Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-08 / 6. szám
R mezőgazdaság „nehézipara ?J N egyedik ötéves tervünkben a mezőgazdasági termelés általános fejlődése azonos lesz az előző cikluséval, vagyis öt év alatt mintegy 15—16 százalék. Azonban míg eddig a növény- termesztés fejlődött gyorsabban, ezt a szerepet most az állattenyésztésnek kell átvennie. Elérkezett az az idő, amikor gazdálkodásunk már közvetlenebbül szolgálhatja az embert, a lakosság szükségleteinek minél teljesebb kielégítését. Állattenyésztőink éveken, sőt évtizedeken át megteremtett kedvező alapról indulnak a következő ötéves tervnek. Jó a gazdaságpolitika, elkövetkezhet az az idő, amikor a főszerep már nem a közgazdászoké, hanem a műszakiaké lesz. Rengeteg tapasztalatot halmoztunk fel. Szakmérnökeink, technikusaink, gyakorlati embereink voltaképpen már ismerik mindazt, amit a következő öt évben kiterjedtebben és remélhetőleg eredményesebben alkalmaznak majd. A közelmúlt erőfeszítései nyomán az állatállomány alakulásának tendenciája megfordult. Ha nem is szédületes tempóban, de növekszik a sertés- és szarvasmarhaállomány is a nagyüzemekben. A tartott, tenyésztett fajták összetétele nagyjából kialakult, hiszen a fehér hússertés és a magyartarka marha még egy ideig a gazdaságokat elhagyó szállítmányok gerincét alkotja, a keresztezések vagy hibridek tömeges előtérbe kerülése későbbre várható. A várt fejlődést csupán iger erős anyagi fedezet biztosítás; mellett érhetjük eL Sőt, nyu godtan hozzátehetjük, hogy t biológia, tehát a mezőgazdaság erősebb iramot is elbír Határt a társadalom anyag ereje szab. Negyedik ötéves tervünkbe: 79 milliárd forintot használha Nagy tervekkel kezdi az évet a Siófoki Építőipari Ktsz ják a nemrég alakult építőipari társulás tervpályázatát, akkor nagy jelentőségű gépesítést valósíthatunk meg. Autódarut, építőipari keverőgépeket, szállítóeszközöket, több más célgépet vásárolunk. Megoldjuk a kisgépesítést, hogy korszerűsítsük az épületfenntartási munkákat. A társuláson belül szövetkezetünk végzi majd a fontosabb épület-szakszerelő tevékenységet. Együtt tervezzük egy nagy transzport betonkeverő telep építését is. Jobban kihasználni a gépeket, könnyíteni, gyorsítani, korszerűsíteni a munkát. Ezek a tennivalók sürgetnek. S még egy igen fontos feladat; az év első felében be kell fejeznünk a szolgáltató ktsz-szel közösen épülő üzemházunkat is. (A felső kétszint a miénk lesz, az alsó részben az ő csarnokaik.) EZEKKEL a tervekkel indulunk az új évben, ezeket a feladatokat akarjuk — szeretnénk — megvalósítani, mivel ezektől függ munkánk, további fejlődésünk. Szakács Erzsébet KICSI, TISZTA, szépen berendezett helyiség a Siófoki Építőipari Ktsz irodája. A parkettát szőnyeg borítja, a falon képek, virágok. Kis tárgyalóasztal az ablak előtt. Rajta folyóiratok, újságok. Tóth Béla mérnökkel, a szövetkezet műszaki vezetőjével beszélgetünk a ktsz munkájáról, eredményeiről, feladatairól. — Kétszázhetven ember dolgozik tizenegy részlegünkben. Asztalosok, kőművesek, ácsok, tetőfedők, lakatosok, festők, kárpitosok, víz- és villanyszerelők. hajóépítők végzik a munkát. Huszonkétmil- liós termelést várunk, öt százalékkal többet, mint 1969- ben. — Javítás, szolgáltatás? — Harmincnégy százalékkal nőtt, de abszolút szárúban igen alacsony, mindössze egymillió. — Terveik? — Az új év sok új feladatot is jelent. 1971 végén át kell adni jelenlegi telepünket, már megkezdtük az új ipartelep építését. Tizennégymillióba kerül. Nyolcmilliót fordítunk rá saját erőből, segít a tanács is, félmillió támogatást kaptunk a megyei tanácstól, ugyanennyi telekengedményt adott a városi tanács. Hat nagy iparcsarnokot építünk a másfél hektárnyi területen. NAGYON KELLENEK már az új műhelyek. Megszüntetni a zsúfoltságot, a balesetveszélyes műhelyeket. Fejleszteni a szakipari részlegeket, bővíteni a víz-, villanyszerelő, építő- és asztalosipari tevékenységet, fokozni a javítási, szolgáltatási munkát. Ezt akarjuk ebben az évben. Sőt, ha elfogadfel a mezőgazdaság, beleértve persze a gazdaságok saját anyagi erejét is. Ebből 47 milliárd a tsz-ek részére, 24 milliárd az állattenyésztés fejlesztésére szánt összeg, 8 milliárd egyéb célokra jut. Az ipar — közelebbről az építőanyag- és építőipar — kapacitásfeszültségét látva a 70 százalékos állami dotációt kényszerűségből csökkentették. De az ugyancsak rendkívül jelentős, 50 százalékos hozzájárulást a sertés- és szarvasmarha-férőhelyek létesítésére az állam továbbra is biztosítja. ?.-égpedig úgy, hogy az előfeltételek garantálása esetén ez a támogatás automatikus, te- 'tát senki kegyet nem gyakorol. A számok nem elsöprőek, de nszetősek. Másfél millió híjnak, 70 ezer kocának, 225 :zer tehénnek és 150 ezer nö- cndékmarhának létesíthetünk írőbelyet a következő terv- .iklusban. Ez annyit jelent, hogy a nagyüzemi sertéstenyésztést és hizlalást lényegében a kor színvonalára emeljük, és nagyot lépünk előre a szarvasmarhák elhelyezésében is. A terv azonban nem csupán azt nyújtja az állattenyésztésnek, ami -állattenyésztés-« címszó alatt szerepei. rt. gépekre előirányzott 18 milliárd forintból például remélhetően az állattenyésztés gépesítésére is számottevő összeget fordítanak a gazdaságok, mert máskülönben a munkaerő kevésnek bizonyulhat. A meliorációra előirányzott három és fél milliárd forint befektetése is jórészt öntözött takarmánytermesztést és feljavított legelőket, réteket eredményez majd a gyakorlatban. A háztáji gazdaság fokozott és anyagi erőket is mozgósító védelme ugyancsak jórészt állattenyésztési befektetés. A tények és számok tanulmányozója úgy látja tehát, hogy zöld utat kapott a mezőgazdaság -nehézipara«,^ az állattenyésztés.. Nem valamiféle öncél, hanem a negyedik ötéves terv komplex teljesítése érdekében. A végrehajtás sem lesz az állattenyésztők magánügye, külső segítségre váratlan akadáMindig lelkiismerettel Vannak munkák, melyekről nehéz beszélni. Mert a traktoros, ha szánt, szemmel látható, mérhető, nyomon követhető a nap minden órájában, hogy mit végzett, és mérhető a teljesítménye az esztergályosnak, a házai építőnek is. De hogyan mérhető egy termelőszövetkezet személyzetisének a munkája? Valaki úgy mondta: «•Ez esetben a részletek nem, vagy alig láthatók, de az eredmény ott van a mindennapi munka sikereiben ...« I — A termelőszövetkezetben minden összefügg egymással, és minden kapcsolódik a termeléshez. így tulajdonképpen ebben a beosztásban is »kiélhetem« a r^zdász hajlamaimat — elmosolyodik a saját megjegyzésén Győri Józsefné, az egyesült marcali termelő- szövetkezet személyzeti és munkaügyi előadója. Csak két szóval, kiegészítésképpen hozzáfűzi; — Mert nagyon szerettem a gyakorlatot — egy picinyke vállvonás —, és kicsit féltem ettől a beosztástól. — És mi lett ezzel a félelemmel? — Annyira régi, hogy alig emlékezem rá. Nagyon érdekes, szép munka ez. Ami a gazdasággal, az emberekkel kapcsolatban van, az mind ide fut, valamilyen formában engem is érint. («■A termelőszövetkezeti mozgalomban és gazdasági életünkben végbement fejlődés, az új gazdasági mechanizmus, a vállalati önállóság növekedése szükségszerűen felvetette a személyzeti és kádermunka korszerűsítését is.«) a , || 1 , 'ö''}'%-'<y / y'l 1 * IS « \ L■ x; ,W>.^ S' ■ :Ä k.k. .y m, lyok elhárítása végett is szorulhatnak, de a munka orosz- — Érdekes dolog ez. Ahogy lánrésze mégis az övék. I egyre jobban elmélyed a mun I kájában, fokozatosan úgy jön F. B. ‘ rá az ember; milyöl mulaszÚj típusú bútorok, muszaiu aruk Húsz százalékkal több bú tort hoznak idén forgalomba a szövetkezeti áruházak és szak- üzletek, mint az elmúlt esztendőben. A vásárlók ez évben 12 féle lakószobából válogat hatnak. A garnitúrák egy részé sok darabos, ezekből 2 szoba is berendezhető. Az úgynevezett szólóbútorok darabonként vásárolhatók, jól szolgálják a szerényebb jövedelmű vásárlók igényeit is. Gyorsan emelkedett az utóbbi években a műszaki cikkek forgalma. Éppen ezért az idén mintegy 15 százalékkal több műszaki árura kötöttek szer ződést. Az áruk zöme külföldről érkezik. A szövetkezeti áruházakban és üzletekben kapható lesz az újabb típusú, modem formában és műszak' újításokkal készült, szovjet gyártmányú Szaratov hűtőgép, szovjet és NDK gyártana nyú porszívó, szovjet mosógép, NDK és lengyel varrógép és sokfajta más elektromos háztartási gép. A nagyatádi üzemi dolgozók negyede bejáró Az MSZMP Nagyatád községi végrehajtó bizottsága a közelmúltban megvizsgálta a bejárók helyzetét a község öt nagyobb üzemében: a konzervgyárban, a cérnagyárban, a Danuviában, a Komfort Ktsz-ben és a Somogy megyei Építőipari Vállalat részlegénél. Ezeken a munkahelyeken 3259 munkást foglalkoztatnak, közülük 1050 a bejáró. Megállapították, hogy az utóbbi években növekedett a járási székhelyre járó dolgozók száma. Taranyból 276, Lábodról 166, Somogyszobról 161 dolgozó jár be. Összesen negyven- három községből kerestek maguknak munkát Atádon. A bejárók többsége a jövőben sem akarja lakóhelyét elhagyni, vállalja az ingázást. Ugyanakkor körülbelül százötven munkás Nagyatádon szeretne lakáshoz jutni és véglegesen letelepedni. A termelésben, a teljesítményben és a munkafegyelemben nincs lényeges eltérés a bejárók és a helyben lakók között. Gátolja az ingázás a jó munkahelyi kollektívák kialakulását, mert lehetetlenné teszi az üzemen kívüli személyes kapcsolatok létrejöttét. Az értekezleteken, üzemi rendezvényeken, előadásokon na gyón kevesen vesznek részt, é munkahely politikai, társadal mi szervezeteiben is kevesebben tudnak tisztséget vállalni, i lódjon be lakóhelye közéleti A szocialista brigádok tévé- tevékenységébe, vállaljon tár- kenységébe is kisebb arányban * sadalmi megbízatást, látogassa kapcsolódnak be. A konzervgyárban például a helybelieknek több mint az egyharmada szocialista brigádtag, ugyanakkor a bejáróknak csak tizenhárom százaléka az. Elenyésző a részvételük az állami. szakmai oktatásban. A politikai tanfolyamokon is csak húsz százalékuk vesz részt. A negyven év alatti bejáróknak pedig a tizenhét százaléka nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az üzemi könyvtáraknak is kevés az állandó olvasójuk az ingázók közül. A lakóhelyi politikai, tanácsi szervek, KISZ-szervezetek arra törekednek, hogy bekapcsolják a bejárókat a közéleti tevékenységbe. Lakóhelyükön adottak a művelődési lehetőségek is, sajnos azonban kevesen élnek ezzel. Általában az utazással járó fáradtságra hivatkoznak és több időt töltenek a pihenéssel. Az utazás kétségkívül elvesz a szabad időből, melyet önművelésre fordíthatnának. Ugyanakkor az is igaz, hogy idejük jelentős részét töltik el a házátji gazdaságban, a szőlőben, és vállalnak egyéb munkát is. A szabad idő megnövekedése - a szabad szombat — azon ban lehetőséget ad arra, hogy több bejáró munkás kapcsoművelődési rendezvényeket, könyvtárakat. A lakóhelyi népművelőknek is keresniük kell azokat a módszereket, amelyekkel megtalálják a művelődéshez vezető utat az ingázók. Több megoldásra váró probléma is nehezíti jelenleg a bejárók helyzetét. Joggal panaszkodnak az utazás kulturálat- lanságára. Az autóbuszmegállók általában az italboltok mellett vannak, és fűteüenek, hidegek. A várakozók ezért télen az italboltokban töltik idejüket, ezekben pedig nem fogadják szívesen a fogyasztás nélküli melegedőket. Sérelmesnek tartják azt is, hogy a me netrendek összeállításánál nem veszik figyelembe a dolgozók és az üzemek javaslatait, ezért rossz több járat csatlakozása. A végrehajtó bizottság elé került beszámoló megállapította, hogy a bejáró dolgozók bizonyos esetekben hátrányos helyzetben vannak. A hátrány teljes megszüntetése természetesen nem lehetséges Körülményeik javítása, önművelődésük elősegítése azonban lényegesen jobban megoldható, mint a jelenlegi. Körültekintő segítségnyújtással csökkenteni lehet és kell is hátrányos helyzetükön. D. S. tások és hibák voltak eddig. Hiszen alapjában véve az egész szövetkezeti személyzeti munkát a legelejéről kelleti kezdeni. — A saját gyakorlatában mit jelentett ez az elölről kezdés? — 1970. január elsején kerültem ebbe a beosztásba. Az első volt: elkészíteni minden vezető személyzeti anyagát. Ez így kimondva nagyon egyszerű, de valójában fél év ment rá. Aztán a szakemberek, a vezetők felvétele... — Minden üzemnek el kellett készíteni a negyedik ötéves tervre, illetve már 1970- re is vonatkozó fejlesztési tervét a szakemberekkel kapcsolatban. Az első évre, kilenc- százhetvenre vonatkozó terv sajnos sok üzemben csak terv maradt. — Nálunk más a helyzet. Mutatja a tervet. Nemcsak számok, nevek is sorakoznak. Tíz, egyetemet végzett szakirányító dolgozik a gazdaságban, közte egy állatorvos és egy kertész. De tudják, ki jön jövőre, és ki azután. Egy gépészmérnök és egy felsőfokú technikus tanul jelenleg ösztöndíjjal. A közgazdász most áll munkába. — Egy kétezer holdas üzemben az elnök talán el tudja intézni ezeket a feladatokat is. De egy tízezer holdas üzemben ez lehetetlenség! Sokat van kinn az emberek között, a munka természetéből fakad ez. Ilyen véleményeket jegyeztem le róla: » Talpraesett, határozott, melegszívű. Amit lehet elintéz, segít. De tud nemet is mondani, és ez a »nem«, ez a visszautasítás nem bántó...« — Ebben a munkakörben mi a legnehezebb? — A minősítés. — A válasz gyors és határozott. — Éppen a korábbi évek mulasztásai miatt a szövetkezetekben senkiről sem készült minősítés, értékítélet. Az első évben harmincegy vezető beosztású munkatársamról kellett ezt elkészítenem. Ez a munka kívánja az embertől a legnagyobb felelősséget és lelkiis- meretet. Hogy hányszor és hányszor gondolom és dolgozom át, míg kialakul a végleges forma — azt nehéz lenne elmondani. Viszont nélkülözhetetlen! Magának a vezetőnek is, az üzemnek is. — Megítélése szerint mi szükséges ahhoz, hogy valaki ezt a munkakört jól elláthassa? — Elsősorban az, hogy a vezetők között jó kapcsolat legyen. Tudjunk, merjünk mindenről őszintén beszélni. Döntésünk legyen közös, és egyetértésen alapuljon. Na cs természetesen a bizalom. Bízzanak bennem és én is bízzak mindenkiben. Éneikül nem lehet dolgozni. (»A minősítés olyan fontos dokumentum, mely a vezető beosztású dolgozó munkájáról, magatartasaról pontos értékelést ad, és ezen keresztül a nevelés fő eszközévé válik. A marcali járás három tsz-ében, közte az egyesült marcali szövetkezetben különösen jó, eredményes a személyzeti munka.«) — A megyei párt-vb az elmúlt év végén tárgyalta a szövetkezetekben folyó személyzeti és kádermunka helyzetét. A figyelmet egy sor hiányosságra irányította. Ez a gazdaság viszont követésre méltó példát ad. Voltak-e itt más üzemekből tapasztalatokat, tanácsokat szerezni? — Nem. Még nem jöttek sehonnan. Kár. Üjszerű, most kibontakozó, ám nélkülözhetetlen munkakör ez. És a kérdésre úgy válaszolhatok: igenis mérhető a termelőszövetkezet személyzetisének munkája. Mert benne van a mindennapi sikerekben, a gazdálkodás eredményességében és szüntelen fejlesztésében. Vörös Márta Háromnapos program az ifivezetőknek A Kilián György Ifjúsági Házban háromnapos továbbképzésre gyűltek össze a tél' szünet végén a nyári táborban részt vett megyei ifivezetők. A program két részből állt: ilőadásokat hallgattak időszerű feladataikról, ismertetőt a következő félév munkáiról. Elmondhatták gondjaikat és be- zámoltak az elmúlt időszakban elért eredményeikről is. Az 1967. decemberi KISZ kb-határozat értelmében az úttörőmozgalom irányítása KISZ-feladat lett. A megyei KISZ-bizottsag azzal a céllal hívta össze az ifivezetőket, hogy képet kapjon: a fiataloknak mennyire sikerült gyakorlatban hasznosítaniuk a táborban tanultakat, és hogyan illeszkedtek be az úttörőcsapatokba, milyen segítséget kaptak azok vezetőitől, valamint a KISZ-szervezetek tői? Az ifivezetők sajátos helyet foglalnak el az ifjúsági mozgalomban. Az úttörők életét irányítják, ugyanakkor KISZ- tagok is. Már nem gyerekek de még nem is felnőttek. Ezek a körülmények sajátos konfliktusokat okoznak az úttörőcsapatok vezetőségében és az ifjúsági alapszervezetekben. Eldöntésre váró kérdés az is, hogy ki hivatott őket irányítani, a járási úttörőelnökség vagy a KISZ-bizottság? Végül is javaslat hangzott el a járási ifitanácsok megalakítására, amelyből egy-egy ifivezető tagja vagy állandó meghívottja lenne a járási úttörő- elnökségnek. Azt is javasolták a fiatalok, hogy járási szinten félévenként találkozzanak, és beszéljék meg a soron következő feladatokat. Ha az ifivezetőket az eddiginél jobban tájékoztatják arról, mi is tulajdonképpen a feladatuk, már jobban lehet arra összpontosítani, hogy mindezt milyen módszerekkel valósítják meg. A továbbképzésen ők maguk kérték: szervezzenek számukra pedagógiai jellegű előadásokat. A továbbképzés harmadik napján megyénkbe látogatott Szabó László, a Magyar Üt- törőszövetség titkára is, aki az ifivezetők időszerű feladatairól beszélt a fiataloknak SOMOGYINÉPLAP r k'ck, |«m. iamwr 8.
