Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
Elkészült a téglagyár, de nincs ára SZIGORÚ A GAZDASÁGI DÖNTŐBIZOTTSÁG Napi ezer forint kötbér —- Szerződéskötés és határidők Szaporodnak a vállalatok közötti viták: ebben az évben 890 fizetési meghagyást intézett a Somogy megyei Gazdasági Döntőbizottság, s 430 peres ügyben hozott határozatot. Azt, hogy a vállalatok egyre érzékenyebben reagálnak az érdek- sérelemre, nemcsak az ügyek számának növekedése bizonyítsa, hanem az is, hogy egyre bonyolultabbak: mindig több az olyan panasz, amelyet nem lehet egy tárgyaláson elintézni. Ennek ellenére nem nőtt az elintézési idő: tíz-tizenkét nap alatt kitűzik a tárgyalást, s hetvenöt százalékukat harminc- nap alatt be is fejezik. Az adatokat dr. Rdsonyi Sándortól, a Somogy megyei Gazdasági Döntőbizottság vezetőjétől hallottam. — A gyors ügyintézés lehetősége — gondolom — összefügg azzal, hogy a vállalatok gazdálkodását és egymáshoz való viszonyokat sok nemrég megjelent jogszabály rendezi. — A gazdaságirányítás mostani rendszerének érvényesülését általában előmozdítják a jogszabályok. A jogi hézagokat a Központi Gazdasági Döntőbizottság elvi határozatai, állásfoglalásai, időben pótolják. A gazdálkodó szervek önállósága egyre jobban érvényesül. Ebből következő felelősségük is egyre nagyoDb. Működésük hiányosságai az egyes döntőbizottsági ügyeknél kiugrattak. A vállalatok a jövedelmezőséget, a nyereséges gazdálkodást fontos feladatnak tekintik. Emiatt a döntőbizottsági eljárás során éles érdekösszeütközések keletkeznek, s az ügyek a mechanizmus elveivel egyező vagy azzal ellentétes jelenségeket tárnak fel. Ilyen körülmények között megváltozott a gazdasági döntőbizottság feladatköre: a mechanizmus elveinek megfelelő magatartás irányítására a döntőbizottságnak operativ tevékenységet is ki kell fejtenie. — sok szerződési vitáról lehet | zására akkor is, ha különben mostaniban hallani. Tapasztalatai szerint ezek milyen okokra vezethetők vissza? — A szerződések megkötésekor egyik vagy másik fél gyakran kerül hátrányos helyzetbe. Ez a megrendelőknél akkor következik be, amikor nagyobb az igény, mint a kielégítés lehetősége. A vállalkozók ilyenkor magukra nézve a legelőnyösebb feltételeket igyekeznek kikötni, s ezt egyes esetekben a megrendelők képtelenek elfogadni. Ezért elmarad a szerződés. Vannak olyan esetek is, amikor a viták miatt nem kötik meg a szerződést. Addig alkudoznak, amíg például elkészül a megrendelt épület, holott az árban nem egyeztek meg. Ilyen vita folyik a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat és a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat között az elkészült balatonszentgyörgyi téglagyár kivitelezési költségei miatt. A Tégla- és Cserépipari Vállalat hét és fél millió forintot akart adni, a kivitelező két-három millióval többet kért. Így került a gazdasági döntőbizottság elé az ügy. Az ellenértéket sok tényező figyelembevételével kell majd megállapítani. Újabban megtörténik az is, hogy a megrendelő és a vállalkozó között létrejön a kapacitásfoglalási szerződés, és ezután a vállalkozó olyan feltételeket szab, amelyeket a megrendelő nem tud elfogadni. (Pl. hosszú kivitelezési határidőt ad, magas árat kér.) Ez hátrányosan érinti a megrendelőt és kár éri a népgazdaságot is. A döntőbizottság csak iránymutatást tud adni a hátrányos helyzetben lévő megrendelőnek: arra ösztönzi, hogy kérje a kivitelező vállalat alapító szervének utasítását a szerződés megkötésére. Ha ez megtörténik, már joga van a gazdasági döntőbizottságnak a szerződés létrehonem terheli a vállalkozót szerződéskötési kötelezettség. — A gazdasági élet melyik területén a legjellemzőbb ez a huzavona? — A beruházásoknál, mert itt vannak a leghátrányosabb helyzetben az elégtelen kapacitás miatt a megrendelők. Leggyakrabban a kivitelezési késések fordulnak elő. — Milyen döntőbizottsági gyakorlat alakult ki a határidők elhúzódása miatt felmerült jogviintézésénél? —■ Döntően figyelembe vesz- szük az érdeksérelmet, s a törvényes kötbér maximumát szabjuk ki. Gyakran ezzel együtt kivitelezési póthatáridőt is megállapítunk, s ha erre sem készül el az épület, ismét kiszabjuk a maximális kötbért. — Ez minden bizonnyal az átadásra ösztönzi a vállalatokat. Az ezt követő hiányok pótlása azonban nem. — A hiánypótlások főleg a lakások építésénél érdemelnek nagy figyelmet: sok mennyiségi és minőségi hibával adják át az épületet. A kivitelezőnek érdeke az átadás, hogy pénzhez jusson, s meneküljön a határidőcsúszás miatt rá váró magas kötbér elől. Mi ilyenkor gyorsan járunk el, s a lehető legrövidebb póthatáridőt tűzzük ki a hiányosságok pótlására. A beruházásoknál a hiánypótlások ösztönzésére azonban a jogszabályok nem adnak lehetőséget a magas kötbér megállapítására. A hiányosságok értéke — mint a kötbér alapja — nem túl magas, s az alacsony összegű büntetés nem megfelelően ösztönzi a kivitelezőket. Az átadásoknál előfordulnak olyan mennyiségi hiányok is, amelyek akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. A Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz kazán1970. március 20-án átadta a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Május 15-i határidővel kötelezettséget vállalt a szellőzőberendezés pótlására. Ezt még a mai napig sem végezte el, s már a második döntőbizottsági eljárás folyik ellene. Május 15-től emiatt napi ezer forint hiány- pótlási késedelmi kötbért fizet. A beruházások minőségi hibái is gyakran olyan mértékűek, hogy lehetetlenné teszik a rendeltetésszerű használatot. Általános és ismétlődő oka ennek a kivitelezési tervdokumentációktól való önkényes eltérés, az Építőipari Kivitelezési Szabályzat technológiai előírásainak figyelmen kívül hagyása, a belső ellenőrzés hiányossága és a szaKmunkás- hiány. — Kissé érthetetlen ez, hiszen a műszaki ellenőrök egyik feladata, hogy betartassak ezeket a szabályokat. — Egyes esetekben a műszaki ellenőr nem látja el feladatát. Nem hatékony az ellenőrzése. A döntőbizottsági eljárás során volt eset, hogy állította a műszaki ellenőr: a kivitelező betartotta az előírt technológiát. Kiderült, hogy ez nem igaz. — Leginkább építőiparral kapcsolatos példákat emntett eddig. Azt jelenti ez, hogy itt a legtöbb a gond? — Igen. — Manapság sokat hallani az árvitákról is. Az imént már ön is említett ilyent. Miből erednek ezek? — A gazdasági mechanizmus elveivel össze nem egyeztethető áremelések azért is külön figyelmet érdemelnek, mert viszonylag új ügyek. Általában számlaviták formájában kerülnek ezek a gazdasági döntőbizottság elé. Ha maximált árról van szó, a megszabottnál többet számláznak. De előfortJia háromszor annyi lenne“ Évi hatvan vagon puszedlí Tata és Esztergom is vásárol — Áttérnek a két műszakra házas műhelycsarnokát például dúl az is, hogy el sem végzett -----------------------------------------------munkáért kérik az ellenértéket. Ilyen volt például az a százezer forintos földmunka, amelyet a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a Sertéshízékonyság- vizsgálő Intézet szarkavári istállójának elkészítése után leszámlázott. A gazdasági döntő- bizottság megállapította, hogy nem végezte el ezt a munkát a vállalat, s elutasította a keresetét. Egyre gyakoribbá válnak a különböző javítási munkáknál vagy több ezer forint értékű feldolgozásoknál is az árviták. A túlszámlázások egyes esetekben a harmincnegyven százalékot is elérik. Ezek a tények a pontosabb, körültekintőbb munka szükségességére hívják fel a figyelmet. Kercza Imre MAI KOMMENTÁRUNK Helyi kezdenie niezés A hír aprócska, szinte elbújik a többi között. Ám ez a négy-öt tömören megfogalmazott sor rendkívül sokat mond. Többet, mint ami a nyomtatott szavakból olvasható. Arról van benne szó, hogy a Komárom megyei Ács község termelő- szövetkezete korpótlékot fizet az 56 évnél idősebb női, illetve hatvan évnél idősebb férfi tagjainak. Mikor végigolvastam a hírt, akaratlanul is eszembe jutott, hogy korábban is, de kivált az utóbbi hónapokban hány faluban és hány embertől hallottam a kívánságot: »De jó lenne, ha a tsz-tagok nyugdíjfeltételei is azonosak lennének az ipari dolgozókéval.« Kivált most, a kongresszusi készülődés során, az irányelvek vitatása közben került ez nagyon sok helyen szóba. A teljesség úgy kívánja, hogy elmondjam, a legtöbb helyen a kérés után elmondták azt is: »... persze tudjuk, hogy a népgazdaságnak ez rendkívül nagy megterhelést jelentene, és máról holnapra megoldani nem lehet.« Igen, a hírt olvasva ezek a beszélgetések, vélemények jutottak eszembe. Közelről nem ismerem az ácsi szövetkezetei, az elhatározás előzményeire csak következtetni tudok. Minden bizonnyal, mint nálunk is, ott is elhangzott a kérés. Az ötvenöt-hatvan éves parasztembereknek érthetően nehezen és egyre nehezebben megy a munka, megesik, hogy a legjobb akarattal, szándékkal sem képesek arra, hogy az egy évre meghatározott kötelező munkanapokat ledolgozzák. Ez pedig több vonatkozásban is jelentős hátrányokkal jár. A hírből következtetni lehet arra is, hogy az ácsi gazdaság jó termelőszövetkezet, hiszen mindazok megkapják az öt százalék korpótlékot, akiknek keresete nem haladja meg a 2500 forintot. Ötvenhatan részesülnek ilyen juttatásban, s ez a szövetkezetnek havonta negyvenötezer forintot jelent. Ezek a tények, ezek a számok önmagukban is azt mutatják, hogy ilyen számottevő, nagymértékű szociális juttatásra bizony nem túl sok nagyüzem képes. Hiszen csupán a korpótlék évente több mint félmillió forint kiadást jelent. Mégis úgy vélem, az ácsi kezdeményezés példa. Példa elsősorban azért, mert a tagság részéről elhangzott kérésre nem az volt a válasz: »Várjuk meg, míg fentről intézkednek.« (Jóllehet, ez minden esetben kényelmesebb megoldás.) Lelkiismerettcl, felelősséggel, szocialista humánummal foglalkoztak a vezetők azoknak az idős tagoknak a gondjával, kívánságával, akik életük nagyobb részét nehéz mezei, fizikai munkával töltötték. Törték a fejüket, töprengtek, mit tehetnének érdekükben, míg végül is kidolgozták ezt a követésre méltó módszert. Követésre méltó — így mondtam —, mert végeredményben ha nem is ilyen mértékben és ilyen formában, de minden bizonnyal másutt is lehetne tenni valamit a szövetkezet idős dolgozói érdekében. A helyi adottságok, a helyi lehetőségek határozzák meg a támogatás mértékét, formáját, csak keresni kellene ezeket. Többet törődni azzal, ami beletartozik a mind többet hangoztatott »helyi kezdeményezés« fogalmába. Az ácsi Egyetértés Tsz Komárom megyében van. Nem szégyen a szomszédtól tanulni, a jó példa — bárhol bukkanunk is rá — példa! V. M. Háromnegyed év után A gépesítés gyümölcse Gyékényesen A gyékényes! Március 15. Termelőszövetkezet az elmúlt években nagy munkaerőgondokkal küzdött. A sürgősebb munkák elvégzéséhez rendszerint a környező gazdaságoktól kértek segítséget. A termelő- szövetkezet állandóan botladozott. A nehézségekből nem tudott kilábalni. Ilyen körülmények között aztán a száj- és körömfájás fokozottan sújtotta Felajánl sok a kongresszus tiszteletére Vállalták — teljesítik Kandho/zák a friss sütemény i. Kellemes mézillat terjeng a levegőben. ' Ezt érezzük először, amikor belépünk a Tabi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint az Országos Méhész Szövetkezeti Központ által közösen létesített mézeskalács-, illetve édesipari üzembe. Aztán a sülő tészta kellemes illata csábít bennünket, hogy közelebb menjünk a kemencéhez, ahonnan Ábrahám Dezső egymás után szedi ki a puszedli- vel, mézeskaláccsal teli hatalmas tepsiket. Asszonyok nepes csoportja sürgölődik, készíti elő kandírozásra a terméket, másutt pedig már a csomagolok dolgoznak, rakják ízléses tasakokba a kész árut. — Sietni kell, mert ha háromszor annyi árut kínálnánk, mint amennyivel jelenleg rendelkezünk, az is kevés lenne. Tata és Pápa, Esztergom és más távoli helyiségek. vevői is készségesen átvennék termékeinket Jó vevőnk a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Ve- gyiara Nagykereskedelmi Vállalat. Jelenleg naponta, illetve egy műszakban nyolc mázsa sütemény készül, a növekvő igények kielégítésére azonban hamarosan áttérünk a két műszakra — mondta Somogyi István, az üzem vezetője. Az augusztus elején megnyitott üzem évi kapacitása 50—60 vagon. Jelenleg kilencféle mézes süteményt készítenék, többek között citrommal és vaníliával, kakaóval és ánizs- zsal ízesítettet. Tervezik, hogy a nyári szezonban Tab és környéke részére fagylaltot, valamint különböző süteményeket is készítenek majd, s ezzel egy időben a jelenlegi harminchatról hatvanra emelik dolgozóik létszámát, Sz. L. A Somogy megyei Földhivatal jelentős vállalást tett annak idején a X. pártkongresz- szus tiszteletére. Elhatározták, hogy erre az évre tervezett tizenhárom községen kívül további hét község határában elvégzik a zártkertrendezést. Most elmondhatják, hogy az eredeti előirányzatot máris túlteljesítették, a külön vállalt községekben is végeztek a munka gyakorlati részével, december elején pontot tehetnek a zártkertrendezés végére — húsz községben. Mindezek mellett máris kijelölték azokat a községeket, amelyekben jövőre kerül sor a zártkertek rendezésére, sőt néhány település kivételével a kijelölést már 1972-re is elvégezték. Évi bevételi tervét szeptember végére teljesítette a hivatal, térképfelújítási tervét ugyancsak az év vége előtt, még december elején teljesítik. — terven felöl A Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGRO- KER) felajánlásai között több tétel is szerepel, amelyek után joggal írhatták oda: megtörtént! Csupán néhány példa ezek közül. 3600 tonna nitrogén műtrágyát értékesítenek abból a mennyiségből, melyet az üzemek szükségletén kívül az idei év második felében a vállalat rendelkezésére bocsátanak — mondták a felajánlásukban —, s ennek október 31-ig eleget tettek. Sőt azóta — november 10-ig — további 270 tonna talált gazdára. Tudvalévőén nagy gond a műtrágya elhelyezése, tárolása. Vállalásukban éppen ezért helyet kapott, hogy 15 680 tonna nitrogén műtrágya bérraktározására helyet keresnek a somogyi állami gazdaságokban, termelőszövetkeztekben és fogyasztási szövetkezetekben. Ezí a vállalásukat is teljesítették, megkötötték erre a meny- nyiségre a bérraktározási szerződéseket. Ez az az időszak, amikor egyre több vállalat, üzem mé ri, mi valósult meg a teljesítésekből, vállalásokból. Mint a példák bizonyítják, komolyan veszik ígéretüket — tettekkel igazolják elhatározásuk megalapozottságát. H, F. a gazdaságot, az egyik fő bevételt jelentő állatállomány nagy része elpusztult. Gyorsan kellett cselekedni, hogy a nagy anyagi gondokkal küzdő nagyüzemet járhatóbb utakra vezessék. Ez év tavaszán — állami kölcsönnel — mintegy hárommillió forintért erő- és munkagépeket vásároltak. Bár a beszerzés a szerény gépkinálat miatt akadályokba ütközött, a termelőszövetkezetnek sikerült megvalósítania tervét, még pedig olyan eredménnyel, amelyre a vezetők sem számítottak. A rét és a legelő nagy szerepet játszik a község gazdasági életében. A mintegy 840 holdas területről azonban rendszerint csak 25—28 vagon szénát tudtak betakarítani a gyenge gépesítés miatt. Az idén viszont a kazlakba került szénamennyiség elérte az ezer vagont. A tsz most azon fáradozik, hogy a kellő takarmányalap mellett gyorsított ütemben fejlessze mind a közös, mind a háztáji állatállományt. A gépesítés eredménye a szántóföldeken is jelentkezik. A kukorica betakarításával időben végeztek, a vetést is befejezték. Ugyanakkor a szántóföldek megmunkálását összehasonlíthatatlanul alaposabban végezték, mint a múlt években. A gabonafélék háromszor- négyszer megforgatott földbe kerültek. A gépesítés mindösz- sze a silózásnál nem jelent előrelépést, mivel a silógép nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tavasszal megnövekedett gépállomány azonban így is csaknem másfél millió forintos hasznot hozott a tsz- nek. Darab Csaba, a tsz főagro- nómusa szerint a gépesítés az anyagi lehetőségekhez mérten továbbra is napirenden marad Gyékényesen, mivel a végső cél: teljesen megszüntetni a munkaerőgondokat SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. november 14. 3