Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Hat és fél millió helyett másfél Vállaltuk, de nem teljesítettük Kaposvár lakói tavaly hatmillió-százezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek. A rendelkezésre álló idei eredmény enyhén szólva siral­mas. A hat és fél milliós terv­vel szemben körülbelül más­fél millió az értékelhető társa­dalmi munka. Bárki könnyen kiszámíthatja, hogy a teljesítés 24,6 százalék. Mi okozta ezt a valóban sú­lyos lemaradást? Kicserélődött volna a város csaknem teljes lakossága? Lakóterületük iránt közömbös emberek költöztek volna ide? Nem, erről szó sincs, bár a társadalmi munká­hoz való hozzáállást olykor érheti szó. Mielőtt végképp elkesered­nénk, vegyük számba a ténye­ket. A Hazafias Népfront városi bizottsága 191 kaposvári válla­latnak, üzemnek, intézmény­nek és hivatalnak küldte meg a társadalmi munka végzésre szóló felhívást. Az első leve­lekre 91 válasz és felajánlás érkezett, a második körlevélre harminc, a harmadikra pedig huszonkettő. A városi tanács vb-ülésén elfogadtak egy olyan javasla­tot, amely szerint a társadalmi munkák szervezésével és irá­nyításával egy függetlenített személy foglalkozzon. Ma már a negyedik ember kezében van ez a téma, s egyáltalán nem biztos, hogy nála is marad. Biztos, ami biztos, alakult egy bizottság is, tizenkét tag­gal. Ebből ötöt a városi tanács delegált Közülük csupán egy dolgozik ma is a városházán, a többiek megváltak a tanács­tól. Ezek a változások alapve­tően eldöntötték, hogy milyen ütemben és milyen körülmé­nyek között mozgósíthatók a kaposváriak. Altadnak azonban más pél­dák is. Tavaly a Gyógyszertári Köz­pont 42 dolgozóját elhívták a benzinkút környékének terep- rendezéséhez. Az emberek egy egész délelőtt tétlenül ácsorog- tak, nem volt szerszám, nem volt munkavezető, s amikor legközelebb ismét megkérték őket, hogy fogjanak ásót, csá­kányt, lapátot, nemet mond­tak. — Minket többé nem tesz­nek bolonddá, inkább megvált­juk pénzben a munkát. A Kalinyin városrész Arany utcai panelépületei között most folyik a parkosítás, a játszó­terek kialakítása. Mire az ott lakók munkából hazaérkeztek, már jó néhányan dolgoztak. A házmester elmondta az érdek­lődőknek, hogy aki akar, beáll­hat lapátolni. Az emberek nem törték ösz- sze magukat a sietségtől. A társadalmi munka végzé­sének vagy elhanyagolásának kérdése ott csúcsosodik ki hogy a vállalatok, intézmé­nyek, üzemek és hivatalok fel­ajánlásait szervezetlenség miatt nem veszik igénybe. Pontosan nem tudnám megfogalmazni, hogy a terve­zett és a tényleges társadalmi munka értékének különbségé­ből mi mindent lehetett volna megvalósítani. Négymillió fo­rintról van szó, mely a város számára sem elhanyagolható összeg. Hogy mennyit számít a jól szervezett társadalmi munka, azt a rádiósvetélkedő előzmé­nyével lehet a legjobban il­lusztrálni. Hetvenkilencezer Egészséges versenyszellem — eredményes munka forint értékű munkát végeztek a Jókai ligetben a kaposváriak. De nincs minden negyedév­ben rádiósvetélkedő. A »Tegyük szebbé Kapos­várt!« akció rálépett ugyan a megvalósulás útjára, de alig- alig jut előre. Tudom én is, hogy kemény szavak ezek, s ha esetleg az év végi összesítésből egymáshoz közelebb álló számok kerülnek is napvilágra, a tény tény ma­rad. Legjobb esetben is a vál­lalt munka egyharmadát vé­geztük el. A jövő év tervei között a társadalmi munka is helyet kap, eziért mármost töprenge­ni kellene azon, hogy 1971-ben. miképp fogunk hozzá a szer­vezéshez és a társadalmi mun­kához. A jó példa ragadós le­het, s a városban nem nehéz olyan üzemet vagy vállalatot találni, amely szívesen jár elöl, ha tudja, hogy követni is fogják. A felajánlásokkal és a vállalásokkal valószínűleg jövőre sem lesz baj, de ennek irányítása, összefogása és az ígéret behajtása lényegesen több határozottságot és követ­kezetességet igényel. Elkeseredésre nincs ok, tu­domásul kell venni, hogy az idén ez a kérdés háttérbe szo­rult. A mozgalom politikai tar­talma semmit nem változott, s aki ezt elfogadja, hajlandó ér­te dolgozni, attól várjuk is el, hogy teljesítse vállalását Lehetséges, ha az előzőekben említett sok-sok gátló tényező nem bukkan eiő, akkor jóval kedvezőbb képről adhatnánk számot, sőt, esetleg a vállalás túlteljesítésével dicsekedhet­nénk. Sajnos, nem így történt, s a már korábban jogosan el­felejtett tanulópénzt most kell megfizetni. Drága ár volt, de egyben jó lecke is. S. G. A BEKE VÉDELMEZŐI 25 éves a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Öt világrész 93 országának egy híján száz nőszervezete ünnepel: 25 éve ezen a napon, 1945. december 1-én bontott zászlót a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. A Párizs­ban összegyűlt asszonyok és lányok határozták el: a világ minden részén tömörítik erőiket, hogy soha többé ne zú­duljon háború az emberiségre, s békében nevelhessék gyer­mekeiket. Az eltelt negyed században sikerült mozgósítani a nők millióit a béke megvédésére, és más, nem kevésbé fontos célok elérésére is. Sok helyütt a női egyenjogúság kivívá­sáért küzdött — sikerrel — a nőmozgalom, másutt a nem­zeti függetlenségi harcba kapcsolódtak be a nőszervezet tagjai. Szinte nem múlt el hét, hogy a világ valamely pontján ne emelték volna fel szavukat a szociális haladá­sért, a demokráciáért a nőmozgalom képviselői. Nem hiá­nyoztak nagyszabású nemzetközi akciókból sem: a Hanoi­ban felállítandó anya- és gyermekvédelmi központ költsé­geire például rövid idő alatt 50 ezer dollárt gyűjtöttek. Hazánk nemrég abban a kitüntetésben részesült, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség jubileumi tanács­ülésének házigazdája lehetett. A budapesti kongresszus 260 küldötte — 91 ország képviseletében — október első nap­jaiban a Gellért Szállóban hat bizottság javaslatát fogadta Az év elején öt termelőszö­vetkezet egyesüléséből alakult a csurgói Zrínyi Tsz. Határuk­ban a szokottnál is lázasabb ütemben végzik az őszi mun­kákat. Augusztusban kong­resszusi versenyt kezdemé­nyeztek. A több mint két hó­nap óta folyó verseny ered­ményességének első jelei máris megmutatkoznak. No­vember első napjaiban végez­tek a tizedikére vállalt 2700 hold gabona vetésével. A ver­senyben vállalt munkák érté­kelésére jellemző, hogy nem­csak a terület nagysága és a határidő megtartása szerint- vizsgálták az eredményeket, hanem döntő tényezőként vették figyelembe a munka minőségét is. Legeredménye­sebben a somogycsicsói üzem­egység brigádjai dolgoztak, mind a minőség, mind az eredményesség tekintetében ők bizonyultak legjobbaknak. A kukoricabetakarítással a napokban végeztek. Bár két kombájn dolgozott a táblákon, jelentős szerepet kapott a ké­zi erő is. A termelőszövetke­zet vezetői szerint a gyenge szárítókapacitásnak tulajdonít­ható, hogy nem sikerült ko­rábban teljesíteni az őszi be­takarítás legmunkaigényesebb feladatát. Szalai Jánosné fő­könyvelő-helyettes megje­gyezte, hogy mindenkit meg­lepett az a versenyszellem, amely az utóbbi néhány hét hajrájában tapasztalható volt a brigádok és az üzemegysé­gek között. — Nem emlékszem, hogy lett volna nálunk valamikor is ilyen lelkes önzetlen mun­ka, mint amilyet ebben a ver­senyidőszakban tapasztaltunk. Ügy látszott, mintha nem is az első helyezett üzemegység­nek kijáró tizennégyezer forin­tos jutalom hajtotta volna az embereket, hanem csupán a tenni akarás, a lelkiismeret. Szinte követelték, hogy rend­szeresen kísérjék figyelemmel teljesítményüket. Túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy a ver­seny méltónak bizonyult a X. pártkongresszus őszine és nyílt szelleméhez. A verseny- felhíváshoz az állattenyésztők is csatlakoztak. Bár a végső eredmények itt csak december közepe után értékelhetők, a folyamatosan végzett felméré­sek mind a szarvasmarha-, mind a sertésgondozás terüle­tén máris sokat mondanak. Érdekes módon itt is a so- mogycsicsóiak erőfeszítései ígérik a legszebb eredménye­ket. K. V. J. el. A többi között felszólították a világ asszonyait és nő­szervezeteit: nyújtsanak politikai és erkölcsi támogatást, anyagi segítséget a függetlenségükért küzdő indokínai né­peknek, támogassák az amerikai és más országok asszo­nyainak erőfeszítéseit, amelyekkel rá akarják bírni kormá­nyaikat az agresszió haladéktalan megszüntetésére. Szolida­ritást vállalt a világ legtekintélyesebb és legnépesebb nő­szervezete az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel. Budapesten határozatban mondták ki azt is, hogy támo­gatják az európai biztonsági értekezlet összehívását. Hert- ta Kuusinen, a szövetség elnöke a tanácskozás befejeztével kijelentette: hajlandók együttműködni minden haladó erő­vel a béke megvédésére, a világ gyermekeinek szebb, bol­dogabb jövőjéért. Szebb, magasztosabb célokat nem tűzhetett volna zász­lójára a jubiláló nemzetközi nőmozgalom. SZOT-sxálló a Rózsadombon A Középülelépitő Vállalat befejezte a Rózsadombou épülő új SZOT-szálló külső bur­kolási munkáit. Üvegmozaikkal borították az épület homlokzatát. Megkezdték a belső szerelési munkákat, dolgoznak a festők és a mázolok, készülnek a hideg és me­leg padlók. A gyógyszálló körpresszójának tetején mini-színpadot és nézőteret létesíte­nek. A tervek szerint a jövő év első negyedében átadják ,i megrendelőnek az új léte­sítményt. 1971 nyarától már fogadhatják a vendégeket. MAI KOMMENTÁRUNK Magasabb szinten Tegnap reggel kezdődött az első munkanap a kongresszus befejezése óta, ma pedig a második, s holnap folytatódik a harmadikkal, aztán a ne­gyedikkel és igy tovább. Ugyanúgy dolgozunk, mint eddig — ki a munkapad mel­lett, ki a mezőn, ki a rajz­tábla előtt —, ám egyben mégis megváltoztatott mind- nyájunkat a kongresszus: az ott elhangzottak megterméke­nyítették gondolatainkat, na­gyobb erőfeszítésekre, követ­kezetesebb, jobb és színvona­lasabb munkára serkentenek mindnyájunkat. Attól a perc­től, hogy tegnap reggel mun­kába mentünk, elkezdtünk egy négyéves folyamatot, a párt legmagasabb fórumán hozott határozatok megvaló­sítását, a X. kongresszus szel­lemének átültetését a minden­napi munkánkba. Az egész párttagság, az egész munkásosztály és a nép támogató egyetértése testesült meg abban, hogy a kongresz- szus megerősítette a párt ed­digi politikai irányvonalát, s arra ösztönzött, hogy még kö­vetkezetesebben, még jobban érvényesítse politikáját az élet minden területén. E po­litika eredményét bizonyítot­ta az a számadás is, mely a IX. kongresszuson eltervezet­teket megvalósultként jelent­hette az ország kommunistáit képviselő küldötteknek. Ezért dllapíthatta meg a konngresz- szus, hogy a magyar társada­lom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének az útján. A gazdaságirányítás reform­ját — amely össztársadalmi jelentőségű feladat volt — si­került zökkenő nélkül beve­zetni, alapelvei beváltak, a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere eredményesen mű­ködik. Ennek is köszönhető, hogy a harmadik ötéves ter­vet sikeresen teljesítettük, to­vább szilárdult a szocializmus helyzete falun. A kongresszus hiteles és valóságos képet adott a párt, az ország helyzetéről, s a hat­napos tanácskozásán /minden olyan társadalmi gond, prob­léma szóba került, amely fog­lalkoztatja az embereket. S amellett, hogy kijelölte to­vábbhaladásunk, országépítő munkánk fő feladatait, ezek­nek a megoldását is pontosan körvonalazta vagy meghatá­rozta. Pártunk a következő évek­ben azon munkálkodik majd, hogy a kongresszus határo­zata alapján még jobban tö­mörítse a magyar nép erőit, s az eddig elért eredményekre építve és támaszkodva maga­sabb szinten folytatódjon ha­zánkban a szocialista társada­lom teljes felépítése. Ez a program népünk, országunk — ezen belül Somogy — föl- emelkedését szolgálja. Éppen ezért a pártnak még jobban össze kell forrnia a néppel, mert csak együtt, mindnyá­jan válthatjuk valóra e szép elképzeléseket. Mindnyájun­kat lelkesít, hogy országunk az iparilag közepesen fejlett országok sorából az iparilag fejlett országok közé emel­kedhet. Ha a fő feladatként megjelölt negyedik ötéves ter­vet teljesítjük, esetleg túltel­jesítjük — ehhez segítjük hozzá oszágunkat. A megye lakói nagy öröm­mel fogadták, hogy a párt to­vább folytatja a területi aránytalanságok felszámolá­sára, a vidék iparosítására irá­nyuló politikáját, amely eddig is nagy eredményeket hozott Somogybán. Ez a kongresszus a szó iga­zi értelmében az egész nép nyilvánossága előtt zajlott le, s mindenkit meggyőzött arról, milyen egységes és összefor­rott a párttagság, az MSZMP milyen hű a marxista—leni­nista eszmékhez, a proletár nemzetköziséghez. A határo­zatok természetesen csak ak­kor valósulhatnak meg, ha először megismerkedünk ve­lük, aztán pedig szellemükben látunk munkához. L. G. Kongresszus után Munkánkkal segítjük a határozatok A KAPOSVÁRI Ruhagyár dolgozói már a kongresszusi irányelvek vitája során is be­bizonyították, hogy igen nagy érdeklődéssel várják a párt X. kongresszusának tanácsko­zását. Lévai József né és Hu­szár Dezsőné is azok közé tartozik, akik sokat vártak a kongresszustól. Lévainé kommunista, Hu- szárné párton kívüli. Mind­ketten szalagon dolgoznak. S nemcsak ebben hasonlítanak: mindkettőjüknek három gyer­mek ellátásáról kell gondos­kodnia a munka mellett. Ért­hető, hogy elsősorban az ra­gadta meg figyelmüket a kongresszus beszámolójából, a hozzászólásokból és a határo­zatokból is, ami a dolgozó nők, a több gyermekes családok helyzetének javításával foglal­kozott. — Sajnos, a kongresszus idején délutános műszakban dolgoztunk, így csak késő es­te, a munkából hazatérve kí­sérhettük figyelemmel a ta­nácskozást. A kongresszuson elhangzottak, a határozatok kielégítették várakozásunkat. Nagyon egyetértünk azzal a határozattal, amely előírja a több gyermekes családok fo­kozottabb támogatását, s a helyek számának növelését a gyermekintézményekben — mondták mindketten. Beszélgetésünk során sok minden szóba került. Azok a tervezett intézkedések, ame­lyek a nők, a családos anyák helyzetén fognak majd köny- nyíteni, a bérezésüktől kezdve a családi pótlék emeléséig. — Tudjuk, mindezek csak megvalósítását akkor valósíthatók meg, ha a társadalom is részt vállal a feltételek megteremtéséből. Mi a munkánkkal járulunk hozzá, hogy a kongresszus ha­tározatai megvalósulhassanak. S, hogy mennyire így van, ezt bizonyítja az is, hogy mindketten szocialista bri­gádban dolgoznak, a párt- kongresszust munkafelaján­lással köszöntötték, s ezeket teljesítették is. Lévainé a Vö­rös Csillag, Huszárné pedig a Tyereskova nevét viselő szo­cialista brigád tagja. Azt is elmondották, hogy a kongresszusi elvek vitájában többen javasolták: a ruha­iparban dolgozó több gyerme­kes anyák nyugdíjkorhatárát szállítsák le ötven évre, s könnyítsenek helyzetükön úgy is, hogy egy műszakba osszák csak be őket. így jobban tö­rődhetnének családjuk ellátá­sával. Fontos kérdések ezek, s ha így részletesen nem sze­repeltek is a X. pártkongresz- szus napirendjén, a határoza­tok azt tanúsítják, pártunk különös gonddal törődik a dolgozó nők, a több gyermekes anyák, családok helyzetének javításával. Ezek a javaslatok bizonyára nem merülnek fele­désbe, bizonyára megvalósul­nak, amint erre lehetőség nyí­lik. SOKAT TEHETNEK az ilyen javaslatok megvalósítá­sáért az üzemek vezetői, mert azt csak ők tudják biztosítani — lehetőségeik szerint —, hogy a dolgozó több gyermekes anyákat egy műszakban fog­lalkoztassák. Sz. L. SOMOGYI NÉPLAP Kér 1970. december 1.

Next

/
Thumbnails
Contents