Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

VUAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: l forint So magúi Néplap AZ M SZM P SOMOGY MEGYEI BIZ OTT SAjSA N A K LAPJA XXVII. évfolyam, I. szám 1971. január !., péntek Szebb és gazdagabb áj esztendőt S okféleképpen lehet mérleget készíteni egy esztendőről. Fel lehet sorolni, ér­tékelni lehet közéleti, politikai esemé­nyeit, összegezni lehet gazdasági és más, mér­hető eredményeit, összevetve a terveket a megvalósulással, vagy tovább tekintve az ország határain túl, s fel lehet tenni a kér­dést: mit jelentett ez az év a haladásért fo­lyó harcban a világnak? Persze, minden ilyen számvetés csak jelzés lehet, szükségsze­rű esetlegességekkel. Már csak azért is, mert a naptári esztendőt az évszakok váltása kere­kíti egységgé, életünk folyamatai azonban nemcsak — sőt egyre kevésbé — függvényei az évszakok diktálta ritmusnak; ahogy tár­sadalmunk és benne az ember magasabbra lép, urává lesz a körülményeknek, szélesedik látóköre es gazdagodnak eszközei, úgy te­kinthet túl egy-egy esztendő határán, tervez­het és gondolkodhat egyre nagyobb időegy­ségekben. Az 1970-es esztendő távozásakor azért is tűnik ez szembe, mert ebben az évben emlé­keztünk meg hazánk felszabadulásának. 25. évfordulójáról, s léptük át az új, a szocialista utón haladó Magyarország második negyed- századának küszöbét. Nagy mérlegkészítés ideje volt ez a jubileum, nemcsak társadalmi és állami ünnep, hanem mindazoknak leg­személyesebb emlékező számvetése, akik an­nakidején — romok és sírok között — azzal a szándékkal láttak munkához, hogy új, más, igazságosabb és boldogabb országot építenek az elpusztult és a pusztulásra ítélt régi he­lyébe. Nem a kerek évszám tette ilyenné ezt az évfordulót, lianem az, hogy ennyi idő: két és fél évtized magaslatáról már át lehe­tett tekinteni és a maga tényleges jelentősé­ge szerint besorolni mindazt, ami ebben a küzdelmes korban történt. A nemzedék, amely alkotó evei javára nézett itt vissza, im­már történelemként vehette szamba alkotó erőfeszítéseinek eredményeit, nagyszerű mű­vét, a szocializmus betetőzésén munkálkodó Magyarországot. Hogy mennyi keserves áldozát és hány ku­darc, mennyi újra nekifeszülés és nem egy tévedés övezte ä megtett utat, persze ez is hozzátartozott a mérleghez: mégis mintha mór dosultak volna az arányok: a fejlődés nagy ívűnek láttánk élesebben elvált egymástól az, ami valóban történelmi és maradandó és biz­tos alapja a jövendőnek, s ami csak zava­ros mellékága volt a fősodornak. Sok sző esik mostanában a nemzedékek váltásáról, arról, hogy olyan generációk foglalják el he­lyüket a termelésben és a közéletben, ame­lyek nem élték át a régi világot és ezért nem értékelik eléggé a változást. Ez igaz és valósá­gos problémákat is okoz, ám mennyivel szí­vesebben vállalhatjuk ezeket a nehézségelvet, mintha fordítva lenne és azzal marasztalhat­ná el az ifjúság szüleinek nemzedékét, hogy alapjában nem teljesítette hivatását. Az elmúlt esztendő persze más időegység­ben, más összefüggésben is emlékezetes: ez volt a harmadik ötéves terv utolsó esztende­je és 'egyben a gazdasági életben bevezetett reform harmadik éve. Azért is indokolt ezt a kettőt egy mondatban említeni, mert a re­form a tervgazdaság elvét erősítette meg: az új irányítási rendszer — jóllehet növelte a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek, a kü­lönféle gazdálkodási egységek önállóságát — elképzeléseikhez híven a központi tervei: megvalósítását is hatékonyabbá tette; miköz­ben egyénileg és közösen érdekeltebbé tette a dolgozókat, biztosítani tudta, hogy a nagy közösség a nép, az ország — érdekei is jobban érvényesüljenek. A Hl. ötéves terv minden fontos célkitűzé­sét elértük, jo néhány tekintetben túl is ha­ladtuk. S talán a legértékesebb eredménye a gazdasági életben végbemenő megújhodás­nak és egyben a legnagyobb biztatás a jövőre, hogy az utóbbi evekben (s leginkább éppen ebben az esztendőben) erősödött a magyar társadalomban a szocialista elkötelezettség es felelősségtudat hangja. Mint minden új do­log, a reform bevezetese sem mehetett végbe konfliktusok nélkül. De az olyan jelenségek, mint az indokolatlan munkaerő-vándorlás, egyes vállalatok közös érdekeket sértő ügyes­kedései, mások közönyös passzivitása, ame­lyet az egyéni nyerészkedő törekvésekkel ■■//.inte! itl-oU tapaszt;tini lehetett, nagyon hamar és nagyon határozott elutasításba ta­láltak: a páiá es a kormány intézkedései olyan támogatásban részesülnek, amelV ugyancsak bizonyítja a szocialista közgondol­kodás növekvő erejét és a dolgozó emberek­nek azt a készségét, hogy tettekkel, munká­jukkal segítsék a vezetést, A negyedik ötéves terv. amelynek való- raváltásához most fogunk hozzá, prog­ramként hirdeti meg hazánk felemelé­sét a fejlett ipari országok sorába. Ez nem kis feladat, de ha bizakodással nézhetünk e!éb°, akkor ennek oka ~ a +4í?Y* féltételek mellett — elsősorban annak köszönhető: mun­kásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk tudatát egyre mélyebben hat­ják át a szocialista eszmék. Hadd emeljünk ki ennek illusztrálására csak egy példát a távozó esztendő történeté­ből: a tavaszi árvíz károsultjainak nyújtott társadalmi támogatást, amelyben mintegy sű­rítve mutatkozott meg, milyen szintre is fejlődött a mi országunk, a mi népünk. Persze akár huszonöt éves, akár ötéves távlatban vizsgáljuk, hogy mit jelentett éle­tünkben 1970, nemcsak sikerekről kell ma­gunknak számot adni: sok még a nehézség, a hiba, sok kárt okoz még a felelőtlenség, a hanyagság, a bürokrácia, a kezdeményezés hiánya, és a magát nem restellő önzés# Akik szívükön viselik az ország', a szocializmus sorsát, azok tudják: még sok erőfeszítésre, munkára és harcra lesz szükség, hogy tető alá hozzuk a szocializmus nagy épületét is. Er­ről beszélt őszintén, kertelés nélkül pártunk X. kongresszusa, amely — összegezve az előző kongresszus óta elvégzett munkát — kritikus elemzés alá vette a társadalmi tevékenység minden területét, és minden életbevágó kér­désben megjelölte a teendők irányát. Jó lelkiismerettel mondhatjuk: döntéseit is a közvélemény egésze hagyta jóvá. Az az ál- lásfof’J.alása, hogy a párt eddigi politikáját jóváhagyta — hogy kimondta: ezt a politikát kell folytatni ~, mind a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális területen félre nem ért­hető, egyhangú helyeslésre tálált az ország­ban. S ugyanúgy egyértelmű támogatást ka­pott a kongresszusnak az a felszólítása, hogy a végrehajtást minden szinten és minden té­ren következetesebbé kell tenni, hogy a dol­gozókat jobban be kell vonni mind munka­helyük, mind az ország problémáinak meg­vitatásába és eldöntésébe, erősíteni kell a szocialista és demokratikus ellenőrzést, szi­lárdítani kell a munkafegyelmet. Nagyon vi­lágosan és pontosan határozták meg a kong­resszuson a vezetés felelősséget — gazd-; - sági életben, a munka megszervezésében, a termelés hatékonyságának biztosításában. De nem homályosultak el azok a követelmé­nyek sem, amelyeket az előttünk álló felada­tok a dolgozókkal szemben támasztanák, egyénenként és kollektívánként is: a jogok és kötelességek elválaszthatatlansaga nagy nyo­matékkai szerepelt a kongresszus megnyilat­kozásaiban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy már á kongresszust megelőzően elfogadásra került az új ötéves terv, amely a szocialista építés egész sor új, nagy müvének létesítéséi tervezi, érthető, hogy az új esztendővel a szo­cialista haladásunk valóban magasabb szin­ten folytatódik. H a nem is egyszerű nemzetközi viszo­nyok körött látunk a munkához, de olyan külső feltételek közepette, ame­lyek számunkra biztatóak. Ezek sorában min­denekelőtt azt a szoros baráti kapcsolatot kell említeni, amely pártunkat, államunkat, népünket hatalmas szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országokhoz fűzi, és amely épp a legutóbb, a december 2-i berlini tanácskozáson nyert újabb megerősítést Nemcsak a kapitalista rendszer agresszív erői ellen folytatott harc teszi megbonthatatlanná e kapcsolatokat, ha­nem az együttműködés szüntelen fejlesztése, az önálló népgazdaságok közötti szocialista integráció folyamata is. Elsősorban e közös­ség erejének köszönhető, hogy az imperializ­mus akciói sem a Távol-, sem a Közel-Ke­leten nem értek óéit ebben az esztendőben, és hogy Európában 1970 folyamán jelentős lépések történtek .az enyhülés,irányában, kö­zelebb kerültünk az európai béke és bizton­ság problémáinak megoldásához. Mindezek a körülmények életbevágóan fontosak Magyar- ország, a magyar nép szempontjából is. En­nék tudatában is vesszük olyan komolyan nemzetközi kötelezettségeinket, szolidaritá­sunkat a világ forradalmi és haladó erőivel, aktív részvételünket a békéért folytatott küz­delemben. Abban a meggyőződésben koszon tjük az új esztendőt, hogy előre lépve azon az úton, amelyen eddig is haladtunk, újabb eredmé­nyeket érünk el. Szilvesztert az emberek csa­ládjuk, barátaik körében ünnepük; a legköz­vetlenebb környezetben kívánnak egymásnak boldogságot, sikereket. Hadd csatlakozzunk mi is a köszöntőkhöz, hisz annak a harcnál: és annak a munkának, amelyről szólottunk, nincs más célja, mint az, hogy a magyar csa­ládok, a pók és a férfiak, az ifjak és az öregek élete „szebb és gazdagabb legyen. Társadal­munk minden erőfeszítésének ez a célja, és más «ean is lehet tfév&i Péter Magyar vezetők távirata a kubai vezetőknek Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke a kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai for­radalom győzelmének 12. év­fordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletüket küldték. Dr. Fidel Castro Ráz elvtárs­nak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének, dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársa­ság elnökének, a Kubai Kom­munista Párt Közopnti Bizott­ságának, a kubai forradalmi kormánynak, valamint a test­véri kubai népnek. - ­Georges Marchais Budapesten Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkár- helyettese az MSZMP KB meghívására baráti látogatás­ra Budapestre érkezett Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogadta Georges Marchais-t. A két pártvezető véleménycserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatáról, a külpolitika és a nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára is. Ülést tartott a Minisztertanács Tájékoztató jelentés az árvíz sújtifia területek újjáépítéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közűi: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Apró Antßl, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottsága 50. ülésének munkájáról. A ta­nácskozás részvevői elsősor­ban az integráció programjá­val kapcsolatos okmányok ki­dolgozásával foglalkoztak. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz okozta épületkárok helyreál­lításának és az újjáépítésnek a helyzetéről. Közvetlenül az ár­vízvédelmi munkálatok befe­jezése után olyan határozat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz le­rombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig legalább két helyiséget lakható álla­potban át kell adni. A július elején megkezdett építkezések — a felelős állami és társadal­mi szervek munkája és a szé­les körű társadalmi Összefogás eredményeként —r a vártnál is jobb eredményre vezettek: Szabolcs-Szatrpár megyében Törékeny tűzszünet Tárgyalás vagy támadás? Egyiptom arra számit, hogy Izrael még február 5., vagyis a meghosszabbított tűzszünet hatályának lejárta előtt fegy­veres tániada irt indít az Egye­sült Arab Köztársaság ellen — hangoztatta csütörtökön a. kai­rói kormány szóvivője. A szóvivő szerint Izraelt az a szándék vezérli, hogy ki­használja a »meglepetés ele­mét«. Ezúttal azonban nem Iz­rael lepi meg ellenfelét, hanem valószínűleg elsősorban ő ma­ga fog elcsodálkozni — mon­dotta a szóvivő november 10-ig az előirányza­tot túlteljesítve 4171, decem­ber 20-ig pedig 4673 lakás ké­szült el. Csongrád, Békés és Szolnok megyében az év vé­géig 398 lakás épült újjá, és befejeződött 1312 lakás hely- reálütása. A kivitelezési mun­kákat 29 minisztériumi, 7 ta­nácsi vállalat, számos ktsz és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáéjpítésben a magyar néphadsereg, a belügyminisz­térium és a munkásőrség ala­kulatai, a KISZ által szerve­zett ifjúsági építőtáborok lel­kes fiataljai és az érintett te­rületek lakói. A TÜZÉP, az OTP, valamint az építóanyagipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biztosí­tásában, a néphadsereg és a belügyi szervek tagjai nagy tömegű anyag kirakását segí­tették elő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más bará­ti ország nyújtott a helyreállí­tási munkákhoz. A kormány az építésügyi és városfejleszté­si miniszternek mint helyreál­lítási kormánybiztosnak záró- jelentését jóváhagyólag tudo­másul vette; egyben köszöne­tét és elismerését fejezte ki a 'helyreállítási munkák vala­mennyi részvevőjének. Az építésügyi és varosfej­lesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájá­rult, hogy Hejöcsabán új oe- mentnjű épüljön. A mintegy 3,5 milliárd forintod beruhá­zást 1971-ben kezdik el, s az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a cé­rnán tellátás legfontosabb prob­lémái megoldódnak. A művelődésügyi miniszter a magyar—szovjet kormány közi kulturális együttműködési bizottság VII. üléséről tett je­lentést A Moszkvában folyta­tott őszinte, baráti légkörű ta nácskozásokon a következő napirendi pontok szerepeltek: együttműködés a társadalom- tudományok területén az egye­temi oktatásban; tapasztalat­csere a nemzetközi versenye­ken, fesztiválokon ás képző- művészeti kiállításokon törté­nő részvételről; a bizottság eddig hozott határozatai vég­rehajtásának elemzése a szín­ház-, zene- és filmművészet területén, valamint az 1971— 72. évi munkaterv jóváhagyá­sa A kormány a jelentést el­fogadta. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője jelentést ter­jesztett a kormány ele az or­szággyűlés, decemberi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatokról. A minisztertanács felhívta a miniszterek figyel­mét a javaslatok megvizsgálá­sára és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Dél-Vietnam Háromnapos tűzszünet Csütörtökou - helyi idő szerűit ü órakor életbe lépett Dél-Vietnamban a DNFF ál­tal meghirdetett háromnapos újévi tűzszünet. Az amerikai és a saigoni fél csak 24 órás újévi fegyvernyugvást aján­lott, és ez csütörtökön 18 óra­kor kezdődik. A dél-vietnami népi erők rádiója, a Qiai-Phong csütör­töki adásában felajánlotta a dél-vietnami zsoldoshadsereg tagjainak, bog-' látogassák meg újét' napján a felszabadí­tott területeken elő családtag­jaikat. Az ilyen látogatások feltétele csupán# az, hogy a ka­tonák nem vihetnek magukkal fegyvert. A tűzszünet első órairól ér­kezett saigoni beszámolók szerint Dél-Vietnam bar: való­ban elcsitult a csatazaj, és —- mint egy amerikai szóvivő közölte — minden -nagyoc csendes-« (MTD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents