Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-12 / 291. szám

A SIOTOUR 1970-es pvo"sm4r/e^e > 'U' > NYOLC NAP CSEHSZLOVÁKIÁBAN Tovább nőtt a vendégforgalom Az év végével új csúcseredmény kerül az idegenforgalom hazai »táblázatára«: az előzetes számítások szerint hat és fél millió turista lépte — illetve december végéig még lépi — át az ország határát az 1970. esztendőben. S noha e hatalmas embertömeg tekintélyes hányada csupán átutazó, az ország­úiról egyre többen kanyarodnak le, huzamosabb tartózkodás céljából, kedvelt üdülőtelepeinkre. lyek előtt állandósul a sorba­állás. — A legnagyobb problémát a balatonszemesi Vadvirág és a a Hullám kemping partvédel­mének hiánya okozza — nyújt tájékoztatást a hivatal vezető­A DÉLI BALATON-PART GAZDÁJA, a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal belföl­di forgalma — az előfcő évhez képest — a vendégek számát tekintve 12,3, az itt eltöltött napok viszonylatában 6,9 szá­zalékkal növekedett. A kül­földiek ugyancsak nagyobb tö­megekben érkeztek a tó part­jára, mint 1969-ben: felével több volt a nyugati turista, s a szocialista országokból el­szállásolt vendégek száma is 11,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A SIOTOUR kezelésében álló szállodákban, motelekben, fa­házakban, turistaszállókban, kempingekben, valamint a fi­zetővendég-szolgálat szobáiban összesen több mint másfél mil­lió éjszakát töltöttek el a ven­dégek. Különösen a faházak iránt nyilvánult meg — olcsó áruk miatt — fokozott keres­let, de a drágább nyaralótele­pen sem tudták kielégíteni a főidényben jelentkező igénye­ket. — A fizetővendég-szolgálat fejlődése töretlen — mondja dr. Fodor János, a hivatal ve­zetője. — A belföldiek mellett egyre emelkedik a szolgálatot igénybe vevő külföldiek száma is. A szobaárak azonban rende­zésre szorulnak, s ezen a té­ren a jövő év idénykezdetéig központi intézkedésre van szükség. A tapasztalatok arra utal­nak, hogy az alacsony szoba­bérek miatt az ingatlanok tu­lajdonosai közül egyre többen választják a szabad értékesí­tést, mert ’-'úgy nagyobb bevé­telre tudnak szert tenni. Ez vi­szont károsan befolyásolja a vendégforgalom szervezett le­bonyolítását, sőt: még a valu­tabeváltás nagyságát is. Főleg a nyugati turistáknál figyelhe­tő meg ugyanis olyan törekvés, hogy a szobák bérleti diját árucikkek átadásával egyenlít­sék ki. A TIZENKÉT TÓPARTI KEMPINGBEN egyharmadá- val töltöttek hosszabb időt a vendégek, mint az előző esz­tendőben, s különösen a júliusi és augusztusi zsúfoltság oko­zott nehézséget. A kempingek többsége időszakonként nem tudott már újabb vendégeket fogadni, kapuiknál sorba álltak a gépkocsik, arra várva, hogy felszedje valaki a • sátrát, s annak a helyére települhesse­nek. Az idén minden kempingben működött már melegvízauto­mata, valamennyi táborhelyen volt valutabeváltás, és megol­dották az üdüléshez használa­tos cikkek, felszerelések köl­csönzését is. A kereskedelmi, a vendéglátóipari ellátás azon­ban egyes területeken még mindig hiányos, az árusítóhe­je. — A szemest partszakaszon a magas vízállás a múlt télen különösen nagy rombolást vég­zett. Az utóbbi négy év alatt helyenként 20—22 méter széles sávot mosott el a tó a partsze­gélyből, s e körülmény miatt egyelőre nem tervezett, magas költségek sújtanak bennünket. A partvédőmű elkészítésésé- hez, a mögöttes terület feltöl­téséhez mindenképpen közpon­ti támogatásra lenne szükség, ugyanilyen anyagi forrásból kellene gondoskodni egyes kempingek bővítéséről, illetve újak létrehozásáról is. ÁLLANDÓ JELLEGGEL öt utazási irodát, időszakosan pe­dig nyolc kirendeltséget mű­ködtet a SIOTOUR, s a közle­kedési vállalatok menetjegyei­nek biztosításától a horgászje­gyek és ajándéktárgyak árusí­tásáig sokféle szolgáltatással gondoskodik ügyfeleiről. Az év során közel 800 autóbusz-kü­lönjáratot indítottak, öt szo­cialista országba önálló társas- utazásokat szerveztek. Sajná­latos, hogy a szomszédos Jugo­szláviába történő csoportos ki­utaztatásra még nem nyílott lehetőségük. Az idén kezdte meg műkö­dését — a Veszprém megyei testvérvállalattal közösen — a hivatal budaörsi információs Modern korszerű A csurgói Napsugár Ktsz neve összefonódott a nagysza­bású export- és bérmunka­vállalásokkal. Tevékenysé­gének jelenleg is hatvan szá­zalékát a konfekcionált áruk készítése alkotja. Ezek jelen­tős részét exportálják. A szö­vetkezet a modern anyagok feldolgozásában is elöl jár: a fazonok, anyagból Graboplast győri műbőrgyár termékeit használják fel nagy mennyiségben, de egyre in­kább fokozódik az import — főként francia — műbőrök felhasználásának az aránya is. Emellett nappa bőr és sok jó tulajdonsággal rendelkező modern ballonanyag is a gé­pekre kerül. kirendeltsége, amely megfelelő eligazítással látja el a Balaton felé induló gépkocsis üdülő­vendégeket. — A jövő évben a forgalom további növekedésével számol­hatunk — tekint előre dr. Fo­dor János —, s ez a körülmény mind a vendégek elhelyezési lehetőségeinek bővítését, mind az üdülési körülmények továb­bi javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését szűk ségessé teszi. A hivatal részletesen is számba vette már az 1971. évi idény előkészítését célzó adatokat. Ezek is hozzátartoznak idei év mérlegéhez. fel­A gyár budapesti boltja számára készülnek ezek kabátok, Grabothan-T műbőrből. Húsz tanulólány munkát Farkas Józsefné irányításával. a midi végzi a !| Vörcskőy János |||| j v4 fekete m macska V visszalép $ * 33­Ötezer darab műszőrmével téliesített, úgynevezett banlont csomagolnak NDK megrendelésre. polygon \ — Azok, de még sok min­iden egyéb is. A lőszerekkel nem akadt dolgunk. «-Apám« a gyakorlat terve alapján szállí­totta a három adatot: a lövegek tüzelőállásának hozzávetőleges helyét, a feltételezett célpontot és ehhez viszonyítva a mene­dékház helyzetét. A lőszerek­ről a központ gondoskodott. Ügy tudom, odakint készítet­ték el az ismert ferde met­szésű eljárással, ötletes talál­mány: ide célzunk és ott csa- <*pódik be. Egyébként súlyra és i formára hasonlóak a vak­lőszerhez. Becsempészték, »pa- (I pa« pedig elrejtette. Inkább i az okozott gondot, hogyan jut- itassuk el a gyakorlat színhe­lyére. Az egyik megoldás az * lett volna, hogy előre elhelyez­Az asszony, aki megjárta a poklot Hazafelé robog velünk az expresszvonat. Felelevenít­jük emlékeinket, s a nyolc nap alatt szerzett barátokról beszélgetünk. Jiri Táborskyról, a Veda, a technika Miadezi cí­mű lap főszerkesztőjéről, La- vickij agronómusról, Jindrich Bradácról és Milos Húsúikról, a Tesla mérnökeiről. Aztán mindannyiunknak az asszony jut eszébe, aki megjárta Da­chau poklát. Klára Leflerová- nak hívják, a tolmácsunk volt a nyolc nap alatt. Debrecenben született, de már fiatal korá­ban elkerült hazulról. Így az­tán anyanyelvi fokon beszéli a magyart és a csehet egyaránt, ötvenéves. Egy este elmesélte annak a napnak a történetét, amikor haja sötétjét vesztve ősz lett. Dachauban történt, ahol négy évet töltött. Számtalan kihall­gatáson kínozták akkor már meg. Testén még mindig viseli a kihallgató tiszt csizmájának nyomait. Módszeresen verték ki a fogait. A táborban szülte meg nagyobbik lányát. Még emlékszik dr. Mengele látoga­tására is. Kísérletezni jött a szögesdrótok kerítette terület­re. Azon a napon, amikor meg­őszült. többször állították ki­végzőosztag elé őket. Ott állt, karjaiban a csecsemőt tartva. A férjét is melléje tuszkolták. A sortűz azonban nem hang­zott el. Pszichikai terrorral akarták megtörni őket. Aztán egyszer mégis meglendült a tiszt keze. Klára látta, hogy a férje térdre, majd arcra esik. Ásót nyomtak az élők kezébe. Minden második ember halott volt. Klára dolgozott, a gyerek ott sírt a földön. Amíg be nem fejezték a gödör ásását, nem nyúlhatott hozzá. Amikor a barakkokba terelték őket, a mészárlást vezénylő tiszt zsebtükröt tartott Klára elé: — Nézze, Madame! Ilyen szép fehér hajat csináltunk ön­nek! Nem felejti el azt a borzal­mas napot, amíg éL Később a tábor mosodájában dolgozott. Ez már a bombatá­madások ideje volt. Egy alka­lommal egy közelben becsapó­dó bombától papírlapként rö­pültek a magasba a mosoda deszkafalai. Klára és néhány társa kihasználta az alkalmat, hogy az őrség bunkerekben ke­resett menedéket. Becsületes német emberek segítették őket. Aztán az erdőben egyórai bo­lyongás után lengyel partizá­nokba ütköztek. Tőlük már egyenes volt az út Kijevig. Harmincöt kilogramm volt csak akkor. Felgyógyították. Jelentkezett a Vörös Hadse­regbe. Prágába már felszabadí­tóként érkezett. Az első sorok­ban harcolt, felderítőként. — Én ott, Dachauban elhatá­roztam: ha túlélem, mindenki­nek beszélni fogok, hogy a szörnyűség soha többé ne is­métlődhessen meg! Fáradhatatlan asszony. Ott- jártunkkor éppen Gáspár Mar­git egyik színművét fordította. Az Operakalauzt is szeretné cseh nyelvre átültetni. Nagyon hiányzik már egy ilyen össze­foglaló mű a csehszlovákiai könyvki adásból. Második házasságából is szü­letett egy kislány. Színművé­szeti középiskolába jár, filme­zik is már. Klára asszony hi­szi, hogy az ő élete napsuga- rasabb lesz anyjáénál. Erre gondol, és mosolyog. Mosolyát, töretlen élet­kedvét idézzük a fülkében. Nyílik az ajtó, belép a ka­lauz. Tiszteleg, és magyarul szól: — Kérem a jegyeket! Hazaérkeztünk! Leskő László Megkezdődött a népfrontoktatás 133 tanfolyam, 3504 hallgató — Eredményesek a nőtanfolyamok A Hazafias Népfront téli po­litikai oktatása november ele­jén kezedődött meg. 133 tanfo­lyamon 3504 hallgató vesz részt a foglalkozásokon, s mond vé­leményt az időszerű politikai és gazdasági eseményekről. — Milyen vélemények ala­kultak ki az Oktatás megszer­vezőiben és vezetőiben, no­vember eleje óta? — A témák izgalmasak: pár­tunk tizedik kongresszusa, har­madik ötéves tervünk teljesíté­se és a negyedik ötéves terv Irányelvei — mondta Zátonyi László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munka­társa. — Azokat az embereket sze­retnénk bevonni a politizálás­ba, akik szervezett pártokta­tásban nem vesznek részt: népfrontbizottságaink tagjait, tanácstagokat és az idei évben különös gondossággal a nőket. — Milyen formákat válasz­tottak? — Általános, nőpolitikái és mezőgazdasági tanfolyamokat, de mellettük természetesen megmaradtak a tavalyi év nagy sikerű rendezvényei, az önálló népfrontestek is. A te­levízió politikai tanfolyama az idén nem kapott akkora súlyt, de propagandistáink figyelem­mel kísérik az adásokat, és megszervezik a műsor megte­kintését, majd vitáját. — Látogatottak-e a rendez­vények? — Az első hónap után azt mondhatom, miután a megye valamennyi járásában és vá­rosában részt vettünk már a tanfolyamokon, hogy népsze­rűbbek, mint tavaly. És jóval többen hallatják hangjukat, parázs vitákat is rendeznek. A kaposvári Bartók Béla Ál­talános Iskolában például a Donner következő ötéves fej­lesztéséről volt szó. Alig fér­tek el a hallgatók a teremben. A nők számára szervezett tan­folyamoknak is nagy sikerük van. — Társadalmunk Valameny- nyi rétegét sikerült mozgósí­tani? — A tavalyi tapasztalatok alapján az idén a szakszerve­zetekkel közösen szerveztük meg a bejáró dolgozók és a munkásszállásokon lakók poli­tikai tájékoztatását. Ugyanígy a kisiparosokét és a kiskeres­kedőkét is. — Kik az előadók? — A népfront megyei bizott­ságának tagjai, megyei és já­rási vezetők, szakemberek, községi vezetők, és esetenként az országgyűlési képviselők is. S. G. zük egy fán és az őrmester se­gítségével, alkalmas időben, kicseréljük egy láda vaklőszer­rel. Ez azonban nem látszott elég megbízhatónak. Mint le­hetőséget azonban meghagy­tuk, félrevezetésül. Ezért csi­náltam a nyomokat a bükk­fán, mialatt a szerelmes kan­dúr a menedékházban járt. Be lehetett volna csenni a ládát a raktárba is, de az őrmester elfecsegte I parancsnokuk mód­felett alapos ember. Mindent ellenőriz, különösen a lőszere­ket. Ez is felboríthatta volna a számításunkat. így jutottunk el az útvonalon végrehajtott lőszercseréig. Ennek csupán az volt a hátránya, hogy még egy embert be kellett vonni: az élelmiszeres kocsi vezetőjét. Felcsillantottuk előtte a nyu­gati sportélet nagyszerű lehe­tőségeit. Cikket hozattunk ró­la. így aztán teljesítette Király őrmester kérését. — A kis kitérő végül nyak­töréshez vezetett. — Begyulladt. Pedig ő talán megúszta volna az ügyet. — Folytassa! — Hátra volt a két tanárnő cseréje, és az útiterv megha­misítása. Itt is percre kiszámí­tottam mindent. Sárkány ta­nárnő nagyon kedvelt, szíve­sen megengedte, hogy a korai indulás miatt nála töltsem az utolsó éjjelt. Délután könnyű­szerrel kicseréltem a gyógy­szert, amitől aztán rosszul lett Később, mialatt Csalogány ta­nárnővel beszélt, a mankóimon vécére indultam. Odakint ke­rékpárrá szálltam, s villám­gyorsan bekarikáztam az isko­lába. A tanári szoba egyik ab­lakán előzőleg elrontottam a zárat, a fiókhoz pedig besze­reztem a kulcsot. Rövidesen kezemben volt az útiterv, s csak egyetlen számot kellett kijavítanom: érkezés tíz óra helyett nyolc harminckor. — Hová lett ez a papír? — Még a defekt helyén ki­emeltem a tanárnő táskájából. Tudtam: így ő keveredik gya­núba. Hiszen nem igazolhatta, hogy az írás szerint valóban fél kilenckor kellett volna a menedék házhoz érkeznünk. — A lőszercsere? — «■Apám»' hajtotta végre az országúton. Miután leadta a jelzést a sorompóőrnek, a lá­dát motorjával a szántóföldön átvágó dűlőn az úthoz vitte és elrejtőzött az árokban Megér­kezett az oszlop, a végén — az őrmester jóvoltából — a >ő- szeres kocsi. »Apa« pillanatok alatt kicserélt egy ládát. Lát­ta, amint a két lemaradt ko­csi is megérkezik, majd az oszlop tovább indul. Nyugod­tan visszatérhetett az állomás­ra. — Egyelőre ennyi is elég — jelentette ki Kertész ezredes. — írja alá a jegyzőkönyvet! A nő — kezében tartva a tollat — elnevette magát: — Medgyes Katalin, I. b) oszt. tan.? — Nem! Az igazi nevét ír­ja! — Kérem! Lendületesen siklott a toll a papíron — Távozhatok? — Nem. Egy »találkája« még hátra van. Kertész ezredes a házi táv­beszélő készülékhez lépett, és utasítást adott ki. Öten ültek az asztal k : Három tiszt, a kémnö és K:. ■ rály őrmester. Az asztalon kéi jegyzőkönyv hevert. Kertész ezredes megkérdezte: — Ismerik egymást? A nő mosolygott, az őrmes­ter izgatottan fészkelődött. Be- ke a segítségére sietett. — Mondja csak nyugodtan, ő már mindent beismert! Itt az aláírt vallomása. — Hát ő volt a Medgyes Kati? — Figyeljen ide, felolvasó:: néhány sort a jegyzőkönyv­ből. »Jobb szerettem volna, ha egy csinosabb fiúval akadok össze, de hát nem válogathat­tam. Be kellett érnem vele.« Az őrmester elsápadt. Gyű­lölködő pillantást vetett a nő­re, azután rá se nézett többé az egész szembesítés során. Beke ismertette a macska- üpvet, a kirándulást és az éj­szakai kitérő hiteles történetét. — Mit szól mindezekhez? (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. december 12. S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents