Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-06 / 261. szám

Félmillió akta, egymillió ügyfél

Egy régi szakma idős mestere

AZ ÉPÜLET EGY KISSÉ

•Ikülönülve, szinte magába roskadtan áll a major szélén.

Körülötte istállók, szérűskert, új gépműhely. A nehézkes, vaspántokkal megerősített faajtó a múltat idézi, akárcsak a bent dolgozó öreg bognár. Jöttünkre megáll kezében a szerszám. A félig kész munkadarabot félretolva néz felém. Tekintete érdeklődő, mégis bújkál benne valami fáradt lemondás. Hatvankét éves. Negyvenhat éve hajlik nap mint nap a gyalupad fölé, hogy a nyers, kemény fa a munkája nyomán formálódjon kerékké, kocsioldallá vagy — ha kell — akár szekérré. Közvetlen, bár kissé tompa, fátyolos hangon mondja a nevét: Tóth József. A Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság pál- majori kerületében egyike azon keveseknek, akik már a kezdet óta itt vannak. Törzs- gárdatag. Húsz évet töltött a gazdaságban. Tavaly decemberben ment nyugdíjba, de a műhelytől és a berektől már nem tud elszakadni.

— Szeretem a munkámat, s még szeretnék dolgozni. Nem nekem való a tétlenség, özvegy ember vagyak, a fiammal élek együtt. Ö is itt dolgozik. Hit csináljak én otthon egyedül az üres lakásban? Jobb ez így.

Alvad is bőven munkája. Ma már kevesen választják ezt a szakmát. Ezért aztán az esti munkaelosztásokon gyakran szóba kerül a neve. Karámkészítés, jászoljavítás, küllő a kocsikba, új szánkó a téli szállításokhoz, mind-mind az ő feladata. Némelyik munka bizony nem tartozik szorosan a szakmájához, de ács és asztalos nem mindig van kéznél. És ilyenkor ő megy. Megszokta már. A háta mögött elhagyott hat évtized sok mindenre megtanította. Volt már suszterinas, bivalygondozó, sőt meg kovács is. Mikor s hol volt ru szükség. Különösen a háború után, a munka beindulásakor vették hasznát sokoldalúságának.

— 1947-ben kerültem ide a szomszédos Imre-majorba. Az volt ám csak a fura világ! Amerre a szem ellátott, mindenütt víz és nádas. Akkoriban még csak három épület volt itt, azok sem a legjobb állapotban, s velem együtt két tagból állt a kolónia. Ha 1 iléptünk az ajtón, a harmadik lépcsőről már egyenesen a csónakba ülhettünk. így kezdődött. Aztán mikor a németek által felrobbantott szivattyúházat helyreállították s megkezdték a láp lecsapolá- sát, a család is utánam jött. Az első években nem sok

Elismerés

két évtized munkájáért

Ünnepség az SZMT munkavédelmi felügyelőségénél

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójáról, valamint a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából tegnap délután a szakszervezetek munkavédelmi felügyelősége ünnepséget rendezett Kaposváron.

Suhajda János, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője üdvözölte a megjelent vendégeket, s mivel nemsokára megkezdődnek a szakszervezeti választások, elemezte az elmúlt év s az elmúlt két évtized munkáját, eredményeit. ■

— Az a munka, mélyet az elmúlt húsz évben végeztünk, nemcsak a szakszervezeti munka egy területén jelentkező munkásságot jelentette. A. szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység az egyik legfontosabb területek közé tartozik. Hisz ez a dolgozók mindennapi életével, örömével, egészségük és testi épségük megóvásával függ össze — mondotta többek között.

Az elmúlt húsz év munkája hozzájárult ahhoz, hogy minden üzemben kialakuljon a vállalati és szakszervezeti munkavédelmi szervezet. A hivatásos munkavédelmi felügyelet mellett kiépült egy széles körű társadalmi munka- védelmi hálózat, mély a munkások, a műszaki dolgozók legjobbjaiból alakult.

— Ez óriási eredmény — hangoztatta az SZMT munka- védelmi bizottságának vezetője —, s bátran elmondhatjuk, hogy a hivatásos és a társadalmi felügyelet egységes egész- szé kovácsolódott össze.

Ezt a felügyeletet mindenekelőtt az jellemzi, hogy magas fokú műszaki, biztonság- technikai ismereteit egyre sikeresebben kapcsolja össze a mai mozgalmi munka politikai követelményeivel. Ugyanakkor szükség van arra, hogy több bátorítást kapjanak az üzemi munkavédelmi aktivisták és munkavédelmi körök, s ezáltal komoly segítséget tudjanak nyújtani a munkafegyelem megszilárdításban.

— Olyan embereket köszöntünk most itt — mondotta az ünnepség szónoka —, akik eddig is bebizonyították a szak- szervezet és a munkásosztály iránti hűségüket, ragaszkodásukat.

Utána a munkavédelmi bizottság vezetője okleveleket, tárgy- és pénzjutalmat nyújtott át.

Horgost Ferenc, Gergely József, Magyari András, Horváth Károly, Dér József, Somogyi József és Ferenci József húszévi munka elismeréseként, Kovács Lajos, Nürberger Lajos, Földi Géza, Csontos Gizella és Juhász Ibolya kiváló és eredményes szakszervezeti munkájáért részesült jutalomban. A rövid kis ünnepség vé- 1 gén Gergely József köszönte meg a társadalmi aktívák nevében a bizalmat, s további •eredményes munkájukról biztosította a munkavédelmi felügyelőség vezetőit.

Gy. L.

szakmába vágó feladat akadt. Rétet kaszáltunk, szántottunk, vetettünk. Igazi bognármunkát csak akkor kaptam, amikor 300 bivalyt hoztak Hegyeshalomról. A jászlak, karámok, kocsik elkészítése mind ram várt. Közben mi is helyre rázódtunk. A gyerekek felnőttek, azóta már a maguk kenyerüket eszik. A lányom férjhez ment, most Böhönyén éL A kisebbik fiam itt dolgozik a növénytermesztésben. A A bátyjuk disszidált. Négy éve már, hogy nem ír...

Az utolsó mondat sóhajba fullad. Szeme elhomályosodik, de erőt vesz magán. Inkább az idő múlásáról és az ’.mókákról mesél. Az emléKek, mint megannyi könyvlap, élete regényét őrzik. Berek... Herceg és a bankosok... ”j szarvasmarha-telep... Böhö- nye ... Műhely ...

Lassan, szinte minden szót megrágva ejt ki, amit mond, s beszéde csak időnként gyorsul föl, ha a családja és a l vkmája kerül szóba. Ilyenkor szinte megfiatalodik.

— Hogy a hercegnek menynyi hintót, kocsit csináltam, azt össze se tudnám ma már számolni. Itt a gazdaságban annál kevesebbet. Nem nagyon van már arra szükség, a gép mindent felvált. Most épp egy szekéren dolgozom, ha van megfelelő faanyag. Mert nem mindegy, hogy mihez mit használok. Munkám zöme főleg a kisebb-nagyobb javításokból áll. Ma már nem sok bognárra van szükség, lassan ez a szakma is elnéptelene- d'k. Utánpótlás alig akad. Egyik kezemen meg tudom számolni, hány bognártanulóról hallottam ebben a járásban.

NYÚL A SZERSZÁM UTÁN.

Mintegy bizonyításképpen munkája fontosságára, sivítva megindul kezében a gyalu. Határozott, biztos mozdulatai nyomán pattogva röpköd a forgács. Még mindig köny- nyedén végzi, fjedig közel fél évszázada csinálja. Mi az a motor, ami hajtja? Unalom, egyedüllét, munkaszeretet, tenniakarás? Maga sem tudja. Talán az itt eltöltött 23 esztendő köti. A hajdani három ház helyén ma új szarvasmarha-istállók, lakóházak, konyha és műhelyek nőttek ki a földből. Minden változás, minden kő lelakása a szeme előtt történt. Ezek a láthatatlan szálak mindennél erősebben idekötik.

Győri András

Tanácsaink feladata a dolgozó nép érdekeinek szolgálata!

