Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

OLÍSEZET’ * MEGYEI KIS7 BIZOTTSÁG A fiatalok idei feladatairól Tél a gépjavítóban Az itt-ott jó felméteres íe­Egy megyei akcióprogram akkor jó, ha nem lehet telje­sen eleget tenni minden elő­írásának. A »langyos« tervek elkényelmesítenek, fölös ön­elégültséget keltenek. A feszí­tett tempójúak rövid idő alatt kátyúba vezetnek, hiszen re­mény sincs a teljesítésükre. Sokezer megannyi foglalko­zású fiatal szája íze szerint tervezni nem könnyű feladat. Itt nyílik alkalom megindo­kolni a cikk első mondatát: megeshet, hogy egy termelő­szövetkezeti KlSZ-alapszerve- zet mérsékeltebb eredménye­ket ér el a politikai oktatás­ban, mint például a megyei tanács alapszervezete. Viszont nagyon valószínű, hogy a tel­jesített társadalmi munkaórák a tsz fiatalságának szorgalmát dicsérik jobban. Az ifjúságpolitikai határoza­tok világosan körvonalazzák az alapot, a feladatok »testre- szabása« az alapszervezetek dolga. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szükségesnek tartja, hogy »minden állami, társa­dalmi intézmény és szervezet céltudatosabban törekedjék arra, hogy szocialista világné­zetet és tulajdonságokat ér­leljen az ifjúságban.« A me­gyei pártbizottság és a megyei KISZ-bizottság ennek szelle­mében meghatározta a párt, az állami és a társadalmi szervek feladatait. A KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésének fő napirend­je az 1971-es akcióprogram megvitatása volt. A feladatok felsorolásánál a program az első helyen emlí­ti a KISZ kommunista és tö- megszervezeti jellegének erő­sítését. A párt X. kongresszu­sától a KISZ VIII. kongresz- szusáig tartó időszak megha­tározó gondolatát »A párt- kongresszus szellemében, a KISZ-kongresszus sikeréért« jelszó fejezi ki. A politikai oktatásban eme­lik a színvonalat, ezért arra törekednek, hogy a fiatalok életkori, műveltségi és érdek­lődési körének megfelelően legyen változó a politikai kép­zés és az oktatási forma. A továbbiakban figyelemre méltó mondatot olvastunk az akcióprogramban, szó sze­rint: »Felszámoljuk a rendez­vény-centrikus szemléletet.« Ez azt jelenti, hogy a fonto­sabb események, évfordulók megünneplése nagyobb rangot kap. Különösen a központi hatá­rozatok feldolgozásánál fej­lesztik az apparátus munka- módszereit. A jövőben na­gyobb gondot fordítanak a vezetésre alkalmas KISZ-ta- gok kiválasztására és nevelé­sére, a legjobbakat bentlaká­sos iskolákban képzik. Változatlanul sok erőt össz­pontosítanak az alapszerveze­tek munkája támogatására. Ugyanakkor növelik a K1SZ- tagokkal szemben támasztott követelményeket. Már az úttö­rőmozgalomban megkezdik az eddiginél tudatosabb nevelő­munkát. A KISZ eszmei es politikai munkájának mércéje, hogy az alapszervezetekben hány fia­tal érlelődik kommunistává. 1971-ben már élnek a párt- kongresszus bizalmával, ti­zennyolc éves fiatalt is java­solnak a pártba Az ifjúsági mozgalom kommunista voná­sainak erősítése érdekében ha­tékonyabban foglalkoznak a közösségi neveléssel, a szocia­lista közösségek kialakításával. A megyei bizottság akció- programja számos izgalmas kulturális rendezvényt is ter­vez. Többek között Tegyünk többet Somogyért! művészeti bemutatót tartanak, megren­dezik a Daloló Somogy feszti­vált, a szövetkezeti néptánc- csoportok országos találkozó­ját, író—olvasó találkozók lesznek stb. Több sportágban kongresz- 3zusi kupaversenyeket hirdet­nek, szorgalmazzák a fiatal utazók klubjainak megterem­tését, a házi sportversenyek rendezését. A munkásifjúságra az idén is számos nemes tennivaló vár. Üj rendszerű Szakma if­jú mestere mozgalom lesz a szakképesítéssel nem rendel­kező fiatalok számára, a KISZ-kongresszus tiszteleté­re kommunista vasárnapokat szerveznek, Kiváló ifjúmunkás versenyt hirdetnek a betaní­tott munkásoknak. A KISZ 1971-ben is több program valóra váltásáért védnökséget vállal. Az akcióprogram a továb­biakban részletesen foglalko­zik falusi fiatalokra, a közép- iskolásokra váró tennivalók­kal. Stier Sándornak, a megyei KISZ-bizottság első titkárának szóbeli kiegészítőjéből csak egyetlen mondatot idézünk: »Meggyőződésem, hogy a ki­tűzött célokat tagságunk a magáénak vallja és a felada­toknak agitátora, végrehajtá­sának cselekvő részese lesz.« Ezután felszólalásaikban a megyebizottság tagjai számot adtak az elmúlt évről és hasz­nos tanácsokkal szolgáltak a jövőt illetően. Szondi István, a Kaposvári Villamossági Gyár KiSZ-bizottságának titkára munkahelye fiatalságának vál­lalásairól beszélt, dr. Rétsági Béla SZMT bizottsági vezető a KISZ és a szakszervezet kapcsolatát elemezte, Gelen­csér Árpád, a kaposvári járási KISZ-bizottság titkára a falu­si alapszervezetek gondjairól, Fábri Lili, a Táncsics gimná­zium tanulója a város közép- iskolásainak tennivalóiról szólt, Hiffner Ferenc megyei ifjúgárdaparancsnok az ifjú­gárdisták terveiről beszélt. Kiss Béla. a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára a vállalat fiataljainak nevében ígéretet tett, hogy a jövőben minden lehetőséget kihasznál­nak a munka meggyorsítására, a minőség javítására. A KISZ megyebizottságának tagjai ezután az ifjúsági tör­vénytervezetről tanácskoztak. P. D. hér hó belepte az udvaron sorba állított, javításra váró gépeket Sávolyon, az Egye­sült Üj Élet Tsz-ben. Decem­berben kezdték meg a gépek javítását — mondta Szarka László elnök. — Addig csak a kisebb javításokra volt idő. Most, hogy a hó leesett, a tsz huszonöt erőgépén a nagyja­vítást végzik a szerelők. A tsz gépjavítója nemcsak a saját gépeik karbantartását végzi, hanem több tsz-ét is. A gépek karbantartása mel­lett más munkával is foglal­koznak a műhelyekben. Az 1. sz. Budapesti AFIT-nak autó­fülkéket javítanak. Ezt 1970 tavaszán kezdték el. Egy fülke elkészítéséért 4200 forintot kap a tsz. Így nemcsak több jövedelemhez jutnak, hanem állandó kereseti lehetőséget is teremtenek a műhelyekben dolgozó szakmunkásoknak. A mezőgazdasági lakesság adózása 1371-től A közelmúltban a mezőgaz­dasági földterületet használó lakosság adóztatásában több­féle rendeletmódosítást hajtot­tak végre. Ezek közös célja, hogy az adóztatás egyszerűbb, közérthetőbb, és mindenki ál­tal könnyen ellenőrizhető le­gyen. S az adók ne növekedje­nek, A módosított rendeletek érintik a termelőszövetkezeti tagokat vagy alkalmazottakat, akik háztáji földdel, és azokat, akik mint állami gazdasági dolgozók, pedagógusok vagy más minőségben illetmény- földdel rendelkeznek, s kiter­jednek az egyéni gazdaságok­ra is. Milyen adókat kell 1971-től a gazdálkodási tevékenység után fizetni? Lényegében ugyanazokat, mint eddig. Te­hát: jövedelemadót, községfej­lesztési hozzájárulást, a bor­termelőknek borforgalmi adót. A gazdaságilag hasznosítható és az átlagosnál nagyobb jöve­delmet nem adó földterület után a használó az átlagjöve­delem alapján — a kormány- rendelet által megállapított keretek között — fizeti adó­ját. Ettől legföljebb harminc százalékkal magasabb összeg­ben a megyei, megyei jogú városi tanács állapíthatja meg az adótételeket, ha a helyi gazdasági adottságok, jövedel­mezőségi viszonyok ezt indo­kolttá teszik. (Egyes esetekben, főleg az üzletszerű állattartással és kertészettel kapcsolatosan, ált talános jövedelemadó fizetési kötelezettség áll fenn. Erre a cikk második részében részle­tesen kitérünk.) A kormány 1970 novemberé­ben olyan határozatot hozott, hogy azok az állampolgárok, akik mezőgazdasági földterü­letük után eddig föld- és jö­vedelemadót is fizettek, a kö­vetkező évtől mezőgazdasági lakosság jövedelemadója cí­men a két adót összevontan, egy összegben róják le. Az összevonás tulajdonképpen csak formai szempontból mó­dosítja az adófizetési kötele­zettséget. Jövedelemadó-bevallást csak azoknak kell tenniük, akik la­kóhelyükön kívül is használ­nak földterületet. 1971-től kezdve ugyanis a használt földterület fekvése szerint il­letékes tanács állapítja meg az adót, tehát a bevallást az említetteknek oda kell be­nyújtaniuk. (Eddig a lakóhely szerinti tanács állapította meg az adót.) Azoknál, akik csak a lakóhelyűken használnak földterületet, a korábbi be­vallás az adózás alapja mind­Egysze. űbb, áttekinthetőbb Átalány a borforgalmi adónál Ki kaphat kedvezményt ? addig, amíg a földterület nagysága, művelési ága nem változik. Az adó nagysága attól függ, hogy egyrészt a földterület használója mekkora területet művel, másrészt milyen a föld művelési ága (szántó, szőlő, gyümölcsös, kert stb.) és mi­nősége (aranykorona értéke). A háztáji gazdaságoknál az adó mértéke csak a terület nagyságától és művelési ágá­tól függ. A régi és az új adófizetési kötelezettség közötti összeg­szerű egyezőséget a következő példa mutatja. Eddig egy ka­taszteri hold szántó után a termelőszövetkezeti tag 120— 140 forint jövedelemadót, aranykoronánként 12 forint földadót fizetett, ez 10—12 aranykoronás földet figyelem­be véve 120—144 forint volt, 1971-től — összevontan egy tételben — a jövedelemadó összegét a községi tanács 180 —200 forint között állapítja meg, biztosítva azt, hogy az új adó összege általában meg­egyezzen a két adó együttes összegével. Az eddigi érvény­ben lévő kedvezmények meg­maradnak, a két adó összevo­nása után is. A kulcsok azon­ban változnak, mert eddig a földadóból nem volt, a jövé- delemadóból volt kedvezmény. A jövedelemadóból a 65 évnél idősebb férfi adózók és a 60 évesnél idősebb nők továbbra is kedvezményben részesülnek. Az adóból adható kedvezmény mértéke 35 százalék, de ez a szociális kedvezmény nem ha­ladhatja meg az 1000 forintot A szakszövetkezetek és tár­sulások tagjait — alapszabály­szerű működés esetén — 15 százalékos kedvezmény illeti meg. A nagy jövedelmet elérő adózók a jövedelemadót nem az átlagjövedelem, hanem — gazdasági tevékenységük (pl. intenzív szőlő- és gyümölcs- termelés) tiszta jövedelme alapján — progresszív adó­kulcs szerint fizetik meg. A jövedelemadó itt is magába foglalja a földadót. Nagy jövedelmet elérő adózónak számít az, akinek évi adókö­teles tiszta jövedelme az 50 ezer forintot eléri vagy meg­haladja. Az adó megállapításához adóbevallást kell tenniük azoknak, akiknek 3 kát. hol­dat meghaladó szőlő, kert, gyümölcsös területük van és évente legalább 120 ezer fo­rint értéket termelnek. A jö­vedelemadó mértéke az ilyen adózóknál a tiszta jövedelem 22 százalékától 52 százalékáig terjedhet. (Pl. 70 ezer forint évi tiszta jövedelem után 15 400 forint adót kell fizetni.) A községfejlesztési hozzájá­rulás összegét az eddigi szint körül a tanács határozza meg. A borforgalmi adózás rend­szere lényegesen egyszerűsö­dik. Az évi 5 hektolitert meg nem haladó borterméssel ren­delkezőknek nem kell beval­lást adniuk, adójukat az öt­évi átlagtermés alapján, áta­lányban fizetik meg. Ha az öt­évi átlaghoz képest tartós csökkenés vagy növekedés (pL területváltozás stb.) követke­zik be, az adóhatóság ezt fi­gyelembe veszi. Termésbejelentést 1972-től csak azoknak a termelőknek kell tenniük, akiknél az évi bortermés az 5 hektolitert meghaladja. A borforgalmi adót ez esetben nem átalány­ként fizetni, hanem a tényle­ges termés az adó alapja. A felvásárló szerveknek, illető­leg a mezőgazdasági nagy­üzemnek átadott bor továbbra is adómentes. Tévedések elkerülése végett megjegyezzük, hogy 1971-ben a borforgalmi adót a pénz­ügyőri szervek nyilvántartá­sába vett 1970. évi új borter­més, valamint az előző évek­ből fennmaradt adózatlan óborkészlet alapulvételével kell megfizetni. Az adóáta­lányt első ízben az 1972. évi adókivetésnél alkalmazzák. (Folytatjuk.) Dr. F. I. Hóban a javításra váró gépek. MTZ traktor motorját javítják a műhelyben. Közös községű tanácsaink és a negyedik ötéves terv Az 1966 óta megalakult köz­ségi közös tanácsaink idáig csupán éves fejlesztési elkép­zeléseiket vetették papírra. Azokat is túlnyomórészt úgy, hogy a bevételek oldalán a felsőbb tanácsi, az állami tá­mogatás szerepelt. Az állam- igazgatás korszerűsítése azon­ban nem zárult le a községek gazdasági és igazgatási egye­sítésével, hanem az új felada­tok és hatáskörök mellé a be­vételi források is csatlakoztak. Ezek nagy része új, a helyi tanácsok által csak hozzávető­leges összegszerűségben is­mert, s ne szépítsük a ténye­ket, némelyikük bizony nehe­zen gyűjthető össze. Korábban, amíg az állami támogatás mellé csak kis téte­lekben sorakoztak fel a helyi bevételek, sok községi taná­cson elszaladt a ceruza. Olyan beruházásokat és fejlesztéseket tűztek ki célul, amelyek telje­síthetősége az esetek többségé ben kétséges volt. Honnan, honnan nem, még­is került rá pénz, s megépülhe­tett például a hatalmas műve­lődési otthon, amelyről egy év után kiderült, hogy félig sincs kihasználva. Ugyanakkor más, kisebb összeget igénylő objek­tumok — éppen a nagyra tö­rekvés miatt, nem valósulhat­tak meg. A negyedik ötéves terv munkái során világossá vált közös községű tanácsaink ve­zetői előtt, hogy tárgyilagosság nélkül nem lehet elővenni a papírt és ceruzát, valamennyi kiadásnak meg kell keresni a forrását. Bár a történelem már feljegy,.*.t csodákat, arra — föltételezem — senki sem építhet a falvakban, hogy mannaként százezrek vagy milliók hullanak az égből, s ezekkel hidalhatják majd át az elképzelés és a megvalósít­hatóság közötti szakadékot Az egész országban, s így megyénkben is jóval nagyob­bak az igények a lehetőségek­nél. Ha valamibe belevágunk, tudnunk kell, képesek va­gyunk-e tető alá hozni, nem nyújtózkodtunk-e túl a ta­karónkon? Mindezek a gondolatok talán későinek hangzanak, hiszen megyénk negyedik ötéves ter­vét a megyei tanács már jó­váhagyta. De mégsem érzem túlhaladottnak. A falun, a külközségekbeíi élő emberek jövőjéről van szó, s erről nemcsak nem elég, hanem nem is lehet eleget beszélni. A székhelyközségek fejlődé­si üteme általában adott, s ter­mészetesen gyorsabb, mint a társultaké, hiszen enélkül nem válhatott volna székhellyé. A közös tanácsok kialakítá­sának munkálataiban — szem­lélő' és olykor krónikás­ké magam is részt vet­te- Jkoztam az egyesí­ti íökkel, s a támoga­Az »ellenzék« nem ndott nemet, mert a folyamattal nem ér­te -*t, hanem azért, mert sa iluját, saját portáját fél­tette. A negyedik ötéves terv vég­rehajtása során ezek az aggo­dalmak ismét és óhatatlanul felmerülnek. Nagyon sok még a miért, de nem könnyű rá a válasz sem, amelyet tettek­kel kell igazolni vagy megcá­folni. Nagyon őszintén azt írnám, hogy nincs egyetlen tanácsel­nök sem, akit irigyelnék, ugyanakkor viszont mégis irigylem, mert az emberek örö­mében és jobblétében osztozni, annak részesévé válni, föleme­lő érzés. Mindazt, amit a következő öt évre elterveztek, s el is ha­tároztak, együtt fogják meg­valósítani. De neme«- a tel­jesítés mennyisége, na minőség is fontos, s utób­bit nehezebb elérni. Mindaz, amivel gazdagodunk, legyen olyan, hogy egyúttal előremu­tatva, a jövő színvonalát is meghatározza. Közös községi tanácsaink­ban egyre inkább azonos -­ven beszélnék az emberek. Vi­ták természetesen akadnak, s ez jó, mert előreviszi a fejlő­dést. A negyedik ötéves terv sem pattant ki egyik pillanat­ról a másikra a fejekből, szám­talan szakember munkájának eredményeként született, és ennek megfelelően nem elér­hetetlen álmokat összesített, hanem erőnk tudatában az el­érendőt és elérhetőt tűzte Ki céluL Közös tanácsú községeinkre az eddiginél is nehezebb fel­adat vár. Középtávon kell megvalósítani mindazt, amit megalakulásuk óta rövid tá­von már elkezdtek. Még nincs elég szakemberük, s ha felada­taikat konkrétan már ismerik is, lehetőségeik egy részével csak most ismerkednek, vagy csak azután kapják meg. Az összerázódás, a jó együtt­működés folyamata egyre in­kább kialakul és véglegessé válik, van ahol már be is feje­ződött. A kölcsönös bizalom, * kö­zösségi tenni akarás és az ösz- szefogás határozza meg mun­kastílusukat, mert ez nemcsak a zökkenőkön segíti túl őket, hanem még nagyobb feladatok végrehajtásához, a tervek túl­teljesítéséhez is elvezet Saly Gát "GYI MfiPIjAF 1071. lannár 13. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents