Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-05 / 285. szám
ünnepség So nogycsicsóban Hetvenöt éves az önkéntes tűzoltótestület MÄR NAPOKKAL előtte izgatottan készülődött a falu az ünnepségre. A körülbelül háromszáz lakosú kis falu életében nagy esemény a helyi tűzoltótestület megalakulásának hetvenötödik évfordulója. Hetvenöt év nagy idő. Bármennyire kitolódott is az emberi kor végső határa, már nem él senki azok közül, akik 1895-ben megalapították a testületet. Gósz György, a legidősebb önkéntes tűzoltó, most nyolcvanegy éves, az alapításkor tizenhat volt. — Emlékszem én, édes fiam, hogyne emlékeznék — mondja. De az emlékek szövete itt- ott mór fölfeslik, az események rendszertelenül követik egymást mondataiban. A legnagyobb tűzről, melynek megfékezésében ő is részt vett, így beszél: — Tizenháromban Lajosma- jorban volt. Az uradalmi magtár gyulladt ki, harmincöt vagon búza, árpa meg zab égett. A teteje leesett. Nagyon nagy tűz volt. Aztán hirtelen a közelünkben álló Bedekovics István iskolaigazgatóhoz fordul. — Tanító úr, az én időmben még lúdtollal írt a tanítóm. Az ünnepélyes és nyilvános testületi ülésen mindenki ott volt, aki a faluban számít. Meghívták a régi önkéntes tűzoltókat is. Bedekovics István iskolaigazgató beszámolójában áttekintette az önkéntes tűzoltóság történetét a kezdettől napjainkig. A somogy- csicsói testület megalakulását egy nagy tűz előzte meg 1876. augusztus 15-én. Két négy év körüli kisgyerek a gabonakazal tövében tüzet gyújtott. A nagy szárazság és az erős északi szél miatt szinte percek alatt lángokban állt a falu. Színészportré Egy-két óra múlva a negyven zsúptetős házból és a mellék- épületekből csupán hat maradt viszonylag épségben. Talán a pusztítás megismétlődésétől való rettegés késztette a falu lakóit arra, hogy megalakítsák a tűzoltótestületet. Néhány beszédes adat a kezdeti és a jelenlegi fölszerelés összehasonlítására. Az első felszerelésük egy targoncafecskendőből, három tömlőből és egy hordólajtból állott. Ez a felszerelés 1950-ig szolgált. 1958-ban új' szertárat kaptak a régi fészer helyett, oda került az új felszerelés: két vízszállító lajt, egy kocsifecskendő. Ma már a kender tömlőket kicserélték műanyag szövésűre, műszálasra. A beszámoló után többen kifogásolták, hogy a faluban hónapok óta nincs telefon. Legközelebb egy kilométerről, a tsz-majorból lehet csak telefonösszeköttetést teremteni a külvilággal. A jelenlévő járási vezetők azonnal megígérték, hogy a telefont hamarosan beszerelik. Reméljük, hogy így is lesz. A KÖZGYŰLÉS záróakkordjaként átadták a testületnek az országos parancsnokság ajándékát. Több tűzoltót soron kívül előléptettek, mások pénzjutalmat kaptak jó munkájukért. Bencsik Antal még csak tizennégy éves, úttörő tűzoltó. Az ő egyik őse, Bencsik József volt a megalakulástól 1912-ig az első tűzoltóparancsnok. — Már igazi tüzet is oltottam két éve a cigánytelepen. Én is hordtam a vizet. Ha nagy, leszek, önkéntes tűzoltó leszek, megvédem az embereket a tűz ellen. Ihárosi Ibolya IBUSZ-úton Spanyolhonban Tőled óban kell, hogy boldog légy Már vagy egy órája bolyogtunk Horváth János tv- riporter kollégámmal az esti sötétségbe borult toledói utcá- kor. amikor a szállodához szerettünk volna visszajutni, de sehogyan sem sikerült. Az útvesztők tömege után mindig a pompásan kivilágított székes- egyházhoz jutottunk. Amit nappal,érdekesnek és elraga- dónak találtunk, az most félelmetes volt. Az októberi 38 fokos napsütésben megcsodáltuk az ősi város szűk, kacskaringós utcáit, amelyek gyakran csak 130—150 centiméter szélesek, s csupán keskeny labirintusnak tűntek a föléjük hajló 20—30 méteres házfalak között. Szóval meguntuk a céltalan barangolást és megállítottunk egy járókelőt, igazítson el bennünket a főtérig. Az ránk nézett, és csak ennyit mondott: »Lehetetlen az utat elmondani. Menjenek csak egyenesen és gyakran érdeklődjenek«. Bizony Európa egyik legrégibb városa teljes egészében megőrizte középkori jellegét. A város szinte egyetlen nemzeti műemlék, drágakő, amely minden romantikáját és báját megcsillagtatja a vendégek előtt. Ha Toledóról beszélünk, nem lehet elég jelzőt felsorolni. Pompás, elragadó ez a gránitra épült, szakadékokkal és meredek fallal körülvett város. Bejutni is csak két hídon lehet — mintha a középkorban lennénk. Amikor Madridból elindultunk a 70 kilométerre fekvő Toledó felé, kopár, sziklás vidéken vezetett az út, és az autóbusz utasai közül unalomtöltésből többen is dúdolni kezdték a régi dalt: »Toledó- ban kétszer kettő négy, Tole- dóban kell, hogy boldog légy . . .■* Amikor azonban a távolból sziluettszerűen feltűnt a város, abbamaradt a dal, a zsibongás és úgy éreztük, hogy mesevilágba kerültünk. Először megkerültük a várfalakat, és a Tajo folyó túlsó oldaláról szemléltük a nagyszerű panorámát: a távolból kiemelkedő katedrálist, az itotf- ablakok A színészet — Janus arcú mesterség ... Egyik az ember önmaga, a másik a szerep. Egy tekintetből is kiolvasható és a jó alakításoknál találkozik mindkettő. Ezt éreztem Rank doktor figurájában a Nóra előadásán. Sokféle szerepből villant felém ez a tekintet: a Sa- lemi boszorkányok, Csínom Palkó, Adáshiba, Tüzet viszek. Mindegyik darabból Garay József színészi karaktere. Beszélgetünk. Mikor színházban ül az ember, akkor csak az az egyfajta tekintet érdekli. Mikor beszélget, akkor az egész arc, az összes tekintet forrása. Nyitott album van előttünk. Szerepei. Minden kép egy szerep, egy történet. Bajor Gizi mélytüzű szeme, mellette egy fiatalember, a nagyszerű epizódszerepben, amely a pálya talán legkedvesebb emléke, a Kertész kutyája nemzeti szín- házbeli előadása. Lapozgatjuk az albumot. Kollégák, rendezők, — pályatársak. Repülőtér. Romeltakarítás. Budapest, vidék. Meghívás külföldi filmszerepre. Nagy klasszikusok és kortárs szerzők próbálkozásai. Ludas Matyi, Pilátus. Lapozgatunk, vastag az album. Az első szikrára vagyok kíváncsi. — Szertomászok voltunk, azt mondta egyszer az egyik barátom: Te, mit szólnál, ha színészek lennénk? Megpróbáltuk. Neki nem sikerült... Garay Józsefnek sikerült. Tanulságképpen ott az album, vagy a mostani előadások. A jelenről beszélgetünk a fényképek között. Elmondja evv napját. Délelőtt próba. Délután próba vagy előadás. Este előadás. Némi öngúnnyal tette hozzá: — Ha a színésznek sok a dolga, panaszkodik, ha kevés, még jobban panaszkodik ... Kiss Ferenc érdemes művészről beszél. Tanóra volt, most kettős szereposztásban játsszák az Adáshibát. Ritka találkozás. A város, a séta. Kedvtelései. Haza csak karácsonykor utazik feleségével, a szülőkhöz. A többi a munka, a szerepek. Sokféle figurából lehetne ösz- szeállítani ezt a portrét. Milyenné? Haragossá. (A Játék a sötétben ezredese.) Csöndessé. (Adáshiba.) Bölccsé. (Pilátus.) Cinikussá. (A Tüzet viszek festője.) Nehéz végigsorolni, hányféle a tekintet, és figyelmeztet az album is. Sok benne még a képre, szerepre várakozó, üres oldal. T. T. Alcazart, a folyón kecsesen keresztülívelő Alcantara hidat. A városban kényelmes, kedves kis szállóban kaptunk helyet, s azután nekivágtunk, hogy közelebbről is érzékeljük azt, amit a szem a távolból már megcsodált. Tulajdonképpen minden utcáról külön élménybeszámolót lehetne írni, de a város három legérdeke- kesebb épülete szerintem mégiscsak a katedrális, a zsinagóga és Greco, a híres festő háza. A katedrális — egyike a legnagyobb egyházi épületüknek — 113 méter hosszú és 30 méter magas 5 hajóra osztott templomtest, a főoltárt 47 kisebb kápolna övezi. Órákig lehet bolyongani a belsejében csodálva a gazdag műkincseket, Greco, Rubens és mások festményeit. Sekrestyéje olyan terjedelmű, mint máshol egy önálló templom, benne pedig arany és ezüst kegytárgyak gazdag múzeuma. A katedrálist 265 évig építették, kegytárgyait pedig részben a délamerikai földrész kirablásából szerezték. / A zsinagóga a spanyolországi zsidóság egyik legszebb műemléke, amelyről Spanyol- országról szóló munkájában Hispánia szerelmese, Passuth László így ír: »Fehér ragyogásával, csodálatosan kiképzett, orientális s mégis spanyol záját A mesteremberek annak idején a harcba induló hódítók számára dolgoztak, most souveni- rokat készítenek Amerikába, Nyugat-Né- metországba, vagy éppen a mi esetünkben Magyarországra. Hires mes- Kls aut6; még térség az arab iparművészet folytatása, a gravirozás. Mi is meglátogattuk, az egyik kis üzemet, ahol az acélra fekete alapot égetnek, majd kivésik és a véső alkotta mintákba arany szálakat kalapálnak. Kerestük, hogy van-e másfajta ipar is a városban. Nem voll A kézműveseken kívül jelentős iparág nem fejlődött ki, és a megélhetés gondjait csak növeli, hogy a város körüli földek terméketlenek. A lakosság számára a bevételt leginkább az idegenforgalom jelenti. Spanyolország 504 748 négyzetkilométernyi területén köToledói látkép a városba vezető Alcantara híddal. mennyezeti díszeivel egyedülálló zsidó építészeti műemlék Spanyolországban. Talán a múzeummá alakított krakkói zsinagógával tarthat rokonságot«. A harmadik jellegzetes érdekesség Greco háza. Egy parányi térré szélesedő utca egyik oldalán húzódik meg ez a kedves, romantikus ház, amelynek belső udvarában leanderek és érdekes színű virágok pompáznak. Az érkező turistacsoportok valóságos áhítattal hallgatják az idegenvezetők ismertetőit, azután halkan — mintha attól tartanának, hogy megzavarják munkájában a nagy mestert — végijárják a szobákat, ahol gazdag Greco-gyűjteményt találnak. Toledót úgy ismerik mint az acél, a kardok, a pengék harülbelül 32 millió ember él. Életük messze elmarad az európai átlagtól. Mezőgazda- sági termékei közül a búza, az olívaolaj, a cukorrépa, a szőlő, árpa, burgonya és a dé- iigyümölcsök termelése érdemel említést. Kén-, pirit-, higany- és cinkbányászata jelentős, de előkelő helyen emlegetik a ranglisták a szén- és vasérbányászatát is. Egy adat szerint Spanyolországban az egy főre jutó nemzeti jövedelem egy évben nem éri el a 360 dollárt, amely alacsonyabb az európai átlagnál. Mindezek ellenére a legutóbbi esztendőkben jelentős fejlődés tapasztalható a spanyol gazdaságban. 1959 óta a spanyol ipari termelés 7 S százalékkal nőtt. Spanyolország ma a világ legnagyobb tankhajógyártó orkeskenyebb utca, szága és a többi között évenként 375 ezer autót bocsát piacra saját üzemeiből. Szinte mindent maguk igyekeznek előállítani. Az üzletekben főként spanyol holmikat árusítanak. Autómárkáikat a Fiattól, a Renaulttól a Mercedes- től vásárolták, de mindegyiknek spanyol nevet adtak. Egyes hivatalos jelzések szerint évenként átlag 200 millió dollárnyi külföldi tőke áramlott az országba, hogy segítse a jelenlegi fellendülést. Ez a mozgás fejlődést és jelenleg gyorsütemű életszínvonalemelkedést is jelent az országban. De térjünk vissza Toledó- hoz amelytől egy szombat este búcsúzott el IBUSZ-csopor- tunk. A főtéren, a Zocodove- ren mozgalmas volt az élet, mintha a város lakóinak többsége itt adott volna találkozót. Az idősebbek a tér közepén csoportokba verődve, vagy az éttermek teraszán ülve beszélgettek a vörös bor, a tinto mellett, a fiatalok pedig inkább a cukrászdákat, eszpresz- szókat (vagy ahogy itt nevezik bárokat) keresték fel; A zenegép zsivaja mellett jókedvűen nevetgéltek és itták a sört, meg a könnyű bort, hozzá pedig vacsorának is beillő apró szendvicseket, halakat és olajbogyókat ettek. Itt már valóban látható a jellegzetes spanyol faj. A lányok szépek, karcsúak, a fiúk pedig csinosak, feketék, büszke tartásúak. öltözetük szolid és rendes, sehol nem látni elhanyagolt, hosszú hajú beatni- keket. A zsibongd", a forgatag mindössze 11 o-.aig tartott, azután lassan kiürült a tér. Pihenni tértek az emberek. Éjfél után már csak néhány kíváncsi turistát lehetett látni az utcákon, a csendben pedig a Guadia Civile, a csendőrjárőr lépte hallatszott. Kapalyag Imre (Folytatjuk.) Négy világrész huszonhét országába... Akár karácsonyi ajándékul is kedveskedhetünk szeretteinknek külföldi társasutazással. Az IBUSZ mór jóval előre, december elején közzétette jövőre tervezett programjait: 100 útvonalon négy világ rész huszonhét országába. A kiutazási tervek közül néhány érdekesség. A megnövekedett igényeket figyelembe véve több helyet biztosítottak a szovjet tengerparti üdülőhelyeken. Bővítik az ausztria5 utazási lehetőségeket. Már 1400 forintért üdülhetnek üzemi csoportok Steiermarkban. S az ötnapos bécsi utat a múlt évi árnál olcsóbban kínálják. Kü • lön repülőgéppel utaztatják a turistákat az olasz tengerpartra. A több országot érintő körutazások közül az Oslo— Stockholm—Koppenhága, az i Alpoktól Párizsig, vagy a Leningrad — Lvov — Krakkó — Kassa útvonalak számíthatnak nagy érdeklődésre. Indítanak különvonatokat a Szovjetunióba, külföldi vásárokra, kiállításokra, sporteseményekre. Olcsóbb utakat is kínálnak — néhány napos, hétvégi kirándulásokat a Tátrába, sítúrát Lengyelországba, magán- szálláson történő elhelyezéssel Jugoszláviába. S még egy könnyítés: a kétezer forintnál magasabb áru utakat a Szocialista országokba OTP-hitelle- vélre is árusítják. Belföldön 107 IBUSZ-iroda. szállodai és határkirendeltség áll az utazóközönség rendelkezésére. Foglalkoznak a bel- és külföldi vasúti, hálókocsi, autóbusz, hajó, szárnyashajó és repülőjegyek, 30 napos menettérti jegyek árusításával, útlevél-, vízum- és valutaügyek intézésével, autóbuszos IBUSZ —TIT országjárás, külföldi társasutazások szervezésével, egyéni utasok számára idegen- forgalmi szolgáltatások biztosításával bel- és külföldön, városnéző körséták, kirándulások, szórakoztató programok szervezésével, szüreti és disznótoros túrák, sítúrák, iskolai kirándulások rendezésével. Téli utazásokat indítanak a fővárosba, különböző eseményekre különjáratokat. Az IBUSZ farsangi, szilveszteri és más nagyszabású rendezvényeire utakat szerveznek. Növelni kívánják a Magyar- országra utazó turisták lehetőségeit is. A Balatonon nyaraló külföldiek 30 féle program közül válogathatnak. Új idegen- forgalmi kirendeltségeket nyitnak. Növelik a kölcsönözhető gépkocsik számát, az utóbuszparkot. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. december 5.
