Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-05 / 260. szám
MM KOMMENTÁRUNK 4 mindenható jegyzőkönyv Lakógyűlés a lépcsőházban Fehérgyarmat közbeszól — Mikor jön a régészbrigád? — Az építésvezető elrohant Penteken délután négy órára hívták össze a lakókat Kaposváron, az Arany János utoö 10. alá. s negyed ötre ösz- sze is verődtek, de már paprikás hangulatban. A Kossuth Lakásszövetkezet tagjai meghívták az Állami Építőipari Vállalat építésvezetőjét, Újhelyi Ferencet is (»Van-e ki e nevet nem ismeri?«), hogy a vállalat nevében nyilatkozzon: mikor számíthatnak a garanciális javítások elvégzésére. Az épület ötvennyolc lakója közül negyvennyolcán adtak le panaszt. Harmincnégy lakásban nem megfelelő a parkettázás, 33 lakásban rosszak az ajtók, huszonhat lakás asztalos és kőműves után áhítozik, míg a negyedik emeleti lakások többsége rendszeresen beázik. Az épületet tavaly májusban adták át, s az idén novemberben került csak sor arra, hogy az építő szint valljon: az idén semmilyen körülmények között nem tudják a garanciális javításokat elvégezni, s ezért elnézést kért — Azt a kedves lakók is tudják, hogy vállalatunk nyolcvan dolgozója Fehérgyarmaton, az árvíz sújtotta hőségben házakat épít. Ha onnan visszajönnek, kijavítják a hibákat, mint ahogyan a parkettások és kőművesek már jártak itt a házban — így az építésvezető. Erre többen felzúdultak, hogy abban sem volt köszönet, A felháborodás még nagyobb méreteket öltött, amikor Üj- helyi Ferenc bejelentette: csak januárban, februárban tudják rendbe tenni a lakásokat és a házat. — Télen akarnak festeni? — szólt le a lépcsőről az egyik lakó. — Nem tudom, a többi lakótárs mit szól hozzá, de én nem engedem meg, níert akkor ősszel festhetünk még- egyszer. A lakók közül többen panaszkodtak arról, hogy a hibajegyzőkönyvek \ felvételekor csak azt foglalták írásba, amit a vállalat akart. Jó pár hiányosság kimaradt, vagy egyszerűen ráfogták a lakóra, hogy tönkre tette. (Szerintem egyszerűen rosszindulatú az a felfogás, miszerint a lakó akarattal (!) teszi tönkre a lakását. Ez körülbelül ugyanolyan lehetetlenség, mintha a fizetésemből elvesztett száz forint hiányt azzal magyaráznák, hogy biztosan szántszándékkal elégettem.) Az építésvezető elmondta azt is, hogy a szomszédban dolgozott egv cölöpverő gép, és az általa okozott rázkódásnak tudható be a vakolat lehullása és néhány ajtó, ablak zárhatatlansága. (Hn ez így igaz, akkor az ABC-áruháznak már régen össze kellett volna dőlni!) A lakók közül többen is elmondták, hogy tavaly májustól 1970 májusáig még nem kellett segíteni az árvíz sújtotta területek lakosságának, és pontosan ez az év, a kötelező garanciális javítások időszaka. — Ha az építőipari vállalat továbhra is ilyen »gyorsan« javítja ki az épület hibáit, akkor legközelebb régészbrigáddal kell kivonulniuk — mérgesedett egy lakó, mire az építésvezető közölte, hogy ezek után egyetértésről szó sem lehet. Es elrohant. Mit lehetett tenni? A lakók még elmondták egymásnak a panaszaikat, cáfolták a jegyzőkönyvek hitelességét és megállapodtak, hogy a városi tanács építési osztályának segítségével próbálják orvosol- tatni gondjaikat. A lakógyűlés tanulságát abban lehetne összefoglalni, hogy valóban komoly bajok vannak az elkészült lakások minőségével, s a garanciális javítások elvégzését nem szabad félvállról kezelni. Még akkor sem, ha az építésvezetőnek rosszak az idegei. A jövő évi nagy verseny előtt Somogyváron S. G. EBBEN AZ ÉVBEN léptek közös útra a somogyvámo- siakkal és a pamukiakkal. így a Dózsa Termelőszövetkezetnek három üzemegysége van. S ahol három falu egy közösségben dolgozik, ott előbb- utóbb kialakul a versenyszellem. Jó irányt ennek a tsz- vezetői szabhatnak, mint ahogy szabtak is Somogyváron. Csondor Sándor elnökkel és Vörös István főagronómus- sal beszélgettünk errőL — Ez a gazdasági év tulajdonképpen kísérleti esztendő a versengés szempontjából — mondta Csondor Sándor. — A tavaszi vetéskor kezdődött A határidőre történő befejezésért tízezer forint jutalmat tűztünk ki. A somogyvámosiak végeztek legjobb, leggyorsabb munkát, őket illette a pénzösz- szeg. A somogyváriak hétezer forintot kaptak a második helyért Hogy emberileg is közelebb kerüljenek egymáshoz a három üzemegység dolgozói, zenés-táncos estet rendeztünk Lellén. Az aratás időszakában viszont kemény munka várt a kombájnosokra. Ök is vetélkedtek egymással, hogy ki arat le nagyobb területet Minden hold után egy kilogramm búza iárt nekik. Az első Roflics Kornél lett, aki 640 kilogramm búzát kapott. A másik két helyezett Horváth János és Somogyvári István. Vörös István már a jövő évről beszélt: — 1971-ben, leszűrve az idei munkaverseny tapasztalatait, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a traktorosoknál is meghirdetjük a versenyt. Ügy látjuk, hogy az első közös gazdasági év bebizonyította: van kedv és energia a nemes vetélkedéshez. Az állattenyésztésben feltétel lesz a tehenenkénti tejtermelés növelése és az abrakfogyasztás eredményesebbé tétele, amelynek mércéje a növekvő súly. Ez még lelkiismeretesebb munkát igényel majd az állattenyésztésben dolgozók részéről. A traktorosoknak pedig a gépkihasználás költségcsökkentéséAz eredmény megéri Közös gond a pályaválasztás M ég néhány hónap választja el a fiatalokat attól, amikor az iskolában a továbbtanulási jelentkezési lapokra rá kell írni, milyen szakmában és melyik középiskolában szeretnének továbbtanulni. Ennek eldöntése nem kis gond. A fiatalok mellett foglalkoztatja ez a szülőket, sőt még a nagyszülőket is. Ma már Somogybán is megteremtődtek azok a lehetőségek, amelyek megkönnyítik a pályaválasztók döntését. Elsősorban azért, mert van hol továbbtanulni, az iskolát befejezőknek pedig nem gond az elhelyezkedés, a munkába állás. A pályaválasztásnál az egyéni továbbtanulási szándéknak találkoznia kell a társadalmi igényekkel. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a különböző szakmákba csak meg- ÍWitározott számú szakemberre, szakmunkásra van szükr ség. A helyes döntésnél alaposan kell számolni az egyéni képességekkel, adottságokkal is. Figyélemmel kell lenni arra is, hogy az új munkahelyeknek 80 százaléka fizikai és csak S0 százaléka szellemi. A fiatalok pályaválasztásának segítése évről évre nagyobb feladatot jelent. Akik ezzel foglalkoznak, tudják, érzik, hogy az, amit eddig tettek, jelentős, de még nem elég. A propaganda színvonalát is javítani kell, jól összehangolt munkával, valamennyi érdekelt szerv közös összefogásával. Főbb feladataink közé tartozik az iskolai pályaválasztási munka javítása. Iskoláinkban a tanulók elsajátítják azokat az általános alap- ismereteket, amelyek szükségesek a továbbtanuláshoz. Pedagógusainknak e tekintetben végzett munkája elismerésre méltó. Nagy gondot jelent azonban, és iskoláink többségében nincs megnyugtatóan rendezve — a pályaválasztási munka irányítása, összefogása. Minden iskolában kijelölték a pályaválasztási felelősöket, de — sajnos — sok helyen magukra maradtak, és munkájukhoz nem kaptak elég támogatást. Az iskolán belüli pályaválasztási munkát is meg kell osztani. Kevés az, ha csak a pályaválasztási felelős és esetenként az osztályfőnök foglalkozik pályaválaszStássaL Valamennyi pedagógus érezze ezt a munkát kötelességének! Nem elég csupán az egyes tantárgyakra tanítani a fiatalokat, elvárják ök azt is, hogy további sorsukkal és a helyes pályaválasztással is foglalkozzanak az iskolában. A gyerek képességeit a pedagógus ismeri legjobban, s mivel többségük igen kökéi tud kerülni a tanulókhoz, azok hallgatnak is a véleményére. A hatékony pályaválasztási munka fontos eszköze a megfelelő pályaismeret. Ehhez egyre több ismertető könyv, magnetofonszalag, film áll rendelkezésre. Jegyzékükről az iskolákat folyamatosan tájékoztatják. A pályaválasztást segítő anyagokra a jövőben az eddiginél is jobban kellene támaszkodni agy szerepe van a pálya- választásban az iskolák és a vállalatok jó kapcsolatának. Vállalataink közül még kevesen használják ki ezt a lehetőséget, pedig különösen a nehezen beiskolázható szakmákban pótolhatatlan jelentősége van érmek. Növelni 1 N kell a társadalmi ösztöndíjban részesülők számát, és ezentúl keresni kell az olyan ösztönzőket is, amelyekkel vonzóbbá lehet tenni az adott szakmát. Az iskola mellett nagy felelősség hárul a szülőkre is a pályaválasztásban. A szülők feladata, hogy a gyermek képessége, hajlama, érdeklődési köre alapján helyesen segítsenek e jelentős kérdés eldöntésében. Fel kell tárni és népszerűsíteni kell a lányok számára alkalmas — fizikai adottságuknak legjobban megfelelő — szakmákat. A lányok arányának növelése a szakmunkásképzésben jelentős társadalmi és politikai feladatot is jelent számukra. A felsoroltakon kívül nagy segítséget jelentenek a fiatalok számára a pályaválasztási kiállítások, az évről évre kiadott tájékoztató füzetek. Ezeket nemsokára ismét mindenkinek térítés nélkül . rendelkezésére bocsátjuk. Pályaválasztással kapcsolatos tanácsért lehet az említettek mellett valamennyi járási és városi tanács munkaügyi szakigazgatási szervéhez, a megyei pályaválasztási szak- tanácsadóhoz, a megyei tanács munkaügyi és művelődésügyi osztályaihoz. A felsorolt szervek segítő szándékkal várják az érdeklődőket. A pályaválasztás nagy gond, de az ember életében az egyik legszebb feladat: a felnőtté válás első lépése, a tartalmas, boldog emberi élet megteremtésének feltétele. Ezért érdemes és szükségszerű közös összefogással segíteni ezt a munkát. Balogh László, a Somogy megyei Pályaválasztási Tanács titkára re kell törekedniük majd. A szerelők a javítás terén léphetnek előre, még' szorosabb, néha ötletességet is kívánó munkájukban. Egyelőre mind a három üzemegységünkben van géppark, műhely, így az egymás közti vetélkedésnek nincs akadálya. A jövő év őszére viszont már szeretnénk egy helyen tudni gépeinket, s új műhelyben látni szerelőinket. — Már huzamosabb ideje folyik nálunk a szervező munka — szólt közbe újra az elnök. — A jövő évben már öt brigád küzd majd a megkülönböztető szocialista címért. Örömmel tapasztaltuk, hogy kezdeményezésünk kedvező visszhangra talált a tagság körében. Az embereit értik, giyik, hogy nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is jobb munkát kell végezniük, és a szövetkezeti keret megváltoztatja, átalakítja életformájukat is. A közösség ereje ilyen téren is érezteti hatását. Fiatal ez a nagyüzem, nem mentes a gondoktól. BESZELTÜNK ERRŐL a tsz-ben dolgozó agronómusok- kal is. A szervezőmunkából is részt vállaltak. Nagy feladat vár rájuk a továbbiakban is. Üzemegységeikben ők segítik majd a megalakuló brigádokat a későbbiekben is. L. L. A munka ábrázolása A munkáról alkotott véleményünkben tükröződik az is, hogy mi mindent mondtak el eddig róla a művészetek. Talán soha sem kerülhetett olyan közel e két fogalom — munka és művészet —, mint a szocializmusban. Mert a munkában is az ember alkoto tevékenységét hangsúlyozzuk. A munka nem öncélú, mint ahogy a művészet sem lehet az. Azzal is, hogy az ember kezének ügyességével, tudásának alkalmazásával és állandó gyarapításával valami újat hoz létre, termel, és önmagát is állandóan fejleszti. Önmaga teljesebb kibontakoztatásának egyik útja éppen az alkotó munka. A művészeti alkotások ha tehetnek valamit, akkor any- nyit biztosan, hogy a munkáról nemesen emberit mondanak el. És éppen a munkaábrázolásban születtek az elmúlt időszakban a legsematikusább müvek. Az egyes alkotók nagyon egyszerűen fogták föl az emberi munkát. S nemcsak ezt, hanem magát az embert is. Ezeken az éveken túljutottunk, aztán mintha nem is szabadna ehhez a témához nyúlni, mintha nem volna érdemes, mintha nem volna korszerű, a munkaábrázolás került témája lett az alkotóknak. Az igazság az, hogy a követelmények. nőttek a munkaábrázolással szemben, s ettől riadhattak vissza azok, akik eddig könnyűszerrel oldották meg ebben a feladatukat. A könnyebb feladatot választották ezért néhányon, és a sematikus művek után semmitmondó, üres művek hullottak ránk. Nem jó ez így! Meg kell találni az utal, a 'dyes munkaábrázoláson át a közönséghez. Nagyon is kell ma beszélni a munkáról, a művészetek nyelvén fogalmazva is. Hogyan érhető tetten az ember ma a munkában? Talán összefoglalva ezt kéne keresni. S elmondani az új generációnak, hogy a munka az ember kiteljesedésének alapvetően szükséges és legmeg- határozottabb útja. És hogy a munka nemcsak anyagi, szellemi értéket szül, hanem bennünk is új vonásokat alakít, formál. A munkáról őszintén szólni ma is feladat. Az alkotókon a sor, hogy miképpen teszik ezt. Ebbe már ne szóljunk bele, a fes- töecsetet mégse fogjuk a kezünkbe! A szívükhöz azonban szólhatunk. Talán ők is örülnek neki, ha buzdítást kapnak, talán azt is jó szívvel veszik, ha az elöremuta- tásban közösen cselekszünk, és ezt ők is érzik valóságosan. A Tegyünk többet Somo- gyért! pályázat alkalmat ad most alkotóinknak e vallomás megtételére. H. B. Életkezdők A tekintély és egy köszönés A műszaki pályák mindig több fiút vonzanak, mint lányt. A Kaposvári Gépipari Technikumban is összesen négy lány érettségizett az idén. Lányok, akik szeretik a szakrajzot, a technológiát, a géptant. — Nehéz volt a beilleszkedés a gyárba? A TV/A volt tanulója Magyar Rózsa. Szavaiban nyoma sincs a kezdőkre jellemző bizonytalanságnak. — Mit is mondjak? Azelőtt semmi felelősség sem hárult rám, most vigyáznom kell. Az első hónapban rettenetes tétlenségben éltem a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában. Szerettem volna, ha adnak valami munkát. Most már tudom, úgysem tudtam volna akkor megcsinálni. A gyár más. Az iskolában tanultak csak alapokat jelentenek. A körülményekhez alkalmazkodva újra meg kell tanulni mindent. — Mi a beosztása? — A tmk-múhelyben gépésztechnikus vagyok. Tetszik Válogatják az almát Az almaszüretet már befejezték a Bárdibükki Állami Gazdaságban, és most naponta negyven lány és asszony osztályozza az almát, ötféle nagyságrendben 250—300 mázsa alma kerül egy műszak alatt a megfelelő ládákba. A legszebbekből már 28 vagonnal szállítottak Csehszlovákiába és a Német Demokr'atikus Köztársaságba. Az idén ezenkívül még húsz vagonnal exportálnak ebbe a két országba. A többi a belföldi fogyasztókhoz kerül, többek között Kaposvárra is jut belőle elegendő mennyiség. ez nekem, de a vágyam az egyetem. Levelezőn szeretném elvégezni, mert meg kellene tartani ezt a jó munkahelyet. — Hogyan fogadták a munkatársak? — Szeretettel. Fiatalok közé kerültem. Az elején sokan magyaráztak, és ha valamit elrontottam, mert az is előfordult, nem nevettek ki. Itt nincs olyan káröröm, mint az iskolában. A szidásból is csak tanul az ember. — Mit csinál munka után? — Otthon az öcsémmel bar- ’kácsolok, és moziba járok. Olvasni csak műszaki könyveket szeretek. Egy képlet jobban leköt, mint egy fantáziadús történet. — Mi okozott először nehézséget? — A fiúk gyakran szemte- lenkedtek, amíg jobban meg nem ismertek. Mindenkihez barátságosnak lenni, megőrizve a három lépés távolságot, visszautasítani, de mégsem megsérteni őket: ez volt az első napok problémája. Nehéz kivívni a tekintélyt. Fiatal vagyok és lány, és szeretném ha elismernének és jónak tartanák a munkámat. Rezván Ilona az elektroncsőgyár rácsműhelyében dolgozik. — Gondolkodtam, hogy hol helyezkedjem el. Műszaki rajzoló nem akartam lenni. Kétéves tanfolyam is elég hozz;!, akkor pedig minek jártam négy évig technikumba? — A kezdés? Eleinte csak ismerkedtem. Azután helyette- tesíteni kellett a művezetőmet. Ez volt az első komolyabb dolog. Többféle munkát kipróbáltam. Ha a fél év gyakornoki idő lejár, végleges beosztást kapok. — Az én kollégáim is fiatalok, s közvetlenebb kapcsolat akkor alakult Iá köztünk, amikor megkaptam az első fizetésemet Ügy érzem, befogadtak. — A szabad Időm még kevés. Leköt a munkám. Szeretek olvasni, társaságba járni, és táncolni. — Az első kellemetlenség? — Sok tizennégy éves kislány is dolgozik a gyárban, és az egyik nagy kezicsókolommal köszönt. Szerecz Ágnes SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. november 5. 1
