Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

Wtedysiaw Gomulka a bel- és külpolitikai helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) dást rögzítő szerződés megkö­tésének esélye. Wladyslaw Gomulka az or­szág belpolitikai helyzetéről szólva aláhúzta, hogy az 1966 — 1970-es ötéves tervben nagy erőfeszítéseket tettek az ter­melőerők fejlesztéséért, a nem zeti jövedelem növeléséért, a gazdasági és társadalmi hala­dásért. — Bár a mostani ötéves terv összes előirányzatát nem fog­juk maradéktalanul teljesíteni. már most megállapíthatjuk, hogy további eredményeket ér­tünk el a szocialista építés út­ján — mutatott rá. A LEMP KB első titkára nagy elismeréssel beszélt a bányászok munkájáról. Vége­zetül hangoztatta: — A jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező a szocializmus és a béke erői számára. Meg­erősíti azt a meggyőződésün­ket, hogy országépitő munkánk sikeres és eredményes lesz. A CDU—CSU javaslata A CDU—CSU parlamenti frakciója pénteken határozati javaslatot nyújtott be a Bun­destagban a lengyel—nyugat­német kapcsolatokról. Ezt a javaslatot a Bundestagnak a Varsói Szerződés ratifikálási vitája során kell megtárgyalnia. A határozati javaslaton egy 14 tagú szakértőbizottság dol­gozott, Werner Nlarx CDU- képviselő elnökletével, s az uniópártok parlamenti cso­portja csütörtökön este, hosz- szú vita után fogadta el. A CDU—CSU hosszú kör­mondatokban fejezi ki azt a kívánságát, hogy megértést és kibékülést akar a lengyel nép­pel. Ezen a határozati javaslaton kívül a CDU—CSU formális döntést hozott, amely szerint minden keleti politikai egyez­ményt egyetlen «csomagnak« kell tekinteni. A CDU—CSU megvonná támogatását a len­gyel—nyugatnémet szerződés­től, ha azt az «összefüggésből kiemelve« külön terjesztenék elő ratifikálásra. A CDU—CSU állásfoglalása bizonyos haladást mutat a Kiesinger és Strauss által többször kinyilvánított eluta sító állásponttal szemben. Kü­lönösen két pontnál mutatko­zik ez meg: a CDU—CSU is «az Odera—Neisse-vonalból indul ki« s nem utasítja el eleve a Varsói Szerződést, ha azt a többi egyezménnyel együtt nyújtják be ratifikálás végett Ez a haladás — az MTI tu­dósítójának értesülése szerint egy CDU-képviselőcsoport fel­lépésének köszönhető, amely nem volt hajlandó megszavaz­ni egy teljes elutasító határo­zatot. Ebbe a csoportba tarto­zik több fiatal képviselőn kí­vül Schröder, a külügyi bi­zottság elnöke és von Weiz- soecker képviselő is. Az NDK tiltakozása Heinemann látogatása ellen Az NDK külügyminisztériu­mának szóvivője pénteken nyilatkozatban tiltakozott dr. Gustav Heinemann nyugat- '■* német szövetségi elnöknek „er tervezett- nyugat-berlini „munkalátogatása” ellen. A nyilatkozat megállapítot­ta: az NSZK azzal, hogy -de­monstrálja az NDK területén fekvő Nyugat-Berlinre tá­masztott — a nemzetközi jog­gal ellentétes — igényeit, köz­vetlen ellentmondásba került Heinemann kijelentéseivel, amelyek szerint 6 az enyhü­lés és a béke biztosításának politikáján fáradozik. Nyugat- Berlin sohasem tartozott az NSZK-hoz, és sohasem fog ah­hoz tartozni. Ez a politika nem utolsósorban Nyugat- Berlin lakosságának az egyet­értéshez és enyhüléshez fűző­dő érdeke ellen is irányul, és további nehézségeket gördít a- nyugat-berlini négyhatalmi tárgyalások útjába. (MTI) A burgosi bírák A SPANYOLORSZÁGI Burgosban olyan per kezdő­dött, amelyre élénk érdeklő­déssel figyel a világ. Az ér­deklődés egyik — de távol­ról sem egyetlen — oka az, hogy a tárgyalást látványos diplomatarablás előzte meg: San Sebastian városban a baszk nacionalisták elrabol­ták Eugene Beihl nyugatné­met főkonzult, és politikai foglyok kiszabadítását kérik érte cserébe. A burgosi tárgyalás körül­belül egy hétig tart majd, s San Sebastian-i emberrablók után pedig gőzerővel folyik a hajsza. Egyelőre csak any- nyi világos, hogy a két ese­mény feltétlenül és szorosan összefügg egymással. Minden jel arra mutat, hogy Burgosban a generalisz- szimusz „klasszikus korsza­kára” emlékeztető terrorper lesz belőle, azaz olyan tár­gyalás, amelynek célja ko­rántsem az igazság kideríté­se, hanem elsősorban az, hogy az állam teljes hatal­mával sújtsanak te egy jo­gaiért küzdő csoportra. Tizenhat ember áll a ka­tonai bíróság előtt Burgos­ban, köztük két pap és két nő. A tizenhatból hatra csaknem bizonyosan halált kér az ügyész, a többiekre pedig — nem tévedés! — ösz- szesen 752 esztendő börtönt. AZ A VÁD ELLENÜK, hogy közreműködtek két év­vel ezelőtt egy Meliton Man- zanas nevű rendőrtiszt meg­ölésében. Manzanast két esz­tendeje lőtték agyon, a fran­cia határ közelében lévő írun városkában. A gyilkos­ság színhelye -szinte az egyet­len «bizonyíték«, a baszkok lakta területek ugyanis a francia határ közelében hú­zódnak. Miért követel ilyen drákói ítéletet az ügyész? Azért, mert a burgosi per kulisszái mögött a spanyol belpolitika hatalmi harca áll. Az egykori Falange régi gár­dája áll szemben — Carrero Blanco admirálissal az élen — a Lopez Bravo külügymi­niszter vezette „technokra­tákkal”, tehát azokkal, akik viszonylag „liberálisabb” kormányzati módszerek hí­vei. A Blanco tengernagy mö­gött álló burgosi bírák fel­adata nem kevesebb, mint megmutatni, „hová vezet az engedékenység”, felmelegí­teni a rendőrtiszt meggyilko­lásával kaocsolatos hiszté­riát és a „liberálisok” ellen fordítani azt. A BURGOSI VÁDLOTTAK nem várhatnak könyörületet bíróiktól, akik nyilvánvalóan és egyértelműen hálásak a nyugatnémet főkonzul elrab­lóinak. Hálásak, mert az emberrablás népszerűtlen és a bírák azt remélik, hogy ettől a vádlottak is azzá lesz­nek. Nem csoda, ha a baszk nemzeti mozgalom azonnal elhatárolta magát Beihl el­rablásától, és azt a lehetősé­get is megcsillantja, hogy a főkonzul eltüntetése mögött szabályos falangeista provo­káció húzódik meg. SOMOGYI NflPLAP Szombat, 1970. december 5. Hidegháborús próbálkozás Brüsszelben BROSIO NYILATKOZATA i A berlini tanácskozás után Az első visszíiangok A NATO miniszteri taná­csának pénteken Brüsszelben véget ért téli ülésszakát Wa­shington olyan erőfeszítései jellemezték, hogy erősítse a NATO katonai gépezetét, fel­támassza a veszélyes és a népek által határozottan el­utasított hidegháborús mód­szereket. A NATO miniszteri tanácsa idei téli ülésszakának befejez­tével Brosio főtitkár sajtóérte­kezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Az ülésszakról kiadott köz­leményt értelmezve hangoztat­ta: a májusban Rómában ho­zott NATO-határozatokhoz ké­pest a változás csak az, hogy a nyug at-berlini kérdést most mint a biztonsági konferencia létrejöttének elengedhetetlen teltételét «erőteljesen az elő­térbe állították«. — Arra van szükség — hangoztatta —, hogy a nyugat-berlini kérdésben végleges megállapodás jöjjön létre a négy nagyhatalom kö­zött, csak ezután lehet rátérni az európai biztonsági értekez­let többoldalú tárgyalásokon való előkészítésére. A belga fővárosba érkezett NATO-stratégák tehát nem mertek nyíltan fellépni a fe­szültség további enyhítésének politikája ellen, nem merték nyíltan elutasítani az európai biztonsági értekezlet összehí­vásának gondolatát, mert tud­ják, hogy ezt a népek széles körben támogatják. Sőt, a «hé­ják« közül egyesek a «galam­bok« mezében próbáltak tet­szelegni. Az észak-atlanti tömb főkolomposainak valódi szán­dékait azonban nem szavaik­ból, hanem tetteikből kel! megítélni. Indokínai harcok Ütközet a Sötétség erdejében SAIGON A saigoni amerikai parancs­nokság pénteki közleménye szerint a nap folyamán a dél­vietnami kormánycsapatok és a partizánok Saigontól délnyu­gatra ütköztek meg a «Sötét­ség erdejében«. A dél-vietnami fővárosban befejezte tárgyalásait Anthony Kershaw, a brit külügyminisz­térium államtitkára. Kershaw a saigoni kormánynak nyújtott angol segélyről tárgyalt. (Nagy-Britannia jelenleg évi | 1,4 millió dolláros segélyt fo­lyósít a saigoni rendszernek.) PHNOM PENH A dél-vietnami határ köza- áben Kirivong és Kompong város közelében, heves harcok folytak a kormánycsapatok egységei és a kambodzsai par­tizánok között. A kambodzsaiak légi támo­gatást kértek Saigontól. A par­tizánok lelőttek egy amerikai helikoptert * • • A kambodzsai népi erők az elmúlt napokban újabb sike­reket értek el: az északi fron­ton több kormányalakulatot bekerítettek és gyors ütemben haladnak a főváros, Phnom Penh felé. A gyűrűbe került 40 ezer katonát a partizánok heves támadásokkal kisebb csoportokra szétszórták. A népi erők a Kampong Cham felé haladó utat támadják. Nyilvánosságra hoz­ták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének berlini ta­nácskozásán elfogadott doku­mentumokat. Nem túlzás az az állítás, hogy ezek az ok­mányok még hosszú ideig a nemzetközi érdeklődés ref­lektorfényében lesznek. Az érdeklődés természetes, hi­szen nem kevesebbről van sző, mint arról, hogy a Varsói Szerződés tagországai — köz­tük a szocialista szuperhata­lom, a Szovjetunió — meg­határozták álláspontjukat a nemzetközi helyzet egy sor kulcsfontosságú kérdésében. Már az első visszhangokból is kitűnik, hogy a nemzetközi közvélemény nagyra értékeli a berlini dokumentumokra annyira jellemző alapállást: a világproblémák konstruktív megközelítését, a békéért, az enyhülésért érzett felelőssé­get. Miközben a brüsszeli NATO-konferencián jórészt katonai természetű kérdések­ről esett szó és a politikai kérdéseket is nem egy eset­ben a hagyományos «erőpoli­tika« jegyében igyekeztek megközelíteni, a Varsói Szer­ződés tagállamainak repre­zentatív tanácskozásán azo­kat a konkrét lépéseket rög­zítették, amelyek Európában további enyhüléshez, a világ más részein pedig a feszült­ség csökkenéséhez vezetnek. A moszkvai Pravda kommentárja különös figyel­met szentel az Európával kapcsolatos berlini kitételek­nek. A szocialista országok erő­feszítései — állapítja meg a lap — hatékonyan hozzájá­rulnak az európai helyzet ja­vulásához és a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés együttélésének gyakorlati megvalósításához. Az SZKP központi lapja nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a tanácskozás részvevői egyöntetűen kifejezték szoli­daritásukat. a Német Demok­ratikus Köztársaság békesze­rető politikájával, amelynek részvétele nélkül nem épít­hető fel kontinensünkön a béke szilárd bázisa. A lap emlékeztet arra is, hogy a berlini konferencia kinyilvánította: létrejöttek az európai biztonsági konferen­cia összeülésének feltételei. Ez a megállapítás nyugati oldalon is nagy fi­gyelmet keltett. A nyugat­berlini Tagesspiegel és a hamburgi Die Welt szó sze­rint közli az európai bizton­sággal foglalkozó dokumen­tum szövegét. A Springem-konszerhez tar­tozó Welt egyébként elisme­réssel ír «a konszolidált és szövetséghű keleti tömb«-ről. Ez a lap nyelvén — az ellen­ség nyelvén — azt jelenti, hogy Nyugaton is kénytele­nek kiindulópontként, alap­vető tényként elfogadni a berlini tanácskozás részve­vőinek a közös célokon és el­veken alapuló egységét. Angela Davis kiadatásáról Nem bűnöst, hanem bűnbakot keresnek New York állam legfelső bí­rósága úgy döntött, hogy kiad­ja Kalifornia államnak a New Yorkban letartóztatott Angela Davist, a kommunista párt tag­ját, a polgárjogi mozgalom harcosát. Kaliforniában «gyil­kosságban való részvétel« cí­mén hamis vádat emeltek An­gela Davis ellen, s az állam törvényei értelmében a gyil­kosság elkövetőjével egyenlő elbírálás alá esik. A tárgyalást vezető bíró el­utasította a védelemnek azt a követelését, hogy vizsgálják meg Angela Davis bűnösségét. Döntésével támogatta a vád képviselőjének azt a cinikus kijelentését, amely szerint New York állam hatóságait »nem érdekli, hogy bűnös-e valójában Angela Davis«. John Abt, a védőügyvéd, be­szédében hangsúlyozta, hogy az Angela Davis ellen emelt koholt vádak csak ürügyül szolgálnak a kommunista ta­nárnő, a néger polgárjogi moz­galom harcosa elleni politikai hajszához. A tárgyalás idején a New York-i bíróság épülete előtt tömegtüntetés zajlott le, ame­lyen a részvevők követelték Angela Davis és - valamennyi polgárjogi harcos szabadon bocsátását. (MTI) RÖVIDEN Cross kiszabadult Edward Heath angol minisz­terelnök pénteken telefonon fejezte ki a brit kormány kö­szönetét Pierre Trudeau-nak azokért az erőfeszítésekért, amelyet Kanada az elrabolt angol diplomata, James Cross szabadon bocsátásának bizto­sítása érdekében tett. (Crosst október 5-én rabolták el. A kanadai kormány közben hatályba léptette azt a parla­ment által jóváhagyott új tör­vényt, amely a rendkívüli ál­lapot megszüntetésével válto­zatlanul különleges intézkedé­seket hagy érvényben a Cross elrablásában, valamint Laporte miniszter meggyilkolásában vétkes szeparatista szervezet — a Québeci Felszabadítási Front — tagjai ellen. Ennek a törvénynek az alapján csütör­tökön megtagadták az óvadék ellenében való szabadlábra he­lyezést Róbert Lemieux ügy­védtől, valamint további négy québeci lakostól, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a törvényen kívül helyezett szer­vezet tevékenységében. Le­mieux több ízben vállalta québeci terroristák védelmét, és közvetítőként szerepelt a felszabadítási front megbízásá­ból a hatóságokkal folytatott egyezkedésekben, mielőtt ok­tóber 16-án letartóztatták. Az öt vádlottat maximálisan 14 évi börtönbüntetés fenyegeti titkos szervezkedésért, de az új törvény értelmében 5 évig terjedő börtönbüntetésre, il letve 5000 dollár pénzbüntetés­re ítélhetők, csupán a québeci mozgalomban való részvételük miatt. (MTI) Képűnkön: Cross (jobbra) kiszabadulása ntán Robert Bou- rassával, a Quebec tartomány miniszterelnökével. A kana­dai kormány hozzájárult, hogy Cross elrablói Kubába tá­vozhassanak. (Telefotó: AP—MTI—KS) Büntetendő cselekményt kö­vet el minden olyan személy, aki erőszak, vafv erőszakkal való fenyegetés útján hatal­mába kerít egy repülőgépet vagy erre kísérletet tesz — hangoztatja a nemzetközi oolgári repülésügyi szervezet (ICAO) határozata. Az alkotmány módosítását legkésőbb április 17-ig kell végrehajtani, mivel Tito köz- társasági elnök mandátuma május 17-én lejár — így hatá­rozott a Jugoszláv Kommu­nisták elnöksége. „A Guineái Köztársaság el­len november 22-én és 23-án intézett inváziót portugál ha­ditengerészeti és katonai egy­ségek hajtották végre” — szö­gezte le jelentésében az ENSZ Biztonsági Tanácsának gui- leai vizsgálóbizottsága. Golda Meir izraeli minisz­terelnök újabb, írásban fog­lalt „garanciát” kért Nixon elnöktől annak feltételéül, hogy visszaküldje képviselő­jét a Jarring közvetítette arab—izraeli megbeszélések­re. Benzines palackokat haji- gáltak egy rendőrőrszobára a péntekre virradó éjjel a diá­kok a franciaországi Toulou- se-ban. Rendkívüli hatalommal ru­házta fel önmagát tegnap az Ír Köztársaság kormánya: bármely állampolgárt bírósági tárgyalás nélkül internálhat. r

Next

/
Thumbnails
Contents