Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

♦etéséről szólva Németh Ká­roly rámutatott: — Á fővárosi kommunisták kongresszusra való felkészülé­sét az eredmények józan, reá­lis mérlegelése jellemezte, s az, hogy őszintén feltárták a mun­ka gyengeségeit is. Külön ki­emelem azt a felelősségteljes magatartást és nagyfokú akti­vitást, amelyet a munkás párt­tagok tanúsítottak. A fővárosi munkásság zöme a tisztesség­gel, becsülettel végzett munka híve. Sürgetik a határozott fel­lépést a szervezetlenség, a fe­gyelmezetlenség, a hanyagság, a népgazdaságnak kárt okozó munkaerővándorlás ellen. A becsületesen dolgozó többség elvárja tőlünk — és ebben tá­mogat bennünket, hogy hatá­rozottan fellépjünk azokkal szemben, akik ügyeskedéssel, törvényeinket kijátszva, a kö­zösség rovására akarnak bol­dogulni. Feltétlenül egyet kell érteni azzal a következtetéssel, amelyre a viták során a kom­munisták jutottak: a szocializ­mus magasabb szinten történő építése megköveteli a dolgo­zók szélesebb körű bevonását, aktív részvételét a munkahe­lyi feladatok kidolgozásában és végrehajtásában. Feltételezi a rendszeres véleménycserét és (Folytatás az 1. oldalról.) az őszinte tájékoztatást. Erre kedvezőek a feltételek. Németh Károly a továbbiak­ban hangsúlyozta: — Vannak, akik nem haj­landók felismerni a jogok és a kötelességek egysegét, a szo­cialista demokrácia lényegét. A józan munkásközvélemény ebben is helyesen foglalt ál­lást. A demokrácia nem jog a jogtalan követelésekre, a rend és a fegyelem megbontására. A kommunistáknak a közösség érdekeit szolgálva, igazukba vetett hittel, kitartóan, fárad­hatatlanul kell harcolniuk, hogy a szocialista demokrácia szellemében a jogok és a köte­lességek együtt és egyszerre ér­vényesüljenek, hogy a jogok a kötelességek teljesítésév'el arányban legyenek. A továbbiakban a fővárosi pártmunka tapasztalatairól be­szélt és egyebek közt, megálla­pította: a munkások7 felvétele a pártba abszolút számokban növekszik, de arányuk kis mértékben a fővárosban is csökken.,Elsősorban a munkás- osztály soraiban végzett mun­kánk gyengeségeiről van itt szó. — Ügy vélem, ez pártépítő munkánk alapkérdése marad a jövőben is. Ebben nekünk nagy a felelősségünk, mert a fővárosban dolgozik a magyar a szocializmusnak, ha a kom­munisták pártja szilárdan és következetesen érvényre jut­tatja vezető szerepét a társa­dalomban. A párt fogja össze és kovácsolja eggyé a mun- kásosz y, a parasztság és az értelmiség erőfeszítéseit. A párt mutatja meg a kitűzött célok elérésének helyes útjait, tántoríthatatlanul követve a szocializmus építésének álta­lános érvényű törvényszerűsé­geit és figyelembe véve az or­szág nemzeti és történelmi sa­játosságait. Nagy és igazi alkotó mun­kát végez a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és Központi Bizottsága, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő és tiszteletben álló személyisége. Kádár János elvtárs áll. Mi, szovjet kommunisták, jól ismerjük magyar elvtár­saink harcát az ország nép­gazdasága hatékonyságának fo­kozásáért, a szocialista tulaj­don további szilárdításáért. Ismerjük pártjuknak azt a tö­rekvését, hogy teljesebben ki­használja a szocialista terme­lési mód előnyeit, egybehan­golva a központosított terve­zést a gazdasági ösztönzők al­kalmazásával. Tudjuk azt is, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen folytatja a szocialista demok­rácia fejlesztésének irányvo­nalát, szüntelenül nagy fi­gyelmet szentel a dolgozók kommunista nevelésének, lan­kadatlanul harcol a burzsoá ideológia ellen, a marxista— leninista elmélet jobboldali és »balos" eltorzítása ellen. Ez az elvi magatartás a szo­cialista társadalom fejleszté­sével kapcsolatos legfontosabb problémák megoldásában tel­jes megértésre és nagyrabe­csülésre talál a Szovjetunió kommunistái részéről. Mi a pártjainkat hagyományo­san összekötő megbonthatat­lan egység és harci forradal­mi szolidaritás szálainak leg­főbb igazolását látjuk ebben. gok testvérpártjainak tevé­kenységéről is. Ami pedig a legfőbb, elvtársak, a szocialis­ta országok kommunistáinak minden szükséges feltételük megvan azoknak a feladatok­nak az eredményes megoldá­sához, amelyeket a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza ál­lít elénk. A Szovjetuniónak, a Ma­gyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak ju­tott az a történelmi küldetés, hogy az új világ építőinek el­ső soraiban haladjanak, mely új világnak a csírái napjaink­ban mindenütt kihajtanak. munkásság több mint egyhar- mada. A párt sorainak erősí­tése éppúgy, mint eddig, ezu­tán sem lehet spontán folya­mat. Németh Károly a Központi Bizottság beszámolójával, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével egyetértett, s el­fogadását javasolta. Németh Károly beszédét nagy tapssal fogadták a kong­resszus részvevői. LAZÁNYI JOZSEFNÉ. d Szolnok megyei Néplap főszer­kesztő-helyettese. Szolnok me­gyei küldött felszólalásában a nők helyzetével, problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a nők számára a Közpon­ti Bizottság határozata egyet jelent az egyenjogúságukért folytatott következetes küzde­lemmel. amely hatást gyako­rol a felnövekvő nemzedék ne­velésére. egész szocialista fej­lődésünkre: A nők közéleti te ­vékenységével kapcsolatban szólt azokról a kedvező ‘válto­zásokról, amelyek a kongresz- szusi felkészülés és a pártveze- tőség-választások során bekö­vetkeztek. Befejezésül kérte, hogy a párt illetékes szervei — a leg­felsőbb vezetéstől az alapszer­vezetekig — rendszeresen el­lenőrizzék a Központi Bizott­ság nőkre vonatkozó határoza­Legnagyobb közös vívmá­nyunk a szocialista világrend- szer, amely évről évre bizto­san fejlődik és erősödik. A szocialista közösségnek Eurór- pában ma hatalmas a gazda­sági ereje. Kiválóan fejlett iparunk, szüntelenül előreha­ladó mezőgazdaságunk és ha­talmas nyersanyagkészleteink vannak. A Szovjetunióban, a népi Magyarországon és a többi szocialista ’ országban nagyszerű munkások, techni­kusok, mérnökök és tudósok, az új társadalom építésének meggyőződéses harcosai nőt­tek fel, akik a gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés legnagyobb és legbonyolultabb feladatait is meg tudják olda­ni. Kitűnő eszközünk van. amely segít a szocialista államok fejlődésének meggyorsításá­ban: kölcsönös támogatásunk, egymás kölcsönös segítése, a szocialista internacionalizmus gyakorlata az, hogy minden egyes szocialista ország sike­re valamennyiünk vívmánya, és közös vívmányunk a szocia­lista államok családjának mindenegyes tagjáé. Teljes joggal mondhatjuk, hogy a szocialista országok hatékonyabb együttműködé­sének kérdései az utóbbi évek­ben a testvérpártok figyelmé­nek középpontjában álltak. Gazdasági, politikai, ideológiai téren és a honvédelem ügyei­ben mind szorosabban össze­hangoljuk erőfeszítéseinket. Gazdasági területen az együttműködés színvonalának emelésében fontos szakasz volt a KGST-tagországok 1971—75-re szóló népgazdasá­tának végrehajtását, gyakorlati megvalósítását. PACH ZSIGMOND PÁL akadémikus, budapesti küldött a többi között elmondotta, hogy a történelemtudomány­ban — ugyanúgy, mint más társadalomtudományokban — olyan viták zajlanak, amelyek a marxizmus—leninizmus alapján keresik a tegnapinál alaposabb, jobb, teljesebb vá­laszt az élet és a tudomány ál­tal felvetett kérdésekre. — Ezeket a vitákat mi, tár­sadalomtudományokkal foglal­kozó kommunisták, egészséges folyamat megnyilvánulásaként, a fejlődés jelenségeiként üd­vözöljük, s garanciának tekint­jük a marxista társadalomis­meret fejlődéséhez. Ugyanak­kor azt is tudjuk — s vállal­juk is —, hogy a vitákért, eredményeikért vagy meddősé­gükért miénk az ideológiai, a politikai és a szakmai felelős­ség. Pach Zsigmond Pál hozzá­szólása után szünet követke­zett, majd a kongresszus Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Nagy taps közepet­te jelentette be: a következe felszólaló Leonyid Iljics Brezs- nyev, az SZKP főtitkára, az MSZMP X. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője. gi terveinek az utóbbi időben végrehajtott koordinálása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő orszá­goknak jó együttműködési ta­pasztalatuk van a nagyszabású gazdasági tervek megvalósítá­sában. Most azonban vala­mennyien szükségesnek és le­hetségesnek tartjuk, hogy újabb, minőségileg magasabb szintre emeljük a szocialista országok gazdasági együttmű­ködését. A kulcskérdés, amelynek megoldására ma ak­tív, közös erőfeszítéseink irá­nyulnak — a szocialista gaz­dasági integrácó fejlesztése. Az utóbbi évek folyamán az SZKP, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvér­párt és országaink kormányai nem kis munkát végeztek an­nak érdekében, hogy még job­ban megszilárdítsuk politikai együttműködésünket és erő­sítsük a Varsói Szerződés szervezetét. Ügy gondolom, joggal értékelhetjük kedve­zően a végzett munkát, erre minden alapunk megvan. Kialakult az a helyes gya­korlatunk, hogy az időszerű kérdésekben konzultálunk egy­mással. Ez lehetővé teszi, hogy összehangoljuk akcióinkat a nemzetközi küzdőtéren és egyszersmind erősíti a Varsói Szerződésben részt vevő vala­mennyi ország külpolitikai pozícióit. Közös vívmányunk a szö­vetséges fegyveres erők haté­konyságának jelentős szilárdí­tása is. Az utóbbi években megtartott nagyszabású had­gyakorlatok megmutatták a Varsói Szerződés baráti hadse­regeinek magas fokú együtt­működését és harci kiképzését, ízt, hogy meg tudják oldani a legbonyolultabb katonai fel­adatokat, és ismételten bebi­zonyították, hogy íegyverba- rátságunk megbízható eszköz bármely agresszor megzabolá- zására. A szocialista világrendszer íltalános perspektíváiról, hol­napunkról szólva, optimizmus tölt el bennünket, kipróbált fegyverünk van a munkásosz­tály eszményeiért, a dolgozó tömegek eszményeiért vívott küzdelemben. Ez a fegyver a marxista-leninista elmélet. A történelmi fejlődés elemzésére ás egyetemes érvényű törvény- szerűségeinek figyelembevéte­lére épülő, a minden sablontól, minden megmerevedett dog­mától idegen marxista—leni­Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Dél- kelet-Ázsia, ahol Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei a szocialista országoknak és az egész Világ haladó erőinek tá­mogatásával fegyverrel a ke­zükben védik szabadságukat és függetlenségüket az imperia­listáktól és bérenceiktől. A felszabadító harc világfrontjá­nak része a Közel-Kelet, ahol az imperializmus az izraeli ag- resszorokat felhasználva sze­retne véget vetni az arab álla­mok függetlenségének, és visz- szafordítani azoknak az arab államoknak a társadalmi fej­lődését, amelyek a haladás út­ját választották, szeretné visz- szavetni őket a függőség, a nemzetközi tőke és bérencei által kizsákmányolt országok helyzetébe. Mind nagyobb mé­reteket ölt az igazi független­ségért és társadalmi fejlődé­sért vívott harc Latin-Ameri- ka országaiban. Magukban az imperializmus fellegváraiban — az Amerikai Egyesült Álla­mokban, Angliában, Olaszor­szágban, Japánban és más ka­pitalista országokban fokozód­nak a páratlan lendületű osz­tályösszecsapások. Ezeknek az országoknak a munkásosztálya mind határozottabban követeli jogait és védi érdekeit. A két ellentétes rendszer ak­tív harcának és együttműködé­sének színtere napjainkban az európai kontinens. A szocialis­ta országok valamennyi euró­pai nép békéje és biztonsága megszilárdításának aktív hívei és arra törekszenek, hogy a gyakorlatban érvényesüljenek a kontinens különböző társa­dalmi rendszerű államai bé­kés egymás mellett élésének elvei. Ez a politika — közös véleményünk szerint — meg­felel a szocializmusért és a de­mokráciáért küzdő forradalmi erők érdekeinek, valamennyi nép érdekeinek. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, milyen óriási pozitív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocia­lista államok hatalmas közös­sége. A szocialista államok po­litikája volt a legfőbb ama té­nyezők között, amelyek az utóbbi években elősegítették az európai politikai légkör lénye­ges enyhülését. A szocialista országok politi­kájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elveire épül, jelentős vívmánya volt, hogy a Szovjet­Kedves Elvtársak’ A kommunisták és minde­nekelőtt a szocialista országok kommunistái, jelentős győzel­meket arattak az új társada­lom felépítése és az új ember nevelése terén végzett alkotó munkájukban, az egész világ dolgozóinak legfőbb érdekeiért vívott nemes küzdelemben. De mi tudjuk, hogy még sok ne­hézség, sok erőfeszítés és sok küzdelem áll előttünk. Az or­szágainkon belül és a nemzet­közi küzdőtéren kifejtett te­vékenységünkben továbbra is megbízható útmutatásként szolgálnak Vlagyimir Iljics Le­nin halhatatlan szavai: »Az osztályharc tovább fo­lyik; csak formáit változtatta meg. Ez a proletariátus osz­tályharca azért, hogy a régi ki­zsákmányolok vissza ne tér­hessenek. Az osztályharc fo­lyik tovább, és a mi felada­tunk — mindent alárendelni e harc érdekeinek, s mi a mi nista elmélet szüntelenül gaz­dagodik a szocialista államok forradalmi gyakorlatával, a vi­lág kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgal­mának sokrétű tapasztalatai­val. A burzsoá ideológusoknak és mind jobboldali, mind »bal­oldali« revizionista cinkosaik­nak azok a kísérletei, hogy le­térítsék a helyes útról a szo­cializmus és a kommunizmus építőit, s provokatív koholmá­nyokból. demagógiából és ha­misításokból ködfüggönyt von­janak útjukba, méltó ellenál­lásra találnak a kommunisták részéről. A kommunista és munkás­pártok hűsége a marxizmus— leninizmushoz — további győ­zelmeink biztos záloga. unió és más szocialista orszá­gok gyümölcsözően fejlesztet­ték kölcsönösen előnyös együtt­működésüket Franciaországgal és más nyugat-európai álla­mokkal. Ezek a kapcsolatok a béke ügyét és a feszültség eny­hülését szolgálják mind Euró­pában, mind világszerte. Közösségünk sokéves össze­hangolt elvi politikájának és az NSZK új kormánya realisz­tikus állásfoglalásának — amelyre nyilvánvalóan hatás­sal van a nyugatnémet lakos­ság széles köreinek hangulata — eredménye volt a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződés megkötése is, valamint a Len­gyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződés para- fálása. Ezek az okmányok az európai realitások, a népek a második világháborúban vívott felszabadító harcának eredmé­nyeként kialakult helyzet vi­lágos felismerésén alapszanak, és jó előfeltételeket teremte­nek az európai államok békés együttműködésének elmélyíté­séhez számos területen, s egy­szersmind védik a Német De­mokratikus Köztársaság és más szocialista országok jogos érdekeik A szocialista közösség or­szágai vetették föl az európai biztonsági értekezlet összehí­vásának gondolatát is, amelyet kedvezően fogadott az európai államok többsége, és amely utat tör magának a gyakor­lati megvalósulás felé. Elvtársak! Pártunk igen nagyra értékeli a Magyar Nép- köztársaság aktív külpolitiká­ját és a Magyar Szocialista Munkáspárt igazi internacio­nalista tevékenységét. Sok-sok ország kommunistái elismerés­sel méltatják magyar barátaik aktív szerepét a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésé­ben. Ez az 1969-ben megtartott tanácskozás, mint tudják, moz­galmunk egyik legnagyobb ese­ménye lett. Elősegítette a kommunisták sorainak tömö­rülését és a dolgozó tömegek antiimperialista forradalmi harcának további fellendülé­sét. E harc újabb és újabb győzelmeket arat a föld min­den részén. A jelenkor forra­dalmi erői — a szocialista vi­lágrendszer, a munkásosz­tály és a nemzeti felszabadító mozgalom — lépésről lépésre visszaszorítják az imperializ­must. kommunista erkölcsünket en­nek a feladatnak rendeljük alá. Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsák­mányoló rendszer elpusztítását és valamennyi dolgozó egyesü­lését a kommunisták új tár­sadalmát megteremtő proleta­riátus körül.« Mi, a Szovjetunió Kommu- munista Pártja küldöttségének tagjai, hálásak vagyunk azo­kért a meleg szavakért, ame­lyeket e kongresszus emelvé­nyéről, Kádár János elvtárs mondott pártunkról. Szeretném biztosítani önöket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, mint eddig, most is azt tartja legfőbb kötelességének, hogy továbbra is valamennyi testvérpárttal együtt szilárdít­sa a szocialista országok tömö­rülését a marxista—leninista eszményeinkért vívott közös harcban. (Folytatás a 3. oldalon.) LEONYID BREZSNYEV: Nagy és igazi alkotó munkát végez a Magyar Szocialista Munkáspárt Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége szívből jövő köszönetét fejezi ki azért a lehetőségért, hogy részt ve­het kongresszusuk munkájá­ban. A Szovjetunió kommunistái­nak 14 milliós serege nevé­ben, valamennyi szovjet dol­gozó nevében tolmácsoljuk a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa küldöt­teinek, a magyar kommunis­táknak és az egész magyar népnek forró testvéri üdvöz­letünket. Nagyra értékeljük azt a le­hetőséget, hogy részt vehetünk az önök pártjának kongresz- szusán; ezt nemcsak mint nagy megtiszteltetést értékel­jük, hanem mint a testvér­pártok együttműködésének és tapasztalatokkal való kölcsö­nös gazdagodásának • fontos formáját is. A kongresszus munkájának légkörében érzé­kelhetjük a legteljesebben harcostársaink ügyeit és gond­jait, itt kerülhetünk közvet­len kapcsolatba azzal az al­kotó folyamattal, amely a szo­cializmus további építésének sarkalatos problémáira vonat­kozó határozatokat kollekti­ven dolgozza ki. Nagy figyelemmel hallgat­tuk meg a Központi Bizott­ság beszámolóját, amelyet Kádár János elvtárs ismerte­tet az MSZMP Központi Bi­zottságának munkájáról A szocialista Magyarország négy év alatt elért fejlődése ered­ményeinek a beszámolóban nyújtott elemzése meggyőzően bizonyítja, hogy az, amit a magyar kommunisták IX. kongresszusukon terveztek, ma már valóság. A magyar kommunistáknak és a szocialista Magyarország egész dolgozó népének ered­ményei, az önök által megje­lölt új távlatok és a többi testvéri ország sikerei újra és újra igazolják, milyen hatal­mas alkotó lehetőségei vannak Legnagyobb közös« vívmányunk a szocialista világrendszer nak és más szocialista orszá Elvtársak! Valamennyien jól tudjuk, hogy a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc sok nehéz feladat meg­oldását követeli meg. A szo­cialista és kommunista épí­tés fejlődésének minden újabb szakasza bonyolult problémá­kat vet föl pártjaink előtt. Ez természetes, dialektikus folya­mat. A kommunisták nem vá­gyódnak kényelmes életre, mindig bátran haladnak to­vább, előre. Ezt ismét meg­győzően bizonyítja Kádár elv­társ beszámolója és kongresz- szusuk egész légköre is. Ugyanezt mondhatjuk a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­A jelenkor förradulmi erői visszaszorítják az imperializmust Továbbra is együtt erősítjük a szocialista országok tömörülését 2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. november 25.

Next

/
Thumbnails
Contents