Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

Elkészült a téglagyár, de nincs ára SZIGORÚ A GAZDASÁGI DÖNTŐBIZOTTSÁG Napi ezer forint kötbér —- Szerződéskötés és határidők Szaporodnak a vállalatok kö­zötti viták: ebben az évben 890 fizetési meghagyást intézett a Somogy megyei Gazdasági Döntőbizottság, s 430 peres ügyben hozott határozatot. Azt, hogy a vállalatok egyre érzéke­nyebben reagálnak az érdek- sérelemre, nemcsak az ügyek számának növekedése bizonyít­sa, hanem az is, hogy egyre bo­nyolultabbak: mindig több az olyan panasz, amelyet nem le­het egy tárgyaláson elintézni. Ennek ellenére nem nőtt az el­intézési idő: tíz-tizenkét nap alatt kitűzik a tárgyalást, s hetvenöt százalékukat harminc- nap alatt be is fejezik. Az adatokat dr. Rdsonyi Sán­dortól, a Somogy megyei Gaz­dasági Döntőbizottság vezető­jétől hallottam. — A gyors ügyintézés lehetősé­ge — gondolom — összefügg az­zal, hogy a vállalatok gazdálko­dását és egymáshoz való viszo­nyokat sok nemrég megjelent jogszabály rendezi. — A gazdaságirányítás mos­tani rendszerének érvényesülé­sét általában előmozdítják a jogszabályok. A jogi hézago­kat a Központi Gazdasági Döntőbizottság elvi határoza­tai, állásfoglalásai, időben pó­tolják. A gazdálkodó szervek önállósága egyre jobban érvé­nyesül. Ebből következő fele­lősségük is egyre nagyoDb. Mű­ködésük hiányosságai az egyes döntőbizottsági ügyeknél ki­ugrattak. A vállalatok a jöve­delmezőséget, a nyereséges gazdálkodást fontos feladatnak tekintik. Emiatt a döntőbizott­sági eljárás során éles érdek­összeütközések keletkeznek, s az ügyek a mechanizmus elvei­vel egyező vagy azzal ellenté­tes jelenségeket tárnak fel. Ilyen körülmények között megváltozott a gazdasági dön­tőbizottság feladatköre: a me­chanizmus elveinek megfelelő magatartás irányítására a dön­tőbizottságnak operativ tevé­kenységet is ki kell fejtenie. — sok szerződési vitáról lehet | zására akkor is, ha különben mostaniban hallani. Tapasztala­tai szerint ezek milyen okokra vezethetők vissza? — A szerződések megkötése­kor egyik vagy másik fél gyak­ran kerül hátrányos helyzetbe. Ez a megrendelőknél akkor következik be, amikor na­gyobb az igény, mint a kielégí­tés lehetősége. A vállalkozók ilyenkor magukra nézve a leg­előnyösebb feltételeket igye­keznek kikötni, s ezt egyes ese­tekben a megrendelők képtele­nek elfogadni. Ezért elmarad a szerződés. Vannak olyan ese­tek is, amikor a viták miatt nem kötik meg a szerződést. Addig alkudoznak, amíg pél­dául elkészül a megrendelt épület, holott az árban nem egyeztek meg. Ilyen vita folyik a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat és a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat között az elkészült balatonszentgyör­gyi téglagyár kivitelezési költ­ségei miatt. A Tégla- és Cse­répipari Vállalat hét és fél millió forintot akart adni, a ki­vitelező két-három millióval többet kért. Így került a gaz­dasági döntőbizottság elé az ügy. Az ellenértéket sok té­nyező figyelembevételével kell majd megállapítani. Újabban megtörténik az is, hogy a meg­rendelő és a vállalkozó között létrejön a kapacitásfoglalási szerződés, és ezután a vállalko­zó olyan feltételeket szab, amelyeket a megrendelő nem tud elfogadni. (Pl. hosszú kivi­telezési határidőt ad, magas árat kér.) Ez hátrányosan érin­ti a megrendelőt és kár éri a népgazdaságot is. A döntőbi­zottság csak iránymutatást tud adni a hátrányos helyzetben lévő megrendelőnek: arra ösz­tönzi, hogy kérje a kivitelező vállalat alapító szervének uta­sítását a szerződés megkötésé­re. Ha ez megtörténik, már jo­ga van a gazdasági döntőbi­zottságnak a szerződés létreho­nem terheli a vállalkozót szer­ződéskötési kötelezettség. — A gazdasági élet melyik terü­letén a legjellemzőbb ez a huza­vona? — A beruházásoknál, mert itt vannak a leghátrányosabb helyzetben az elégtelen kapa­citás miatt a megrendelők. Leggyakrabban a kivitelezési késések fordulnak elő. — Milyen döntőbizottsági gya­korlat alakult ki a határidők el­húzódása miatt felmerült jogvi­intézésénél? —■ Döntően figyelembe vesz- szük az érdeksérelmet, s a tör­vényes kötbér maximumát szabjuk ki. Gyakran ezzel együtt kivitelezési póthatár­időt is megállapítunk, s ha er­re sem készül el az épület, is­mét kiszabjuk a maximális kötbért. — Ez minden bizonnyal az át­adásra ösztönzi a vállalatokat. Az ezt követő hiányok pótlása azon­ban nem. — A hiánypótlások főleg a lakások építésénél érdemelnek nagy figyelmet: sok mennyisé­gi és minőségi hibával adják át az épületet. A kivitelezőnek ér­deke az átadás, hogy pénzhez jusson, s meneküljön a határ­időcsúszás miatt rá váró ma­gas kötbér elől. Mi ilyenkor gyorsan járunk el, s a lehető legrövidebb póthatáridőt tűz­zük ki a hiányosságok pótlásá­ra. A beruházásoknál a hiány­pótlások ösztönzésére azonban a jogszabályok nem adnak le­hetőséget a magas kötbér meg­állapítására. A hiányosságok értéke — mint a kötbér alap­ja — nem túl magas, s az ala­csony összegű büntetés nem megfelelően ösztönzi a kivite­lezőket. Az átadásoknál elő­fordulnak olyan mennyiségi hiányok is, amelyek akadá­lyozzák a rendeltetésszerű használatot. A Kaposvári Vas­ipari és Műszaki Ktsz kazán­1970. március 20-án átadta a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat. Má­jus 15-i határidővel kötelezett­séget vállalt a szellőzőberende­zés pótlására. Ezt még a mai napig sem végezte el, s már a második döntőbizottsági eljá­rás folyik ellene. Május 15-től emiatt napi ezer forint hiány- pótlási késedelmi kötbért fi­zet. A beruházások minőségi hibái is gyakran olyan mérté­kűek, hogy lehetetlenné teszik a rendeltetésszerű használatot. Általános és ismétlődő oka en­nek a kivitelezési tervdoku­mentációktól való önkényes el­térés, az Építőipari Kivitelezé­si Szabályzat technológiai elő­írásainak figyelmen kívül ha­gyása, a belső ellenőrzés hiá­nyossága és a szaKmunkás- hiány. — Kissé érthetetlen ez, hiszen a műszaki ellenőrök egyik fel­adata, hogy betartassak ezeket a szabályokat. — Egyes esetekben a műsza­ki ellenőr nem látja el felada­tát. Nem hatékony az ellenőr­zése. A döntőbizottsági eljárás során volt eset, hogy állította a műszaki ellenőr: a kivitelező betartotta az előírt technoló­giát. Kiderült, hogy ez nem igaz. — Leginkább építőiparral kap­csolatos példákat emntett eddig. Azt jelenti ez, hogy itt a legtöbb a gond? — Igen. — Manapság sokat hallani az árvitákról is. Az imént már ön is említett ilyent. Miből erednek ezek? — A gazdasági mechanizmus elveivel össze nem egyeztethe­tő áremelések azért is külön figyelmet érdemelnek, mert vi­szonylag új ügyek. Általában számlaviták formájában ke­rülnek ezek a gazdasági dön­tőbizottság elé. Ha maximált árról van szó, a megszabottnál többet számláznak. De előfor­tJia háromszor annyi lenne“ Évi hatvan vagon puszedlí Tata és Esztergom is vásárol — Áttérnek a két műszakra házas műhelycsarnokát például dúl az is, hogy el sem végzett -----------------------------------------------munkáért kérik az ellenérté­ket. Ilyen volt például az a százezer forintos földmunka, amelyet a Somogy megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a Sertéshízékonyság- vizsgálő Intézet szarkavári is­tállójának elkészítése után le­számlázott. A gazdasági döntő- bizottság megállapította, hogy nem végezte el ezt a munkát a vállalat, s elutasította a kere­setét. Egyre gyakoribbá vál­nak a különböző javítási mun­káknál vagy több ezer forint értékű feldolgozásoknál is az árviták. A túlszámlázások egyes esetekben a harminc­negyven százalékot is elérik. Ezek a tények a pontosabb, kö­rültekintőbb munka szükséges­ségére hívják fel a figyelmet. Kercza Imre MAI KOMMENTÁRUNK Helyi kezdenie niezés A hír aprócska, szinte elbújik a többi között. Ám ez a négy-öt tömören meg­fogalmazott sor rendkívül sokat mond. Többet, mint ami a nyomtatott szavakból olvasható. Arról van benne szó, hogy a Komárom me­gyei Ács község termelő- szövetkezete korpótlékot fi­zet az 56 évnél idősebb női, illetve hatvan évnél idő­sebb férfi tagjainak. Mikor végigolvastam a hírt, akaratlanul is eszem­be jutott, hogy korábban is, de kivált az utóbbi hó­napokban hány faluban és hány embertől hallottam a kívánságot: »De jó lenne, ha a tsz-tagok nyugdíjfel­tételei is azonosak lenné­nek az ipari dolgozókéval.« Kivált most, a kongresszusi készülődés során, az irány­elvek vitatása közben ke­rült ez nagyon sok he­lyen szóba. A teljesség úgy kívánja, hogy elmondjam, a legtöbb helyen a kérés után elmondták azt is: »... persze tudjuk, hogy a népgazdaságnak ez rendkí­vül nagy megterhelést je­lentene, és máról holnapra megoldani nem lehet.« Igen, a hírt olvasva ezek a beszélgetések, vélemények jutottak eszembe. Közelről nem ismerem az ácsi szö­vetkezetei, az elhatározás előzményeire csak követ­keztetni tudok. Minden bi­zonnyal, mint nálunk is, ott is elhangzott a kérés. Az ötvenöt-hatvan éves pa­rasztembereknek érthetően nehezen és egyre nehezeb­ben megy a munka, meg­esik, hogy a legjobb aka­rattal, szándékkal sem ké­pesek arra, hogy az egy év­re meghatározott kötelező munkanapokat ledolgozzák. Ez pedig több vonatkozás­ban is jelentős hátrányok­kal jár. A hírből követ­keztetni lehet arra is, hogy az ácsi gazdaság jó terme­lőszövetkezet, hiszen mind­azok megkapják az öt szá­zalék korpótlékot, akiknek keresete nem haladja meg a 2500 forintot. Ötvenhatan részesülnek ilyen juttatás­ban, s ez a szövetkezetnek havonta negyvenötezer fo­rintot jelent. Ezek a tények, ezek a számok önmagukban is azt mutatják, hogy ilyen szá­mottevő, nagymértékű szo­ciális juttatásra bizony nem túl sok nagyüzem képes. Hiszen csupán a korpótlék évente több mint félmillió forint kiadást jelent. Mégis úgy vélem, az ácsi kezdeményezés példa. Példa elsősorban azért, mert a tagság részéről el­hangzott kérésre nem az volt a válasz: »Várjuk meg, míg fentről intézkednek.« (Jóllehet, ez minden eset­ben kényelmesebb megol­dás.) Lelkiismerettcl, fele­lősséggel, szocialista hu­mánummal foglalkoztak a vezetők azoknak az idős ta­goknak a gondjával, kíván­ságával, akik életük na­gyobb részét nehéz mezei, fizikai munkával töltötték. Törték a fejüket, töpreng­tek, mit tehetnének érde­kükben, míg végül is ki­dolgozták ezt a követésre méltó módszert. Követésre méltó — így mondtam —, mert végeredményben ha nem is ilyen mértékben és ilyen formában, de minden bizonnyal másutt is lehetne tenni valamit a szövetkezet idős dolgozói érdekében. A helyi adottságok, a helyi lehetőségek határozzák meg a támogatás mértékét, for­máját, csak keresni kelle­ne ezeket. Többet törődni azzal, ami beletartozik a mind többet hangoztatott »helyi kezdeményezés« fo­galmába. Az ácsi Egyetértés Tsz Komárom megyében van. Nem szégyen a szomszédtól tanulni, a jó példa — bár­hol bukkanunk is rá — példa! V. M. Háromnegyed év után A gépesítés gyümölcse Gyékényesen A gyékényes! Március 15. Termelőszövetkezet az elmúlt években nagy munkaerőgon­dokkal küzdött. A sürgősebb munkák elvégzéséhez rendsze­rint a környező gazdaságoktól kértek segítséget. A termelő- szövetkezet állandóan botlado­zott. A nehézségekből nem tu­dott kilábalni. Ilyen körülmé­nyek között aztán a száj- és körömfájás fokozottan sújtotta Felajánl sok a kongresszus tiszteletére Vállalták — teljesítik Kandho/zák a friss sütemény i. Kellemes mézillat terjeng a levegőben. ' Ezt érezzük először, amikor belépünk a Tabi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint az Országos Mé­hész Szövetkezeti Központ által közösen létesített mé­zeskalács-, illetve édesipari üzembe. Aztán a sülő tészta kelle­mes illata csábít bennün­ket, hogy közelebb menjünk a kemencéhez, ahonnan Ábrahám Dezső egymás után szedi ki a puszedli- vel, mézeskaláccsal teli ha­talmas tepsiket. Asszonyok nepes csoportja sürgölődik, készíti elő kan­dírozásra a terméket, másutt pedig már a csomagolok dolgoznak, rakják ízléses tasakokba a kész árut. — Sietni kell, mert ha háromszor annyi árut kínál­nánk, mint amennyivel je­lenleg rendelkezünk, az is kevés lenne. Tata és Pápa, Esztergom és más távoli he­lyiségek. vevői is készsége­sen átvennék termékeinket Jó vevőnk a Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Ve- gyiara Nagykereskedelmi Vállalat. Jelenleg naponta, illetve egy műszakban nyolc mázsa sütemény készül, a növekvő igények kielégítésé­re azonban hamarosan átté­rünk a két műszakra — mondta Somogyi István, az üzem vezetője. Az augusztus elején meg­nyitott üzem évi kapacitása 50—60 vagon. Jelenleg kilencféle mézes süteményt készítenék, töb­bek között citrommal és va­níliával, kakaóval és ánizs- zsal ízesítettet. Tervezik, hogy a nyári szezonban Tab és környéke részére fagylaltot, valamint különböző süteményeket is készítenek majd, s ezzel egy időben a jelenlegi harminc­hatról hatvanra emelik dol­gozóik létszámát, Sz. L. A Somogy megyei Földhiva­tal jelentős vállalást tett an­nak idején a X. pártkongresz- szus tiszteletére. Elhatározták, hogy erre az évre tervezett ti­zenhárom községen kívül to­vábbi hét község határában el­végzik a zártkertrendezést. Most elmondhatják, hogy az eredeti előirányzatot máris túlteljesítették, a külön vállalt községekben is végeztek a munka gyakorlati részével, de­cember elején pontot tehetnek a zártkertrendezés végére — húsz községben. Mindezek mellett máris ki­jelölték azokat a községeket, amelyekben jövőre kerül sor a zártkertek rendezésére, sőt néhány település kivételével a kijelölést már 1972-re is elvé­gezték. Évi bevételi tervét szeptember végére teljesítette a hivatal, térképfelújítási ter­vét ugyancsak az év vége előtt, még december elején teljesítik. — terven felöl A Somogy megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalat (AGRO- KER) felajánlásai között több tétel is szerepel, amelyek után joggal írhatták oda: megtör­tént! Csupán néhány példa ezek közül. 3600 tonna nitro­gén műtrágyát értékesítenek abból a mennyiségből, melyet az üzemek szükségletén kívül az idei év második felében a vállalat rendelkezésére bocsá­tanak — mondták a felajánlá­sukban —, s ennek október 31-ig eleget tettek. Sőt azóta — november 10-ig — további 270 tonna talált gazdára. Tud­valévőén nagy gond a műtrá­gya elhelyezése, tárolása. Vál­lalásukban éppen ezért he­lyet kapott, hogy 15 680 tonna nitrogén műtrágya bérraktáro­zására helyet keresnek a so­mogyi állami gazdaságokban, termelőszövetkeztekben és fo­gyasztási szövetkezetekben. Ezí a vállalásukat is teljesítet­ték, megkötötték erre a meny- nyiségre a bérraktározási szer­ződéseket. Ez az az időszak, amikor egyre több vállalat, üzem mé ri, mi valósult meg a teljesí­tésekből, vállalásokból. Mint a példák bizonyítják, komo­lyan veszik ígéretüket — tet­tekkel igazolják elhatározásuk megalapozottságát. H, F. a gazdaságot, az egyik fő bevé­telt jelentő állatállomány nagy része elpusztult. Gyorsan kel­lett cselekedni, hogy a nagy anyagi gondokkal küzdő nagy­üzemet járhatóbb utakra ve­zessék. Ez év tavaszán — állami kölcsönnel — mintegy három­millió forintért erő- és mun­kagépeket vásároltak. Bár a beszerzés a szerény gépkinálat miatt akadályokba ütközött, a termelőszövetkezetnek sikerült megvalósítania tervét, még pe­dig olyan eredménnyel, amely­re a vezetők sem számítottak. A rét és a legelő nagy szere­pet játszik a község gazdasági életében. A mintegy 840 holdas területről azonban rendszerint csak 25—28 vagon szénát tud­tak betakarítani a gyenge gé­pesítés miatt. Az idén viszont a kazlakba került szénamennyi­ség elérte az ezer vagont. A tsz most azon fáradozik, hogy a kellő takarmányalap mellett gyorsított ütemben fejlessze mind a közös, mind a háztáji állatállományt. A gépesítés eredménye a szántóföldeken is jelentkezik. A kukorica betakarításával időben végeztek, a vetést is be­fejezték. Ugyanakkor a szántó­földek megmunkálását össze­hasonlíthatatlanul alaposabban végezték, mint a múlt években. A gabonafélék háromszor- négyszer megforgatott földbe kerültek. A gépesítés mindösz- sze a silózásnál nem jelent elő­relépést, mivel a silógép nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. A tavasszal megnö­vekedett gépállomány azonban így is csaknem másfél millió forintos hasznot hozott a tsz- nek. Darab Csaba, a tsz főagro- nómusa szerint a gépesítés az anyagi lehetőségekhez mérten továbbra is napirenden marad Gyékényesen, mivel a végső cél: teljesen megszüntetni a munkaerőgondokat SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. november 14. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents