Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-04 / 284. szám
isO/^ í________j ^ 4Pqs\|K?’ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY M ECYII BÍZOTT SAcANAK 1AFJA XXVI. évfolyam, 284. szám 1970. december 4., péntek HVILATKOZRT az európai biztonság megszilárdításának és a békés egyiittműkidés fejlesztésének kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének berlini tanácskozásán megvizsgálták az Európáiban kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyan elősegíti a helyzet egészségesebbé válását az európai kontinensen, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítását. Megállapítottéit, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széles körű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozáson képviselt államok üdvözlik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi kis és nagy európai nép érdekeinek, s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandóak a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját foly tatni. Ezúttal is leszögezték- minden ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lenivel Népköztársaság és az NSZK szerződése parafálásá- nak nagy nemzetközi jelentőségét. A második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzetnek és ,a jelenlegi európai államhatárok sérthetetlenségének elismerése, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani, s nem szabad erőszakhoz vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetéshez folyamodni — mindez rendkívül nagy jelentőségű az európai béke sorsa és az európai népek békés jövője szempontjából. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás részvevői egyhangúlag kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politika iával. Áz egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Német Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályainak megfelelő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljes jogú tagként az ENSZ- be és más nemzetközi szervezetekbe — mindez létfontosságú követelése korunknak, és .fontos tényezővel járulna hozzá az európai és a nemzetközi biztonsághoz. A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt e jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kapcsolatának fejlődését, ha az NSZK egyértelműen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rablópolitikáját megtestesítő diktátumtól. A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak. Ebben az összefüggésben kifejezésre jutott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-európai enyhülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteinek s az NDK jogos érdekeinek és sáhverén jogainak. A tanácskozás részvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó össz-európa5 értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az euró pai béke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kellő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet részvevőinek összetételét, s széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmények biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló- valameny- nyi kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok mellett most többoldalú tanácskozást igényel, minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás részvevői megelégedéssel fogadták a Alább következik annak a nyilatkozatnak a szövege, amelyet december 2-án Berlinben fogadtak el az indokínai helyzet éleződésével kapcsolatban a Varsói Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületé tanácskozásának részvevői: 'A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus finn kormány új kezdeményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő találkozókat tartanának Helsinkiben, az összeurópai értekezlet összehívásának kérdésében. A tanácskozáson képviselt államok kijelentették: készek részt venni ilyen találkozókon, amelyek előmozdítani hivatottak az össz-európai értekezlet gyakorlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttműködését szorgalmazó mozgalom. A tanácskozáson részt vevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy az európai népek békeakarata megvalósuljon. A tanácskozás részvevő' megállapítják, hogy az európai enyhülés és békés együttműködés ellenségei nem szüntették be veszélyes tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a NATO agresszív köreinek fokozott tevékenységére, az NSZK re- vansvágyó és militarista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az európai kontisensen megindult kedvező folyamatok fejlődését. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy az európai békeszerető erők képesek leküzdeni a béke ellenségei által támasztott akadályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a világ e térségében. A tanácskozás részvevői az európai biztonság, a feszültség enyhítése és a leszerelés kérdéseiben megerősítik azt az állásfoglalásukat, amelyet az 1966. július 5-i bukaresti nyilatkozatban juttattak kifejezésre. A tanácskozás fészvevői kifejezték országuk pártjának és kormányának azt az elhatározását, hogy a továbbiakban is összehangolt cselekvéssel lépnek fel a nemzetközi küzdőKöztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének berlini tanácskozásán képviselt tagállamai — áttekintették az indokínai félszigeten kialakult helyzetet. Az utóbbi időben az Amerikai Egyesült Államok újabb agresszív cselekményeket követett el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen azzal, hogy tömeges támadások téren, Európa és az egesz világ biztonságának érdekében. Ebből a célból mindegyikük továbbra is a béke, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés tevékeny politikáját folytatja. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: GUSTÁV HUSÁK, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, LUBO- MIR STROUGAL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében: WLADYSLAW GO- MULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, JÓZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: KÁDÁR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WILLI STOPH, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ILIÉ VERDET, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: L. t BREZSNYEV. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. egész sorát hajtotta végre a VDK területe ellen. Az amerikai imperializmus ezen arcátlan cselekedetei mély felháborodást és tiltakozást váltottak ki világszerte Az Egyesült Államok újra bebizonyította, hogy nemcsak a szuverén államok közötti kapcsolatokra vonatkozó általánosan élfogadott normákat nem hajlandó figyelembe venni, hanem még saját ígéreteit is (Folytató* a 2. oldalon.) MYILUTKOZAT az indokínai térségben kialakult helyzet éleződésével kapcsolatban Hazaérkezett Berlinből a magyar küldöttség Csütörtökön délelőtt Berlinből hazaérkezett Budapestre a magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. A delegáció tagjai voltak: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Péter János külügyminiszter. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnök- helyettese, Benkei András belügyminiszter, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Berbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Bővül a tanácsok koordináló tevékenysége A KNEB jelentése a ruházati cikkek és az építőanyagok minőségéről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a Török Köztársaság külügyminiszterének hivatalos magyarországi látogatásáról előterjesztett jelentést. A mindkét ország számára hasznos tanácskozásokról adott beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Osztrák Köztársasággal folytatott gazdasági vegyesbizottsági tárgyalásokról szóló jelentést. A kormány úgy értékelte, hogy a tárgyalások eredményeképpen aláírt jegyzőkönyv további ösztönzést ad a két ország közötti kereskedelmi forgalom és kooperációs tevékenység kedvező fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok tervező munkájáról. Az új, átfogó szabályozás a tanácsokat felhatalmazza, hogy — a népgazdasági terv előírásai és az ágazati irányelvek figyelembevételével — gazdasági programjukat saját hatáskörükben ' dolgozzák ki és hagyják jóvá. A tanácsok a negyedik ötéves terv időszakára már területi fejlesztési tervet készítenek a saját és a területükön működő vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek — a terület- fejlesztéssel összefüggő — célkitűzései összhangolására. Ezzel kibővül a tanácsok koordináló tevékenysége. A fővárosi és a megyei tanácsoknál tervgazdasági bizottságokat hívnak életre, melyek a végrehajtó bizottságok javas- lattevő és véleményező szervei lesznek. A tanácsi szervek beruházásainak pénzügyi forrása a tanácsi fejlesztési alap. Ennek megalapozása során a célcsoportba tartozó beruházások teljes — a célcsoportos beruházások közé sorolt szövetkezeti lakások esetében a bankhitel összegével csökkentett — költségelőirányzatának megfelelő állami hozzájárulást biztosítanak. A Minisztertanács megtárgyalta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését az egyes ruházati cikkek és az építőanyagok minőségének alakulásáról, a minőségvédelmi rendszer működéséről és a vizsgálat nyomán tett eddigi intézkedésekről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság széles körű vizsgálatéi szerint az elmúlt években nőtt a lakosság által keresett korszerűbb és jobb minőségű termékek aránya, bővült a választék. Ehhez hozzájárult az import növekedése is. Jelentősen emelkedett azoknak az új iparcikkeknek a forgalma, amelyeknek használati és kezelési tulajdonságai előnyösebbek, mint a régieké. Mindezek mellett azonban nem változott lényegesen és továbbra is ingadozó egyes, évek óta gyártott és forgalmazott, többségében hagyományos termék minősége. A vállalatok a vásárlók jogos kifogásait — ritka kivételtől eltekintve — a rendeletek szellemében orvosolják. Az érvényben lévő minőség- védelmi rendszer megfelelőnek bizonyult, kellő jogi biztosítékokat és gazdasági eszközöket tartalmaz a vevők jogos minőségi igényeinek érvényesítésére. A vizsgálat tapasztalatai szerint a problémák egy része abból származik, hogy a vállalatok alig élnek a kötbérezés lehetőségével. Nem követelik meg következetesen a minőség tanúsítását, szerződéseikben gyakran felületesen és hiányosan rögzítik a minőségi előírásokat. A népi ellenőrzés a vállalatok egy részénél megállapította, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az árak és a minőség összhangjára. Gyakran tapasztalható az is, hogy — egyes termékeket a tényleges minőségüknél magasabb osztályba sorolva — jogtalanul növelik nyereségüket a vállalatok. A fogyasztók érdekeit sértő gyakorlatra lehetőséget adott a felügyeleti szervek ellenőrző, szankcionáló tevékenységében mutatkozó erély- telenség. A kormány a jelentést és az időközben tett főhatósági intézkedéseket tudomásul vette, és felszólította az illetékes szervek vezetőit az e téren még tapasztalható hibák felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyait. (MTI) JUGOSZLÁVIA Gazdasági helyzet, politikai reform A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöksége — Titónak, a JKSZ elnökének részvételével — csütörtökön megvitatta a JKSZ tevékenységét. Elsősorban a gazdasági helyzet megszilárdításának részleteivel és a meghirdeteti, politikai reform végrehajtásával foglalkozott. Mitja Ribicsics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (a kormány) elnöke részletes elemzést adott a kormánynak a gazdaság megszilárdítása érdekében végzett munkájáról. Bejelentette, hogy alapvető cél a gazdaság megszilárdítása, elsősorban az infláció megszüntetése. Edvard Kardélj, a JKSZ végrehajtó irodájának tagja, a jugoszláv politikai rendszer továbbfejlesztésének időszerű kérdéseiről terjesztett elő jelentést. Közölte: az a — Tito által szeptemberben nyilvánosságra hozott — javaslat, hogy hozzák létre Jugoszlávia kollektív államfői testületét, »általános helyeslésre talált«. (MTI)
