Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

lillll Hűtő- és fntőgépek - egy gyárból A jászboldogházi radiátorfizemben készülnek az alumínium fűtőtestek. január Milyen lesz az időjárás? 1 PÉNTEK Újév A várható időjárás ma estig: A legmagasabb pali hőmérséklet ma 0 és mínusz 5 fok között lesz. Távolabbi kilátások hétfőig: újabb ónos eső, ha­vas eső, havazás, maid megélénkülő északias szél­lel a hőmérséklet csökken. A legalacsonyabb hő­mérséklet eleinte mínusz 4 és plusz 1, később mí­nusz 5 és mínusz 10 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet eleinte o és plusz 4, később mínusz 3 és plusz 2 fok között lesznek. — 42 850 méhcsaládja volt a 44 méhész szakcsoportnak a múlt évben Somogybán. Az értékesítésből 16 millió fo­rint körüli összeggel számol­nak az 1969. évi 14 millió forintos termelési értékkel szemben. — Három egyéni kiállítást rendeznek ez év első felében Kaposváron, a Képcsarnok Vállalat Vaszary termében. Józsa János, Bognár Zoltán festőművészek és Szabó Kinga kerámikus mutatják be legszebb alkotásaikat Új bányamentő Készülék Bányamentő állomást épí­tett Nyírádon a bakonyi Bauxitbánya Vállalat. Az új létesítményt a legkorszerűbb eszközökkel szerelték fel, amelyek segítségével a vész­jelzéstől számított 10—15 percen belül megkezdhetik a mentési munkálatokat. 110 bányamentő készüléket vá­sároltak, az állomáson ál­landóan 5 főből álló brigád tart szolgálatot és 210 kép­zett bányászt mozgósíthatnak az állomás körzetében. A Jászság lett — lesz az ország hőtechnikai, klimatizá- ciós bázisa. Ügy kezdődött, hogy Jász­berényben, 6 kilométerre a várostól felépítették a hűtő­gépgyárat Az 1950-es évek vé­gén megkezdték a Lehel nevű es emblémájú hűtőgépek gyár­tását Betanítottak a részmun­kákra egy sereg embert, főleg nőtt Saját konstrukcióban, maguk tervezte, gyártotta gép­sorokat állítottak össze. S ahogy teltek az évek, egyre többen győződtek meg itthon és külföldön is a Lehel már­kájú gépek megbízhatóságáról praktikusságáról és elérhető áráról. Tavaly ünnepélyes külsősé­gekkel köszöntötték a Jászbe­rényben elkészült 1 milliomo­dik hűtőgépet — Általában három éven­ként új tipusu hűtőgépét gyár­tunk — mondja Kóserom, a gyár főkonstruktőre. — A mostam tpus 1968 óta -megy«, lÖYl-ben aktuális a váltás. A x50, 170, 2u0 es 250 literes hű­tőszekrények csak méretben különböznek egymástól, for­mában alig. Fekete üzemrész. így neve­zik azokat a termeket, aho. acéllemez táblákból hajlítják, formázzák a nuiuszekrcny pa­lástját A polegyartó soron a huzaiokbol elkészített váz po­lietilén mazba Kerub A festőműhelyben zsírtala- nítás után több rétég festék kerül az aceuemezre, minuen lestekreteget külön beleeget- nek. Vákuumiormazó gepex. préselik a nutoszekreny oeise kamrajat, ajtobeleset. Es a masiei percenként tovább lé­pő szerelőszalagon iyukaka. fúrnak, apró alkatrészeket, elektromos szerelvényeket rak­nak bele. Aztán helyere kerui a hűtőszekrény lelke, az ag- regát. A szalag mellett csupa fiatal lány. Megállás nélkül jár a kezük. Mintha valamilyen ve­télkedőjátékon lennének — s figyelik a különböző színekkel felgyűlő lámpát. A sárga — figyelmeztető. A piros — most tovább lép a szalag. A gyakor­latlanok még ilyenkor is sze- re’nek. mennek a tovagördülc géppel. A lányok mellett a dobozok­ban különböző méretű, formá­jú apró alkatrészek. Ügy, hogyha váltakozva kell kisebb vagy nagyobb hűtőszekrényt szerelni, ne légyen fennaka­dás. Most másfél percenként lép egyet a futószalag. Azt mond­ják, az ideális az 1 perces to vábblépés. Ami azt jelenti hogy percenként elkészülne egy-egy jégszekrény. Most egy műszakban 380 hűtőszekrény' gyártanak. A sza1 ágról a villamo- biztonságtechnikai ellenőrző részlegbe kerül a gép. Majd hőtechnikailag próbálják ki plusz 32 fokon. A hagyományos, kompresz- szoros hűtőgépek mellett már­cius óta svájci licenc alapján adszorpciós rendszerű háztar­tási hűtőgépek is készülnek. Az idén 17 ezer 60 lilteres gép került forgalomba, s jövőre nagyméretűt, 140 literest is gyártanak majd. Mi a különbség a kétféle hűtőgép között? A kompresz- szoros mínusz 6 fokig hűt, az adszorpciós 18 fokot biztosít. Ez utóbbi alkalmas mirelit ’telek, mélyhűtött áruk huza­mos tárolására. Az óriás — kereskedelmi — hűtőgépeket 1000, 1100, 1600 literes befogadótérrel szovjet megrendelésre gyártják. De készülnek hűtőpultok, áruházi hűtővitrinek, nyitott felületű mélyhűtőpultok is. Az ivóvíz­hűtő a trópusi országokban és neleg üzemeinkben népszerű. Jászberényben a hűtőgép­gyártás a központi téma (ké­szül itt egyebek között alumí­nium edény, autoszifon, alu­mínium söröshordó). A fűtőberendezések, radiá­torok gyártása a jászberényi telepen akkor szűnt meg, ami­A műholdak segítségével korunk embere sok ezer kilo­méternyi távolságot képes pil­lanatok alatt áthidalni. Pél­dául a mexikói olimpia ese­ményeit a játékokkal egy idő­ben közvetíthették az európai televízióállomások. A fejlődés még merészebb távlatokat, szinte korlátlan lehetőségeket ígér. Kicsit játékból is, a ta­nulság kedvéért is, vessünk né­hány pillantást a múltra, néz­zük meg, honnan, milyen öt­letek kitalálásától és alkalma­zásától jutott el a hírközlés a rövidhullámú mikroláncokig, a szovjet automatikus holdjá­ró televíziós közvetítéséig. Az emberek közötti gondo­lat- és véleménycserét a mun­ka tette nélkülözhetetlenné. Enélkül a legelemibb együtt­működés is elképzelhetetlen. Nem is szólva a munka- és élettapasztalatok továbbha- gyományozásáról, a generációk közötti érintkezésről. Hosszú fejlődés eredménye az emberi nyelv, az emberiség fejlődésé­nek egyik legfontosabb eszkö­ze, hajtóereje. A nyelv sem segíthet azonban, ha például nagyobb távolságból kell kö­rölni valamit. A pásztortársa- lalmak embere ilyenkor a tü­zet hívta segítségül. Fáklyaje­lei áthatottak az éjszakán, ér ;ok kilométernyi távolságor ít js célhoz juttatták a törzs számára fontos információt. Nappal pedig egyezménye- f üst jelek bizonyultak alkal­masnak a hírtovábbításra. Használtak továbbá az emberi kor alig néhány hete Jászból­dogházán megkezdte termelé­sét a hűtőgépgyár radiátor­üzeme. A gyáravatás ünnepélyes perceiben hírül adták —* új gyár született. 45 millió forint költséggel épült, s már az első teljes év termelési értéke eléri a 65 milliót. A gyár termékeit, a három alaptípusú radiátort 5 éves garanciával forgalmaz­za. Egy évben 400 ezer négy­zetméter fűtőfelületű alumí­nium radiátort készítenek, ez­zel mintegy 60 ezer lakószo­bát lehetne fűteni. A jászsági radiátor egy cso­mó előnnyel rendelkezik. Könnyebb, jobbak a hőleadási tényezői, mint az egyéb ra­diátoroknak. Korrózióálló — ezért élettartama szinte örök. Kis felületű, jól szerelhető, tetszetős, az exportmegrende­lések és a hazai igények máris nagyobbak, mint a gyár kapa­citása. A meglévő és épülő gyá­rak, a hűtőgépgyár vidéki te­lepei az országos klímatizá- ciós programban is aktív ré­szesek lesznek. Jászárokszállá­si gyáruk klímaberendezéseket gyárt majd. hangnál nagyobb távolság át­hidalására alkalmas eszközö­ket: dobot vagy kürtöt. A tűz a társadalmi fejlődés magasabb szintjén is hasznos eszköz maradt. Ennek már irodalmi emlékeit is idézhet­jük. A legenda szerint Trója elestét a diadalittas görögök a hegycsúcsokon gyújtott tüzek- ből álló jelzőlánc segítségével üzenték meg az otthon mara­dottaknak. Magyar irodalmi példát is említhetünk a korai hírtováb­bításra. A keleti birodalmak­ban szokásos kengyelfutó-lánc helyett a hunok, az avarok és a honfoglalás előtti magyar törzsek is — ugyancsak a le­genda szerint — hangláncot alkalmaztak. Működését — Attila hun birodalmába he­lyezve Arany János verselte meg. (Csaba királyfi.) Volt központi hírszolgálat Egyiptomban, Perzsiában, Kí­nában, de egyik sem jutott el a fejlődésnek arra a magas fokára, amire a római biroda­lom a példa. Julius Caesar konzulságának idején már hi­vatásos levelezők szövegezték a provinciák híradásait, ame­lyek elsősorban az áru- és ár­viszonyokról tájékoztatták a vezért és barátait. A biroda­lom fővárosában már újság is volt, vagy legalábbis az újság lse: az Acta Diurna. A hiva- alos hírgyűjtemény a bünte­tésekről és a jutalmakról, a háború eseményeiről és főleg — Egy hetes budapesti üdülésre indul ma hetven somogyi fiatal az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da szervezésében. Közülük harminc mezőgazdaságban dolgozik, s az Állami Bizto­sító CSÉB programjának ke­retében jutalomból vesznek részt az üdülésben. — Több mint 53 000 forin­tot adott természetben és pénzben november végéig az árvíz sújtotta olcsvaapáti tsz-nek a somogyvári tsz. A felajánlás ennél jóval keve­sebb, 44 000 forint volt. A kiváncsi feleség megúszta Szép kis karácsonyi aján­dékot küldött egy -szelle­mes-« ismeretlen egy Folke­stone-! (Anglia) házaspárnak. A csomagot a férje távollé­tében a kíváncsi feleség bon­totta fel. A meglepetés nagy volt, de szerencsére nem tör- nént baj, mivel a csomagba helyezett házi készítésű bom­ba nem robbant fel. a diadalmenetekről tájékoz­tatta a Fórum nyilvánosságát. A középkori Európában az úgynevezett levélújság terjedt. Egy-egy fontos városból küldi az írástudó férfiú megbízói- mák, akik kíváncsi természe­tűek, vagy érdekből tudni kí­vánják, mi történik az ország­ban. Angliában már a XIII. században ilyen levelek tájé­koztatják a vidéken lakó fő­nemeseket a fővárosi élet ese­ményeiről. Németországban, Olaszcgrszágban is hódít a le­vélújság. A műfaj darabjai vásári árucikké is válnak. S mivel az olasz piacokon — itt kíváncsi a korán fejlődésnek induló városi polgárság is a világ dolgaira — gazetta nevű aprópénzért árulják, rajta marad, sőt a későbbi nyom­tatott újságokra is átmegy a név: gazetta. A XV—XVI. szá­zadban terjedő újságlevelek és nyomtatott röplapok egyebek között a magyarországi hábo­rúról, a török elleni harc for­dulatairól is beszámolnak. Magyarországon a XVI. szá­zadban — a háborús viszonyok és az ország elmaradottsága miatt — sajátos műfaj, a kró­nikás ének vállalja magára a végvári vitézek, a mezővárosi paraszt-polgárság és általában a hirszomjas nép kielégítését. Ennek mestere a török elleni harc propagandistája, szerve­zője: Tinódi Lantos Sebes­tyén. Járja az országot, hírül viszi a győzelmeket és a vere­— Milliók — lopott autó­kért. Nagystílű autótolvaj- bandát számolt fel a mün­cheni rendőrség. A tolvajok hat hónap alatt 87 gépkocsit loptak el, majd jó pénzen túladtak rajtuk. Mintegy két­millió márkát vágtak zsebre. — A Kék fény óévben su­gárzott utolsó adása a tize­dik alkalom volt arra, hogy a lakosság közvetlenül bekap­csolódhasson a nyomozásba. A Kék fény útján országosan körözött személyek mintegy 75 százaléka az adást követő három napon belül kézre ke­rült Bombamerénylet Bombamerényletet követtek el szerdán egy nyugat-berli­ni bank ellen. A robbanás következtében kiütött tűz miatt mintegy 10 ezer már­kás kár keletkezett. Az ügy­gyei kapcsolatban három sze­mélyt őrizetbe vettek. A tá­madók «-Szabadságot Spa­nyolországnak!« felirattal el­látott plakátot hagytak a helyszínen. ségeket. A maga szerezte dal­lamra mindig úgy versel, hogy a csüggedőkbe remény, a biza­kodókba nagy erő költözzön a honvédő harc folytatásához. A sajtótörténet nem veszi szám­ba Sebestyén deák vitéz fára­dozásait, s valóban: a króni­kás ének inkább az irodalom, mint a hírszolgálat történeté­hez tartozik. Mégis emlékezés­re méltó, mert volt idő,. ami­kor Magyarországon csak a lantszóra írt vagy rögtönzött szövegből tudhatták meg a né­pek, mi történt Budán vagy Egerben. Az újságok tömegesebb ter­jedésének kezdete Európában a XVIII. századra esik. A Spectator, amely néhány éven át napilapként jelent meg, át­lagosan tízezer, kivételes al­kalmakkor huszonöt-harminc- ezer példányban terjedt. Ang­lia legtávolabbi sarkaiba is el­jutott. előfizetett rá Anna ki­rálynő és sok neves politikus, egyházi méltóság. A Specta­tor nem politikai újság volt, hanem irodalmi. Sikerét an­nak köszönhette, hogy a pol­gárság és a polgárosodó ne­messég igényeit kielégítve, az új városi életforma szokásait, erkölcseit, kedvteléseit terjesz­tette. Magyarországon a fejlődés­beli hátrány következtében, városok és polgárság híján más útra kényszerült a sajtó fejlődése. Az első sajtószerű kiadvány, II. Rákóczi Ferenc 160 évvei előtt, 1811. január 1-ca •.xuiouU, s 72 éves korában halt meg Eger- jui Tujca i-erenc kiváló csil­lagász. Érdeklődése az égbolt titkai iránt korán megmutatkozott, s ezt felismerve, biliéi Pál, az egri obszervatórium ig "i '-iíi ta­níttatta. Mikor pedig Tittel a budai gellérthegyi rium élére került, gyakornok- .ient maga mellé vette Albert Ferencet, aki húsz évesen az intézet helyettes vezetője lett. Rendkívüli tehetségére jellem­ző, hogy már 1841-től, tehát 30 éves korában, a pesti egyete­men a csillagászat és a geodé­zia tanáraként tevékenykedett. \ szabadságharc idején az osztrákok ágyutüze közepette, élete kockáztatásával megmen­tette a gellérthegyi obszervató­rium műszereit. A csillagda el­pusztulása után 1851-től az egri obszervatórium élére került. Albert Ferenc több szak­könyvet és tanulmányt is írt a csillagászat, a meteorológia, a fizika köréből, és számos nap­tárt szerkesztett. Szerkesztője volt az Egerben 1860-tól meg­jelent Egri Értesítő című heti­lapnak is. Bányaszerencsétlenség Harmincnyolc bányász vesz­tette életét szerdán robbanás miatt a Kentucky állambeli Hyden közelében fekvő bá­nyában. A robbanás oka egyelőre még nem ismeretes. — Eredményesen zárta • múlt évet a Kaposvári Váro­si Tanács szociális foglalkoz­tatója. Mintegy hárommillió­ötszázezer forint értékű árut termeltek, amely kétszerese az előirányzottnak. Ugyan­akkor 181-ről 312-re gyara­podott a foglalkoztatottak létszáma. KÖZLEMÉNY A Somogy megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága 1971. január 1. napjával meghatározott szakmák­ban (virág-, művirág-, vegyes-, do­hányáru-, zöldség-gyümölcs-, sült gesztenye-, sült tök-, pattogatott kukorica-, főtt kukorica-, tej- és tejtermék-, élőbaromfi-, vágott baromfi-, épületanyag-, mész-, tü­zelőanyag-, használtcikk-kereske- dés, kerékpármegőrzés, kerékpár-, csónak-, kézikocsi-, ruhakölcsön- zés) a magánkereskedői tevékeny­ség engedélyezésére, valamint a teljes magánkislparl iparhatóság! jogkör gyakorlására az alábbi köz­ségi tanácsok vb szakigazgatási szerveit jogosítja fel. Barcsi járás: Kálmáncsa, Lad, Szülök, Vízvár. Fonyód! járás: Öreglak. Nagyatádi járás: Inke. Marcali járás: Puszta- kovácsi, Somogysámson, Tapsony, Vése. Siófoki járás: Andocs, Ká­nya, Nágocs, Törökkoppány. Kér­jük a lakosságot, hogy a fenti ügyekben közvetlenül az Illetékes községi tanács vb szakigazgatási szervéhez forduljon. Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. (10011) Mercurius Hungaricus című hadlapja a Habsburgok elleni háború eseményeiről, a feje­delem hatalmának jogi alap­jairól kívánta tájékoztatni az európai udvarokat. De a Mer­curius Hungaricus ritkán, s latin nyelven jelent meg. A XVIII. században utána még jó ideig német és latin nyelvű a sajtó. Az első magyar nyel­vű újság kiadására csak az évszázad végén kerülhetett sor. Rát Mátyás Magyar Hír­mondója 1780-ban, Pozsonyban indult. Hetenként kétszer, szerdán és szombaton indult el postakocsin az előfizetők­höz. Előfizetési ára helybeliek részére évi hat, távollévők ré­szére nyolc forint. A három­százhúsz példányban ^nyom- tatott lap rovatcímei: Ha­zánkbéli történetek, Hadi dol­gok, Tudományban dolgok, Hiteles hírek, Hihetetlen dol­gok stb. Előfizetőként — töb­bek között — kilencvenöt földbirtokost, negyvenöt kato­likus papot, harmincnyolc mágnást, tizennyolc protes­táns papot és tanítót, kilenc városi polgárt, tizennyolc ügy­védet és három orvost tartot­tak nyilván. Rát egyedül vég­zett minden munkát. Maga írta az egész lapot. 1781 máju­sában így panaszkodott: «-Elég légyen azt mentségemre mon­danom, hogy énnékem, távoly lakozó tudósító jó-akaróimon kívül abban semmi segítő tár­som nem volt, s most sint­sen«. Ezek a tudósítók azon­ban a korszak legjelentősebb magyar írói. OMOGYINÉPLAP Péntek, 19TL jasmá> L 10

Next

/
Thumbnails
Contents