Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

Äz orvos a mosolyról, az udvariasságról A z új ember nevelése megkívánja, hogy az előzékenység és az ud­variasság a mély emberi tu­lajdonságok szép külső kifeje­zője legyen. Vajon gondo­lunk-e arra, hogy milyen ha­tása van az udvariasságnak az ember egészségére? Hogy egészségünk megóvásában és a betegségek megelőzésében mekkora hatása van az előzé­kenységnek és az udvarias­ságnak? Vegyünk az életből pár pél­dát. Felszállunk a túlzsúfolt autóbuszra, és az egyik utas akaratlanul rálép a lábunkra. Durva veszekedés. Az ered­mény: két ember lelki trau­mája. Bemegyünk a hivatalba. A hivatalnoknő telefonál és észre sem vesz bennünket. Be­szélgetéséből kitűnik, hogy ba-* rátnőjével cseveg, és a beszél­getés hosszúra nyúlik, mert még azt is elmondja, hogy mit álmodott az éjszaka. Az ered­mény : két sértett, felizgatott ember, lelki trauma. Mi az orvostudomány állás­pontja erről? Nagyon régi megfigyelések arra utalnak, hogy az udvariatlanság, sértő szavak káros hatással vannak az emberi szervezetre, illetve az egészségre. Ezt bizonyítják a régi bölcs közmondások is. »A szó nem nyíl, de szíven ta­lálja az embert.« »Kés által ejtett seb meggyógyul, de sza­vakkal okcrott soha.« »Ha va­lakinek azt mondod három­szor, hogy bolond, negyedszer­re meg is jog bolondulni.« A mindennapi, jelentékte­lennek látszó udvariatlansá­gok állandó izgató hatással vannak az idegrendszerre. Emiatt az idegrendszer ellen­állóképessége csökken és fel­borul az egyensúlya. Így ke­letkeznek az ún. neurosisok, és később még súlyosabb állapo­tok. A belső szervek szoros kapcsolatban és együttműkö­désben vannak az idegrend­Az „Olvasó Ifjúságért"-mozgalomról A falusi fiatalok keveset olvasnak Több mint két éve, hogy a KISZ kb intéző bizottsága az »Olvasó népért«-mozgalom példájára meghirdette az »Ol­vasó ifjúságért«-mozgalmat. Azóta már érezhető a mozga­lom pozitív hatása: ha nem ugrásszerűen is, de növeke­dett a fiatal olvasók száma. Népszerűbb lett az olvasás a munkásfiatalok körében. A szép eredmények kialakulását a szocialista brigádmozgalom vállalásai is segítették. To­vábbra is kedvezőtlen azonban a falun élő fiatalok könyvtári arányszáma. Nemcsak megyei, hanem országos tapasztalat, hogy a falusi fiatalok keve­set olvasnak. A hiányosságdk elsősorban az alapszervezetek tevékeny­ségének rovására írhatók. Kö­rültekintés nélkül választották meg legtöbb helyen például az olvasási felelősöket. Nem elég tervszerű az alapszervezetek és a helyi könyvtárak kapcso­lata. Ezen a téren el kell ma­rasztalni a járási KISZ-bi- zottságokat, sőt bizonyos te­kintetben a megyei KISZ-bi- zottságot is. (Tartalmas együtt­működés nélkül pedig elkép­zelhetetlen az »Olvasó ifjúsá­gért«-mozgalom eredményei­nek kamatoztatása.) A KISZ és a könyvtárak laza kapcso­latának egyik következménye az is, hogy a Játék és vallo­más című jubileumi olvasó­napló-pályázat hatástalan ma­radt Somogybán. Igaz, hogy, a pályázatnak is voltak hibái, mégsem szabad szó nélkül el­menni amellett, hogy az 1000 Somogyba címzett naplóból egyetlenegy sem érkezett visz- sza a bíráló bizottsághoz. Sze­rencsére ellensúlyozzák ezt az ifjúsági klubok sikeres törek­vései. Megyénkből a kiváló ifjúsági klub pályázatra be­nevezett 27 klubból több mint 20 az »Olvasó ifjúságért«- mozgalom feladatainak meg­valósítását tűzte célul. Bala- tonszabadiban, Balatonszent- györgyön, Barcson, Nagyatá­don a klubokban irodalmi ísznpad is működik. Ezekben ugyanúgy fontos szempont az olvasóvá nevelés, mint például a könyvbarát klubban (Mar­cali), vagy az irodalmi és szín­játszó csoportokban. Jó módja az irodalom meg­szerettetésének az író-olvasó találkozók szervezése. Az el­múlt két évben több mint het­ven alkalommal találkozhat­tak a megye fiataljai az írók­kal, költőkkel. Különböző kez­deményezésekkel pártfogója a mozgalomnak a MÉSZÖV és a KISZÖV is. Elsősorban azon ban megyénkben is a KISZ- nek kell a legnagyobb figyel­met szentelnie a fiatalok ol­vasóvá nevelésére. A könyv­tárosokat — mint ahogy a megyei KISZ vb egyik hatá­rozati javaslata is taglalja — mindenütt be kell vonni a KISZ-munkába. A járási KISZ-bizottságoknak pedig az alapszervezeti munkával kel­lene gondosabban törődniük. Most a téli hónapok kitűnő lehetőséget adnak a mulasztá­sok pótlására. Ifjúsági klu­bokban, a művészeti szemlére készülődés idején a fiatalok százait lehet bevonni a köny­vet szerető emberek széles tá­borába. B. Zs. szerrel, így később azok mű­ködésében is zavar keletkez­het. Az udvariatlanságok, sérté­sek és veszekedések az ideg- rendszer túlfeszítettségéhez vezethetnek. Ennek következ­tében a szívműködésben és az árrendszerben zavarok kelet­keznek. A fekélybetegeknél a gyomornedvelválasztás foko­zódik, és fellép a gyomorfáj­dalom. Magas vérnyomásúak- nál a vérnyomás emelkedik. E két betegség kiváltásáért a lelki megrázkódtatások felelő­sek. Még a régi időkben a neves Lorey sebész megfigyelte, hogy a csatában legyőzött sérültek­nél a sebek nehezebben gyó­gyultak, mint a győztes kato­nák sebei. A mindennapi gya­korlatból tudjuk,, hogy egy erős felindulás, veszekedés, szóváltás óira lehet szívinfark­tusnak, és kiválthat epe- vagy vese-, esetleg más görcsös ál­lapotot. Az eddig elmondottak alap­ján kitűnik, hogy mennyire fontos az idegrendszer kímé­lete, és felvetődik a kérdés, hogyan küzdj ünk a lelki trau­mák ellen. De mit is jelent küzdeni a lelki traumák el­len ? Mindenekelőtt előzékeny séget, szívélyességet, udvarias­ságot és megértést embertár sainkkal szemben. Munkájuk őszinte megbecsülését és az emberi méltóság meg nem sér­tését. Elképzelhetetlen az új szo­cialista gondolkodású ember nevelése udvariasság, előzé­kenység nélkül. Az előzékeny­ség nemcsak a szocialista ide­ológia humanizmusának a jel­képe, hanem az idegrendszer fő bástyája. Minden eszközt meg kell ragadni és minden lehetőséget föl kell használni, hogy az embereket udvarias­ságra és előzékenységre ne­veljük már kisgyermekkortól kezdve. E nevelésben a leg­fontosabb szerep a szülőkre esik. A szülők személyes pél­dája, az otthon jó atmoszfé­rája. Ha a gyermek otthon ál­landóan azt hallja, hogy »ké­rem szépen«, »nagyon szépen köszönöm«, »figyelmes vagy« stb., rendkívül jó hatással vannak rá, és nyugtatóan hat a fiatal gyermek idegrendsze­rére. Nem tisztelheti és még a saját szüleivel szemben sem udvarias az a gyerek, akit a szülők nem neveltek mások iránti tiszteletre és udvarias­ságra. Természetesen nagy szerepük van ebben a neve­lésben a pedagógusoknak és a társadalomnak is. \ más egészségét óvjuk, ugyanaz, mintha a sa­ját egészségünket óv­nánk meg. Ha az emberek an­nak az energiának csak egy kis részét használják fel egészségük védelmére, ame­lyet vagyonuk megszerzésére használnak, akkor lesznek iga­zán gazdagok, mert legna­gyobb kincs az egészség. Dr. Hiev Ilia főorvos Katona József emlékmúzeum A nagy drámaíró Katona József egykori szülőházában, Kecskeméten állandó jellegű mú­zeumot nyitottak. A városba látogatók megismerkedhetnek az író életéröl és munkássá­gáról összegyűjtött dokumentumokkal. A nihlai faragó NINCS NÉGY ESZTENDE­JE, hogy egy fiatal, bár a le­génysorból már kinőtt kubi­kos kereste fel hajdani tanító­ját, Kővári Ferencet, a Niklai Általános Iskola és egyben a művelődési otthon igazgatóját. Néhány egyszerű faragást, dí­szített szipkát mutatott, me­lyet saját kedvtelésére készí­tett. Szíves biztatást és mellé hasznos tanácsokat kapott. Az­óta szinte ujjaihoz, tenyeréhez nőtt a kis maga" készítette fa­ragószerszám, amelynek segít­ségével szebbnél szebb dísz­tárgyak kerülnek ki keze alól. Hogyan is kezdődött? — Er­ről beszélgettünk Takács Ven­dellel otthonában, faragványai, no meg ki-becsöszmörgő óvo­dás kisfia társaságában. — Kubikmunkán voltunk Somogyfajsz határában, ami­kor az egyik ebédszünetben, amíg a többiek beszélgettek, kártyázgattak, egy kis ágdara­bot kezdtem farigcsálni — emlékezik vissza. — Később valaki egy búcsúban vásárolt szipkát mutatott, mire azt mondtam, ilyet én is tudnék faragni. Az első nyilvános bemutat­kozásra — követendő népmű­velői példaként — helyben ke­rült sor 1967-ben. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére járási pályázatot hirdettek, melyre az igazgató és a község többi vezetője biz­tatására — akik később ta­pasztalatszerzésre is elküldték nevesebb faragókhoz — Ta­kács Vendel is benevezett. Egy miniatűr borospincét fa­ragott, aprócska hordókkal, préssel, egyéb eszközökkel. Egyebek mellett ezzel mutat­kozott be Marcaliban is, a já­rási kiállításon. Másfél év múlva ismét je­lentkezett egy hasonló felhí­vásra. A Tanácsköztársaság emlékére kiírt pályázaton már egyéni motívumokkal díszí­tett dobozokkal, fényképtar­tókkal is részt vett. Az igazi próbatétel azonban az idei nyáron érkezett el: több mun­káját elküldte — utólag be­vallja, nagy izgalom kíséreté­ben — a balatonlellei orszá­gos népművészeti kiállításra. Igaz, itt még nem kapott dí­jat. Azt is örömmel fogadta azonban, hogy a zsűri alkal­masnak találta munkáit----r r angos bemutatóra. Sokat dol­gozott továbbra is. Eredmé­nyeként új, minden eddiginél értékesebb faragványokat küldhetett a dél-dunántúli népművészeti hét kiállítására. Az eredmény — az első díj — már ismert az érdeklődők kö­rében. Sorra nézegetem a két asz­talt megtöltő tárgyakat. Cso­dálatos motívumbőség, biztos, lendületes vonalvezetés, igé­nyes kidolgozás jellemzi a kubikosból időközben pásztor­rá lett faragó különböző nagy­ságú és alakú dobozait, fény­képtartóit, szipkáit csakúgy, mint újabb mestersége jelké­pét, a másfél méteres pásztor­botot. Valamennyi közül azon­ban kiemelkedik Berzsenyi