Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOK V álasztanak a szervezett dolgozók, választ tehál 3,5 millió ember, mert ilyen nagy számmá kerekedik a különböző szakszervezetek tagsága. A bérből és fizetésből élő száz dolgozó közül 93 szak- szervezeti tag. Választó és vá lasztható. E kettős szerep fontos jellemzője a szakszervezeti mozgalomnak, hiszen — a választások e része már lezajlott — csupán bizalmiként kétszázezer ember munkálkodik társai javára. Rajtuk kívül a műhelybizottságok, a vállalati szakszervezeti bizottságok, tanácsok tagjai is fontos tisztükben nagy létszámmal — mintegy 160 ezren — bizonyítják: a szakszervezeti munka tömegpolitikai tevékenység. A társak bizalmával elnyert tagság valamely szakszervezeti testületben mindenképpen megtiszteltetés, ám: munka, felelősség is! Mint föntebb, az adatok alapján láthattuk: tömegek munkája, felelőssége. Az üzemi, vállalati szakszervezeti tanács tagjának lenni — ma már — nem formális tisztség. Legjobban azokon a helyeken tudják ezt, ahol — nem volt ritkaság — éjszakába nyúló ülésen, forró légkörű vitában mondtak igent és nemet a vállalat fejlesztési tervének egy-egy szakaszára, az új munkaszervezés bevezetésének részleteire, a bérpolitika elveire; mindarra, ami a szak- szervezeti tanács ülése elé kerül, s e kérdések száma nem kevés. Nem szóvirág tehát, hogy a vállalati szakszervezeti tanács az üzemi demokrácia legfőbb fórumainak egyike, s mint ilyen, a tagság körében megkülönböztetett figyelmet élvez. Figyelem, érdeklődés — olykor még kétkedéssel keveredő kíváncsiság — kíséri a vállalati szakszervezeti tanács munkáját. s ez szilárd »hátország« azok számára, akik társaik kéviseletében részt vesznek az üléseken, élve tagsági jogaikkal, felszólalnak, magyarázatot kémek, vitatkoznak, javaslatokat tesznek. TájékozottsáMindenről tudjanak az emberek Balatonendrédi beszélgetés Kolumbán Gergely balatonendrédi párttitkárral a harmincöt tagú pártszervezet mostani egyik legnagyobb tennivalójáról beszélgettünk: a Zöldmező Termelőszövetkezet közelgő zárszámadásának előkészítéséről, pontosabban arról, hogy ebben mi a része a kommunistáknak. — Tíz párttag kivételével az alapszervezetünk valamennyi tagja alkalmazottként vagy szövetkezeti gazdaként a termelőszövetkezetben dolgozik — mondta Kolumbán Gergely. Majd így folytatta: — Minden területen, a gazdaság különböző ágazataiban megtalálhatók a kommunisták. Évközi taggyűléseinken, amikor a gazdaság vezetői beszámolnak a termelés helyzetéről, a bevételek és a kiadások, a jövedelem és a költség alakulásáról, ki-ki hallhatja, hol adódik a legtöbb tennivaló, s oda összpontosítjuk az erőt. Különösen fontos ez a gabonabetakarítás meg az ősziek betakarítása előtt. Eközben a rendszeres pártszervezeti megbeszélések alapján a párttagok mindig tájékoztatják a pár- tonkívülieket az egész közösség dolgainak alakulásáról. — Indokolt-e, hogy a párttagok különösebb felvilágosító munkát végezzenek például egy- egy termény hozamainak alakulásáról? — Arra van szükség, hog; az emberek mindig mindenről tudjanak. Hogy az elemi csapások milyen kieséseket okoznak, arról nem kell fölvilágosítani a szövetkezeti tagságot, hiszen mu -kavégzés közben láthatják a határt, és érződik a kár a háztáji földön is. Arról viszont beszélni kell, hogy a részterületek eredményei vagy kiesései mennyiben befolyásolják a nagy egészet, a szövetkezet általános gazdálkodásának eredményességét. S végül a munkaegység értéke is ettől függ. — Milyennek ígérkezik a most következő zárszámadás? — 1969-ben 33 forintot ért a munkaegység a Zöldmezőben, most várhatóan meglesz a tervezett 36 forint. A decemberi párttaggyűlésen Kékest Jenő tsz-elnök beszámolt a várható eredményekről, s a leltározásban részvevők már eszerint tájékoztathatták az embereket a gazdaság egységeiben. A leltározók között ugyanis számos párttag volt. Így például részt vett ebben a munkában Sárosdi József főagronómus, Wolf Sándor főállattenyésztő, Hencz Lajos állattenyésztési brigádvezető, Farkas József könyvelő, Kovács Endre gépesítés: brigádvezető és Kálmán Imre gyümölcskertész is, több más tsz-tag mellett. Ebből is látszik, hogy a párttaggyűlésen elhangzottak kijuthattak minden területre. — Milyen módszert alkalmaz a tsz és a pártszervezet a zárszámadást megerősítő közgyűlés előkészítésére? — A termelőszövetkezet a zárszámadó közgyűlés előtt előzetes közgyűlést tart, ahol az ember egyéni problémáit — munkaelszámolással, háztájival kapcsolatos és egyéb hasonló személyes dolgokat — tisztázzák. így a zárszámadc közgyűlésen tényleg csak az oda való dolgokkal foglalkozik a vezetőség és a tagság. Több éves gyakorlat ez Balatonend- réden, mint ahogyan annak is hagyománya van, hogy a két közgyűlés között a párt- szervezet a tsz vezetőségével közös megbeszélést tart, s ezen az előzetes közgyűlés tapasztalatait összegezzük és megtárgyaljuk a szövetkezet évi mérlegét, így lesz ez az idén is. A párttitkár elmondta, hogy jól bevált gyakorlat az alapszervezet és a termelés gazdasági irányítóinak gyakori megbeszélése. A gazdasági vezetés több alkalommal is kéri az alapszervezet segítségét, például a már említett betakarítási munkáknál az erők mozgósításához. Az egyértelműséget jelentősen könnyíti, hogy a gazdaság függetlenített vezetői közül heten párttagok. S jóllehet jelenleg a zárszámadásra való felkészülés adja a feladatok nagy részét — a pártszervezet részt vesz a most készülő idei terv összeállító sában is. H. F. got feltételez, nemcsak a műhely, hanem a gyár, sőt a gyáron túli gazdasági helyzet ismeretét követeli meg e tisztség jó betöltése. Mint egyik vállalatnál — tréfásan — megfogalmaztál!: egy ember nem ezermester, de sok ember együtt mindenben mester. A humor, mint általában, most is rátapintott a lényegre. Arra, hogy a szakszervezeti tanács testületi jellegénél fogva — tagjai között kutatómérnökkel, adminisztrátorral, munkással, fiatalokkal és idősebbekkel, nőkkel és férfiakkal egyaránt találkozhatunk — képes betölteni szerepét: dönteni, határozni mindabban, ami az üzem egészét, kollektíváját érinti, leaven az akár termelésfejlesztési koncepció, bérpolitika vagy szociális ügy. Tévedés . lenne azt hinni, hogy a szakszervezeti tanácsok tevékenysége mindenütt osztatlan elismerésre talál. A gazdasági vezetők egy része húzódozik egv-egy napirend előterjesztésétől, úgy véli, hogy a tanács aligha adhat bármit is segítségként a műszaki, gazdaság feladatokhoz. E vélekedés nemcsak a testületet és annak tagjait becsüli le — s vele a dolgozóknak azt a fokozódó igényét, hogy már a dolgok eldöntésének részesei legyenek, csak a végrehajtásból jusson ki nekik —, hanem magát a gazdasági vezetőt is megfosztja fontos támaszától. A munkatársak segítőkész bírálatától, a közös vita után kialakuló egységes cselekvéstől. A széles körű aktivitástól. A tapasztalatok szerint a mostani választásokon a korábbiaknál igényesebben, sokoldalúbban mérlegelte a szakszervezeti tagság, kit küldjön a szakszervezeti tanácsba képviselőjeként egy- egy műhelyből, üzemrészből osztályról, A követelmények alkotta mérce magasabb lett, s ezt a tagság érzi. Érezniük kell tehát a társak bizalmából megválasztott tanácstagoknak is, és mindazoknak, akik — akár a pártszervezet tisztség- viselőiként, akár gazdasági vezetőként — ezerféle módon hozzájárulhatnak a vállalati szakszervezeti tanács tevékenységének gazdagításához, elmélyítéséhez. Nem »szívességből« tett munka ez, hanem- kötelesség. Olyan kötelesség, amelynél! teljesítését választók j és választottak, azaz a teljes kollektíva eredményekben, anyagi és erkölcsi gyarapodásban mérheti, élvezheti. M. O. Új varroda a szociális fogla'koztatóban Saját üzletet nyitnak — Bővítik a munkahelyeket Készülnek a munkaköpenyek és a szép gyermekholmik az új varrodában. Sikeresen zárta a múlt évet a városi tanács kaposvári szociális foglalkoztatója. Bevételük mintegy hárommillió-ötszázezer forint volt, a tervezettnek éppen a kétszerese — A múlt év elején mindössze százkilencvenhat ember dolgozott, év végére azonban háromszáztizenkettőre emelkedett a létszám. Kétszázhatvankét nő és mindössze ötven férfi dolgozik az üzemünkben — mondta Tacsi Imre igazgató. Fejlesztik a gépparkot, fúrógépeket, műanyaghegesztőket, kötő- és orsózógépeket, kézi- szerszámokat szereztek be. A gépek munkába állítása lehetővé tette, hogy még több embert foglalkoztassanak. Az emberek két műszakban dolgoznak, reggel hattól délután egyig, s délután egytől este hétig. Legtöbbjük benn az üzemben, sokan azonban otthon — mint bedolgozók munkálkodnak. Havonta átlag mintegy 960 forintot keresnek az óra- és darabbéres munkák arányától függően. — A mellettünk levő házban béreltünk egy helyiséget, körülbelül tizenkétezer forintért rendbe hoztuk, fölszereltük mintegy hetvenezer forintért új gépekkel. Ezt az új varrodát saját erőnkből hoztuk létre. Köpenyeket, szoknyákat, gyermekholmit, valamint munkavédelmi fölszereléseket varrnak az asszonyok Több vállalattal kapcsolatba léptünk, s bérmunkákat vállaltunk. 1969-ben mindössze tizennégy vállalattal volt kapcsolatunk, tavaly pedig már huszonnéggyel. Üj partnereink közül megemlíteném a Kaposvári Villamossági Gyárat, a Fővárosi Tanácsi Szociális Intézmények Központját, a budapesti Kötő Htsz-t, valamint a Delta Sportáru és Bőrkonfekció Ktsz-t, a kaposvári Textilruházati Ktsz-t Mivel az évet sikeresen zártuk, dolgozóinknak jutalmat tudtunk adni — mondta Tacsi Imre. Szeretnék bővíteni a szociális foglalkoztatót, mivel mintegy hatvan-hetven ember vár a felvételre. Jó lenne, ha több helyről kapnának folyamatosan megrendelést, a vállalatok gépekkel is segítenék a foglalkoztatót, hiszen ami itt készül, azt az üzemeli és a vállalatok csali nagy ráfizetéssel gyárthatnák. A másik tervük, hogy üzlethelyiséget nyitnak, amelyben a foglalkoztatóban készült háztartási és egyéb apró holmikat árusítanák. Mindehhez természetesen sok segítségre van szükségük. Gy. L. Harmincezer készült tavaly Harmincezer darab kályhakeretet készített a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat a múlt évben a Mechanikai Művek marcali telepe és a Zalaegerszegi Kerámia- és Cserépipari Vállalat részére. A kályhakereteket az idén is folyamatosan gyártják. A. feladatokról tanácskoznak Fonyódon 216 millió tégla A SOMOGY—ZALA MEGYEI Tégla- és Cserépipari Vállalat központi pártalapszer- vezetének taggyűlése felhívással fprdult az ország téglaipar5 vállalataihoz, s a szervezettebb, hatékonyabb munkát szorgalmazza. A felhívás fontos javaslatokat tartalmaz: az ide- év építkezéséhez kétmilliárdkétszázmillió tégla gyártását, o téli nagyjavítások határidőre való befejezését és a felkészülést a márciusi indulásra, valamint a vállalatoknál folyó munka magasabb színvonalú szervezettségét, a technológia javítását és az üzemi demokrácia kiszélesítését. Ezekről esett szó tegnap Fonyódon is a vállalat egész hetes nagyaktiva értekezletének első napján, amelyen a központ és a gyárak gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői vesznek részt. Fehér József igazgató beszámolójában elmondta: a múlt év súlyos gondokat jelentett; a hosszú tél, az árvíz & a helyreállítás megszervezése (15 millió téglát adtak terven felül) próbára tette a vállalat munkásainak kitartását, szorgalmát, szakértelmét. A téglaipar jelenlegi helyzete nem a legjobb, a termelése országos szinten nem nyereséges. A tizenegy vállalat közül hét deficittel zárta az évet, mindössze négy (köztük a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat) ért el nyereséget. Az értekezleten elmondták az elmúlt öt évben a tégla iránti keresletet a nagyfokú ingadozás jellemezte. A minisztérium a közeljövőben dönt arról: hogyan lehetne ennek a fontos alapanyaggyártó iparnak a fejlődését jobb ösztönzőkkel is biztosítani. A tégla és a cserép iránti kereslet lanyhulása. illetve hirtelen emelke?'' '-áros: a termelés biztonsá' /eszélyezteti. Nagyobb állami tartalék felhalmozása azonban segíthetne ezen — mondták a tanácskozáson. A nehézségek ellenére fejlődött a vállalat, három új gyár épült öt év alatt. (Igaz, a ké* megye területén öt korszerűtlen gyár szüntette be működését.) 1970-ben 220 millió téglát gyártottak, az 1965. évi 130 millióval szemben. Az égeted, cserép mennyisége a múlt évben kerek egymillióval haladta meg az öt évvel korábbi szintet. A fizikai munkások átlagkeresete öt év alatt 25,4 százalékkal emelkedett. 3087 forinttal kerestek többet a vállalat dolgozói 1970-ben, mint egy évvel korábban. A vállalatnak több ízben is gondot okozott a bérek kifizetése. A múlt évi nyereség ötmillió forint: ebből 900 ezer lenne felosztható, ha nem terhelnék ezt az összeget az évközi kifizetések. bértúllépések. A vállalat a tartalékalapot kíván ja felhasználni. hogy kiegyenlítse az ősz- szeget. Az ipar negyedik ötéves terv célkitűzései egyelőre csak körvonalaiban ismertek. Az ú;j ösztönzők fogják véglegesen kialakítani a képet. Az idei terv azonban készen áll, a munkák márciusi kezdetére jobb munkaszervezésre és a selejt csökkentésére számítva 216 millió téglát és 5 és fél millió cserepet szeretnének gyártani. AZ ÜJ BEKTTHAZASOKNÄL figyelembe kell venni, hogy a két megye szükségletéi fedezi a vállalat termelése. Üj gyárat — a kaposvári kivételével — tehát nem építenek, inkább a rekonstrukcióra és korszerűbb technológiák bevezetésére fordítanak gondot. Tovább növelik az automatizálást. A harmadik ötéves terv során sikerült megszüntetni az agyagbányákban a nehéz fizikai munkát. A feladat most az, hogy ez a gyártás többi szakaszában is megvalósuljon. SOMOGYI NÉPLAP !• Id, 1971. január 19.
