semmi, .baja. Eltekintve attól, hogy elszakadt a nadrágja, “és néhány karcolás van a kezén. Gondolom, ilyesmi már a múltban is előfordult nála, és a jövőben , som kizárt. Egyébként negyedórán belül itt lesz. Pompás fickó, kitűnően oldotta meg feladatát, büszkék lehetnek rá. Renate felé fordulok, alsó ajka beszíva, egész testében remeg a kíváncsiságtól, bűvölő kék szemében ezer kérd'íel. — Hogy vagv? — érdeklődöm. — Nem féltél a sötó1 ben? Nekemugrik. Hátrálok, elkapja a fülemet. Valósá0 lóg raita. — Megöllek — sziszegi - széttéplek, ha azonnal hen mondod me" bevált-e az 51 leted, vagy sem. — Ja, az ötletem? Hát igei azt hiszem, sikerült. Mondd, nem volna kedved fürödni egyet? Hű, ez fáit! Elrántom a fejem. Ez a kis bestia majdnem leszakította a fülemet. És még azt mondják, hogy a dán nők nem temperamentumosak, hanem túlságosan szelídek. Köszönöm szépen. (Folytatjuk.)
