Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

(Folytatás az 1. oldalró) lésben 48 gazdasággal van szerződéses viszonyban. A to­vábbiakban a felszólaló ennek a kooperációnak főbb tanulsá­gait ismertette. Hangsúlyozta, hogy ezen a módon a gyenge szövetkezeti gazdaságok is be­kapcsolódhatnak a legkorsze­rűbb termelési kooperációba anélkül, hogy önállóságukat feladnák. DR. HORVÁTH ISTVÁN: Ifjúságunk őszintén vonzódik a szocializmus eszméihez Dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első tit­kára az ifjú nemzedék, az út­törők és a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség tagjai nevében köszöntötte a kongresszust. — Szívből jövő üdvözletünk mindenekelőtt a párt marxista —leninista politikájának szól. Annak a reális politikának, amely immár 14 éve elveiben megingathatatlan, módszerei­ben rugalmas, kialakításában és megvalósításában demokra­tikus. Nemcsak egyetértünk a párt politikájával, . nemcsak osztozunk a gondokban, hanem tevékenyen részt is vállalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljának meg­valósításában : a szocialista Magyarország felépítésében. Az ifjúság, életkoránál és társa­dalmi hivatásánál fogva, külö­nösen érdekelt abban, hogy ez a politika újabb győzelmeket arasson, hogy a szocializmus teljes felépítése valósággá vál-, jék, mert az ifjú nemzedék él­vezi majd legtovább ennek minden gyümölcsét. — A mi ifjúságunk már szo­cializmust építő társadalmunk­ban született, ezért számára a szocializmus természetes élet­közeg. Eszméihez őszintén von­zódik, gyakorlatunkkal szem­ben azonban időnként és he­lyenként talán túlzottan is kri­tikus. Ebben a kritikusságban természetesen sokféle hatás keveredik: a tapasztalatlanság, a javító jó szándék, a burzsoá demagógia, a nemzetközi mun­kásmozgalomban fellelhető kü­lönféle nézetek és nem kevés­bé társadalmi gyakorlatunk új­ratermelődő ellentmondásai, fogvatékosságai is. Ezért örü­lünk annak, hogy pártunk nem a felszíni jelenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lé­nyegből vonja le következteté­seit. A magyar ifjúság fejlődé­sét alapvetően egészségesnek tartjuk. A továbbiakban az ifjúkor könnyű és nehéz oldalairól szólt. Ecsetelte a pályaválasz­tás nehézségeit, azt az idősza­kot, amikor a fiatalok szép ideáljait gyakran árnyékolja igazságtalanság, bürokrácia, protekcionizmus, lekicsinylés, véleménynyilvánításuk és ak­tivitásuk kibontakoztatásának sokféle korlátja. Szövetségünk teljesítette a párt által kitűzött feladatokat — Büszkék vagyunk közok' tatásunk forradalmi változá saira, vívmányaira, de ered-1 rnényeink itt sem homályosít-1 hatják el a gondokat, a növek-§ vő igényeket. Vajon elég fi­gyelmet kap-e az a tény, hogy nincs megfelelően kidolgozva az általános iskoláktól az egyetemig az egységes közok­tatási és szakoktatási koncep­ció? M Az ifjúságnak és a felnőtt társadalom intézményeinek közös gondja és kötelessége, “Hogy a ma fiataljaiból olyan felnőtteket neveljen, akiknek életfelfogását és magatartását a marxizmus—leninizmus igaz­sága határozza meg, akik haza­fiak és internacionalisták; közéleti, közösségi emberek; akik életük értelmét nem az önző szerzésben látják, hanem a közösségért vállalt áldozat­kész munkában és harcban. Ezután a párt Központi Bi­zottságának ifjúságpolitikai határozatáról szólt Horváth István, és. hangsúlyozta: — Megtisztelő bizalom szá­munkra, hogy a párt a jövő­ben még nagyobb szerepet szán ifjúsági szövetségének, a magyar ifjúság egységes politi­kai tömegszervezetének a köz­életben. a KISZ-tagok és az egész ifjúság nevelésében, a párt utánpótlásának biztosítá­sában. Tevékenységünk tizen­három esztendeje azt mutatja, hogy szövetségünk lényegében betöltötte hivatását, teljesítet­te a párt által kitűzött felada­tokat. — Örömmel üdvözöljük azt a javaslatot, amely leszállítja a tagfelvételi korhatárt 18 évre a pártban. Bízunk abban, hogy ezzel tovább gyarapszik az if­júság körében is a kommunis­ták tábora, és a KISZ-ben ak­tívan tevékenykedő fiatal párt­tagok száma. A magyar ifjúság jó munkával, jó tanulással, a felszabadulási jubileum és a Lenin-centenárium méltó meg­ünneplésével, munkaverseny- nyel készült társadalmi éle­tünk nagy eseményére: pár­tunk X. kongresszusára. Ifjú­ságunk ott volt a tavaszi pusz­tító árvíz megfékezésénél, az új szabolcsi házak felépítésé­nél. Nem hiányoznak a fiata­lok onnan sem, ahol kevésbé látványos, hétköznapi felada­tok megoldására van szükség. Jól érezzük magunkat, és op­timisták vagyunk — mondotta befejezésül a KISZ központ: bizottságának első titkára. POCSIK LAJOS, a Maglódi Gépgyár művezetője a párt gazdasági politikájáról szólva megállapította, hogy ez a gaz­daságpolitika harc útján való­sul meg. Elítélte azokat a vál­lalatokat, amelyek különféle daságának eredményeiről, va­lamint munkahelyének néhány gondjáról szólt. GARAI GABOR Kossuth-dí- jas költő, fővárosi küldött töb­bek között elmondta: — Nem állítom, hogy a ma­gyar írók többsége következe­tesen marxista. Talán nem is örülnének egyesek, ha ilyet ál­lítanék róluk. De állítom, hogy írótársaim nagy többsége — s a nem kommunistáké is — mély elkötelezettséget érez a magyar nép iránt, s ha nem is egyöntetű világnézeti alapról, de azért igényli politikánkat, mert tudja, meggyőződött róla — még ha korábban erősen ké­telkedett is benne —, hogy ez a politika a magyar népnek jó. S egyebek mellett azért is jó és népért való, felelős nemzeti politika, mert következetesen internacionalista. BENKEI ANDRÁS: És ugyancsak az írók nagy többsége — vele együtt — azokra a jelenségekre mond nemet, amelyek hátráltatják a szocialista céljaink valóra vál­tását. Az aggódók tehát — még az igen indulatosan aggó­dok is — ál tahiban ezért a po­litikáért aggódnak és nem el­lene. Ebédszünet után Biszku Bé­lának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának el­nökletével folytatódott a ta­nácskozás. Biszku Béla beje­lentette, hogy a kongresszus­hoz üdvözlő távirat érkezett a Dominikai Kommunista Párt­tól és az Ecuadori Kommunista Párttól. Ezután Benkei András bel­ügyminiszter, Szabolcs-Szat- már megye küldötte emelke­dett szólásra. ERDEI FERENC: Csökken a bűncselekmények száma spekulációkkal, árképzési ma­nőverekkel, vagy monopolhely­zetükkel való visszaéléssel jog­talanul magas nyereséget sze- rGznol^ BENCS TIBORNE, a barabá­si Béke Termelőszövetkezet fő­állattenyésztője, Szabolcs- Szatmár megyei küldött el­mondta : — Megyénknek — helyzeté­ből eredően — sok gonddal kell szembenéznie. A megye termelőszövetkezeteinek fele kedvezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodik: állóeszkö­zeinknek jelentős része elavult, a szövetkezet gépparkjának 60 százaléka elhasználódott. Egyetértünk azzal, hogy a nép­gazdaság anyagi eszközeit, a beruházásokat, a hiteleket a mezőgazdaságban is oda kell összpontosítani, ahol azok a leghamarabb megtérülnek. A hitel egy részét azonban a gyenge adottságú termelőszö­vetkezetek részére el kell kü- 1< ,'teni, mert különben telje­sen esélytelenek a hitelekért folyó versenyben. KISS ISTVÁN Kossuth-dí- las szobrászművész, a képző- és iparművészetről elmondotta, hogy hazánkban az alkotók számára olyan szervezett és ál­landó anyagi lehetőséget, olyan feltételeket teremtettünk, ame­lyekre a világ bármelyik or­szága — a legfejlettebbek is — méltán lehetnének büszkék. Rohamosan nő és fejlődik tár­sadalmunk igénye a művésze­tek — s így a képzőművészet — iránt. Ugrásszerűen nő a ki­állítások száma és azok látoga­tottsága. A vidéki tanácsok a megnövekedett önállóság bir­tokában egyre határozottab­ban kialakítják a kultúrát, művészetet támogató sajátos helyi tevékenységüket. PETERVÁRI JÁNOSNÉ, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz üzemegység-vezetője, Bács Kiskun megye küld*"'" lalásában a vnr — Jelentem a kongresszus­nak, hogy a Belügyminiszté­rium kommunistái és egész személyi állománya a törvé­nyeket betartva, a Központi Bizottság • és a forradalmi munkás-paraszt kormány r iránymutatásait követve, ered- roényesen munkálkodtak a IX 5 kongresszus határozatainál' végrehajtásán — mondotta, | majd így folytatta: — Munkánk irányításában j és ellenőrzésében folyamatosan éreztük és tapasztaltuk a Köz ponti Bizottság gondoskodását a megyei, a területi pártszer vek segítőkészségét. Az elmúl években tovább erősödött, cél­tudatosabbá és hatékonyabba vált együttműködésünk a többi bűnüldöző szervvel és a társ fegyveres erőkkel, testületek­kel. Elmondta: a belső ellensé­ges elemek tevékenysége és befolyása az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. A ki­zsákmányoló osztályok marad­ványainak bomlása és polari­zálódása, gyorsuló beilleszke­désük szocialista rendszerünk­be állandó tendenciát mutat. A szocialista társadalom építé­sében elért eredményeink, a párt tömegbázisának kiszélese­dése és megszilárdulása, vala­mint szövetségünk a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződésben tömörült országokkal egyértel­művé tette, hogy a kapitaliz­mus restaurálása Magyarorszá­gon nem lehetséges. Ezután arról szólt, hogy a Belügyminisztérium munkájá­nak homlokterében a bűnözés megelőzése, az elkövetett bűn- cselekmények felderítése és bizonyítása áll. Pártunk politikai iránymu­tatását követve betartottuk és a jövőben is betartjuk azt az alapvető elvet, hogy az ideoló­giai kérdésekben tévelygők vagy ellenséges világnézetű — de egyébként ellenséges tevé­kenységet nem folytató szemé­lyekkel a marxista világnézetet és nem a rendőrséget kell szembeállítani. Ami a politikai ellenzékiség kérdését illeti: amíg az nem ellenséges tevé­kenység, hanem a nézetek nyílt összeütközése, addig nincs helye a belügyi szervek adminisztratív beavatkozásá­nak. A Belügyminisztérium egyik fő feladata a fiatalkorú bűnö­zés visszaszorítása, az ifjúság- védelem. A fiataloknak mind­össze 1,1 százaléka okoz gon­dot az igazságügyi, belügyi szerveknek. De ez a csekély arány sem feledtetheti a bel­ügyi szervek kötelezettségeit, hogy a fiatal bűnelkövetők száma csökkenjen. A közbiztonság fokozottabb védelméről szólva hangsúlyoz­ta: a bűnüldöző munka egyre erőteljesebben a visszaeső, ve­szélyes bűnözők tevékenységé­nek korlátozására, visszaszorí­tására irányul. A bűnözés ala kulását általában csökkenő tendencia jellemzi, még akkor is, ha egyes bűncselekmény­fajták száma időnként növek­szik, és előfordulnak súlyos, a lakosságot, a társadalmat jog­gal nyugtalanító bűncselekmé- nvpk s=. rializmus fellazító 1 még sokszor Távlati kutatási terveinket a realitás jellemzi megzavarja a politikailag ki­alakulatlan, világnézetileg in­gatag embereket. Ezért feltét­lenül indokolt az ilyenfajta imperialista aknamunkával szemben az erőteljesebb poli­tikai-ideológiai fellépés, ame­lyet a Központi Bizottság be­számolója sürget. A továbbiakban a Belügymi­nisztérium ügyintéző munká­jának további egyszerűsítéséről szólt a miniszter, majd ezúton is köszönetét mondott a lakos­ságnak, a munkásőröknek és önkéntes rendőrök íízezreinek, mindazoknak, akik egyre in­kább segítik a Belügyminisz­térium szerveit, a közbizton­ság, a rend fenntartását. KOVÁCS ÉVA, a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium igazgatója, fővárosi küldött egyebek között hangsúlyozta: oktatási-nevelési rendszerünk korszerűsítése, magasabb szint­re emelése egyik alapkérdése a szocialista társadalom fejlődé­sének. — Iskoláinkban nem telje­sedhet ki a párt céljainak megfelelő nevelés, mert a pe­dagógus a legrosszabbul fize­tett értelmiségi réteghez tar­tozik — mondotta, hangsúlyoz­va, hogy e ténynek beláthatat­lan következményei lehetnék. A nevelőmunkát gátló okok között elsőként említette még a pedagógusok túlterhelését, amely szerinte ugyancsak visz- szahat az iskolai munkára. A fáradt, túlterhelt pedagógustól egyenes út vezet- a túlterhelt diákhoz is. Az eredményes ne­velőmunkát megnehezíti az is, hogy az iskolák egy része kül­sejében és berendezésében sem biztosít megfelelő környezetet. — A jövőben jobban kellene érzékeltetni a nevelésügy, a pedagógusok anyagi-erkölcsi megbecsülésének perspektívá­ját. Ez talán megnyugtatná a hivatástudattal áldozatkészen dolgozó pedagógusokat, és enyhíthetné az idegenkedést a pedagóguspályától. Az iskola éppen olyan izgalmas küzdő­terepe a szocialista építésnek, mint egy üzem vagy termelő­szövetkezet. Az iskolák szocia­lista közösségekké válása vi­szont felelősségünk ellenére sem csak rajtunk, pedagógu­sokon múlik. Ez csak a külön­böző társadalmi tényezőktől kapott, az iskola céljaival összhangban levő támogatás segítségével valósulhat meg. A következő felszólaló Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt. — A távlati tudományos ku- „ tatási terv tudományos életünk 1 fejlesztésének egyik legfőbb | szervezője, ily módon tudjuk | legfőbb erőinket a társadalmi­lag legfőbb célokra konc ént- | rálni. Ez a munka meginduló Távlati kutatási terveink össz­hangban a távlati népgazda­sági tervvel a jövő év végére készülnek el. Okultunk a régi távlati kutatási terv tapaszta­lataiból és csak reálisan kéz­ben tartható, kevés számú ku­tatási programot emelünk or­szágos, illetőleg kormányszint­re. Emellett minden miniszté­rium, minden főhatóság is ki­emeli azt a 8—10 témakört, amely az ő felelősségi terüle­tén a legfontosabb. A mi távlati kutatási terve­zésünk során is előrelátható, hogy néhány társadalomtudo­mányi témakört országos szin­tű kutatási programként, ille­tőleg fő irányként kell ki­emelni. Ilyenek például: a tu­dományos-technikai forrada­lom társadalmi-gazdasági ha­tásai, a szocialista gazdaság- politika tudományos megala­pozása, a szocialista vállalat komplex kutatása, a korszerű igazgatás, közigazgatás, a tár­sadalmi rétegeződés és az életmód, a tudat alakulása. A történeti valóság megis­merése sokszor illúzóikat rom­bol. Egyéni és partikuláris csoport- és apparátusi szub­jektivitásokba ütközik, és a valóság olykor általános elvi tételeinkkel vagy éppen esz­ményeinkkel is — legalábbis egy időre — szembekerül Mindezt el kell viselni ahhoz, hogy igazi ismerethez és önis­merethez jussunk és szocialista politikánkat a történeti reali­tások ösvényein vezethessük. Politikánkhoz, annak min­den lépéséhez felelős adaléko­kat kell szolgáltatniuk a tár­sadalomtudományoknak, még­pedig úgy, hogy se a kutatók ne váljanak megtévesztés ál­dozatévá, se ők ne vezessenek félre senkit. Éppen ezért ma­ximális önfegyelemmel és igaz­ságkereső szigorral, a szaktu­dományok módszertani fegyel­mével és a történeti valóság megismerésének szenvedélyé­vel kell dolgoznunk. POSCH GYULA, a Magyar Optikai Művek vezérigazgató­ja, budapesti küldött elmon­dotta, hogy a Magyar Optikai Művek dolgozói a harmadik ötéves terv során 45 százalék­kal növelik a termelést. Az üzem műszaki fejlődésének egyik biztos bázisa a Szovjet­unió különböző intézményei­vel kiépített és állandóan fej­lődő szoros kapcsolat; ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a gyár termelésének 30 százalékát a Szovjetunióba ex­portálják. Ezután az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy 124 küldött jelentkezett hozzászó­lásra. Eddig 54-en kaptak szót, s az elnökség javasolja, hogy az idő rövidsége miatt a kong­resszus már csupán két felszó­lalót hallgasson meg, majd zárják le a vitát. Az indítványt a kongresszus egyhangúlag el­fogadta. Ezután DR. V. NAGY LU­KÁCS, a Keszthelyi Agrártu­dományi egyetem mosonma­gyaróvári kara párt-csúcsszer- vezetének titkára szólalt fel. A felsőoktatási intézményekben folyó oktató-, kutató- és neve­lő munka összefüggéseiről be­szélt, amelyekhez a Központi Bizottság jelentékeny segítsé­get adott, többek között a tu­dománypolitikai irányelvek és a párt ifjúságpolitikájának ki­dolgozásával. A Központi Bizottság beszá­molója feletti vita utolsó fel­szólalója MORAVECZ FE­RENC, az Egyesült Villamos- gépgyár munkása, budapesti küldött volt. Többek között ki­jelentette: — Természetesen mi is azt akarjuk, hogy növekedjék az életszínvonal, de tudjuk, hogy ezt elsősorban jobb munkával kell elérni. Színvonalasabb munkaszervezést, az új tech­nika gyorsabb bevezetését és nagyobb felelősséget várun’' önmagunktól és vezetőinktől. Dolgozó társaimat foglalkoz­tatja és aggasztja, hogy bizo­nyos emberek és csoportok jö­vedelmei homályosak, és emö­gött korrupciót sejtenek. Bí­zunk benne, hogy e téren az il­letékesek rövidesen megfelelő intézkedéseket tesznek. Befejezésül a lakásépítés meggyorsítását kérte. A testvérpártok küldöttei közül a nap folyamán felszólalt Jakob Lechleiter, ' a Svájci Munkapárt titkára, Gunvor Rydling, Svédország Baloldali Pártja — kommunisták — Po­litikai Bizottságának tagja és Yakub Demir, a Török Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. Ezután NEMES DEZSŐ, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Be­jelentette, hogy a kongresszus határozattervezetéhez csaknem másfél száz észrevétel, javaslat érkezett — a stiláris jellegű észrevételeken kívül. Ezek kö­zött egy sincs, amely ne egyez­ne a Központi Bizottság beszá­molójával, a párt általános irányvonalával. — Ez a tény — mondotta —, önmagáért be­szél. azt tanúsítja, ami meg­nyilvánult kongresszusunk egész tanácskozása folyamán, hogy elvi, politikai egység uralkodik közöttünk. A kongresszus a szerkesztő bizottság jelentését tudomásul vette. Az elnöklő Biszku Béla ez­zel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vitát lezár­ta. Kérte, hogy akik nem kap­tak szót a vitában, hozzászólá­sukat juttassák el a kongresz- szus titkárságához, amely ter­mészetesen továbbít minden észrevételt a Központi Bizott­sághoz, Bejelentette továbbá, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a második napirendi pont elő­adója a zárszótól elállt. Ezután szünet következett. Szünet után nagy taps köz­ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre, hogy megtartsa vitazá­ró beszédét. (Kádár János vitazáró beszé­dét holnapi számunkban kö­zöljük.) Határozathozatal Kádár János hosszan tartó, nagy tapssal fogadott vita­zárója után az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a ha­tározathozatal következik. Először a Központi Bizottság beszámolója felett szavazott a kongresszus. Az elnök megál­lapította, hogy pártunk X. kongresszusa egyhangúlag el­fogadta a Központi Bizottság beszámolóját. Ezután a határozati javas­latról szavazott a kongresz- szus. Az elnöklő Biszku Béla kérte a kongresszust, hogy a beterjesztett határozati javas­latról a szerkesztő bizottság elnöke által előterjesztett mó­dosításokkal együtt szavazza­nak. A kongresszus egyhan­gúlag elfogadta az MSZMP X. kongresszusának határoza­tát. Ezt követően a Szervezeti Szabályzatot módosító javas­latról szavaztak a küldöttek: a kongresszus egyhangúlag el­fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Sza- ^■'ivzatának módosítását. A Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag elfogadta. A kongresszus pénteki ülé­sét ezzel befejezte, szombaton reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját I

Next

/
Thumbnails
Contents