Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-29 / 24. szám
A szovjet turisták eJ.fehg kérdeztek Növekvő idegenforgalom — Baráti találkozó vagy falugyűlés? Danii ó-múzeum Kiskőrös határál] an Az 1970-es esztendő eseményekkel zsúfolt, programokkal teletűzdelt tizenkét hónapja különösen a mozgalmak irányító testületéi számára jelentett fárasztó évet. A Hazafias Népfront elsősorban a Lenin-centenárium és felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának méltó megünnepléséből vette ki a részét, a rendezvények egyeztetése és megszervezése a Magyar—Szovjet Baráti Társaság fő feladatai közé is tartozott. — A két nagy évforduló előkészítésében és lebonyolításában milyen feladatokat kapott az MSZBT megyei szervezete? — kérdeztük Kiss Józsefné titkárt. — A központi ünnepségeken kívül valamennyi községben rendeztek ünnepséget, s a helyi vezetők azt kérték tőlünk, hogy olyan szovjet tiszteket láthassanak vendégül, akik részesei voltak megyénk felszabadításának. Számtalan levél és telefon váltotta egymást, s a felszabadító harcokban részt vett szovjet elvtársak közül sokan látogattak Kaposvárra, a megyébe. Hozzátenném azt is, hogy az MSZBT megyei elnöksége az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőivel külön megállapodást kötött, s ennek alapján huszonöt alkalommal szerveztünk baráti találkozókat. A szovjet katonák és a somogyiak ismerkedésén kívül a KISZ-fiatalok a komszomo- listákkal vették fel a kapcsolatot, sok jól sikerült estét töltöttek együtt, főleg a siófoki, a marcali és a nagyatádi járásban. — Hogyan alakult az idegenforgalom, a turistacsoportok utaztatása és fogadása? — A Béke és Barátság vonaton több mint háromszáz lány és asszony látogatott a Szovjetunióba. Sokan közülük most lépték át először a megyehatárt ... Kalinyinból négy turistacsoport érkezett hozzánk, a megyéből tíz csoport utazott testvérmegyénkbe. A programok megszervezésében és összeállításában sokat segített az Inturiszt és az IBUSZ megállapodása, amely szerint a Balatonon kívül Kaposvárt is bekapcsolták az idegenforgalmi hálózatba. A tó partján huszonhat szovjet turistacsoport üdült tavasztól őszig, s számukra is — az érdeklődésnek megfelelően — szerveztünk találkozókat. A mezőgazdasági dolgozókat a bogiári, az újhelyi állami gazdaság és a balatonszabadi termelőszövetkezet látta vendégül egy-egy napra. Annak a csoportnak á tagjai, akik a somogysárdi gazdaság lóteA szocialista brigádokban többet olvasnak A szakszervezet könyvtárai Nyolcvanegy szakszervezeti könyvtár működik jelenleg a megyében, s ezek mellett módszertani és állományfrissítő segítségként ott áll'a központi, az SZMT-könyvtár. Húsz önálló könyvtárban olvashatnak az üzemek, hivatalok dolgozói; ezek már mintegy ötvenháromezer könyvvel rendelkeznek. A hatvanegy letéti könyvtárat a központi készletből látják el, átlagosan kilenc- száz kötetet forgatnak így. Mi a szerepük a szakszervezeti könyvtáraknak? Hogyan látják el feladatukat? — ezekre a kérdésekre kerestem választ, amikor tíz szakszervezeti könyvtáros részvételével az utolsó konzultációt tartották Kaposváron az alapfokú szakszervezeti könyvtárosképző tanfolyamon. Amiből a beszélgetés elején kiindultunk: a könyvtárakkal rendelkező üzemek, intézmények dolgozóinak 24,7 százaléka olvasó (munkahelyen belül). — A szakszervezeti könyvtáraknak Is az a feladatuk, ami a tanácsi fenntartásban lévőknek: olvasóvá nevelni — válaszolta az első kérdésre Gelencsér István, az SZMT központi könyvtárának vezetője. — A megyében összesen hány szakszervezeti olvasót tartanak nyilván? — 1970-ben 142 ezer dolgozó kölcsönzött könyvtárainkból. — Az ellátottságról már hallottunk. Milyen az olva sók igénye, mit olvasnak? — A kölcsönzött könyvek 22,4 százaléka az ismeretterjesztő irodalomból való. Ezen belül a társadalomtudomány az olvasók 29 százalékát érdekelte, a műszaki irodalom iránti igény is nőtt, az olvasók 16,8 százaléka kér ezek közül. — Az új gazdasági mecha nizmus hatása is érződik a szakkönyvek iránti fokozottabb érdeklődésben? — Valószínű, de leginkább a szocialista brigádok versenyei fokozták a szakszervezeti könyvtárak forgalmát, ezért több társadalomtudományi mű is forgott kézen. — A szakszervezeti könyvtárosok képzése állandó jellegű feladat. Hogy állnak a könyvtárak képzett kölcsönzőkkel? — A központi könyvtár eddig 146 könyvtárost tanított ki, a foglalkoztatottak közül ma 46-nak nincs képzettsége. — Azt mondta, nyolcvanegy szakszervezeti könyvtár működik... — Nagy a fluktuáció a szak- szervezeti könyvtárosoknál. A szükségesnek majdnem a kétszeresét képeztük ki, a dolgozók felének még sincs bizonyítványa. (Főiskolát heten végeztek, ötvenöt középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, általános iskolát járt huszonnégy.) A könyvtárosok alapfokú tanfolyamát harminchármán végezték el, a középfokút öten, ketten a felsőfokút. — Mondjon valamit azokról, akik példamutatóan végzik szakszervezeti könyvtárosi feladatukat. — Ilyeneket is tudok. Mátrai Ferencné a kefeüzem hat- száznegyvenhárom dolgozójából százötven embert írt be olvasónak. Róják Jánosné az élelmiszer-kiskereskedelmi .vállalatnál elérte, hogy a négyszáztizenhat dolgozóból két- százhuszonheten kölcsönöznek. Molnár Istvánná a VB KM 2-es üzeméből, Kiss László a VBKM 1-es üzeméből. Filiszár Sándorné a vízműveknél száznegyvennégy olvasót toborzott, ö nyerte meg a szovjet szép- irodalmi pályázatunkat, és a műszaki könyvhónapon is ő dicsekedhetett a legszebb eredménnyel. — 1971-re milyen prognózist adna? — Központi könyvtárunk megerősödött, három módszertani munkatárssal kezdődött meg a munka ez évben, s ennek bizonyára hatása lesz a szakszervezeti könyvtárakra. Rendszeresebb segítséget tudunk nekik nyújtani. Eredményt előre nem lehet jósolni. H. B. nyésztésével ismerkedtek, csak felsőfokban beszéltek élményeikről. A Kaposvárra érkezők részére a textilmüvekben és más gyárakban rendeztünk üzemlátogatást és találkozót. — Meg tudná mondani, milyen benyomásokkal távoztak Somogyból a szovjet turisták? — Erre hadd mondjak el egy példát. Jól bevált módszer, hogy a vendégek számára a párt és a tanács vezetői részletes tájékoztatást adnak Somogyról. Volt olyan találkozó, ahol éjfél felé már udvariasan kérni kellett, hogy hagyják abba a kérdezést, mert másnap is lesz nap, és zsúfolt tizenkét óra vár rájuk. Véleményem szerint jól érezték magukat, a vidéki baráti találkozók kisebb falugyűlésnek is beillettek, 250-350 részvevő is megjelent egy- egy esten. — A Hazafias Népfront feladatai közé tartozik a népek barátságának elmélyítése, gyümölcsöző együttműködés kialakítása a szocialista országok kulturális intézeteivel. — Nincs olyan hónap — tavaly sem volt —, amikor a lengyel, csehszlovák, bolgár vagy az NDK kulturális irodáinak segítségével ne rendeznénk bartái esteket. Ezek korábban csak a találkozó kedvéért jöttek létre, de módosítottunk, és az idén sok szakmai jellegű, ismeretterjesztő baráti estet tervezünk. Februárban például Barcson és Nagyatádon látják vendégül a bolgár elvtársakat, akik Bulgária mezőgazdaságáról adnak tájékoztatót. Júniusban a Csehszlovák Kulturális Iroda munkatársai mondják el, hogy milyen szerepet töltenek be a nők a csehszlovák közéletben. Lengyelek adnak tájékoztatást a kommunális, elsősorban lakásépítkezéseikről, májusban pedig az NDK-ból érkezik ipari szakember. Ügy tervezzük, hogy ezeken a találkozókon nemcsak az előadás és az esetleges kérdések hangzanak majd el, hanem filmvetítést vagy egy kisebb kiállítást is rendezünk. Szó van arról is, hogy lengyel képzőművészek alkotásaiból vándorkiállítást állítanak össze, s ezt több somogyi településen bemutatjuk — fejezte be nyilatkozatát Kiss Józsefné.. S. G. A Kiskőrösi Állami Gazdaság gondozza egykori híres nótaszerzőnk, Dankő Pista volt villáját. Az épületben most múzeumot rendeztek be, a pincéjében pedig Dankó- csárdát létesítettek, amelyet szívesen látogatnak a hazánkba látogató külföldiek is. Képünkön: Dankó Pista hegedűje a múzeumban. flz ifjúsági törvény tervezetéről A z MSZMP KB ifjúság- ,E nagy feladatok teljesítésépolitikai határozata ja- jhez népköztársaságunk bizto- vasolta az ifjúságról sítja a feltételeket, különös szóló törvény megalkotását, gondot fordít az ifjúság fej- A törvény tervezetét az tlődésére és nevelésére, követOrszágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács megvitatta, és társadalmi vitára bocsátotta. így került sor január 15-én az ifjúsági törvény tervezetének vitájára a Magyar Pedagógiai Társaságban, ahol Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes bevezető referátuma után az oktatás-nevelés ismert szakemberei fejtették ki véleményüket az ifjúság »alkotmányáról«. A következőkben néhány gondolatot szeretnénk kiemelni ebből a nagyon fontos törvénytervezetből. A törvény jellegéit alapvetően az határozza meg, hogy az ifjúság a társadalom része, alapvető céljai és érdekei azonosak a szocializmust építő társadalmával A törvény bevezetőjében kiemelten szerepel: »A Magyar Népköztársaságban az ifjúság az idősebb nemzedékkel együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért, kész a béke és szocialista hazája védelmére«. Hangsúlyozza a felnőtt nemzedék szerepét az ifjúság nevelésében, valamint azt, hogy a fiatalokat annak alapján ítélték meg, hogyan élnek, dolgoznak, tanulnak, hogyan teljesítik kötelességeiket. »Társadalmunk minden fiataltól elvárja, hogy szorgalmasan tanuljon, becsületesen dolgozzon, vegyen részt a közüqyek- ben, éljen a szocialista erkölcs szabályai szerint, tisztelje szüleit, nevelőit, embertársait, éljen tartalmas alkotó életet«. kezetesen védelmezi érdekeit. Megfogalmazza a törvénytervezetet, hogy az egész társadalom ügye az ifjúság szocialista nevelése, de • elsőrendű felelősség terheli a szülőket, és különös felelősség a társadalmi és tömegszervezeteket, az oktatási-nevelési intézményeket és a munkahelyek vezetőit. F ontos a törvénynek az a passzusa, amely a fiataloknak a munkába való zavartalan beilleszkedéséről és a családalapítás feltételeiről szól. Az az elv, hogy az ifjúságról dönteni az ifjúsággal együtt szabad, több helyen érvényre jut: az állami, társadalmi és gazdasági szerveknél biztosítani kell az ifjúság képviseletét és érdekeinek védelmét; az intézkedések megtárgyalásába, végrehajtásába és ellenőrzésébe be kell vonni a fiatalokat; az ifjúság önkormányzati szervei önállóan határoznak a hatáskörükbe utalt kérdésekben. A választott állami és társadalmi szervek munkájában biztosítani kell a fiatalok részvételét. Két fontos gondolat igényel még külön figyelmet az első fejezetből, mely az alapvető elveket határozza meg. Egyik, hogy a kiskorú gyermekek neveléséért elsősorban a család a felelős, a másik, hogy az ifjúságnak is felelősséget kell éreznie saját neveléséért, törekednie arra, hogy a maga és a társadalom javára haszSzuperfúrás Amikor Aligai lett a tanácsi vállalat új igazgatója, elterjedt a hír, hogy nála nem lehet fúrni. Kenesei szomorúan vette ezt tudomásul, hiszen előadói kinevezését is fúrásnak köszönhette. Szeretett volna Zamárdi főelőadó helyére kerülni, de a terv most az uj igazgató egyéniségébe ütközött. Talán nem is igaz ez a hír — töprengett Kenesei, es elhatározta, hogy megpróbálkozik Zamárdi eláztatásával. Amikor egyszer a napi aktákat Aligaihoz vitte, halkan megjegyezte: — Szabad legyen megemlítenem, hogy Zamárdi... Tovább nem folytathatta, mert Aligai rászólt: — Fúrás nincs! Kenesei arca elvörösödött, és hogy megmentse a helyzetet, így folytatta: — Dehogy alcarok én fúrni. Pont ellenkezőleg! Azt akartam mondani, hogy Zamárdi a l-lkiismeretes munkaerő mintaképe. Boldog vagyok, hogy ilyen közvetlen felettesem van. — Ja, az más. Tudja, én sohasem tűrtem a fúrást. m — Én is gyűlölöm — mondta az előadó. Harmadnap Kenesei szólt az igazgatóhoz: — Zamárdi ismét nőtt a szememben. Példaképem! Olyan lelkiismeretesen dolgozik egy-egy ügyön, hogy mindig haza is viszi egyiket- másikat. Tegnap is a Remete-aktát ... Aligai felfigyelt: — Micsoda? A Remete-ügy még nincs elintézve? Egy héttel később Kenesei ábrándozva mondta az igazgatónak: — Ez a Zamárdi! A pontosság, a pedantéria, a megbízhatóság élő szobra. Csak bámulom! Hatszor is összeadta a Fenyőfí-tétel számoszlopait, nehogy tévedés legyen. Aligai összehúzta a szemöldökét, és egy szót sem szólt. Kenesei úgy érezte, hogy jó úton halad. Mindennap mondott valami elísmerőt Zamárdiról. Hogy jelentéseit háromszor-négyszer legépel teti, ha egyetlen beiühiba van bennük vagy kettőspont helyett véletlenül pontos- vesszőt üt le a gépírókisaszszony. Agyba-főbe dicsérte a főelőadót, amiért késő estig a hivatalában van, és néha vasárnap is bejár. — Egészen biztos, hogy nem a különóra díja érdekli, hanem lelkiismeretességből teszi — jegyezte meg ál- nokul. Amikor külföldi kiküldetésről volt szó, »jóakaratú- lag« megemlítette az igazgató előtt: — Azt beszélik, hogy Zamárdi megy Rómába. Meg is nálja fel azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyeket számára a társadalom nyújt. A törvénytervezet II. fejezete Az ifjúság nevelése, részvétele a szocializmus építésében címet viseli. Előbb részletesen Szabályozza az ifjúság részvételét az állami és társadalmi életben a vázolt alapvető elveknek megfelelően, legsommásabban megfogalmazva így: »Az ifjúságot be kell vonni az állami, a társadalmi és a gazdasági élet vezetésébe«. Rendelkezik az ifjúság fejlődésének anyagi feltételeiről a törvény, mely szerint a költségvetésben, illetve a vállalatok, szövetkezetek a szociális és kulturális alap elkülönített részében gondoskodnak az ifjúságpolitikai célok támogatásáról. Az oktatással foglalkozó részből kiemelnénk a tehetségek megkülönböztetett képzését és a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását hangsúlyozó gondolatokat. Megfogalmazza a törvény a pályaválasztási munka továbbfejlesztésének szükségességét. Az ifjúság részvétele a munkában c. részben arról a kiemelkedő szerepről olvashatunk, melyet az ifjúság munkája jelent saját fejlődésében, kezdve a munka társadalmi hasznosságánál; felismerésén, a munka örömének, szépségének átélésén keresztül az alkotó tevékenységig, amely a szocialista társadalom fejlődésének, az ifjúság jövőjének az alapja. Az ifjúság kulturális nevelésével és egészségének védelmével foglalkozó részekre csak utalunk, s külön még néhány gondolatot a III. fejezetről, mely az ifjúság szervezeteivel foglalkozik. Az ifjúság egységes politikai tömegszervezete a KISZ, amely sokrétű tevékenységet folytat, és segíti az ifjúság nevelését, védelmezi érdekeit. A szervező, mozgósító és kezdeményező feladat mellett megfogalmazza a törvénytervezet a KISZ képviseleti és érdekvédelmi jogait. »Az állami, társadalmi és gazdasági szervek segítik és érdemli. A leghűségesebb, a legszorgalmasabb, a legpe- | támogatják az ifjúsági szer- dánsabb embere a vállalat- vezetek munkáját. Az ifjúsának. Aligai legyintett: — Ugyan! Zamárdi olyan lassú, hogy már vége is lenne a római konferenciának, mire ö oda elindulna. Kenesei ütötte a vasat. Érezte, hogy meleg. — Pedig remekül képviselné vállalatunkat. KUütm ember! Negyed év alatt sikerült Kenéseinek alacsonyabb beosztásba dicsérnie Zamárdit. Amikor elérte célját, és őt nevezték ki főelőadóvá, az igazgató megjegyezte: — Döntő szempontom volt, hogy olyan ember legyen az új főelőadó, aki még gondolatban sem igyekszik megfúrni kartársait! Palásti László got érintő ügyekben ki kell kérniük a KISZ véleményét. A jogszabályokban meghatározott feltételek esetén a KISZ választott tisztségviselőit az állami szerveknél a szakszervezeti tisztségviselőkkel azonos munkajogi védelem illeti meg.« A z ifjúsági törvény, ifjúsági »alkotmány« egyrészt a jelenlegi, helyzetet tükrözi, a realitásokra támaszkodik, de egyben előre is mutat. Azt a közös felelősséget fogalmazza meg és emeli törvényerőre, mely az idősebb nemzedék és az ifjúság vállán egyaránt nyugszik. Szeléndi Gábor, a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának titkára SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. Január 29. 5
