Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E-T E K I Ára: 80 fillér XXVI. évfolyam. 278 szám 1970. november 27., péntek AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSE folytatott küzdelmei lamigazgatási szervek munka­(Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön reggel 9 órakor az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában folytatta mun­káját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A délelőtti ülés elnöke. Glanz Lászlóné, a Felsőszölnöki Általános Iskola ta­nítónője, Vas megye küldötte bejelentette, hogy újabb testvérpártoktól érkeztek üdvözle­tek a kongreszushoz. Táviratban üdvözölte a tanácskozást a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabaditási Front Központi Bizottsága, to vábbá a Libanoni Kommunista Párt és a Tu­néziai Kommu nista Párt. A délelőtti ülés első szónoka Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szákszervezetek Országos Tanácsának főtitká­ra volt. GÁSPÁR SÁNDOR: A dolgozók alapvető érdekei csak a mimkáshatalom révén valósulhatnak meg n ben támogatták a munkásosz­tályt a különböző társadalmi rétegek és csoportok is. Ez tör­ténelmi tény, de tény az is — és ezzel senkinek az érdemét nem akarjuk kisebbíteni —, hogy a legnagyobb áldozatot a magyar munkásosztály hozta a szocializmus építéséért. A magyar munkásosztály számban gyarapodott, szakmai műveltségben nagyot fejlődött, a politikai hatalom gyakorlá­sának immár negyedszázados iskolájában tanulta és értette meg a politika és a gazdálko­dás kis és nagy kérdéseit. Nincs kiváltsága, de felelősségérzete, cselekvőkészsége mindig nagy és határtalan. Szocializmust építő társadalmunkban teljes a jogegyenlőség. Ez így helyes. Egyenloek vagyunk, de nem vagyunk egyformák. Aki a kö­zösség, a társadalom érdeké­ben többet és nagyobbat alkot, az méltán érdemli ki a társa­dalom elismerését is. Ez az el- ismerés a magyar munkásosz­tályt megilleti. Elsősorban a munkásosztályé a felelősség az egész Országért, a szocialista építésért, a felemelkedésért, a jövőért. A párt határozza meg a szocialista építőm un ka fő vonásait társadalmunk vezető osztályá­nak, a munkásosztálynak a párthoz való kapcsolatát. Meg­érdemel ezért minden ráfor­dított energiát. A szakszerve­zetek jelenlegi feladatait, mint eddig is, alapvetően a mun­káshatalom iránti elkötelezett­ség határozza meg, a dolgo­zók alapvető érdekei csak a munkáshatalom révén valósul­hatnak meg és így mindaz, amit a szakszervezetek tesz­nek, csak ennek a fényében és szolgálatában értékelhető. A magyar munkásosztály, történelmi hivatását teljesítve, az utóbbi 25 évben élvezte a dolgozó parasztság támogatá­sát. Nagy céljaink megvalósí- t A szakszervezetek érdekvé­delmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult, mert egy időben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek V.s az egyének érdekeit Együi le­sen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy a? érdekvédelem és ér­dekképviselet fejlesztése szo­cialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. A párt társadalmunk vezető ereje. Ez nem vitakérdés. Azonban sem Marx, sem Lenin nem mondotta sehol, hogy a munkásosztály forradalnr pártja mindent egymaga vé­gezzen el. A párt, ha kell, tud más szervek helyett is dolgoz­ni, de egyik szerv sem képes a párt helyett dolgozni. A pártnak az a hivatása, hogy a tudományos világnézet birto­kában, a társadalmi mozgás- törvények ismeretében megha­tározza a szocialista építőmun­ka fő vonásait, és a fő felada­tok végrehajtását irányítsa. A munkamegosztásban a párt nem »egy« szerv, hanem a ve­zető erő. A szakszervezetek mint a dolgozók képviselői intézmé­nyesen már régebben részt vesznek í)7* *51 líimliofo 1 rv>i óc- .AT Tisztelt Kongresszus! Ked­ves Elvtársak! Egyetértek a Központi Bi­zottság beszámolójával, a Szer­vezeti Szabályzat módosításá­val és a határozati javaslattal. A szakszervezetek egyetérte­nek a párt politikájával, azt magukénak is vallják. Egyet­értenek á szocializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszí­tésekkel, a tennivalókkal, és készek annak megvalósításáért ovábbra is minden erejükkel dolgozni. Jelenleg a szakszervezetek­nek a korábbiaknál lényegesen, jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet tegyenek pár­tunk politikájának megvalósí­tásáért. Az utóbbi években a szakszervezetek társadalmi be­folyása, ereje és jelentősége gyors ütemben nőtt. A szak- szervezeti mozgalom jogaival — amelyek a munkásosztály jogai — ma jobban tud élni és ez a társadalmi viszonyokat szocialista irányban erősíti. A szakszervezetek tevékeny­sége számára pártunk olyan politikai keretet, olyan kedve­ző feltételeket teremtett, ame­lyeknek halasa mind mélyeb­ben és sokoldalúbban jelent­kezik. Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek helyéről és szerepéről, az ott dolgozó kommunisták munkájáról ho­zott határozatok pártunk ki- ! emelkedő döntései közé tartoz­nak. A szakszervezetek tevékeny­ségének további javítása szo­rosan összefügg a párt politi­kájának következetes megva­lósításával. Nem független a tártszervek és a párttagok ínunkái ától, a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos állásfoglalásuktól, gyakorla­tuktól sem. A párt irányitásá- nak és befolyásának erősödése a szakszervezetekben erősíti A kongresszus színhelye: az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza. iában. Az együttműködés uj formákkal bővült. Rendszeres­sé váltak a kormány ' és a SZOT vezetőinek a találkozá­sai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figye­lemre méltóak és feltétlenül továbbfejleszthetók. Együttes megállapításaink, állásfoglalá­saink nagy jelentőségűek, mert egyesitik az erőket, ennek kö­vetkeztében a feladatok meg­valósításában a lehető leghaté­konyabb megoldásokat tudjuk elhatározni. Most az a feladatunk, hogy a kongresszusi munkaverseny eredményeit is felhasználva to­vábblépjünk a dolgozók ter­melési aktivitásának, fejleszté­sében. A gazdaságirányítási rendszer és anyagi ösztönzési rendszerünk javítása új lehe­tőségeket teremtett a szocialis­ta munkaverseny számára. Ezekkel még nem éltünk elég­gé. Ezért a szakszervezetek véleménye szerint ismét össze kell hívni a szocialista brigád- vezetők tanácskozását. A moz­galom legjobbjaival közösen kell kidolgoznunk, hogy mi­lyen újabb lépéseket tegyünk a dolgozók termelési aktivitá­sának, a szocialista munkaver­senynek fejlesztéséért. Chaban-Delmas Varsóban Megkezdődtek a lengyel—francia tárgyalások Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök és Mau­rice Schumann külügyminisz­ter csütörtökön délelőtt Varsó­ba érkezett. A francia vendé­geket a repülőtéren Józef Cy- rankiewicz miniszterelnök, Stefan Jedrychowski külügy­miniszter és más magas rangú személyiségek fogadták. Chaban-Delmas és kísérete három napot tölt Lengyelor­szágban, s ezzel Józef Cyran- kiewicz 1965-ös hivatalos pá­rizsi látogatását viszonozza. Találkozik és eszmecserét foly­tat a lengyel politikai élet ki­emelkedő vezetőivel: Wladys- law Gomulkával. Marian Spí- chálskival, Józef Cyrankie- wicz-csel. Varsón kívül felke­resi Krakkót és Oswiecimet, és a volt hitlerista haláltáborban lerója kegyeletét a fasizmus áldozatainak emlékművénél. Tegnap délután már meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások a Chaban-Delmas és Jó­zef Cyrankiewicz miniszterel­nök vezette küldöttségek kö­zött a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseirőL A VDK párizsi küldöttségének nyilatkozata az Egyesült Államok kalézakcióiról A Nixon-kormány zsákutcába juttatta a párizsi tárgyalásokat A DNFF rádiója szerdán kés rendezést szeretne a viet- többször is bejelentette: a | nami nép alapvető nemzetközi DNFF kész arra, hogy kara- j againak tiszteletben tartása csony, újév és a vietnami | t lapján. holdújév ünnepe alkalmából tűzszünetet rendeljen el. A rádióbemondó hozzátette azonban, hogy egyelőre még nincs végleges döntés az eset­leges tűzszünetről. • • • A Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tár­gyaló küldöttsége szerdán este nyilatkozatot adott ki. A kül­döttség hangsúlyozta: a Laird amerikai hadügyminiszter és más amerikai szóvivők által a legutóbbi napokban tett ci­nikus kijelentések azt bizo­nyítják, hogy a Nixon-kor­mány minden logikát nélkülö­ző ürügyeket talál ki a VDK ellen elkövetett újabb kalan- *orakció magyarázatára. Ezek miatt súlyos veszély fenyegeti a békét * és a biztonságot Ázsiában. A nyilatkozat rámutat arra hogy a november 21-i és 22-1 amerikai bombázások, ame- , lyeknek több célpontja a 19. szélességi körtől északra volt, több halálos és sebesült áldo­zatot követeltek. — A VDK a maga részéről — mondotta a szóvivő — bé­Befejezésül a szóvivő hang­súlyozta: ha az Egyesült Álla­mok továbbra is veszélyezteti a VDK szuverenitását és biz­tonságát, a vietnami hadsereg és a vietnami nép erélyes el­lenállásába fog ütközni. „Az Egyesült Államoknak vállalnia kell a teljes felelős­séget azért, hogy a Vietnam­mal foglalkozó párizsi konfe­rencia zsákutcába jutott” — hangoztatja a nyilatkozat. Fulbright szenátor szembe­helyezkedett azzal a javaslat­tal, hogy a kongresszus felső­háza egyhangúlag elfogadott határozatban dicsérje meg a múlt hét végén a VDK terüle­te ellen intézett légitámadás­ban részt vevő katonákat. Újságírók előtt kijelentette, hogy a múlt hét végi úgyne­vezett kommandoakció az 1964-es évi .,tonkini incidens­re" emlékezteti, öt, amelynek ürügyén az Egyesült Államok a vietnami háborút kiterjesz­tette. Nixon elnök szerdán a Fe­hér Házban kitüntetéseket osztogatott a légiakció részve­vőinek. (MTI) Scheel belgrádi tárgyalásainak középpontjában: Az európai helyzet és biztonság kérdései Tito jugoszláv elnök Belg- rádban csütörtökön fogadta a hivatalos látogatáson Jugo­szláviában tartózkodó Walter Scheel nyugatnémet külügy­minisztert és hosszabb megbe­szélést folytatott vele. Csütör­tökön folytatódtak a megbe­szélések Scheel és Mirko Te- pavac jugoszláv külügyminisz­ter között is. A tárgyalásokon a legna­gyobb figyelmet az európai helyzetnek és az európai biz­tonság problémáinak szentel­ték. Mind jugoszláv, mind pe­dig nyugatnémet részről nagy jelentőséget tulajdonítottak az NSZK megállapodásainak a Szovjetunióval és Lengyelor­szággal — az európai politikai helyzet kedvezőbbé válása szempontjából. A két külügyminiszter ked­vezően értékelte az NSZK és Jugoszlávia közötti együttmű­ködés alakulását, bár a nyi­tott kérdések jelentősek. Scheel hangoztatta: az NSZK készséget mutat megfelelő módszerek felkutatására a fa­sizmus jugoszláviai áldozatai­nak járó kártérítés rendezésé­re. A Tepavac—Scheel tárgya­lásokon felmerült annak az igénye is, hogy az NSZK és Jugoszlávia együtt lépjen fel egyes külföldi piacokon. A két külügyminiszter csúf törtökön aláírta a Jugoszlávia és az NSZK közötti egyez­ményt a bűnözők kölcsönös ki­adatásáról. (MTI) Szíria szorosabb kapcsolatokat akar kiépíteni Egyiptommal Abdel Halim Khaüiiam, Szí­ria új miniszterelnök-helyette­se és külügyminisztere nyilat­kozott az egyiptomi hírügynök­ség tudósítójának. Elmondotta hogy kormánya mind a hiva­talos, mind az emberi kapcso latokban őszinte közeledést óhajt az Egyesült Arab Köztár •-'asággal. Khaddam azzal vádolta a Baath-párt leváltott vezetősé­gét, hogy »manőverező politi­kát-« folytatott, elszigetelte Szí­riát az arab világ többi orszá­gától, s nem hajtotta végre a párt határozatait. Ami a belpolitikát illeti, Khaddam elmondta: a pártve­zetőség nwst tanulmányozza egy haladó nemzeti front létre­hozásának tervét. A frontban azok a pártok vennének részt, amelyek delegálták képviselő­jüket az új kormányba: a Baath-part, az Arab Szocialis­ta Unió, a Szocialista Egység­párt — az arab szocialisták és a kommunisták.

Next

/
Thumbnails
Contents