A folyosón egy kiállítás, a nagyteremben pedig a címnek adott felirat üdvözölte tegnap délelőtt a megyeházán az ünnepi tanácsülésre érkezetteket, köztük Németh Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Sólyom Gábort, a BM Somogy megyei Rendőr- főkapitányságanak vezetőjét, Kocsis Lászlót, a Hazafias Népfront megyei elnökét, a megyei párt-vb tagjait, több országgyűlési képviselőt, a járási és városi tanácsok vb-vezetőit, a megyei tanácstagokat és a Hazafias Népfront me’ei bizottságának tagjait.

Dr. Várkonyi Imre vb-elnök- helyettes üdvözlő szavaival kezdődött a tanácsülés, majd a Hámán Kató Általános Iskola és a Munkácsy Gimnázium tanulói adtak rövid műsort.

Az ünnepi beszédet Böhm József, a megyei tanács vb-el- nöke tartotta.

— A tanácsok húszéves működését két nagy szakaszra oszthatjuk. Megalakulásuktól 1956-ig, illetve ötvenhéttöl napjainkig. A tanácsok meg-1 alakulását követő években az | volt a legfőbb feladatuk, hogy kiépítsék szervezetüket, kivívják társadalmi helyüket és rangjukat — mondotta a vb- elnök. — Állami és társadalmi életünk akkori gondjai azonban fékezték a helyi kezdeményezéseket, s a többségében kezdő, képzetlen apparátusnak nem sikerült a helyzet magaslatára emelkednie. 1956-ban tanácsaink kiállták az ellenforradalom megpróbáltatásait. Megyénkben egyetlen testület sem állt az ellenforradalom oldalára.

1957 óta a tanácsi munka töretlenül, a párt politikájának megfelelően fejlődik, s olyan eredmények eléréséből vették ki részüket, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a megye iparosításának elősegítése vagy a Tegyünk többet Somogyért! mozgalom sikere.

Ezek után joggal állapíthatta meg az idén április 16-án pártunk Központi Bizottsága és a Minisztertanács, hogy a tanácsok és szerveik létrejöttük óta eltelt két évtizedben eredményesen, jól szolgálták a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. Tevékenységük kedvezően hatott a városok és

Postára adták a könyvcsomagokat

Kiállítások, ismertetők, irodalmi estek a politikai könyvhónapon

községek fejlesztésére, a gazdasági életre, valamint a lakosság szociális és művelődési színvonalának emelésere.

A gazdasági tevékenységek mellett a tanácsok fő területe az igazgatási munka, a hatósági feladatok ellátása. Számításaink szerint a tanácsokat megyénkben egy év alatt egymillió esetben keresték fel az állampolgárok, s félmilliónál több beadványt intéztek el szerveink.

Böhm József ezután a tanácsi dolgozók felkészültségéről, szakmai ismereteik bővítésének szükségességéről beszélt, majd kifejtette, hogy miért vált szükségessé a tanácsok és szerveik munkájának tovább- fe’lesztése és korszerűsítése.

— A tanácsoknak a szocialista allarn helyi államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati szerveivé kell Válniuk — mondotta.

— Tisztelt Tanácsülés! Engedjék meg, hogy végezetül a tanácstagok ezreiről és a tanácsapparátus dolgozóiról szóljak, akik lelkes, odaadó munkájukkal segítették a tanácsok munkáját, dolgoztak megyénk fejlődéséért. Azokról beszélek, akik soha nem vártak köszönetét és elismerést munkájukért, tetteikért. A húszéves évfordulójukat ünneplők előtt külön is meghajtjuk a köszönet és elismerés zászlaját. Biztosak vagyunk abban, hogy éltető erőnk, dolgozó népünk támogatása és bizalma a jövőben is erőt és lelkesedést ad munkánkhoz, a nehézségen leküzdéséhez, a szocialista Magyarország felépítéséhez — fejezte be beszédét a megyei tanács vb-elnöke.

Kocsis László, a Hazafias Népfront megyei elnöke azzal kezdte beszédét, hogy az 1950- ben létrehozott tanácsok társadalmunk szerves részévé váltak, és a párt útmutatása alapján jól végzik munkájúkat. A népfront és a tanácsok együttműködése nem merül ki a választások lebonyolításában, hanem ott található a helyi döntésekben és a társadalmi ellenőrzés kialakításában is. A tanács a népfronton keresztül közéleti fórummá válik.

A beszédek Után került sor a kitüntetések átadására. A Munkaérdemrend arany fokozatát dr. Gáti István vette át Böhm Józseftől; ezüst ioko- zatot kapott Sasvári Ferenc, Bakos József, dr. Körtési Endre, Bárdos János, dr. Németi László, Balogh László és Tóth Károly. Szarka Árpád, Igali Lajos, Horváth Ferenc, özv. Németh Pálné, Gálosi Mihály, Teveli László, dr. Szabó Károly, Rónai Gyula, Horváth József pedig a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapták meg.

Többen kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, s hetvenhét tanácsi dolgozónak nyújtották át az Elnöki Tanács elismerő oklevelét és a megyei tanács emlékplakettjét.

A kitüntetettek nevében dr. Németi László mondott köszönetét.

Emlékek egy évről

Lobogó tűs mellett

Fonyodi diáklányok ismerkednek a politikai könyvekkel.

Hatalmas könyvcsomagokat visz a postás a megye harminc helységébe a politikai könyvhénap alkalmából. Üzemek, termelőszövetkezetek, iskolák és intézmények rendeznek könyvárusítást, ismertetik a legújabb politikai müveket az ünnepi hónapon.

Több helyen — a Karikás Frigyes Gimnáziumban Fonyódon, a Kállai Éva Leánykollégiumban, a Szakmunkásképző Intézetben és a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban — kiállításon mutatják be a fel- szabadulás huszonötödik, Engels születésének százotvene- dik évfordulója és a Lenin- centenárium alkalmából megjelent alkotásokai.

Somogybán nagy hagyománya van az »Egy diák —f egy könyv* mozgalomnak. Most is f öleleverű tik, hogy olyan politikai műveket adhassanak a tanuló fiatalok kezébe, amelyek tágítják látókörüket, megalapozzák ideológiai műveltségüket.

Pontosan egy évvel ezelőtt alakult meg a Pamutíonó-ipa- ri Vállalat Kaposvári Gyárá- oan a Münnich Ferencről elnevezett csomagoló brigád. Egy év alatt sok mindent történt. Túl vannak már a kezdeti lépéseken, az összeszokás időszakán, amikor minden kis mozdulatnak, minden szónak igazodni kell a másikéhoz. A munka is új ízt, zamatot kapott az elmúlt év során.

— Más így, közösen — mondotta Neiczer Adám brigádve- zető. — Csak egy példát említenék. Minden itt dolgozó munkásnak arra kell törekednie, hogy csökkentse a saját hibából eredő selejtes csomagolást. És amióta közösen határozzuk meg, hogyan lehetne jobban, azóta jóval kevesebb a reklamáció: S a kesztyűt más területen is felvettük. Sajnos, egy-egy kis gyári közösség gyakran cserélődik; jóval gyorsabban, mint azelőtt. De ha a brigád komolyan veszi a dolgát, és sikerül megérezni az együvé tartozás örömét, akkor az állandó elvándorlás elé ismét sikerül gátat vetni. Meggyőződésem, hogy. hiába ígérnek több pénzt másutt, ha igazán jól érzi magát a brigádban a csomagoló, alaposan meggondolja, hogy elmenjen-e tőlünk.

S ha igaz, még ebben az évben sikerül a szocialista brigád címet is elnyerni.

A brigádnapló gondos elrendezésének, kerek betűinek mestere Potocska Ilona. Újságcikkek, képek, a brigád együttes megmozdulásainak rövid története ez az egyéves krónika. S aki legjobban számon tartja ezeket, már csak »hivatalból« is, a krónikás.

— Szerelünk közösen járni színházba, moziba, de a legnagyobb élményt mégiscsak a kirándulások szerzik. Nemegyszer felkerekedünk néhányan, vonatra ülünk, s Pécsre, Budapestre utazunk. Vagy csak a környező erdőket keressük fel. A múltkor is nagy, lobogó tüzet raktunk. Kellemes volt az a csend, és csak ültünk ott megbabonázottan.

Arra gondoltam: az órák, a napok, a hetek gyúrják össze és igazítják egymáshoz tizennégy ember életét. S itt az a döntő, hogy mit tartalmaznak ezek az órák. Cs. T.

SOMOGYI NÉPLAP -kitek, 1970. november 6.

1