Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

ÖL HELYETT MÉTER BIZONYARA sokán csodál­koztak, amikor hallották, hogy az MSZMP X. kongresszusánál beszámolójában a mezőgazda ság idei terméshozamait csu­pán hektárakban idézték. Pe­dig ez egy új korszak első megnyilvánulása volt hazánk­ban. A földnyilvántartásban voltaképpen most hagyjuk ab­ba azt, amit még az Osztrák— Magyar Monarchiában Ferenc József császár és király elkez­dett. A monarchia mértékegy­sége volt ugyanis a bécsi öl, ebből lett a »joch-«, — azaz hold —, e szerint fektették fel a telekkönyvet (a katasztert), és innen származott a katasz­teri hold kifejezés. Az öl és a hold azonban nem szorozható—osztható, nem ad­ható össze és nem vonható ki a tízes számrendszer szabályai szerint. Tehát elavult. Az Oszt­rák—Magyar Monarchia volt államai mind áttértek már a méterre és a hektárra, legelő­ször éppen Ausztria. Most mi is gépesíteni és elektronizálni akarjuk a földnyilvántartást, mi is elhagyjuk tehát a katasz­teri holdat. Persze, akik a pártkongresz- szus anyagában észrevették a hektárt, azok — kevés kivétel­lel — a közölt számokat nem tudták érzékelni. Hektárbar ugyanis még nem tudunk gon­dolkodni. Hatóságaink viszont úgy döntöttek, hogy átmeneti időszak nem lesz, tehát nem használjuk párhuzamosan a hektárt és a holdat. Ha ezt tennénk, a hektárra nem fi­gyelne senki, tehát az átmeneti időszak a végtelenségig hú­zódna. (Ez történt például Csehszlovákiában.) Így pedig gyorsan meg kell majd ismer­kednünk az új fogalommal. Az áttérésről szóló kormány- rendelet képleteket is közül. Jogszabályokban ez furcsa, de szükséges. Eszerint egy négy­zetméter egyenlő 0,27 négy­szögöllel; egy hektár egyenlő 1,73 kataszteri holddal, illetve egy négyszögöl egyenlő 3,59 négyzetméteri-el; egy kataszte­ri hold egyenlő 0,57 hektárral. Ez így egy kicsit komplikált. Viszont a hektárokban meg­adott termésátlagot fejben is könnyű átszámítani holdakra: a hektárban megadott szám fe­lét kell venni, és ehhez hozzá­adni annak az egytizedét. Ha például azt mondom, hogy hektáronként 20 mázsa búza termett, nem tudjuk, hogy az mennyi. Viszont a húsz mázsa fele 10 mázsa, annak az egyti- zede 1 mázsa, összesen 11, te­hát vehetjük úgy, hogy a hek­táronként 20 mázsás termés holdanként 11 mázsásnak felel meg, tehát olyan gyenge-köze­pes. Ez a számolás persze nem •pontos, mert a papíron kiho­zott szám 11 és fél mázsa len­ne, de a mindennapi szóhasz­nálat ekkora kerekítést már kibír. Kerekítenie kellett magának a rendeletnek is. A jogszabá­lyok számos esetben terület' határokat állapítanak meg. mindig kerek kataszteri hol­dakban vagy négyszögölekben ízek helyett ugyancsak kerek számokat kell majd használ­ni. Ezeket a rendelet meg if határozza. Például a legkisebl víkendtelek eddig 50 négyszö­göl lehetett, ezután 200 négy­zetméter lesz. A zártkertben visszahagyható legkisebb terü­let ezelőtt 200 négyszögöl, ez­után 800 négyzetméter. He­lyenként a porta felső hatéra 300 négyszögöl. Ennek helyébe az 1000 négyzetméter lép. Aho’ -100 négyszögöl volt a határ, ott 1500 négyzetméter engedélyez­hető ezután. A 800 négyszög- öles illetményföld ezután 300C négyzetméteres lesz. Ugyanez a háztáji terület alsó határa Felső határnak az 1600 négy­szögöl helyett 6000 négyzetmé­tert használunk ezután. Az egyénileg dolgozó parasztok eddig legfeljebb öt kataszteri hold földet vásárolhattak. Ez­után három hektárt vehetnek. Alci utánaszámol, látja, hogy a kerekítésekkel — egyetlen kivételtől eltekintve (a 300 négyszögöl), mindig a kisem­ber, az állampolgár jár jól. A 6000 négyzetméter nagyobb te­rület, mint az 1600 négyszögöl. Fontos azonban tudni, hogy ezen a címen pótlólagos igé­nyeket nem lehet támasztani. \kinek például a zártkertben hagytak 1600 négyszögöl föl­det, az most nem kérhet pót­lólag 246 négyzetmétert, mert íz új határ ennyivel maga­sabb. A termelőszövetkezetek pedig maguk döntik el, hogy a xözösből adott háztáji terüle­tek kimérésénél mikor térnek it a tagok számára kedvezőbb négyzetméteres hatórokrak. A négyszögölekkel, illetve a kataszteri holdakkal párhuza­mosan átszámítják hektárok­ra az aranykoronában megha­tározott eszmei földértékeket is. Az átszámítást a rendelet által közölt táblázat szerint kell elvégezni. Tekintve, hogy kényes érdekekről van szó; a kerekítések itt csupán mini­málisak, csak a tizedespont után következnek. AZ ÁTSZÁMÍTÁST a telek­könyvek átállításával egyidő- ben a hatóságok végzik el, ezért fizetni nem kell. A mun­ka az országban egyébként há­rom évig tart. F. B. Huszonnégy ezer pár cipő B&vítik a szolgáltatásokat Körutazás Erdélyben Szakmai utak a Szovjetunióba — Világhírű vásárok megtekintése Megyénkben ez év májusá­ban kezdődött meg a Coop- tourist, a szövetkezeti utazási iroda munkája. Az idei prog­ramjaikat már befejezték, s noha távol még a jövő év fel­adatainak végrehajtása, már elkezdték a csoportok szerve­zését. Boldizsár Attilánétól, az iroda vezetőjétől az eredmé­nyekről és tervekről érdeklőd­tünk. — Elégedettek lehetünk ez­zel a csonka esztendővel is, hiszen tizennégy csoport kül­földi utazását szerveztük meg, elsősorban a baráti szocialista országokba. Jártak a fogyasz­tási és kisipari szövetkezetek dolgozói a Szovjetunióban és az NDK-ban, Bulgáriában és Romániában, valamint Olasz­országban és Ausztriában is. Szerveztünk belföldi szakmai utakat is: nyúltenyésztő szak­csoportokat vittünk tapaszta­latcserére Fejér megyébe, a budapesti ipari és a mezőgaz­dasági kiállításra, és közremű­ködtünk a szövetkezeti tagság üdültetésének szervezésében. Jövőre — mint az iroda ve­zetője elmondta — több szak­mai utat terveznek: a Szovjet­unión és Bulgárián kívül pél­dául Franciaországba is. Ki­rándulásaik közül érdekesnek ígérkezik a hétnapos erdélyi autóbuszkörutazás. A Gyilkos­tóhoz, a Tordai hasadékhoz mennek, s fölkeresik többek között Vajdahunyad várát is. A világhírű városokra több csoportot is indítanak. A prog­ramban a lipcsei, a gráci, a bmói, a poznani és a zágrábi nemzetközi vásár és több je­lentős kiállítás — például a budapesti vadászati kiállítás — megtekintése is szerepel. A programjának elkészíté­sénél az volt a cél. hogy a kü­lönböző szövetkezetek tagsága a külföldi úton, az élmények mellett szakmai tapasztalato­kat is szerezhessen. Ezért az igényeknek megfelelően szer­veznek olyan utakat azokba az országokba, ahol fejlett a ke­reskedelem, a gyümölcster­mesztés, a kertészet, az állat- tenyésztés, az élelmiszer- és a könnyűipar. Érdekesnek ígérkezik az olaszországi nemzetközi cam- pingtalálkozón való részvétel, a bécsi hajókirándulás, meg a román és a bulgár tengerpar­ton való nyaralás is. Az idei tapasztalatok alapján jövőre bővítik szolgáltatásaikat is: el­vállalják többek között a szö­vetkezetek különböző helyi, hazai rendezvényeinek meg­szervezését — a zárszámadó közgyűlésekről a más szövet­kezetekkel való tapasztalatcse­rékig. Sz. L. Kevesebb a baleset Marcaliban A Kaposvári Bőripart Ktsz ebben az évben 24 ezer pár ci­pőt készített. Már befejezték a Cipő Nagykereskedelmi Válla­lattal kötött szerződésben elő­írt mennyiség gyártását, és utórendeléseket vállaltak. Az évet gazdaságosan zárták a 20 százalékos forgalmi adó elle­nére is. Jövőre szeretnék a ci­pők mennyiségét 30 ezer párra emelni, távlatai terveikben pe­dig új irodaház és műhelyek építése szerepel. A Mechanikai Művek mar­cali gyáregységében, ahol a tetszetős kivitelű olaj kályhá­kat gyártják, az üzemi balese­tek alakulásáról beszélgettünk Balogh Miklóssal, a marcali gyáregység munkavédelmi elő adójával. — Sok a dolga egy ilyen üzemben a munkavédelmi fe­lelősnek — mondotta. — Ná­lunk a munka nagy része ugyanis lakatosmunka, és a szabályok be nem tartása könnyen balesetet okozhat Dolgozóinknak pedig hatvan százaléka nő, és nekik bizony nehéz ez a munka. — Hány baleset volt ebben az évben? — Tavaly harmincnyolc baleset történt, s a kiesett munkanapok száma ötszázhat­vanegy volt; az idén mind­össze huszonegy baleset tör­tént, s négyszázharminc nap esett ki a termelésből. A hely­zet tehát nagyon kedvezően alakult, s az igazgatóság kü­lön dicséretben részesítette e vállalat munkavédelmét. — Milyen balesetek a leg­gyakoribbak? — Legtöbbször a kézvágás, hizódás fordult elő, és tárgyak leesése okozott néhányszor sé­rülést. Volt azonban olyan is mikor a csoportvezető ha­nyagsága idézte elő a balese­tet. Nagyméretű munkadarabot szállított több munkás a cso­portvezető irányításával; az ő figyelmetlensége miatt a mun­kadarab az egyik dolgozó lá­bára esett, és azt szétroncsolta. ! A vállalat, kártérítést fizetett, I még pedig körülbelül tízezer I forintot. Sajnos, több ilyen baleset történt a csoport- vagy a mű­vezetők hibájából — tette hoz­zá •—; ezeket az embereket le is váltották beosztásukból. A csonkulásos baleset már jóval ritkább, és legtöbbször a dol­gozó hibájából történik. Van az üzemben egy nehéz munkafo­lyamat. amelyet eddig nem tudtunk könnyebbé tenni: a ponthegesztővel való munka. Ezt a munkafolyamatot nők végzik. Az egyik lábukon kell állniuk, míg a másikkal tizen- hét-tizennyolcezerszer nyom­iák le a gép kapcsolóját nyolc óra alatt, és ez. sajnos, nagyon igénybe veszi fizikai állóképes­ségüket, a fáradság pedig nö­veli a balesetek lehetőségét. — Hogyan szervezik a dol­gozók számára a balesetvédel­mi oktatásokat? — Az új dolgozók számára elméleti oktatásokat tartunk, s az anyagot visszakérdezzük. A munkahelyen pedig a gyakor­latban mutatjuk meg mind­azt, amire feltétlenül ügyel­niük kell. Régebbi dolgozóink számára negyedévenként a csoportvezetőjük vagy a műve­zetőjük tart balesetvédelmi ok­tatást. Azokat a gépeket, pedig, amelyeket még nem láttak el védelmi berendezésekkel. b?z- tonsági berendezéssel szereltük tel. Azokon a munkahelyeken pedig, ahol az egészségre ká­rosak a munkafolyamatok — ilyen például a galvanizáló üzemrész —, rendszeresítettük az orvosi ellenőrzést. Az itt dolgozók védőitalokat is kap­nak. Gy. L. Jó forgalom, eredményes észté ndő Gondok a rulízati ellátásban Vt BENYÚJTJA A SZÁMLÁT A smaragdgyűrű Reggel mindenki rosszked­vűen ébredt az üdülőben. Ez már akkor nyilvánvaló lett, amikor meghallották a reggelizéshez hívó kis csengő hangját. A lágy, trillázásszerű hang helyett torz, haragos csi- lingelés oszlatta el a csendet, amely darabokra törött, mint csizmasarok alatt a tócsák fölé feszülő jéghártya. Gálné lecsapta az egyik asz­talra a csengőt. Sütővas nyo­morította hajtincsei a kendő szorítása ellenére is homloká­ba lógtak. János, a turistaszál­ló gondnokmindenese piros pöttyös kancsökban gőzölgő kaka . rakott a fehér abroszú aszta VJ ra. Va hogy nem illett össze ez a két ember, ez volt minden vendég 'első benyomása. Az asszony szétfolyó, kelttészta arcú nő volt, és lepcses szájú. Beszéd közben fel-felcsattanó hangja riasztotta az üdülőket a hosszabb társalgástól. A férje, János, magas — ahogy az asz­szony szokta mondani: »langa- léta-“ — ember volt. Nyaranta alig lehetett a szálló körül lát­ni. Az erdőt járta. Minden fát, bokrot ismert a környéken. A telet nem szerette, mert hely­hez kötötte, szinte börtönné tette számára az épületet. Har­csabajsza is lekonyult vastag, cserepes szája szélére. Elsőnek Karsainé, a 4-es la­kója lépett ki szobája ajtaján. Harminc körüli nő volt, fes­tett szőke haja bearanyozta fekete garbójának nyakát. Ar­cán még látszott az éjszakázás, szemei keskenvre húzódva fá­radtságról tanúskodtak. Moz­dultai lassúak voltak, mintha még mindig híg álomködben iáma. Gálné az asztalok körül szöszmötölt. fél szemmel azon­ban az érkezőt figyelte. »Na ma olyan ez a nőszemély, mint aki vőítígtáncolta az éjjelt" — gondolta. Szólt a rádió, a zenét időn­ként a bemondó hangja sza­kította meg. Az időjárás-jelen­tést olvasta be: »Kelet felől folytatódik a hideg levegő áramlása. Az Északi-hegyvidék magasabb helyein már máso­dik napja dühöng az orkán erejű szél. A tegnap lehullott hó mennyisége elérte a ...« — Látjuk, hogy elérte — mormolta gúnyosan Gálné, és lekapcsolta a rádiót. Karsainé kinézett a bejárati ajtó melletti nagyablakon. Lát­ta, hogy a szél ma is nagy in- dulatú: konfettiként szórja szerteszét a kövér hópelyhe­ket. Megborzongott, és fázósan összedörzsölte a két kezét. A szobaajtók a társalgóból nyíltak. Fehérségük egyhangú­ságát zölddel festett számok tettél; kissé változatosabbá. Jobb oldalt volt a konyha bejárata, mellette Gálék lakré­szének ajtaja. Kis épület volt a turistaszálló, nem is a leg­barátságosabbak közül való. Kivülről vakolatlan falaival, téglavörösével még csak csalo­gatta az arrajárókat, de belül a puritánság már barátságtalan­ná lett. Főleg most, hogy kint hófüggöny ereszkedett a fák közé. Vé az 1-es ajtón lépett ki. Frissen borotvált arca kipihent voit kéziratának utolsó lapjait hozta magával. Újságjának írt több részes riportján már az utolsó simításokat végezte. Há­romnapos szabadsága volt, amit itt töltött el hétszáz mé­ter magasságban, ebben a még A RUHÁZATI ellátás talán még soha olyan jó nem volt, mint az idén. Az értékek és a százalékok közvetlen bizonyí­tó erejűek és megszűntek — vagy legalább is csillapodtak — azok a feszültségek, ame­lyek a korábbi éveket jelle­mezték. A kereskedelem szak­embereinek — bár jóleső ér­zéssel nyugtázzák az eredmé­nyeket —. mégis gondterhelt t az arca. Rengeteg probléma ■ akadt ugyanis az idén is, és nyáron megismert turistaház-# a nagyobb ütemű fejlő- ban. Ha tudta volna, mennyire? Jkontrasztjaként meg m­más ez az épület és környezete# kap*? szembeszökők Ezex ki télen, valószínűleg nem utazik! ide. El is határozta, hogy nemi vétel nélkül szóba kerültek a megyei tanács kereskedelmi várja meg a holnap estét: még? osztálya által szervezett érte- ma délután hazautazik. #kezleten. ahol a nagykereske­. , ,,, , ideírni vállalatok számolták be Karsainé mellé ült le. i murikájukról. — Hogy aludt Emma? —J . kérdezte az asszonyt, s már* ruházati áruforgalom ré­szívta volna is vissza a kér- ^ ^zesedése megyénkben a kis- dést. ^kereskedelmi forgalom 16,5 »Most már csak az hiányzik,# százaléka. Igen közel all az or- hogy az időjárást is sorra ke-? szagos — 16,8 százalékos — rítsék« — gondolta dühösen, ? átlaghoz. A két kiskereskede- Szerencsére a válasz nemi lemmel foglalkozó partner — érkezett, és újabb kérdése»? a Somogy megyei Tparcikk- már nem került sor, mert Ta ? kiskereskedelmi Vállalat és'az kacs Géza ajtaja nyílott, a 6-os ? ÁFÉSZ-ek — közül az utób- Vele majdnem egv időben tá-Jbiak fejlődtek dinamikusab- rult ki Erdős doktoréké is. J) ban. Az őket ellátó, nagy téte- Mindketten odanéztek. # tekkel foglalkozó cégek közül & „A- i Ja Dél-dunántúli Rövid- és Kö­ca piros volt, a szeme sírás-? f ^ru-ruigykereskedelmi Vál­roi árulkodott. A fiatal orvos jj ^ forgalmát csaknem szTzmil- ts zavartnalc látszott. Szó nél-, hó forinttal tetézte ebben az kul ültek le egy távolabb esői évben. A Dél-dunántúli Tex- asztalhoz. j til- és Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat 690 milliós tervét módosították év közben. Bognár úr is bejött, és szin-# s december végére az értékesí- te bocsánatkérően telepedett le# lés a 750 millió forintot is Takács Géza mellé. Középma-? meghaladja. A növekedés itt gas, kötélizmú öregember# több mint százmillió forint. Jó volt. Az egyik elsöosztályűf évet zár a Dél dunántúli Cí- egyesület birkózószakosztályá - *1 pő-tia gykéreskedelmi Vállalat nál edzősködött. Pirospozsgás? is: a beszerzések összege négy arca arról árulkodott, hogy? venmillió forint volt. s az ér szobájában ma is elvégezte * (^ékesítés is e szerint alakult szokásos reggeli tornáját. (Folytatjuk) Mindhárom vállalat 8—10 szá (' zalékkal szeretné a következő f. évben növelni a forgalmát (számolnak természetesen jö­vőre is a módosításokkal). A problémákat s az azok megoldásával fáradozó szak­emberek gondjait nehéz lenne a teljesség igényével felsorol­ni. Egy fontos tény azonban tedenciaszerűen jelentkezik, és szinte megszabja az áruellátás alapjait. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta a termelő vállalatok egyre na­gyobb erőket fektetnek az exporttevékenységbe. Ez az alapvetően helyes törekvés azonban kellemetlen követ­kezményekkel járhat. Így olyan helyzet is adódott, hogy hazai termelőtől hazai keres­kedelmi vállalat csak dolláréri kapott néhány fontos árut. .4 kereskedelem részben import­tal próbálta ellensúlyozni ezt A kereskedelem másik prob­lémája: a nem kelendő kész­letek felhalmozódása. Felszá­molásuk fontos népgazdasági érdek. Jó példa a felesleges készletek megszüntetésére a Textil-nagykereskedelmi Vál­lalat kezdeményezése: azokat az anyagokat, amelyek nem keltek el, olcsó, konfekcionált ruhákká dolgozták fel. PROBLÉMA VOLT a minő­séggel is, rendszerint azért, mert az értékesítés több csa­tornán keresztül történik, s 'gy szinte lehetetlen egysége­síteni a meózást. A kereske­delmi vállalatok képviselői egyetértettek abban, hogy cél­szerű lenne létrehozni a közös ruházati minőségvizsgáló szer­vezetet mint a minőségvéde­lem legfontosabb biztosítékát. Nagykereskedelmi vállalata­ink árképzése általában szolid. \z árrés maximális kihaszná­lása helyett inkább a forga­lomnöveléssel szeretnének nyereséget elérni. A követke­ző évben sem terveznek lénye­gesebb áremelést 0 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. december 15.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents