Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

A Dallos Ida Leányotthonban Könyvtárt és klubhelyiséget arattak Vendégük volt Moldova György író Régóta hagyomány már a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyárában, hogy ren­dezvényeikre mindig egy-egy néves írót, alkotót is meghív­nak. Hétfőn este az üzem Dal­los Ida Leányotthonában ké­szülődtek ünnepségre, s ebből az alkalomból odavárták Mol­dova György írót. A világos bútorokkal beren­dezett kellemes helyiségben a lányokon kívül a textilművek kulturális vezetői, kultúrmun- katársai is jelen voltak. ■ Papp Józsefné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkárhelyettese a munkásszál­láson élő textilipari dolgozó nők és lányok művelődési le­hetőségeiről szólt. Elmondta: szükségessé vált itt is kialakí­tani egy olyan klubot ahol a szállás lakói kulturált körül­mények között tölthetik el szabad idejüket. A leányotthon lakói eddig eléggé körülmé­nyesen szórakozhattak csak mert a gyár, ahol a rendezvé­nyeket tartják, messze van a pihenőhelyüktől és a város kul­turális intézményei is távol es­nek. A vállalat gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetői támogatták a dolgozók kérését: könyvtár és klub kell a Dallos Ida Leányotthonnak. Az átalakítási terveket a fiatal műszakiak és közgazdászok ta­nácsának tagjai készítették el. A szállás kis kulturális centru­mát; a könyvtárt, a klubhelyi­séget, társalgót és a tanulószo­bát Papp Józsefné adta át ün­nepélyesen. Pályázati kiírás a fonyódi gyógyfürdő, -szálló és strandfürdő terveinek elkészítésére Both Rudolf, a Fonómunkás Klubkönyvtár vezetője ismer­tette az új könyvtár és a klub terveit. Az 1800 kötetes könyv- állományt előbb háromezerre majd ötezerre kívánják fej­leszteni. Televízió, magnetofon, •ádió lesz a helyiségekben. A klubszobában rendszeres ösz- 'zejöveteleket tartanak: isme­retterjesztő előadásokat, klub­programokat, író—olvasó ta­lálkozókat rendeznek. Both Rudolf ezután köszön­tötte a megnyitó alkalmából a szállásra látogató Moldova György SZOT-díjas írót. Az író kötetlenül beszélt életútjáról, írói törekvéseiről a fiataloknak. A lányok különö­sen Moldova fiatal riportala­nyainak sorsáról érdeklődtek, a nevelőintézeti történetek va­lós alapjáról faggatták vendé- • güket. A beszélgetés végén Moldova György könyveket 'dedikált, és bejegyzéseket írt a szocialista brigádnaplókba. Rendhagyó mesterségek, idffs mesterek Rexasztalok és biliárdgolyók között — Bárhol el­romlik egy asz­tal, engem hív­nak. Megyek, és megcsiná­lom. Télen a legnehezebb: hóban, fagyban kell utazgatni. Nyáron viszont alig akad mun­kám. Az embe­rek fürödnek. vitorláznak, ki­rándulnak. Eszükbe sem jut felvenni a dákót. Pálmási Béla biliárd- és rex­asztalok között töltött majdnem negyven évet. A ház falán tábla jelzi: Bi­liárd- és rexasztal-javító. Ne vét ismerik Fonyódon, a me­gyében és az egész országban Talán rajta kívül más nem is foglalkozik ezzel a mesterség­gel. — Hogyan kezdődött? — Felvidéki származású va­gyok. Az eredeti foglalkozásom pincér volt. Sokat forgolódtam éttermekben, kocsmákban, já­téktermekben. 1934-ben súlyo­san megbetegedtem, feküdnöm kellett, és aztán nehezen tud­EGY LÉPESSEL ismét előbbre jutott a táskái hévíz hasznosításának ügye: a So­mogy megyei és a Fonyód nagyközségi tanács, valamint az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, az Egészség- ügyi Minisztérium és az Orszá­gos Vízügyi Hivatal pályázatot hirdetett a fonyódi gyógyfürdő, gyógyszálló és melegvizű strandfürdő megtervezésére. Mint arról már korábban hírt adtunk, a Fonyódtól dél­re tíz kilométer távolságban fekvő Táska községben — olajkutató fúrások nyomán — 78 C-fokos hévíz tört fel. A részletes hidrológiai vizsgála­tok alapján a kutak vize meny- vyiségileg tartósan biztositolt, kémiai összetétele pedig alkal­massá teszi különböző — első­sorban mozgásszervi, kisebb mértékben nőgyógyászati — betegségek gyógyítására. A pályázati kiírás szerint a tervezőknek az építési terüle­ten több, egymáshoz kapcso­lódó, de önállóan is működtet­hető strand- és gyógyfürdő­egységet kell elhelyezniük, s meg kell jelölni a pályamű vekben az utak, a víz- és szennyvízhálózat, az ellátó, a kisegítő létesítmények, a gép­kocsi-parkolóhelyek és a zöld­övezet kialakítására vonatkozó elképzeléseket is. A beruházás első ütemében a kétezer személyes, részben fe­dett, meleg vizű strandfürdő épülne fel. Ezt követi az ezer személyes gyógyfürdő, továbbá a 330 személyes gyógyszálló, valamint két, egyenként 330— Kőszobrok a kurgánokból A legősibb művészeti emlé­kek közül való kőszobrokból álló gyűjteményből rendeznek kiállítást az ogyesszai régészeti múzeumban. 4000 kőfaragást állítanak ki a tudósok 175 évi gyűjtőmunkájának eredménye­képpen. Az ősi törzsek pogány nap­imádó kultuszával kapcsolatos 2—3 méter magas figurák ezen. Dél-Ukrajna kurganjaiban ta­lálták meg a szobrokat, s a fel­tevések szerint 4—5 ezer évvel ezelőtt készültek — egyes da­rabok életkora pedig az idő­számításunk előtti X—XII évszázadba nyúlik vissza. Az idólok arca kidolgozott »egyéni« vonásokat mutat, s különböző hangulatokat fejez ki. A kezek és a lábak csak jel­képesen ábrázoltak. Az isme­retlen szobrászoknak ezekről az alkotásairól sok régi orosz beszédben és évkönyvben tör­ténik említés. Az ogyesszai gyűjtemény az eevik legna­gyobb a Szovjetunióban, 330 személy elhelyezését bizto­sító gyógyüdülő. A PÁLYÁZAT ELŐÍRÁSAI között szerepel, hogy a meleg vizű strandfürdő létesítményei között épüljön meg egy ötven- méteres, versenyzés céljaira is alkalmas medence. A gyógy fürdő a fonyódi domb délnyu gáti lábánál települjön, építé­szetileg és funkcionálisan kap­csolódjék a gyógyszállóhoz, oly módon, hogy külön egységként való működtetése is biztosít­ható legyen. A gyógyfürdő kádfürdővel, medencés, szau­na- és iszapkezelő részleggel, továbbá hidroterápiás és fizi­koterápiás részleggel rendel­kezzék. A gyógyszállóba egy- és kétágyas, fürdőszobával el­látott, loggiás szobák kerül­nek, s vele együtt étterem, drinkbár, fodrászat is épüL A pályázati kiírás az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium gazdasági hivatalá­ban vehető át, s a kész terve­ket legkésőbb 1971. március 15-ig kell postán elküldeni az ÉVM építészeti és építésfel­ügyeleti főosztályának. A pá­lyázat eredményét legkésőbb 1971. április 4-ig hozzák nyil­vánosságra. A pályaművek dí­jazására, megfelelő számú és színvonalú pályamű beérkezé­se esetén összesen 375 ezer fo­rintot fordítanak. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS kapcsán megtudtuk: a megye tanácsi szervei — az országos főhatóságok által kilátásba he­lyezett segítség figyelembevé­telével — felkészüitek arra. hogy a negyedik ötéves terv időszakában a tervezett komp­lexum első lépcsőjét képező meleg vizű strandfürdő meg­építését és üzembe helyezését biztosítsák. Egy zenés vígjátékról Két Jaguár meg egy lepkegyujtemény A bonyodalom színhe­lye a Balaton-parton Két szomszédos lak. Egy zöldség­kiskereskedő asszonynak csak­nem kizárólag külföldiek el­szállásolására épített villája és egy »nyugalmazott tengerész­kapitány« ódon kunyhója. Mindkét tulajdonos a maga módján igyekszik (jóllehet egyik sincs ráutalva) pénzhez jutni. A jól ápolt özvegynek sikerül elcsípnie és szinte per­cek alatt megszabadítania a cuki ruháktól a piros Jaguárral érkező olasz urat és hájos lánykáját Az öreg kapitány udvarán viszont csak négy jó- kedélyű »éhenkórász« fiatal kempingezik. Megindul a két ház között a harc, az idegen­be szakadt hazánkfia kegyeiér* és valutájáért. Sefttel, furfang- gal, kis csalásokkal, erőszak­kal, fenyegetéssel. Az özvegy kedveskedését a kapitány ha­zára győzi le. Betyár látta ka- catokat sóz rá az olasz uraság­ra, aki hazáia iránti szeretető* mindenféle limlom gyűjtésével akarja kimutatni, no és sznob is a javából. A kapitány a csínytevésekbe a fiatalokat is bevonja, akik a külföldi meghívás reményé­ben — no, meg a hecc kedvéért — mindenre kaphatók. (Még az öregtől részletre vásárolt piros Jaguár nevű jacht áruba bo­csátására is ráállnának.) Nem marad el a háztáji vihar sem, az olasz úr szerelmi hálóba font kicsikéjéről kiderül, hogy kaposvári lány, és az olasz úr sem a gazdagabbik fajtából való. Olyannyira nem, hogy a sok kedvességet szívéhez nőtt gimnáziumi lepkegyűjteményé­vel igyekszik honorálni a de­rék magyaroknak. Gúnyolva a külföld imáda­tát, szellemes, csípős humorral írták meg a történetet a Piros Jaguár című zenés komédia szerzői: Majláth Júlia, Abai Pál és ifjabb Kalmár Tibor. A szerzőhármas nem először mutatkozott be a Csiky Ger­gely Színházban; az idén sok­kal nagyobb sikerrel, mint ta­valy. Egy-két dalszövegtől és poéntól eltekintve igyekezte!; a darabban elkerülni az élesé pelt vicceket és csattanókat. Azt kaptuk, amit egy zenés vígjátéktól vár az ember: ka­cagtató, vidám órákat. Laczkó Mihály rendezésének éppen az volt a legnagyobb erénye, hogy nem giccsesítettr el a darabot: mindvégig kul turáltan, mértékkel komédiáz tatta figuráit. Ha néha fölcsa pott volna a pátosz vagy a ro­mantika, azonnal ellensúlyozta azt egy ironikus jelenet vagy dal. A b etyárbulit találtuk kicsit túlöltöztetettnek, túlzsú­foltnak. Több groteszk elem­mel hatásosabb lehetett volna. Majláth Júlia muzsikája iga­zán élettelivé tette a darabot. Dalaival sikerült találóan jel­lemeznie a szereplőket. A fül­bemászó dallamok közül bizo­nyára sokat megjegyzett a kö­zönség. Megkapóan szép volt a csend zenéje, kedvesen szatiri­kus az öregek és robbanékony, lendületes a fiatalok éneke Hogy a zene ilyen harmoniku­san olvadt egybe a cselek­ménnyel, az Rónai Nándor karmester érdeme is, aki igen nagy gonddal és tehetséggel. változatosan, ötletesen hang szerelte a számokat. Hatásosan mozgatta a táncosokat és a sze­replőket Boros István koreog­ráfus (a vígjátékban Pulyka­ként is láthattuk). Drégely László díszleteivel nagyszerűen tipizálta a mai Balaton-partot. Bata Ibolya jelmezei is jók voltak A szereplőgárdából ne­héz lenne valakit kiemelni. Komlós István atmoszférát te­remtett az »aranyos« Gerber úrral, Csorba István szeretet- re méltó, ravasz tengeri med­véje és Farkas Anny örökké fecsegő-mosolygó »kofája« is maradandó élményt nyújtott. T erm észetes közvetlen­ségével, könnyed táncstílusával Réti Erika is tetszett. Lelke­sedéssel formálja meg szerepéi Varga Tibor és a bájosan eset­len Faragó Sári (a táncos jele­netekben halványabb volt) Horváth Zsuzsa tehetsége: éneklésével és jó mozgásával hívta föl a figyelmet (sajnos olykor nagyon is »rájátszott«). Rövid jelenete ellenére is meg kell dicsérni Tóth Béla Bura Zsigáját. Bán Zsuzsa tam újra dolgozni. Az éjsza­kázást, a megerőltető jövést- menést nem bírta a szerveze­tem. Akkor a kaszinó igazga­tója megkért, hogy adjak el néhány kiselejtezett biliárd­asztalt. Egyszóval: ügynök let­tem. S közben észrevettem, hogy a biliárdasztalok is el­romlanák egyszer, s nem akad senki, aki értene hozzájuk. Eleinte csak nézegettem a sza­kadt borítást, az elárvult zár- szerkezetet, később megpróbál­tam rárakni a posztót. Hát így kezdődött. — Kitől tanulta meg a mes­terséget? — Senkitől. Mindenre ma­gamtól jöttem rá. Igaz, ehhez évek kellettek. Szorgalmasan javítgattam, s egyre több hely­re hívtak. Elém tesz több kis szerkeze­tet, miközben a precíz óramű monoton ketyegését hallgatom, magyarázza: — Minden asztalt lezár a vendéglős vagy a szövetkezet, be kell dobni egy forintot, ak- ,kor tíz percig működik. Az óraszerkezet méri az időt, utá­na becsukódik a zár, vége a partinak. Csak újabb forintos után lehet folytatni. Sok trük­köt találnak ki a játékosok. Az asztalban ki támasztanak egy lécet gyufaskatulyával, és így nénz nélkül is órákig el lehet iátszani. Vagy a bedobott fo­rintokat kipiszkálják a per­selyből. Mostanában minden asztalba beszerelnek egy olyan zárat, amit hiába matatnak, nem jönnek elő sem a golyók, sem a pénz. — 1984-ben kaptam meg az iparengedélyemet, addig a vendéglátóiparnál dolgoztam, s csak a szabad időmben meg esténként javítgattam. Elgondolkodik; — Néha azon mérgelődöm, hogy mennyi a kontár a szak­mában. Nem értenek hozzá, de fölveszik a javításért a pénzt. — Mit jelent a biliárdjaví­tónak az új pénzérmék kibo­csátása? — Rengeteg munkát. Minden asztalt át kellett alakítani a kisebb érmére. — Egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt. Mit fog csi­nálni ? — Ugyanezt. Csak azt sze- •etném még elérni, hogy a ta- 'álmányomat elfogadják. Biz­tonságos zárszerkezet, ennyi a2 egész. Tele van életerővel, nem lát­szik rajta, hogy gyakran beteg. Dolgozik, tervez, reménykedne. Szerecz Ágnes Modern szülő (Ahogy némely lány elképzeli) — Apu, figyuzz ide! Szeret­nék komolyan dumcsizni ve­led. — Figyellek. Beszélj, kis­lányom ... — Férjhez akarok menni... — Semmi akadálya. Tizen­hat éves vagy, igaz, hogy még tanulsz, szakmád sincs, de ez nem számít. Menj. — Meg sem kérdezed, hogy kihez? — Gyermekem, ne légy csacsi! Én bízom benned. Jó­anyád úgyszintén. Modern szülők vagyunk: minket nem érdekel, hogy mikor, hogyan és kihez megy férjhez a mi aranyos, édes kislányunk, életünk bogára, szemefénye... — Tényleg nem vagytok kíváncsiak? — Hát, ha nagyon akarod, megmondhatod. Nos? — Az Illéshez... — Van ízlésed. Csakhogy az Illés komoly családatya. Két gyermeke van. Ez nem zavar téged? — Ja, ezt nem irta... — Azt hiszem, jobb ha do­bod az Illést... Ne bolygasd fel a családi életét! Ez nem méltó hozzád, Zsófikám, Én nem így neveltelek téged ... Válassz más férjet! — Jó. Legyen a Tivadar. — Legyen! Ki az a Tiva­dar? — Egy huligán. De isteni pofa! Ragyogóan táncol... — Ezenkívül mit csinál? Strapái ja magát valahol? — Szegénykét a múlt héten rúgták ki egy gyárból. — Miért rúgták ki szegény­két? — Mert gyúlékony anyag mellett cigarettázott. Egy ki­csit felgyújtotta a gyárat, de nem nagyon... Ezért rúgták ki. Mondd apa! Van igazság a földön? — Nincs Zsófikám. Tényleg nincs igazság a földön. — Jaj, most jut eszembe, hogy a Tivadar le van csuk­va... öt, azt hiszem, mégsem várom meg. Férjhez megyek Lórihoz. Csuda klassz srác a Lóri! Igaz, sok nője van, de csak engem szeret. — A Lóri kicsoda, micso­da? — Hippi... — Szóval büdös neki a munka. Miből él? — Szerelemből. Jaj, a mák­kor azt mondta, hogy én na­gyon jó vagyok nála. — Elhiszem. De ha ez a pasas »szerelemből él«, ak­kor téged ki tart el? — Majd te. — És a Lórit? — öt is... Elvégre az apó­sa leszel. Kötelességed Különben ne izgasd maga l naponta alig iszik meg fél li­ter konyakot. — Tudod mit? Tartsa el őt a mamája! Én inkább ruhá­zom... Zoltal András Évek, sugarak Vasi írók antológiája Egy város, egy megye erős­sége már nem a falaiban rej­lik, hanem a falak mögötti emberek erejében. Az önál­lóan alkotni képes emberek fogalmát szűkítsük le most írókra és költőkre! Ebből a szempontból is gazdag város Szombathely, s gazdag megye Vas. A bizonyíték erre a pro- duKtum: egy antológia, mely­nek Évek, sugarak a címe. A kötet összeállítói a magát évkönyvből kéthavonként megjelenő, folyóirattá kinövő Életünk vasi »háziszerzői«. Az ízléses kiállítású könyv no­vellái egységes egészet alkot­nak: történelmünk egy-egy sorsfodulójáról vallanak. Vár­helyi József -írása 1919 ese­ményeiből meríti a témáját. Dokumentum következetességű elbeszélés. Bertalan Lajos és Farkas Imre novellái egy tő­ről fakadnak: a világháborút idézik, a fejetetejére állott vi­lágot. Az egyén törékenységét tehetetlenségét festi meg Far­kas Imre modern szerkesztésű írása; Bertalan Lajos barátsi- ratója rokon vele. A földosz­tás egyik izgalmas epizódjáró’ szól Pozsgai Zoltán elbeszélő se: A kocsonya. Az egymás! már csaknem gyilkoló »sze­gényszabadok« előtt világo; szavakkal, józan paraszti logi­kával teszi érthetővé a hely­zetet az új rend képviselője. A jól sikerült írást drámai és lírai elemek szövik át. Pósfai H. Jánost és Dávid Józsefet is -gy-egy elbeszélés képviseli. Napjaink konfliktusait ábrá­zolják rövid, de sokatmondó műveikben: az elszakadást, el- degenedést a falusi társaktól, lletve a kisember szebbre va­ló áhítozását. Az antológia költői közül a kötetet szerkesztő Káldi János revét kell megemlítenünk, bensőséges hangulatú, tiszta szépségű versei erősségei a kö­tetnek. Akár a természetről 'Nyári vers, Téli feljegyző.o, akár a régi társakról ír (Ca ruzarajz) — hovatartozásán t /all rokonszenves egyszer. • réggel. Miben különbözik Kul­csár János (a kötet másik ha ­tározott arcélű költője) lír; i Káldiétól? A meditativ, néb \ balladás (A 109-es őrház , máskor karikírozó (Falusi is­ten) hangvételében. Népdal - kedvességű verse, a Szivár­vány havasán az antológia egyik legszebb költeménye. Cs. Nagy Istvánt kell még kiemel­nünk. Játékos sorai telitalá­latok. Gazdag Erzsi gyermek­verseiből publikált egy csokor­ra valót. Vrbán László két al­kotása históriai és tájhangul;'- tot ad vissza. A fiatalabb nemzedéket Csikós József és Konc József képviselik. Írá­saik nyereségei az antológiá­nak. (Leskó) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. december 16. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents