Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Fáradhatatlan lapterjesztők Először ők kaptak kerékpárt — A Szipli testvéreket nem felejtik el — Mi jót hozott? — A Somogyi megjött? — Nem vinné el a lottómat? Közeli barátként, szinte már családtagként köszöntik, vár­ják a tabiak Szipli György pos­tást az újságokkal, levelekkel. Idős emberek, apró gyerekek csak így szólítják: Gyuri bá­csi. Volt idő alaposan megismer­ni és megszeretni lelkiismere­tes munkájáért. Negyvenhat évvel ezelőtt, tizenhárom éves gyerekként kezdte a postai szolgálatot mint táviratkézbe- sitő. — Nem sokkal később, öcsém, József is követett, je­lentkezett kézbesítőnek. Évekig ketten láttuk csak el ezt a munkát. Volt olyan idő, hogy naponta harminc-negyven ki­lométert is gyalogoltunk, amíg a kézbesítéssel végeztünk. Amikor öcsém katona lett a második világháborúban, az ő feladatát is én láttam el. Elő­fordult jó néhány héten át, hogy csak a postán, asztalra dőlve aludtam néhány órát, az­tán kora hajnaltól késő éjsza­káig hordtam a tábori lapokat. Tudtam, az aggódó hozzátar­tozók nagyon várják a frontról érkező üzeneteket, s nem pi­hentem volna nyugodtan, amíg egyetlen lap is maradt a tás­kámban. Szipli György és testvére így szerzetek tekintélyt a postának és megbecsülést maguknak a tabiak között Amikor megkez­dődött a Somogyi Néplap me­gyei terjesztése, igen sok csalá­dot nyertek meg újságunk ol­vasóinak. Kátai György, dr. Bernáth Jenő, Török Kálmán, Tomanek Gizella és még so­kan húsz esztendeje előfizetői, olvasói lapunknak. — Szeretik az emberek a Somogyit. Ezt nem udvarias­ságból mondom, mert én is szívesen olvasom. Sok érdekes eseményt, emberi sorsokat be­mutató történetet ■ ismerünk meg belőle. Csak arról is gon­doskodni kelllene, hogy az új­ság mindig időben megerkez­Gyuri bácsi Ievélválgatás közben. zen, mert ha késik, bizony röstellkedve viszem ki — mondja Gyuri bácsi, s ehhez a véleményéhez öccse is csatla­kozik. Szipli György és Szipli Jó­zsef nemcsak a mi újságunk­nak, hanem más lapoknak is fáradhatatlan szószólója. A Szabad Nép, majd * Szabad Föld megszerettetéséért is na­gyon sokat fáradoztak, ugyan­így a Népszabadság és sok egyéb újság, napi- és hetilap, szakfolyóirat elterjedése, olva­sottsága az ő érdemük. Egy alkalommal például, amikor a Szabad Föld olvasó­táborának növeléséről volt szó, arra sem voltak restek, hogy munkájuk után más köz­ségekbe is elmenjenek, gyak­ran ünnepen, vasárnap, kevés pihenőidejüket feláldozva. Gyuri bácsi egymaga 385 előfizetőt szerzett a Szabad Földnek s egy olyan község­ben, ahol más már nem ért el eredmény, öccsével még újabb hetven családot nyertek meg a lapnak. Elsőnek kaptak az országban jutalmul kerékpárt a postások között. S amire jog­Rekordtermés az iharosberényi gesztenyésben (Tudósítónktól) I lehetőséget teremtenek az ér­Országos híre van az iha- tékes fajta szélesebb körű el- rosberényi gesztenyének. Ki- teriesztéséie. váló minőségere jellemző, gal büszkék: akiket ők előfize­tőnek szereztek meg, azok csak igen ritkán mondták le az új­ságot. Tengőd, Lulla, Zala, Be- degkér és még több község la­kói között beszéltek sikerrel az olvasás fontosságáról. Hóban, fagyban, szakadó esőben, harminc-negyven kilós csomaggal járta és járj'á Gyu­ri bácsi még ma is a tabi ut­cákat. Igaz, ma már többen vannak kézbesítők, de több az újság, a levél, a rádió és a te­levízió, s majd annyit kell ad­minisztrációval eltölteni ük mint ameddig a kézbesítés tart Lassan letelik Gyuri bácsi szolgálati ideje. Néhány hónap, és megérdemelt nyugdíjba tér. Amikor elkezdte a munkát a postán, még nem ismerték a telefont. Azóta nagyot fejlő­dött a postai hírszolgáltatás és fejlődött Tab is. Járja a régi utcákat, köz­ben örömmel figyeli a fejlő­dést, a változást. A Foki-völgy, az Oncsa-telep és a régi Fő utca új házait, a-jobb körül­mények között élő családok otthonait. Lépése lassúbbá, fá­radtabbá vált, negyvennat esz­tendő nehéz szolgálat gondjait, terheit viseli. Munkájáért ki­való jelvénnyel jutalmazták. Gyuri bácsi és öccse sokkal többre becsüli azt a szeretetet, elismerést, amelyben kiváló munkájukért mindketten ré­szesülnek, s amely naponta megnyilvánul a község lakói és azok részéről is, akik ugyan már elköltöztek Tabról, de a Szipli testvéreket nem felejtet­ték el. Szalai László hogy míg a niás vidéken tér- i mett egy kiló gesztenyéből# 64-65 deka masszát tudnak kihozni a feldolgozó üzemek, ^ addig az iharosberényi geszte- ( nyéből a 68 dekát is elérik. # Az idei szüret, amely októ- #1 bér utolsó napjaiban fejező- ( dött be, rekordtermést hozott. 4 Néhány terebélyes fáról 120- * 140 kilót is leszedtek, összes- J ségében pedig a gesztenyével $ foglalkozó háromszáz család, \ csaknem 1500 mázsa termést 5 értékesített. Ebből a helyi tér- # melőszövetkezet mintegy 800 # mázsa elszállítását vállalta, s \ ez mintegy másfél millió fo­rintos hasznot jelentett a gaz- Az történt, dáknak. Iharosberényben volt na§y szinte olyan család, amelyik 40-50 ezer forintos bevételhez jutott. Az idei főszezon alatti a i4 fekete macska visszalép hogy Tárnok őr­_______p a megállás pilla- _____..................... ' [natában kiszállt a GAZ-ból. s nincs esély, mivel a parancs­mivel a lőszeres kocsi vége nők éppen a ládarakás tete- csak méterekre volt tőle, má- jón ült, és ott beszélgetett a Jisodperceken belül ott volt. E politikai helyettessel, akkor 8. A tanácskozóasztalnál kínos csend lett. A három tiszt tud­ta, hogy Ébert százados ala­posan tájékozódott, adatai fel­tétlenül megfelelnek a való­ságnak. Akkor pedig az ügy aligha megoldható. Az esetre — gondolta Beke — hirtelenében csak Csalo­gány tanárnő tudná magyará­zatot adni. Ez pedig úgy szól­na, hogy a lőszercsere az ör­dög műve, és titkát emberi ésszel nem lehet megfejteni... Paál főhadnagy szólalt meg először: — Lehetséges, hogy a két éleslövedéket a gyakorlat szín­helyén csempészték a vaktöl­tények közé. Persze, ládástul. Ha Ébert százados most azt mondja nekünk, hogy erre gesztenye piaci ára a nagyobb (i néhány másodperc alatt pedig na®^ bajban vagyunk, termés ellenére is magasabb (»gyakorlatilag is, elméletileg is A százados csüggedt volt, mint az elmúlt évben. Az ('képtelenség egy ládát fölesem ..arosberényiek szerint ennek pészni, egy másikat pedig el­fő oka az, hogy a feldolgozó !t távolítani a kocsiról. Azt, aki üzemek fejlettebb technikai (1 ez^ végrehajtja, az élelmisze- berendezéseikkel egyre érte-#res kocsi reflektorának fényé kesebb és nagyobb mennyi- , . ,, ....... ségű nyersanyagot nyernek a$volna' A várakozási iao alatt »maga az alezredes is az oszlop végéig sétált, és a továbbiak­ban éppen a jelzett lőszeres kocsinál beszélgetett Tárnok gesztenyéből, s ezáltal az íz­letes csemege iránti kereslet állandóan fokozódik. Éppen ezért az iharosberényi terme- _ . . ,, lőszövetkezetnél úgy határoz- # őrnaggyal. Mindketten azt al- tak, hogy az arra alkalmas # utiák- hoSV így történt. Tár­területeken 3 holdas csemete-# nők őrnagy csak akkor ült kertet telepítenek, mert így ('vissza a GAZ-ba, amikor az néhány éven belül pótolni f oszlop már újra mozgásban tud iák a kiöregedő fákat, és moz­dulatot tett: — Sajnos, ez mindeddig így is volt, amíg a tüzérbemérő fel nem állította a maga rajz­tábláját. Ekkor a két tiszt va­lóban ott hagyta a lőszereslá­da-halmot. Ettől kezdve csak a tüzérbemérő meg a társa tartózkodott a bükkfánál, de ők is háttal álltak. Az ellen­ségnek, gyakorlatilag csak ak­kor volt módja cselekedni. Igen, ettől a perctől kezdve, az első lövésig. Az első löve­volt, kocsija azután indult eL dék ugyanis már éles volt. □ iOMOGII Péntek, 1970, NÉPLAP november 12, Kevés ivóvíz, öreg térképek A fejlődés állomásai M arcalit és Böhönyét ki­véve a Marcali járásban csu­pán a harmadik ötéves terv második felében kezdődött meg a rendezési tervek elké­szítése. Régi adósságot törlesz­tettek ezzel. Amíg az 1860— 1900 közötti térképek alapján kellett a települések fejleszté­séről gondoskodni, rengeteg helyesbítést, korrekciót vezet­tek át a térképekre, s ez hát­ráltatta a belterületek átte­kintését. A megyei tanács két és fél millió forinttal segí­tette a rendezési tervek elké­szítését, s ezeknek alapján már elkezdődhetett a tervsze­rű területgazdálkodás. A zöldterületnek például nagy jelentősége van, a kor­szerű beépítés nem nélkülöz­heti a parkokat, virágágya­kat, a pázsitot. A tervezési normák szerint az egy lakosra jutó szükséges zöldterület 12-19 négyzetmé­ter. A járás huszonnyolc tele­pülése közül mindössze négy­ben érik el az előírtat, a töb­biben csak a kertek javítják a statisztikát. Marcaliban sem rózsás a helyzet azzal együtt, hogv itt rendszeresen gondoz­zák a parkokat, a költségve­tési üzem kertészete ápolja a zöldterületet A lakásgazdálkodás, a lakás­építés jelenleg a marcali já­rás legnagyobb gondja. A második és a harmadik ötéves tervben csak a legmini­málisabb fejlesztések történ­tek meg (ötéves tervenként épült tíz-tíz lakás). A korábbi állomány túlnyomórészt kom­fort nélküli egyszobás volt. A siralmas állapotokon az javí­tott, hogy a székhelyközségben megindult a társas- és OTP- lakások építése, majd a KISZ- akció is. A negyedik ötéves tervben már sokkal erőtelje­sebb építkezés kezdődik. Ha egy épület elkészült — itt most elsősorban az állami lakásokra gondolunk —, azt fenn is kell tartani. Évenként 200-300 ezer forintot költenek állagmegóvásra, karbantartás­ra s ez jóval kevesebb a szük­ségesnél. Most a költségvetési üzem végzi ezeket a mun­kákat magas építőipari árak­kal és változatlan fenntartási költséggel. Így tervszerű, meg­előző karbantartásról szinte nem is lehet beszélni. A járás ivóvízellátása kö­rülbelül a lakásoknál emlí­tettel állt azonos színvonalon. 1965-ig nem volt megfelelő ivóvízellátás, s csak a marcali, a somogyszentpáli és a böhönyei törpevízmű-társulat megalaku­lásával jutott a lakosság 29 százaléka jó ivóvízhez. Marca­liban az is nehezíti a helyze­tet, hogy a kutak vízhozama csökken, a kútfúrásokat nem győzik, s jóllehet a kórház­nak és a sajtüzemnek, vala­mint a honvédségnek külön vízellátása van. ennek ellené­re kevés a napi kilencszáz köb­méter víz. A negyedik ötéves tervben épül meg a mssztegnyői tör­pe vízmű. Ezt Somogysámson és Kéthely követi. A közös községi tanácsok kialakulásával és Marcali nagyközséggé válásával egyre több gondot okoz a helyi tö­megközlekedés. Illetve nem okoz gondot — mert nincs. Marcaliban ugyan megkezdő­dött a szervezés, négy-öt ki­lométerre vannak a csatolt községek a járási székhelytől, d- amíg a KPM nem fejezi be a” útkorszerűsítéseket, nem indulhat meg a közlekedés. Az eddig leírtakból — a legalapvetőbb kommunális el­látottságot kiragadva — az derül ki, hogy a járásnak na­gyon sok a restanciája. A szennyvízprogram megkezdése azonban biztosíték arra, hogy a negyedik ötéves tervben meggyorsítható a fej­lesztés, és bár súlyos gon­dokkal küzdenek, lépésről lé­pésre megközelíthetik a kí­vánt színvonalat. S. G. Gépkocsin viszik a kertet Parkosítják a siófoki strandot 1800 köbméter termőföld — Szezonkezdetre elkészülnek a munkával Ősz van, vége a íürdőzők tízezrei rohamának, a siófoki városi strand mégsem üres. Munkások szorgoskodnak a Balaton-parton, a gépkocsik­ról leöntött földkupacokat te­rítik széjjel. — Tréfán kívül mondhatom, az AKÖV teherautói kertet szállítanak. A strand területé­ből 22 000 négyzetmétert par­kosítunk. A feltöltéshez ezer­nyolcszáz köbméter termőföld­re van szükségünk, hogy leg­alább tíz centiméter vastag, jó földbe szórhassuk el a fűma­got — mondotta Fischer Gyu­la, a Kertészeti és Parképítő Vállalat termelési osztályveze­tője. A szükséges termőföldet két nap alatt szállították a helj'­Egyengetik a termőföldet a siófoki strandon. Nos, tegyük fel, hogy ezt az alkalmat ragadták meg. De ehhez az éleslövedékeket tar­talmazó ládát már előzőleg el kellett rejteniük a fa közelé­ben. Mondjuk, hogy sikerült is. Most elővették, egy vaktöl­tetes ládát viszont eltüntettek, s később el is szállították a helyszínről. Nem tudom, ho­gyan sikerülhetett volna mind­ez, hiszen a lőállások koránt­sem elhagyott bagolyvárak, ahol c^sak kísértetek tartózkod­nak. A katonák jöttek-mentek, ki-ki végezte a maga dolgát, de közben, természetesen, nem voltak vakok. Mire Ébert százados idáig jutott a beszámolóban, az ar­cok végképp elkomorodtak. — Most pedig — folytatta Ébert — ahogy mondani szok­ták: be kell tennem a kaput. Tárnok őrnagy tudott a son- vári esetről, ahol az új konst­rukciójú harckocsik első lő­gyakorlata alkalmával egy fa- törzsben elrejtve filmfelvevőt találtak. Nyilván ti is emlé­keztek erre az ügyre. Nos, Tár­nok őrnagy, mielőtt osztálya kivonult volna a gyakorlatra, katonáival átfésülte a terepet. Igaz, hogy fel nem ásatta, arra viszont ellensége ügynököknek, a katonák közé beépült áru­lóknak sem lehetett módjuk, hogy a harcállás elfoglalása után a helyszínen ki-beássák a lőszeresládákat. Ez feltevés­nek is abszurdurh. Bármilyen leverő is, tudomásul kell ven­nünk, hogy a kivételes óvin­tézkedések ezúttal — legalább­is látszatra — ellenünk for­dultak. Az eset ijesztően ti­tokzatosnak iátszik. A négy tiszt lement az ét­terembe, hogy megvacsoráz­zon, Kertész ezredes szigorú diétát tartott, de jó étvággyal ette ízetlen ételeit. Három tisztje azonban annyira rossz­kedvű volt, hogy a sertéssül­tek csaknem érintetlenül ma­radtak. ^ színre, a gépkocsik negyed- • óránként fordultak terhükkel, s így az egyéb fontos feladatok elvégzését nem hátráltatták. Gondolnak a gyermekekre is. Háromezer négyzetméternyi területet játszótérnek rendez­nek be. Hogy a parkosított te­rület szép legyen, s a fürdő- zők, napozók ne tegyék tönk­re a virágokat, ötven műkő tartót állítanak fel, azokat ül­tetik tele virággal. Az új terület parkosítására hétszázezer forintot költenek, felújítják a régi strand pázsit­ját is százezer forintból. A vál­ifltak. a lalat siófoki és kaposvári rész­— Te Kossuthot vacsorázolleg5. fbben az évben majd tíz- , , , . „ ., , a millió forint értékű ilyen mun­kérdezte Kertész ezredes, { jját végez el amikor Beke harmadszor gyúj-J tott rá a fehér asztalnál. —i Az Ezüstparton, a Dunai Vasmű és a Medicor Művek Ügy látszik, biztos vagy benne,# közös üdülője előtt ötezer hogy pár év múlva a tüdő-f?é«yzeMéternyi strandterüle- ,, ,, ,, . , # tét alakítanak ki. A vallalat iák ellenszeret is megtalálják.^ mjn(jen munkát elvégez a par­— Attól félek, hogy előbb,} kosításon, a virágültetésen ki- mint ennek az akciónak a tét-# vül. Játékokat is készítenek, teseit! # többek között műkőből ping­, ,, #pongasztalt. A négyszázezer Felelmed csakhamar csil-i forintos munkával ugyancsak i lapulni fog. Az a tervem, hogy# tavaszra végeznek, te vezeted a kiküldött nyomo-f Balatoniellén, a Ganz-MÁ­^°^:A^hetó’ hogy|íné° fSSS nem ötezer négyze»iétern> i területen végzik el a feltöltési, a füvesítést és a virágok ülte­tését. Dolgoznak ezenkívül udvarolnod is kell... — Kinek, ezredes elvtárs? — Például Csalogány tanár nőnek. Elvégre május van! AJt, , ,, , , . „ , , » Pakson, Szekszardon es Nagy­tanárnő nem fiatal ugyan, de r£csén is I. valószínűleg ártatlan. Ha si-4 kerül kiszedned belőle az úti-< terv titkát, elnézzük, hogy el-J csábítod. — Ezredes elvtars, erre nemi érzem elég erősnek magam. ^ (Folytatjuk) Jövőre eddig ötmillió forin­tos munkára kaptak megren - delést. Most tárgyalnak a vasút vezetőivel, s ha sikerül megállapodniuk, akkor Abali- getnél háromszázezer négyzet- méternyi területen végzik majd el a vasúti partoldal megkötését. 0201010001000002010100000031020102

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents