Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Filmének a kaposvári 'áriakat Átlagosan másfél méter szélesek Egyharmaduk kiépítetlen Az év végén a Tanácsi Ter­vező Iroda a Kaposvári Váro­si Tanács megbízásából föl­mérte a város járdáit. A föl­mérés december végére elké­szült, legépelték, összesítették, iktatták, és ma már a váro­si tanács vb ÉKV-osztályának egyik fontos dokumentuma. A tervezőirodából Horváth Miklós osztályvezetőtől, a munka irányítójától leértünk információt a felmérésről. A járdák fölmérését három szempont alapján végezték, mégpedig hány méter járda van az országos és a tanácsi utak mellett, valamint a te­rek és sétányok szélén. Az országos közutak mel­lett 52 034 méter, a tanácsi utak mellett 196102, a terek és sétányok mellett pedig 6647 méter járdát mértek meg. Kaposváron összesen 254 7SS méter járda van. (Ebben az összesítésben már a toponár; és a kaposfüredi városrész is szerepel.) Az összesítés szerint beton- burkolatú 29 591 méter, asz­falt 118 735 méter, míg egyéb (kavics, tégla stb.) 11 920 mé­ter járda. A megyeszékhelyen U2 6'5u meter járda kiépítetlen, tehát körülbelül az összes járda egy- harmada. Megállapították azt is, hogy átlagosan másfél méter széle­sek a járdák (a belvárosi ut cák szélesebb járdáival szem ben a külterületeken ného1 csak gyalogútnyi széles). IIWfftHWWMT/l WWW L. XXVII. évfolyam, 17. szám. Csütörtök, 1971. január 21. Felújítják a Móricz Zsigmond klubküny vtárat A hét végén megkezdődött a szentjakabi Móricz Zsig- mond klubkönyvtár teljes fel­újítása. Tatarozzák, új be­rendezésekkel látják el. A korszerűsítéshez, illetve az anyagiakhoz a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat is hozzá­járul, a munkálatokat is az irányítja. Az elmúlt hónapokban két szer is betörtek a klubkönyv­tárba, ezért rácsot szereinek az ablakokra. A Móricz Zsigmond klub­könyvtár teljes felújítását feb­ruár végére ígérték: a ráfor­dított összeg harminc-negy- venezer forint. Ó, illúziók! Nagyon bánt, hogy tőlem senki sem kérdezte meg: »Mondd, mi volt a legérdeke­sebb sztorid tavaly?» Mivel mindenki megfeledkezett ró­lam, magamtól mondom el, hogy legalább a sztori ne menjen feledésbe. A Tudományos Akadémián jártam az év végén. Nesztele- nül lépkedtem a piros sző- nyeges folyosókon, lépcsőkön, mintha templomban járnék, mert lti tudja mivel zavarom meg az alkotó munlcát. Dél­után dolgom akadt az egyik helyiségben az első emeleten. Sokáig tétováztam, bekopog­jak-e vagy sem. Ügy döntöt­tem, hogy inkább nem. Lassan nyitottam ki a hatalmas tölgyfaajtót, hogy egyel se nyikorduljon. Legnagyobb meglepetésemre nem a várt kép fogadott — szakállas tu­dós könyvhegyek között kör­mön —, legalább húszán vol­tak a tágas helyiség közepén, körbeálltak valamit. Asztalt-e, műszert-e, hirtelen nem tud­tam megállapítani. Áldottam a figyelmességemet, hiszen egyetlen hang sem hangzott el odabent, még egy sóhajtás, egy pisszenés sem, pedig, mon­dom, sokan voltak a szobá­ban. Egyre közelebb léptem, s hirtelen észrevettem, hogy egy ember fekszik a földön, s őt \ veszik körül némán. Igen, i most már minden világos, va­lamiféle konzíliumot, esetleg biológiai kísérletet zavartam meg. Sarkon fordultam azzal, hogy rögtön kióvakodok a he­lyiségből, azonban megállított a földön fekvő ember hang­ja: — No, látjátok, pupákok, így kell tartani szabályosan a könyököt! Hirtelen visszafordultam, s láttam, mint tápászkodik fel a földről. S a kezében — ó, el­szállt illúziók — egy medicin roller. — Nagyszerű, ezután én is így csinálom — szólalt meg el­sőnek az az öregúr, aki mind­végig a legnagyobb figyelem­mel hajolt előre. — Én is, én is — hallat­szott innen is, onnan is. Lábujjhegyen kisiettem a teremből. Odakint sem bír­tam felocsúdni. Amikor egy kicsit jobban voltam, átvillant a fejemen: »te jó ég, még csak az kell, hogy valaki tudomá­nyos disszertációt írjon arról, hogyan tartsuk könyökünket az antipocakrollel használata közben. L. G. Pályaválasztási kiállítás az 503. száma Szakmunkásképző intézetben Az ezredforduló derékhada Pályaválasztási kiállítás nyílt tegnap délelőtt az 503. sz Szakmunkásképző Intézetben. Dr. Fűzi János, az intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy a megyei pályaválasztási tanács kérésére úgy igyekez­tek megrendezni a kiállítást, ! hogy az a megye több mint ezér, j válaszút előtt álló fiataljának okos tanácsadója, hasznos se- • jítője legyen. Nem lehet ugyanis közömbös, hogy ki mennyire találja meg vágyai­nak és képességeinek, vala­mint az ország munkaerő- szükségletének megfelelő pá­lyát, hivatást. Fokozza a fele­lősséget, hogy szocialista or­szágunkban a most pályát vá­lasztó gyerekek alkotják majd az ezredferduió derékhadát. Sokunkat elgondolkoztatott ez a mondat. Nem lehet te­hát véletlen áz egyik észrevé­tel; ebben az eszi erdőben jöt­tek el legtöbben megyénk ve­zető' közül A raegjei tanács, a városi pártbizottság, a Ha­zafias Népfront mi gyei bizott­ságának, ' a pályaválasztási szaktanácsadónak, a Pedagó­gus Szakszervezet megyei bi­zottságának képviselőit kö­szöntötték itt. A járási szék­helyekről és a megye szak­munkásképző intézeteiből, va­lamint a Berzsenyi és a Vö­röshadsereg úti általános isko­la tanulói közül is sokan je­len voltak. Jegygyűrű a nagybácsi pénzéből Ládában, szekrényben, ágyban tartották a százasokat Visnyei úgy érezte, kincses­Alig múlt huszonegy éves, ám a vádlottak padja nem is­meretlen előtte. Bűncselekmé­nyeit mindig a pénz miatt kö­vette el. A kaposvári Visnyei József a nyáron megtudta, hogy nagybátyja súlyos ezreket tart a lakásán. A fiatalember ak­kor is pénzzavarban »szenve­dett«, hát nem hagyta kiakná­zatlanul az alkalmat. De hogyan férhetne a pénz­hez? A betörés nyomot hagy, sok időt igényel, tehát túlon­túl vés: es. Elmenni látoga­tóba és pillanatok alatt felfe­dezni, »kiaknázni« a rejtekhe­lyei — ehhez nagyobb rutin kell. A véletlen segített Vis- nyeinek. A tudomására ju­tott, hogy a szülei lakásán ép­pen olyan a zár, mint a nagy­bátyjáén. A mintáról kulcsot reszelt magának és megpró­bálkozott. Nem üres kézzel tért haza. Az ajtó mellett egy ládában papírba csomagolt százasokra talált. Tizennyolcezer forintot hozott magával. A. menyasszo­nyának jegygyűrűt és órát vá­sárolt, a többi pénzt pedig kettesben elszórakozták a Ba­laton mellett. bányára lelt. Ahányszor pénz­re volt szüksége, vette a kul­csot, kileste míg üres lesz a ház, és »meglátogatta« a nagy­bácsit.. Hol a szekrényben, hol az ágyban találta meg a pénzt. Júniustól novemberig hatszor hatolt be a rokonhoz, összesen ötvenháromezer forintot lo­pott. Szeptemberben a kaposvári vasútállomás közelében egy italboltban öblögette a torkát. Észrevette, hogy mellette ré­szeg férfi dülöngél. Nem oko­zott különösebb gondot ellopni a férfi táskáját. A Színház parkban kinyitotta, négyezer forintot talált benne. A pénzt zsebre tette, a táskát eldobta. Kétszer kerékpárt is lopott. Az egyik biciklinek eladta a vázát, az alkatrészeit pedig el­ajándékozta, a másikat nagy­lelkűen odaadta egy fiúnak azzal, hogy ráér kifizetni. Visnyei József letartóztatás­ban várja a tárgyalást. Az ügyészség kiadta ellene a vád­iratot, de a feleségét is bíró­ság elé állítják. Orgazdaság ellene a vád, mivel tudta, hogy lopott pénzből költeke­zik. T*. », Balogh László, a megyei pá­lyaválasztási tanács titkára a beiskolázási lehetőségekről adott reális képet. Az általá­nos iskolát végző fiúk 90, a lá­nyok 80 százalékának tudnak továbbtanulási lehetőséget biz­tosítani — hangsúlyozta. A választók pályaismerete azon­ban még mindig szegényes. Az ilyen kiállítások közérdekű küldetést töltenek be. Az intézet folyosóin és ki­állítótermeiben gazdag anyag várja a látogatókat. Több mint harminc szakma csínját- bínját mutatják be a tanulók munkadarabjai. Rangsort ne­héz lenne állítani. A diákok és a tanárok figyelmébe azon­ban külön ajánljuk a villany- szerelő, a szerszámkészítő, az ács-állványozó, az épületbur­koló és a kőmüvesszakmák munkafolyamatainak, munka- területeinek megtekintését. Az első négy szakmáról ugyanis, a tapasztalatok szerint alig tudnak a továbbtanulni vá­gyók. Nagyon jó ötletnek tart­juk a fotókkal, grafikonokkal illusztrált tablók kifüggeszté­sét. Ezek a gyárait, üzemek, intézetek életébe adnak bepil­lantást. Ügyes megoldás az is, hogy a szakmunkástanulók jogairól, kötelességéiről, jutta­tásairól figyelemfelkeltő fel­iratokat helyeztek el minden j núskodik: igényesen, nagy emeletei). A kiállításon az] gonddal készítették az intéze- utolsó kis tárgy is arról ta-1 tek tanárai és diákjai. Kővel dobálták meg­ás elpöfogő masinákat A magyar autózás hőskorából Amikor 1900. november 30- án megalakult a Magyar Au­tomobil Club —- úgy látszott, csöppet sem biztos a felajzott közvélemény megnyerése a század nagy felfedezésének, sőt. Budapesten szinte napon­ta előfordult, hogy kővel do­bálták meg az elpöíygő masi­nákat, s ugyancsak sűrűn ér­keztek a följelentések a rend­őrségre a 15—20 kilométeres sebességgel »száguldó« 'úrve­zetők ellen .... így aztán nem is kellett sokat- várni, .hogy a hatóságok intézkedjenek a megbolygatott közlekedési rend védelmében. Az 1901-ben kibocsátott »ős-KRESZ« elő­írta: »A Stefánia úton lóver­senynapokon, vajamint ün­nep- és vasárnapokon tilos az autózás. A teherautó nem me­het gyorsabban- a tovaskocsi- nál, a »kétkerekű automobil pedig a kerékpárnál«.' Ugyan­csak felhívták a gépkocsiveze­Síkosak az utak Késtek a vonatok, az autóbuszok A havazás után most az olvadás okoz gondot a somo­gyi utakon. Tegnap reggel a kaposvári vasútállomásra Barcsról 82, Siófokról pedig 30 perces késéssel érkezett meg a vonat. Az esős idő miatt nyálkás, síkos volt a sín. Za­varokat okozott az autóbusz- közlekedésben is a csúszós út. Somogygesztiből például a második reggeli járat nem tu­dott elindulni Kaposvárra. A meredek domboldal miatt nem vállalta a gépkocsivezető az utat. Balatonbogláron pedig az árokba csúszott egy far­motoros Ikarusz. Az autóbuszvonalakon és a főközlekedési utakon kora reg­gel megindultak már a sószó­ró gépek. .A huszonkilenc gép még délután is dolgozott: magnéziumkloriddal és sóval szórták az utakat. Közlekedési balesetet is oko­zott a síkosság. Görgeteg és Csokonyavisonla között a So­mogy megyei Víz- és Csator­namű Vállalat Lukács István vezette FB 40-95 fprgalmi rendszámú tehergépköcsija az árokba csúszott. A keletkezett kár húszezer forint. A gépko­csivezető, valamint a két ra­kodó, Komlósi István és Hor­váth János könnyebb— nyolc napon belül gyógyuló — sérü­lést szenvedett. tők figyelmét arra is, hogy »hajtáskor a jelzőkürttel gya­kori időközben jelzés adandó«. Ekkor kötelezték az autótulaj­donosokat járművük számozá­sára. Ez annál inkább újdon­ságszámba ment, mert addig minden kocsinak külön neve volt. Így ismerték a »Boss«-t, a »Night girl«-t, a »Red De- wel«-t vagy a »Kati«-!. Az autóklub első javaslatai közé tartozott az autós vizsga­bizottság felállítása. Szabály­rendeletük előírta: ezután csak azok . ülhetnek a volán mellé, akik sikerrel leteszik a szakvizsgákat. Ennek ellenére még a klub elnökségének is több tagja, évekkel a szabály­zat megjelenése után sem ren­delkezett semmiféle jogosít­vánnyal ... Az autóklub ténykedésének köszönhető, hogy 1901. május 17-én, a Tattersal csarnoká­ban megnyílt az első autókiál­lítás Magyarországon. 23 rész­vevő mutatta itt be kocsiját. Ugyancsak ekkor rendezték meg az első autóversenyt is. Minden népszerűsítés dacára az első gépkocsiszakkönyv írója ezeket jegyzi előszavá­ban : »Sajna, nálunk még ez­rével láthatunk olyan művelt és felvilágosodott embert, aki bizonyos félelemmel tekint a tovaszáguldó automobil után. Gondolni sem merne arra. hogy ő is kezelhetné ezt az ördöngős masinát. Nem hinné el. hogy könnyebb és bizto­sabb egy automobil vezetése, mint a ló hajtása.. .-< Mindenesetre éppen a honi autósport támogatásában, ki­alakításában, sőt ezen túl az első magyar autótípus megte­remtésében is az oroszlánrész a hajdani Magyar Automobil Clybot, a mai Magyar Autó­klub ősét illeti. KÖNYÖRTELEN JÓZANSÁG Egy fiatal milánói há­zaspár szünet nélkül vidé­ki nyaralóról álmodozik. Egyszer elhatározzák, hogy felkeresnek egy ingatlan­ügynököt. — Egy kis házat sze­retnénk — kezdik monda­ni zavartan —•, egy lris kerttel. — Értem — vág közbe az ügynök. — Van egy ja­vaslatom: mondják meg, mennyit tudnak rászánni, erre egy jó nagyot neve­tünk hármasban, és azután kezdünk komolyan beszél­ni. Rendben? MESTER ÉS TANÍTVÁNY­Andrea del Verrocchio olasz festő kora egyik leg­jelentősebb művészegyéni­sége volt. Tanítványai so­rában találjuk Leonardo da Vincit is. A mester­ekkor festette az Uífici- képtárban lévő Krisztus keresztelése című kompo­zícióját. A kritikusok később ügy találták, hogy a festmény legszebb része, a két tér­deplő angyalka — ame­lyet nem is Verrocchio, hanem ifjú tanítványa, Leonardo da Vinci festett. Erre Verrocchio megeskü­dött, hogy soha többé nem vesz ecsetet a kezébe. így lett belőle a rene­szánsz szobrászat egyik legnagyobb mestere... ATTÓL FÜGG •—• Mondd, te férjhez mentél egy; olyan ember­hez, aki valósággal szórja a pénzt? — Attól függ, mennyi az a pénz, melyet elszórhat... A SÍRÓ KISF1L — Miért sírsz, kisfiú? — Mert a nővéremnek iskolai szünete van, ne­kem pedig nincs... t — Neked miért nincs? — Mert én még nem já­rok iskolába. AZ ELTŰNT FELESÉG — Signor Rossi, megke­rült a felesége, akinek el­tűnését ön bejelentette — közli telefonon a férjjel a rendőrfelügyelő. — Valóban megtalálták? És mit mondott? — Semmit. — Semmit? Akkor az nem az én feleségem. BIZTOS RECEPT — A férjének nyuga­lomra és csöndre van szüksége. Tessék, itt a re­cept a nyugtátokra. — És mikor kell beven­nie? — Hohó, várjunk csak! A nyugtató, asszonyom, önnek szól! SomomNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori béla Szerkesztőségi Kaposvár« Latinea Sándor u. S. Telefon* 11-510. U-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinea S. n. 8. Telefon: 11-516 Felelő» kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és ucm adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és póstáskézbesitőknél. Előfizetés: cin egv hónapra 20 Ft. Index: S3 067 •.CaZUii a illegje, >pari Vállalat kaposvári územebeo. Kaposvár. Latinea tí. u. b. i’elélúa vetető; Mariner JózaeJ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents