Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

Hatékonyabbon, ösztönzőbb módszerekkel 1971. évi gazdasági feladataink Ahogy tegnapi lapunkban hírül adtuk, a megyei pártbizottság megtárgyalta Somogy gazdálkodásának múlt évi tapasztalatait, és megvitatta az 1971-es év feladatait. Bevált gyakorlat, hosszú évek tapasztalata alapján, jó módszer ez, ennek a pártbizottsági ülés­nek jelentősége, fontosága mégis nagyobb, mint az ilyen témát tárgyaló korábbi ülé­seknek. Hiszen a múlt év egy jelentős idő­szak, a harmadik ötéves terv zárását is je­lentette, 1971-gyel pedig hozzákezdtünk egy új tervidőszak feladatainak, illetve a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­hoz. »A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában kiemelkedő szerepe van a párt gazdaságpolitikájának« — mondta ki a kong resszus. A megyei pártbizottság ezt a meg növekedett felelősséget érezve elemezte a múlt évi gazdálkodás tanulságait, és hatá­rozta meg az új tervidőszak első évének legfontosabb gazdaságpolitikai céljait. A gazdasági, politikai céloknak megfelelően fejlődött Somogy 1970-ben A harmadik ötéves terv eredményeit vizsgálva első­sorban azt kell megállapítani, hogy 1970 megyénk életében az egyik legdinamikusabb fejlődést hozó év volt. A me­gyei pártbizottság 1970. január 2J-én hozott határozatainak megfelelően fejlődött megyénk gazdasági, társadalmi és poli­tikai élete. Mind a fejlődés iránya, mind pedig üteme megfelelt gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek. Az elvi megállapításokat ör­vendetes és beszédes tények sora igazolja. 1970-ben a me­gyében 2,8 milliárd forint ér­tékű beruházás valósult meg. Ezek közül csak a legjelentő­sebbeket említjük: a múlt év­ben készült el és kezdett üze­melni a Budapesti Finom- mechanikai Vállalat Kaposvári Gyára, a fa nyílászárókat gyártó csurgói üzem, a bala- tonboglári borkombinát, a hatszáz lakásegységet készítő poligonüzem. Összhangban a termelés és a kereslet Kiemelkedő, az országos át­lagnál csaknem kétszeresen gyorsabb ütemű fejlődést ért el a megye ipara. Az ipari ter­melés egy év alatt 12—13 szá­zalékkal nőtt. A termelés gyors növekedése mellett sikerült kellő összhangot teremteni a termelés és a kereslet között. A múlt év fontos fordulópon­tot jelentett a termelékenység alakulásában is. Ipari vállala­taink túljutottak a három évvel ezelőtti holtponton, és mintegy 5—6 százalékkal nőtt termelékenységük. Többnyire célkitűzéseinknek megfelelően nőtt a foglalkoz­tatottság; a kereskedelemben 8 százalékkal, az iparban 5 százalékkal, az építőiparban viszont sajnos' csak egy száza­lékkal A gazdálkodás színvo­nalának javulását jól tükrözi, hogy számottevően emelkedett a megye vállalatainak nyeresé­ge. Ha a gazdaságirányítási re­form bevezetése előtti utolsó esztendő, 1957 eredményével vetjük össze ezt a mutatót, különösen szembetűnik a fej­lődés: ipari vállalataink 2,2 szeresére növelték nyereségü­ket. Meg kell azonban említe­ni, hogy az építőipari vállala­tokat nem jellemezte ilyen lendületes fejlődés. Objektív és szubjektív okok miatt ná­luk számottevő eredményrom­lás következett be az utóbbi két évben. A gazdálkodási eredmény alapot teremtett az életszínvo­nal további növeléséhez. A jó áruellátás pedig lehetővé tette, hogy a megye kiskereskedel­mének forgalma 1970-ben 14 százalékkal emelkedett. A tervidőszakban ez az év hozta a kereskedelemben a legdina­mikusabb fejlődést. Az eredményekben termé­szetesen része van annak, hogy jelentősen javult a miniszté­riumok és a főhatóságok tevé­kenysége, több gyakorlati se­gítséget kaptak tőlük a megye üzemei. Nagyobb mezőgazdasági gépberuházások Az 1969-es rekord év után me­zőgazdaságunkban meglehető­sen sok nehézséget okozott a múlt esztendő. Ha figyelembe vesszük az igen kedvezőtlen természeti körülményeket, a közepesnél valamivel jobb évet zárnak mezőgazdasági üze­meink. Az időjárás okozta hátrány főként a növényter­mesztést sújtotta, s leginkább ez az oka annak, hogy 10—12 százalékos terméskiesés mu­tatkozik. Ezzel szemben az állattenyésztésben a tervezett­hez viszonyítva 5—6 százalékos eredményjavulás van. így ösz- szességében a megye mező- gazdasága 4—5 százalékos ter­méskieséssel számolhat. Külö­nösen figyelemre méltó, hogy termelőszövetkezeteinkben számottevően — egy év alatt 47 százalékkal — nőtt a gépe­sítés. Súlyos gondjukon enyhí­tettek ezzel a szövetkezetek, s? egy mindinkább sürgető fel­adat első lépését jelentette a nagyobb arányú gépberuházás. A nehézségek leküzdésében nagy szerepe volt annak, hogy tavaly tovább javult mező- gazdasági üzemeink vezetésé­nek színvonala, erősödött a szövetkezeti demokrácia. Míg a bérből és fizetésből élők ’jö­vedelme 10 százalékkal nőtt, a parasztság készpénzbevétele 15—17 százalékkal emelkedett. Ennél az eredménynél figye­lembe kell venni a természet­beni juttatások csökkenését, valamint a háztáji értékesítés­ből származó, egyre növekvő jövedelmet is. A megye pártszervezetei eredményesen segítették a gazdaságpolitikai célok valóra- váltását. Munkájuk igénye­sebbé, euergikusabbá, célratö­rőbbé vált. Kezdeményező és agitációs tevékenységük javu­lása jól nyomon követhető, és sokat tettek azért, hogy min­den üzemben, gazdaságban, vállalatnál a nagyobb felada­tokhoz igazodjanak a vezetési módszerek. Nem fejlődött kellően a szolgáltatás Az 1970-es gazdasági, politi­kai és társadalmi eredmények alapot adtak a gyorsabb üte­mű fejlődéshez. Am az ered­mények számbavételekor, az 1971-es feladatok meghatáro­zásakor figyelembe kell ven­ni azokat a hibákat is, ame­lyek — országosan is és me­gyénkben is — feszültségeket okoznak. Elsődleges gondjetink közé tartozik, hogy a megye építő­ipara nem fejlődött megfele­lően. Ezzel összefügg az, hogy nem készültek fel kellően az idei lakásépítésekre. Változat­lanul munkaerőgondokkal küzd ez az ágazat, és a So­mogy megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat sem hever­te még ki a két év előtti sú­lyos, gazdasági és szervezési hibák okozta hátrányokat. Termelőszövetkezeteink egy részében az év második felé­ben pénzügyi nehézségek je­lentkeztek, ezért néhány he­lyen olyan intézkedéseket is tettek, amelyek nélkülözték a körültekintő előrelátást Ezek­kel, a csupán csak a pillanat­nyi helyzeten enyhítő, de a későbbiekben hátrányokkal járó intézkedésekkel nem ért­hetünk egyet. És azzal sem, hogy egyes szövetkezeti veze­tők nem akarják nyíltan a tagság elé tárni a kiesések okait, hanem indokolatlan megalapozatlan nagyságú ré­szesedés kifizetésére töreked­nek. Feltétlenül szóvá kell tenni azt is, hogy nem fejlődött a követelményeknek megfele­lően a szolgáltatás. Ennek kö­vetkezményei leginkább a la­kosságot sújtják. Ismerjük a megye gazdasá­gában meglévő hibákat, fo­gyatékosságokat. Am ezek tu­datában is így összegezhetjük a múlt év tapasztalatait; So­mogy megye egész gazdasága eredményesen, gazdasági, poli­tikai céljainknak megfelelően fejlődött. Az új tervidőszak első részfeladatait kell megvalósítani 1971-ben Ebben az évben a X. kong­resszus határozatainak, a ne­gyedik ötéves terv feladatai­nak megvalósítását kezdjük el. Célunk, hogy a kiegészí­tett, továbbfejlesztett közgaz­dasági szabályozók szellemé­ben a korábbinál nagyobb erő­feszítéseket tegyünk Somogy elmaradottságának megszün­tetéséért. Ennek érdekében sok részfeladatot kell elvégez­ni: a termelőerők fejlesztésé­vel párhuzamosan emelkednie kell a gazdasági hatékonyság­nak, tovább kell javítani a foglalkoztatást, valamint a kommunális, kulturális, szo­ciális és egészségügyi ellátás színvonalát. Gazdaságpolitikánk nem ön­célú, a szocializmust építő emberért történik minden. Ennek az emberközpontúság­nak kifejezésre kell jutnia idei terveinkben és feladataink va­lóra váltásában. Nemcsak az emberről való fokozott gon­doskodásban kell ennek meg­nyilvánulnia, hanem abban is, hogy a célokat, a feladatokat összefüggéseiben és részletei­ben ismerje mindenki. A megye gazdaságában csak a munka minőségének javítá­sa hozhat tartós eredménye­ket. Ehhez azonban minden szinten elengedhetetlen a szak­mai és a politikai képzettség szüntelen növelése. A terme­lés és a kereslet összhangja alapvető. A megye, de egész társadalmunk érdeke úgy kí­vánja, hogy valamennyi gaz­dálkodó egységünk nagyobb gondot fordítson a termelés szerkezetére, korszerűségére, s olyan költségszinten hajtsa végre feladatát, mely nem­csak kellő jövedelmet bizto­sít, hanem a termék verseny- képességét is. Növeljük az ipari munka hatásfokát A megye fejlesztési célkitű­zéséi megkívánják, hogy az ipar tavalyi fejlődési üteme tovább folytatódjék. Ezért 1971-ben is az ipari termelés 10—12 százalékos növekedésé­vel számolunk. Ezt a célt el­sősorban a munkatermelé­kenység további és gyorsabb emelkedésével érhetjük cl. Iparunknak a technika kor­szerűsítésére, a rekonstruk­ciókra kell fordítania a fő gondot. A vezetés színvonalá­nak javítása, az üzemen belü­li jobb munkaszervezés kiala­kítása sok olyan tartalékot rejt magában, melyet céljaink ér­dekében jobban ki lehet és ki is kell használni. Amikor a hatékonyság nö­velését hangoztatjuk, akkor nemcsak a műszaki fejlesztés­re, a munkaerő-gazdálkodás, a munkafegyelem javítására gondolunk, hanem arra is, hogy üzemeink nyereségre irányuló törekvése messzeme­nően legyen összhangban a megye gazdaságpolitikai és fejlesztési célkitűzéseivel. To­vábbi beruházásokkal biztosít­hatjuk csak a megye gyors ütemű fejlődését. Ebben az évben megkezdődik Somogy legjelentősebb — 210—220 millió forintos —- beruházása, a faipar fejlesztése. Ugyan­csak az idén készül el a bar­csi ipartelep térté. Ezek a feladatok, valamint a beruhá­zásokra vonatkozó szigorítá­sok megkövetelik a pontos és hatékony előkészítő munkát. Nem választható el beruhá­zási programunktól, felada­tainktól az építőipar helyzete. A korábbiakban utal tunic gondjainkra, s a realitás úgy kívánja, hogy a lehetőségek­kel is az adott helyzetnek megfelelően számoljunk. Nem egészen megnyugtatóak az idei kilátások. Nemcsak azért, mert nem látszik kellően megala­pozottnak az ez évi indulás, hanem azért is, mert az épí­tőipari kapacitás növekedése kisebb a szükségesnél. Ezért ennél az ágazatnál fokozott súlya van az elhatározásnak: a megye építőiparát gyorsabb ütemben kell fejleszteni. Gondolunk itt a műszaki elő­készítés magasabb színvonalá­ra, az okszerűbb és célszerűbb munkaszervezésre, az ésszerű anyagmozgatásra, a munkafe­gyelem szilárdítására. A fel­adatok nagysága szükségsze­rűvé teszi az építőiparon be­lül a céltudatos társulások létrehozását, a párhuzamos fejlesztés elkerülését. A me­gye érdeke úgy kívánja, hogy alakítsanak ki társulásokat nagyobb gépek, beszerzésére, központi telepek építésére, a szak- és szerelőipari gondok közös megszüntetésére. Fele­lősségteljes és céltudatos in­tézkedésekkel az építőipari ágazatban is elérhető a 10—12 százalékos termelésnövekedés. Cél: a mezőgazdasági termelés 8 százalékos emelése Minden alapja és feltétele biztosított annak, hogy 1971- ben megyénkben a mezőgaz­dasági termelés nyolc száza­lékkal növekedjen (Csak rendkívüli természeti csapás húzhatja át ezt a számítást.) Az őszi mezőgazdasági mun­kákat mennyiségben is, minő­ségben is a korábbiaknál job­ban elvégezték nagyüzemeink, két százalékkal nagyobb terü­leten vetettek kenyérgabonát, mint egy évvel korábban. A gépesítésben már tavaly ked­vező folyamat indult meg, s ez az előzetes felmérések sze­rint az idén tovább folytató­dik. Természetesen a cél megkö­veteli, hogy tovább szakosod­janak a mezőgazdasági üze­mek. Gondolunk itt a cukor­répa-termelési társulás folya­matban lévő szervezésére és az ehhez kapcsolódó komplex gépesítés kialakítására. Cél­jaink megkívánják a pillan­gósok és a fehérjedús takar­mányok területének 2—3 szá­zalékos növelését, valamint a burgonya termésátlagának fo­kozását. Elsődleges feladatnak kell tekinteni az állattenyésztés­ben végbemenő szakosodási folyamat meggyorsítását Ez nemcsak azt a követelményt állítja elénk, hogy a megkez­dett beruházásokat mielőbb befejezzük, hanem emellett szükség van a meglévő állat- tartási épületek korszerűsíté­sére is. A nagyüzemi állatte­nyésztésen kívül változatlanul nagy gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokra. Terme­léspolitikánknak a háztáji szarvasmarha-állomány gyors csökkenésének megállítására, valamint a sertés- és baromfi- tenyésztés további növelésére kell irányulnia. A szakmai hozzáértés, a szaktudás fejlesztése folyama­tos és továbbra is fontos fel­adata gazdaságainknak. A szellemi tőke gyarapítása — minden szinten — olyan kö­vetelmény, amely nélkül nem képzelhető el sem az 1971-es, sem pedig a távolabbi célok valóra váltása. A mezőgazdaságban és az egész élelmiszer-gazdaságban nagyobb gondot kell fordítani a közgazdasági szemlélet erő­sítésére. Ezzel összefüggésben már ebben az évben bátrab­ban kellene élni azzal a nagy lehetőséggel, melyet a külön­böző társulások életre hívása jelenthet. Feltétlenül szót kell ejte­nünk napjaink igen lényeges munkájáról, a zárszámadások­ról. Nem csupán a pillanatnyi érdek, hanem a további célok is úgy kívánják, hogy szövet­kezeti vezetőink, falusi párt- szervezeteink. tsz-szövetsé- geink megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak erre a fontos gazdaságpolitikai ese­ményre. Alapkövetelmény. hogy minden szövetkezeti tag a való helyzetnek megfelelően ismerje és értékelje a múlt év gazdálkodását, s énnek tu­datában világosan lássa, mi­lyen további feladatok várnak személy szerint rá és- az üzem egészére. Emelkedik a jövedelem, az életszínvonal Gazdaságpolitikai céljaink valóra váltása eredményeként ebben az évben az országos átlagnál néhány tizeddel na­gyobb mértékben emelkedik Somogybán a jövedelem és az életszínvonal. Országosan 3— 3,2 százalékos, megyénkben 3,2—3,6 százalékos növekedés­sel számolunk. Ez a célkitű­zésünk összefüggésben van az­zal, hogy tovább nő a nem mezőgazdasági jellegű foglal­koztatottak aránya, és azzal is, hogy kereskedelmünktől 11—13 százalékos forgalom- emelkedést várunk. Ez az utóbbi arány is nagyobb az országos átlagnál, de nem megalapozatlan elképzelés. So­mogybán számolunk — szá­molnunk kell — a Balaton­part adta lehetőségekkel, az egészségesen fejlődő idegen- forgalommal. A lakosság növekvő igénye megkívánja, hogy már ebben az évben nagyobb gondot for­dítsunk a szolgáltatóhálózat fejlesztésére. 1971-ben a gép­kocsik és a háztáji gépek javí­tására, valamint a textiltisz­tító hálózat bővítésére kell a fő figyelmet fordítani. A fel­adat elvégzéséhez jelentős ál­lami támogatás áll rendelke­zésre. 48 millió forint biztosí­tott jelenleg a megyei taná­cson erre a célra, amelyet bár­mely szektor igénybe vehet, ha szolgáltató tevékenységet kíván folytatni. A fejlesztés lehetőségei adot­tak a megyében. Az elsődle­ges most az, hogy olyan ter­vek készüljenek, melyek haté­konyabb munkára ösztönöz­nek, a való helyzetnek megfe­lelően határozzák meg a ter­melési célokat, a jövedelmek növelését és a szociális hely­zet javítását. Nemcsak új év. hanem új tervidőszak is kez­dődik, tehát az idei terveknek messzemenően egyezniük kell az országos és a megyei ötéves terv fő célkitűzéseivel. Ha a részleteket elemezzük, épp ilyen érdekünk, hogy az egyes gazdálkodó egységek elképze­lése harmonikus összhangban legyen a megye egészének gaz­daságpolitikai céljaival. A párt gazdaságpolitikájának szellemében Gazdasági, politikai és tár­sadalmi céljaink elérése a pártszervektől, a pártalapszer- vezetektől a korábbinál még céltudatosabb irányító, szerve­ző és ellenőrző munkát kíván. Képviseljék és egységesen ér­vényesítsék pártunknak azt az álláspontját, hogy előrehala­dásunk kulcskérdése a gazda­sági tevékenység társadalmi hatékonyságának növelése, a takarékos gazdálkodás,, az igé­nyes és lelkiismeretes munka, valamint a korszerű, színvo­nalas vezetés. Amikor a gazdaságszervező és ellenőrző munka javítását várjuk pártszervezeteinktől, kimondjuk azt is, hogy nyújt­sanak közvetlen és hathatós segítséget a mostani tervké­szítési időszakban. Biztosítsák, hogy olyan éves és ötéves ter­vek készüljenek, melyek egy­beesnek a párt gazdaságpo­litikájával. Ösztönözzenek partszervezeteink a gazdasá­gi hatékonyság fokozására, ar­ra, hogy a tervekben tükrö­ződjön a termelőeszközök jobb kihasználásának, a termelé­kenység és a vállalati jöve­delmezőség fokozásának mód­ja. De fontos, hogy épp ilyen következetességgel lépjenek föl minden olyan ténykedéssel szemben, mely sérti a népgaz­daság érdekeit, indokolatlan áremelkedést, meg nem enge dett hasznot eredményezhet. A korszerű munkaszervezés a munkaerő és a termelőesz­közök hatékonyabb kihaszná­lása eszköz céljaink elérésé­hez. Ezért pártszervezeteink feladata, hogy politikai szer­vező és agitációs munkával ösztönözzenek a jó módszerek, a helyes kezdeményezések el­terjesztésére. A tervek készítésével pár­huzamosan most alkotják meg megyeszerte a vállalati kollek­tív szerződéseket. Pártszer­veink sokat tehetnek azért, ■hogy- ezek a kollektív szerző­dések tartalmazzák mind a vállalat, mint a dolgozó ré­széről azokat a jogokat és kö­telességeket, melyek elősegí­tik a vállalat, az egész kollek­tíva eredményesebb tevékeny­ségét A szervező és az irányító munkához szorosan kapcsoló­dik az ellenőrző tevékenység Is. Pártszerveink segítésére nemcsak a tervező munkában van szükség, épp ilyen segítsé­get jelent a program végre­hajtásának rendszeres ellenőr­zése, az elképzelések megva­lósításának reális elemzése. Megyénk minden egyes la­kójának, dolgozójának érde­ke, hogy az új tervidőszak részfeladatát, a megye 1971. évi gazdasági célkitűzéseit a X. kongresszus határoza­tainak szellemében teljesít­sük. Áldozatkész munká­ra, céltudatos igyekezetre van szükség ehhez. Megyénk lakói­ban, minden egyes gazdálko­dási egységében megvan az erő. a képesség ahhoz, hogy ezeket a nemes célokat elérjük. SOMOGYI N8PIA V Yaairnap, 1971. f

Next

/
Thumbnails
Contents