Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
párttagság többsége egyetért; azok is, akik vitatták a korhatár leszállításának szükségességét, a párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt vevő ifjak, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal állampolgárok számára meglegyen a lehetőség a pártba való belépésre is. — A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban meglévő egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét. — Helyeslik az alapszervezetek vezetőségének az eddiginél nagyobb időszakra szóló, négy- évenkénti választását, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gyakorlatra tegyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket, és a tagság jogait is bővíti. •ofluk leszállítani. Ezzel a — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba a következő szöveg: a »bírálat elfojtó! ellen az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani«. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvédjük pártunkban és a közéletben is a bírálat jogát mindenkivel szemben. — A tagdíjak mérséklését javasoljuk az alacsonyabb keresetű, és emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tagdíjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe. A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértlft Indítékait, és a kongresszus elfogadja a Szervezeti Szabályzat módosítására Vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetője, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresszus óta is betöltötte hivatását, és munkájával kiérdemelte munkás- osztályunk, népünk, nemzetközi osztálytestvéreink bizalmát és támogatását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összeforottsága tovább erősödjék. Így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a kommunista mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábban, és erejének most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása. IV« Pártunk szövetségi politikája A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége Tisztelt Kongresszus! Hazánkban a munkáshatalom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is számos tanújelét adta politikai érettségének, hazaszeretetének és eredményesen végzi szocialista építőmunkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek leküzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján még a velünk szemben állók is kénytelenek tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhatjuk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szövetségi politikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszélesebb tömegekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények között tölti be hivatását. A Magyar Népköztársaságban a történelmi harc megmásíthatatlan eredményeképpen egy politikai párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk, a marxizmus —leninizmus, a szocializmus megvalósulásánál a formák sokféleségét tételezi föl, ennek megfelelően politikai rendszerében, a különböző országok történelmi fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevékenykedhet egy vagy több politikai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos kör rülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia kell. A nálunk kialakult egypártrendszer sok tekintetben megkönnyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes alkotó erőinek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az ösz- szes alkotóerők tömörítése nem megy végbe automatikusan; megvalósítása a párttól fokozott figyelmet követelő állandó feladat. A Magyar Szocialista ! Munkáspárt belpolitikai tevékenységében egyrészről közvetlenül a tömegekre, másrészről a tö- megszervezetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szerveire, a helyi munkában a tanácsokra támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. A párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző területeken dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézményeinek önállóságát, hatáskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről törekszik rendeltetés- szerű működésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állásfoglalásai alapján az ügyekben a szükséges konkrét intézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szervezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki. maguk határoznak. és határozataikért, azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóiknak, illetve tagságuknak. A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módozatainak kidolgozásába bevonják a társadalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések legjobb ismerőit, az állami, gazdasági, kulturális szervek embereit, tudósokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles köret. Az így előkészített döntések tudományosan megalapozottabbak, számításba veszik országunk adottságait és viszonyait, az emberek véleményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetésének irányításának ez a stílusa a szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt állás- foglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt magukénak vallják. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga helyén vegye ki részét, és végezze el feladatát. A célra irányuló milliónyi gondolatnak és tettnek eggyé kell válnia a szocializmus építésének hatalmas folyamatában. remtett a szakszervezetek számára. Alapvető feladatunkká vált, s ennek eleget is tesznek, a munkásosztály politikai hatalmának, a nép közös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építésének támogatása. Ez rendszerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysége azonban ebben nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektív szerződések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatározó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközések is lehetségesek. A szocialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szak- szervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, képviseljék napi érdekeit. A hatalomra jutott munkás- osztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat hárul. Egyrészt az össztársadalmi érdekek védelme, másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgozók érdekeinek védelme. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett, jogköre bő"ült. A gazdaságirányítás re- ormjával, az állami szervek íatáskörének decentralizálásával növekedett az üzemi, vállalati, intézményi szakszerve- vezeti bizottságok rúunkájának jelentősége, szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszervezetek betöltik érdekvédelmi szerepüket, ugyanakkor állás- foglalásaik megfelelnek társadalmi fejlődésünk jelenlegi követelményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közös feladatok jó megoldása érdekében minden szinten megfelelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszervezeteknek kialakultak és fejlődnek munka- kapcsolataik. Az utóbbi időben rendszeressé váltak a kormány és a Szak- szervezetek Országos Tanácsának vezetői közötti tárgyalások. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai és más fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének növelése helyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb betartását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér-, szociális és kulturális alapokat — ésszerűbben használják fel, és a dolgozók szélesebb körét vonják be eme ügyek eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka a jogok és kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevel. A kollektív szerződések kidolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőrzése nagy munkát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgozók elismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikai megjegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelemelosztásban a kollektív szerződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyira fontos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait. A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszervezeteknek biztosított jogok minél teljesebben érvényesüljenek a szocializmus építésének általános érdekei és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre, másrészről dolgoznak további megerősítésükért. Támaszkodunk a szövetkezeti mozgalomra A szakszervezetek kettős feladata Pártunk tevékenységében az ország valamennyi társadalmi és tömegszervezetére, tömeg- mozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tömegszervezete, a munkásság legszélesebb osztályszervezete a szakszervizét. A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 mil- li) 400 ezer tagjuk van: a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szak- szervezeteknek fontos szerepük van a párt tömegkapcsolataiban, az ország életében, a szocializmus építésében, és jelentős a nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülményeket és feladatokat teGazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. A társadalmi és gazdasági rendszerünk szerves részét alkotó termelő-, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekben több mint 2 millió ember társult. A szövetkezetekben dolgozik az aktív keresők egy- harmada. A szövetkezetek eredményesen tevékenykednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 százalékát adják, a kiskereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bonyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülözhetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetkezetek működése lehetővé teszi a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek mjnd teljesebb összehangolását; egyben elősegíti a munkában, a jövedelemelosztásban, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a szocialista elvek érvényesülését. A szövetkezetek működési területükön érvényre juttatják a szocialista demokratizmust, elősegítik az egyén politikai és kulturális fejlődését, szocialista emberi közösségek kialakítását. Növelik a kollektív felelősségérzetet a szocialista tulajdon erősítésében, az oszthatatlan szövetkezeti vagyon, a szocialista tulajdon gyarapításában. A szövetkezeti mozgalomba tömörült állampolgárok élet- és munkakörülményeinek, életszínvonalának, politikai fejlődésének alakulása társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, előmozdítása társadalmunk egészének érdeke. Ezért foglalt úgy állást pártunk IX. kongresszusa, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hozzanak létre területi és országos szövetségeket, és céljaikat előmozdító társulásokat. Ezek kialakultak, s mind jobban kibontakoztatják hasznos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti íj . viiuvial és támaszkodik rá. Szövetkezetpolitikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek szocialista vonásaik. Gazdálkodásukban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, meg nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. TVőblzotlságok 160 ezer taggal Társadalmunkban számottevő politikai erő a nőmozgalom. A Központi Bizottság a kérdés nagy társadalmi fontossága és a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt különös figyelmet fordít a nők helyzetére. Jelenthetjük, hogy a IX. kongresszus idevonatkozó határozatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a legközelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős szerepet töltenek be társadalmunk életében, és hazánk aktív keresőinek 41 százalékát teszik ki, eredményesen dolgoznak az élet minden területén. Nyilvánvaló a családban betöltött szerepük nagy jelentősége. A nőmozgalom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, 'a gazdasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa a közéletből korábban kirekesztett nőket. A legöntudatosabb nők az első sorban harcoltak a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi fölemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmozgalom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat a népfrontbizottságok mellett, a szakszervezetekben, a szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszer annyi elvtársnő végez rendszeres munkát a nőmozgalomban, mint korábban. Mindez hozzájárul, hogy egész társadalmunk, amely a szocializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elősegítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. A fiatalok nagy többsége támogatja a párt politikáját Az ifjúság életével, gondjaival a párt, államunk, társadalmi szervezeteink rendszeresen és sokoldalúan foglalkoznak. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik, hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemzedéknél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömegszervezete, a párt irányításával teljesítette és teljesíti feladatait. Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alapjainak lerakásával és teljes fölépítésének megkezdésével kapcsolatos feladatok végrehajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alapszervezetében több mint 800 ezer tagot tömörít; ez a 14—26 éves fiataloknak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is növekedtek a társadalom, egyben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy jobban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsődlegessége. Akkor képes hivatását mind magasabb színvonalon betölteni, ha jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit; különösen azt a körülményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más része pedig már a termelőmunka és a társadalmi élet cselekvő részese. A KISZ törekedjék arra, hogy szocialista hazánk hű polgáraivá, hazafias és internacionalista szellemben nevelje ifjúságunkat. A szocializmus építésére mozgósítsa a fiatalokat, kezdeményező szerepet vállaljon az ifjúság munkájának, művelődésének, kulturális és sportéletének szervezésében, anyagi, szociális helyzetének javításában. A párt vezető szerepe megfelelően érvényesül a KISZ irányításában. A pártszervezeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítaniuk, segíteniük kell az ifjúsági szövetséget problémáinak megoldásában. A pártvezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ törekvéseit, és aktívan részt vegyen az ifjúság egészének eszmei-politikai nevelésében. Az ifjúság nevelésében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt utánpótlása, jórészt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai. A fiatalokat meg kell ismertetni a marxizmus—leninizmus tudományával, fegyelmezett és kötelességtudó, a közösség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden áldozatra kész emberekké kell formálni őket, s közülük a legjobbakat kommunistává, a párt tagjaivá kell nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt: az ifjúság a párt, a nép, a szocialista haza ígérete és jövője! A szövetségi politika a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja A párt belpolitikájának sarkalatos pontja a szövetségi politika. A szövetségi politikának, amely alapvetően a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgálja, hatalmas ereje van; a helyes marxista irányvonal mellett társadalmunk előrevitelének döntő tényezője. Szövetségi politikánkban az osztályszövetséget, az összefogást, az egységet hirdetjük és valósítjuk meg. A szocializmus fölépítésében az egész nép, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, minden egyes magyar állampolgár érdekelt. A legteljesebb társadalmi és emberi szabadságot, a különb életet, a magasabb életszínvonalat csak a szocialista társadalom biztosíthatja. Politikai szövetségünk, erősödő szocialista nemzeti egységünk célja a szocializmus, elemi alaoja a tudatosan fölismert közös érdek, az igazi hazaszeretet és az a szándék, hogy hazánk felvirágoztatásán munkálkodjunk együtt a közösség boldogulására. A párt szövetségi politikája a Hazafias Népfront-mozgalom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt politikai tömörülés, amelyben a párt részvételével és vezetésével együtt vannak és munkálkodnak hazánk legfontosabb Q SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. november *4.