Dániel kitűnően sikerült dom­borművű portréja, amely kö­ré változatos, jó érzékkel tö­mörített motívumokból font keretet. — Hogyan fogadták itthon a sikerét? Helyette Kővári Ferenc vá­szol: — Az elismerés egyik leg­szebb jele, hogy tanulóink kö­zül többen használják a Ven­del által faragott tolltartókat. Szerszámai felől érdeklő­döm. Behozza az egyszerű esz­közöket. Egy kis háromszög alakú, és egy kissé hajlított, kaszából metszett és köszörült penge, saját készítésű nye­lekbe ágyazva. No meg egy esernyődrót darabkája, mely- lyel a mélyebb vájatokat fa­ragja. Ennyiből áll a készlete. — SZERETNÉK egy kis műhelyfélét berendezni a szükséges szerszámokkal — mondja. — Mert úgy biztosan könnyebb. Majd valahogy ösz- szegyűjtögetem a rávalót. Takács Vendel munkáit szemlélve joggal remélhetjük, hogy Somogy nagy hírű fara­góművészetének egy újabb te­hetséges képviselője jelentke­zett. Biztosíték ehhez szerény­sége, akaratereje, gondolat­gazdagsága, kivitelező képes­sége, no meg a község műve­lődésének irányító gárdája, amely féltőén óv és gonddal ápol minden kulturális érté­ket. P. L. Országos érdeklődés Iskolapszichológus — tanfolyam t4 bankó nem boldogít Mark Twain egymilliófon­tos bankjegyét, amely ideigle­nes tulajdonosa előtt megnyi­totta a nagyvilági élet kapu­ját, mindig a leleményesség jelképének tekintettem. Lám, mire képes az írói fantázia! Sem mikor az elbeszélést ifjúi szomjúsággal először ol­vastam, sem később, mikor a filmvásznon viszontláttam, nem gondoltam volna, hogy magam is majdnem hasonló, elképesztő kalandokba keve­redem. Igaz, azt sem sejtettem, hogy nemzeti bankunk jóvol­tából egyszer majd nálunk is felbukkan az egymilliófontos papírpénz magyar megfelelő­je: az ötszázforintos bankó. Mert igaz ugyan, hogy ötszáz forint a zürichi pénzpiacon valamivel kevesebbet ér, mint egymillió angol font, de ki a csoda jár a zürichi pénzpiacra?! Én a Kolozsi té­ri piacra járok, és ott az öt­százforintos bankjegy csak­nem olyan csodákra képes, mint egymilliós kollégája a Regent Streeten. Ha az mondom: ►>csaknem olyan« csodákra, ebből már kitetszik, hogy a csodák ter­mészetében van némi elütő vonás is. No, nem a lényeget, hanem a formát illetően. Ha jól emlékszem, az ame­rikai író hősét, aki egymillió fontossal akart fizetni, körül- ámulták, hódolattal kitárták előtte a karjukat, apartement nyitottak neki a szállodában, korlátlanul élvezte a kereske­dők hitelét satöbbi. Az én esetemben nem kisebb meg­rökönyödéssel fogadták az öt­százast, nem tárták ki ugyan a karjukat, de jobb mutató­ujjukat a homlokukhoz il­lesztve körkörös mozdulato­kat tettek, ami körülbelül annyit tesz: nyilván meghib­bant az ipse, hogy egy liter tejért ötszáz forintossal akar fizetni. Mert így kezdődött. Reggel a feleségem összeírt egy listányi komissiót: ve­gyek tejet, kenyeret, kávét, cigarettát, szódavízpatront, szőlőt, mosóport stb. Kezem­be nyomta a kutyanyelvet, amire mindez fel volt jegyez­ve, meg egy lila ötszázforin­tost, mint bankjegykibocsáiá- sunk újszülöttjét: nosza vá­sároljak. A tejesnél, már mondtam, hogy minek néztek. A péknél a sorban állók legazemberez- tek, hogy nem hozok apró­pénzt, és feltartom őket. A trafikos megmutatta a kasz- szát, amiben két tízforintos árváskodott. A gyümölcsös azt mondta, hogy egy kiló szőlő helyett vegyek félmá­zsát. A festélcesüzletben azt tanácsolták, váltsam fel a kö­zértben, a közértben, hogy váltsam fel a trafikosnál,i a trafikos, hogy menjek ap­róért a gyümölcsöshöz, a gyü­mölcsös a festékes boltba irá­nyított, vagyis a kör bezá­rult. Most itt állok a bankfiók előtt, és várom, hogy kinyis­son. Szegény családom köz­ben odahaza éhezik; nincs egy pohár tejük, egy falat kenye­rük, egy szál cigarettájuk sem. Nemde az egymilliófontos bankjegy meséje ez? Azzal a különbséggel, hogy ott a nagybankó puszta léte ele­gendő volt a jóllakáshoz, itt pedig a koplaláshoz! Ebből is látnivaló, hogy a pénz nálunk nem boldogít. Minél nagyobb pénz, annál kevésbé. » * * XJtóhang. Okultam az esetből. Más­nap csupa húszfilléressel in­dultam vásárolni. Lehülyéz- tek, elzavartak, összeszidtak, kővel dobáltak, kiátkoztak, legorombítottak, hátbavágtak, megtapostak. Tessék mondani: mit jelent az, hogy törvényes fizetőesz­köz? Novobáczki Sándor A tavalyi részvevők lelkes érdeklődése jellemzi az isko­lapszichológia-tanfolyam si­kerét legjobban — mondta dr. Harsányt István, pszicho­lógus, akit a Somogy megyei oktatási kabinet bízott meg a tanfolyam vezetésével. Az ál­talános iskolák pedagógusai arra kérték a kabinetet, hogy az idén szervezzenek újabb találkozásokat, konzultáció­kat, előadásokat számukra. A témák közül is mutató­ba néhány; a tanulók önkor­mányzata, a bűnözés megelő­zése az iskolában, a tantestü­letek szelleme, s mindez a lé­lektani vizsgálati módszerek­kel. S jellemezhetjük így is: az általános iskola érdekében. Dr. Harsányi István most a Kállai Éva középiskolai leánykollégiumban kerestük föl. Tegnap fejeződött be a 12 napos, középiskolai tanárok számára indított iskola-pszi­chológiai tanfolyam első — háromnapos — periódusa. Az érdeklődés országos, mert ér­keztek pedagógusok a pécsi oktatási kabinettől, Szombat­helyről, Mohácsról, Nyíregyhá­záról is. A vezető pszichológus elmondta, hogy az iskola-apszi- chológusi ellátottság Magyar­országon rendkívül elmaradott, hogy ezt behozzuk, abban So­mogy pedagógusai, a művelő­désügy dolgozói élen járnak — szervezésben, érdeklődéiben egyaránt. A tanfolyam helyet­tes vezetője Gádorné dr. Do- hánth Blanka pszichológus. A három nap alatt előadásokat, konzultációkat tartanak. Olyan izgalmas téma is napi­rendre került,'mint a pubertás kor problémái, mellyekkel a középiskolai pedagógusoknak szinte naponta szembe kell nézniük. Ha ezt a koncentrált tan fo­lyamot összehasonlítjuk a pe­dagógusok szokásos szaktárgyi továbbképzésével — rendkívül jelentős. Ugyanis az egyetem­ről kikerülő tanárok elsősor­ban a szaktárgyak, a szaktu­dományok fejlődésével foglal­koznak, a pedagógia fejlődése, s ezen öelül a pedagógiai pszi­chológia még több energiát igényel. Ezért jó, ha a közép­iskolákban a nevelőtestületben van iskolapszichológus is. Örömmel adunk hírt arról a tervről, hogy a somogyi érdek­lődést felhasználva az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy pszichológiai tagozatot indít majd Somogybán. SOMOGYI NGPLAP Csütörtök, 1971. január 7. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents