Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

A motor szerelmese A két motor szinte hajszálnyi pontossággal robog egymás mellett a cél felé. A versenyzők minden erővel a győzelemre, az első hely elnye­résére összpontosítanak. Száz, ötven méter már csak a célig, amikor az egyik gép előretör, és motorhossznyi előnnyel robog át a célvonalon, megelőzve vetélytársát. Né­hány perc, s a hangosbemondó közli az eredményt: — Az országos bajnokság összetett számának győztese Mihalics Géza, marcali ver­senyző. Nem most, évekkel ezelőtt zajlott le ez az esemény, de Mihalics Géza, akivel ver­senyzői pályafutásáról beszél­getünk, még ma is jól emlék­szik erre a bajnokságra. — Nemcsak az elsőség elnye­rése teszi ezt felejthetetlenné. A célba érés után szétrobbant a motor gyertyája, s ezt köve­tően percekig ültem a földön, mozdulni sem bírtam. Egyre azt járt a fejemben: mi törté­nik. ha ez a műszaki hiba 150 —200 méterrel előbb követke­zik be? Oda a bajnokság, s több évi fáradozásom eredmé­nye. Tizenkét esztendős volt, ami­kor először ült motorkerékpár­ra, korengedéllyel szerezte meg a vezetői jogosítványát. Éppen húsz esztendeje, hogy a Magyar Honvédelmi Szövet­ség elődjénél elkezdte a ver­senyzést, majd bedig a motor­sport iránt vonzódok nevelését. Ezt a tevékenységét 1957-től Marcaliban fejti ki. Eredményes munkáját bizo­nyítja, hogy 1962 óta nem volt olyan országos összetett mo­toros honvédelmi verseny, ahol a marcali versenyzők egyéni és csapatversenyben ne jutottak volna dobogóra. Három egyéni, két csapatelsőség és több má­sodik, valamint harmadik he­lyezés mutatja oktatói, nevelői munkájának hasznosságát, nem szólva a megyei verse- n ékről, ahol szinte minden kategóriában ők viszik el évek óta az első díjat. A szövetségnél kitüntették már a kiváló munkáért járó bronz-, ezüst- és arany jel vény­nyel, s szeptember 29-én meg­kapta a Honvédelmi Érdem­érem arany fokozatát. Ami­lyen alapos a versenyzők ok­tatásában, éppen olyan munka­helyén, a Volán 13-as vállala­tának marcali főnökségén is, ahol mint művezető, két alka­lommal érdemelte ki a kiváló jelvényt. Legutóbb egy nemzetközi vetélkedőn indult, ahol a mű­szaki és a KRESZ-ismeretek- ből első lett, s a nagymotorok kategóriájában száznégy ver­senyző között a negyedik he­lyezést érte el. Colstokkal reggeltől estig Milliárdos épületérték — Húsz kérdés négy oldalon Az új év első napjától lakásfelmérés A kormány és az ÉVM rendelete értelmében 1971. július elsejéig az ország valamennyi állami bérlemé­nyét föl kell mérni, leltár­ba kell venni, s ennek eredménye szolgál majd az üj lakbérek megállapításá­nak alapjául. A munkát az ingatlankezelő vállalatok végzik. — A Somogy megyei XKV jelenleg a munka előkészíté­sén dolgozik — mondta Né­meth Gyűld igazgató —, ugyanis körülbelül egymil- liárd forint értékű épületünk van, s addig nem kezdhetünk a lakások végigjárásához, amíg nincs tiszta képünk az összes házról. — Ezek szerint mikor kez­denek? — Január tizenötödikéig Siófokkal és Nagyatáddal sze­retnénk végezni, ezt követi Kapor ir. < — huny dolgozójuk veszi nyakába a megyét? — Tizenhat műszaki és ugyanennyi adminisztrátor. Az , adatokat azonnal értékelni, ( ellenőrizni kell, s a feldolgo- k zás sem kis munka. { —* Hány kérdésre kell a la- ( kának, bérlőnek válaszolnia? — Az adatlap négy oldalán húsz számozott kérdés szere­pel, de vannak alkérdések is. — Gondolom, alaposan át­tanulmányozták a kérdéseket. Van-e közöttük olyan, — Mit várnak és kérnek a lakóktól? — Senkit nem akarunk és nem is fogunk zaklatni. Azt kérem, hogy tanúsítsanak megértést, mert reggeltől es­tig megyünk és csengetünk. Senkivel nem teszünk kivé­telt, minden a lakó szeme lát­tára történik, sőt alá is kell írnia az adatlapot. Március végéig szeretnénk végezni, s ha a bérlők megértik, hogy milyen fontos munkáról van szó, akkor már ezzel is segí­tettek bennünket. S. G. t4 Rekele macska visszatér 13. — ötszáz forintot ígért a né­met férfi — folytatta az ame- ^ íBUSZ-csoport gépkocsiveze­, #tóje —, ha egy kis kitérőt te­lyik vitara adnat okot az ­szék a bakfisok kedvéért. Vi­gyem el őket oda, ahová igye­keznek, az' ő útitársai nem lógnak szólni ellene. A csoport csupa gyerekszerető úriem­berből és jólelkü dámából állt. A csitrik biztosan éhesek már, és a turistahazban reggelit kapnak. Sürgetett, hogy egyet- , len percet sem szabad veszí­teni. Én persze nem csinálhat- tanárnő ellen 1KV és a bérlő között? — Miután az egész akciót rendelet írja elő és szabá­lyozza, minden apróságot tisztáz, s megkímél bennün­ket a vitatkozástól. Azt tudo­másul kell vennie minden bérlőnek, hogy például a log­giák területének felét lakó te­rületnek keli számítaniuk. — Szere Del a kérdések kö- S*3™ semmit, mert a szerepet a keraesek ko ftiltakozott a {uvar zott, hogy a lakó milyen kor- # őszintén szólva sajnáltam, a *pénz jól jött volna, amellett * mért ne lássák a nyugati ven- I légek, hogy mi magyarok nem a lakás­állapítják szerüsitést végzett ban. Ezt hogyan meg? — Számlák alapján. Ha nincs, akkor becsléssel. ez 1 vagyunk bürokraták? A férfi, £ amikor meghallotta, hogy a ‘tanárnő milyen makacs, szidni — Nem azt tartom a leg­fontosabbnak, hogy egyénileg több jó eredményt értem el, hanem, hogy azok a fiatalok, akikkel a motorozást megsze­rettettem, ragaszkodnak a klubhoz, és hajlandók érte még áldozatvállalással is tevé­kenykedni — mondja. Negyvenhét aktív tagja van Marcaliban a motorsportnak. A klubot a Volán és az MHSZ közösen tartja fenn. Elég sok gonddal, nehézséggel küzde­nek. Klubhelyiségüket a járási székhely rendezése során le­bontották, s a versenyzők kénytelenek motorjaikat há­zaknál tartani. Ez gátolja a karbantartást és a versenyek­re való felkészülést is. Ígéretet kaptak a tanáéstól, hogy segítenek gondjukon, er­re igen nagy szükség lenne. Terveikben szerepel, hogy a klub munkájába bevonják az »utca motorosát«, s a tagok számát százra növelik. A tér mészetbarát szövetséggel , a jövőben még szorosabban kí­vánnak együttműködni — ed­dig is több tájékozódási verse­nyen indultak sikerrel. Miha­lics Géza szeretne még több olyan versenyzőt kinevelni, aki a megyei és az országos verse­nyeken eredményesen állja meg helyét. Olyanokat, mint Borsós József, Erhadt János, Varjaskéri József, Szabó Ist­ván és Nagyfi Sándor, akik az elmúlt évek során bizonyítot­ták. hogy munkájukra, helyt­állásukra mindig lehet számí­tani. Szeretné elérni, hogy sok olyan fiatal legyen Marcaliban, aki szerelmese a motornak, a versenyzésnek, mint ő és azok a klubtagok, akikkel az elmúlt két évtized alatt megkedvel­tette ezt a sportot. Szalai László kezdte, hogy besavanyodott aggszűz. Beke elképzelte, amint a né­met által készített színes fény­képek megjelennek a Stern magazinban: »Utolsó felvétel a kommunista hadgyakorlat ál­dozatairól« — »A meggyilkolt lányosztály fél órával a tragé­dia előtt« — »Harminc halálra ítélt bakfis«. Vajon, gondolta Beke, a ke­délyes gentleman ezeket a cí­meket is kitalálta-e már a lát­ványhoz, miközben a gépét el- kattintotta? Bizonyos, hogy a képekért jó árat fizettek volna neki. Az ötszáz forint, amit a sofőrnek felajánlott, igazán szerény befektetésnek számí­tott. — Amikor továbbmentünk — folytatta az IBUSZ-busz ve­zetője —, a kolléga még csak a hibás kerék leszerelésénél tartott. Azt hiszem — fordult a társához —, legalább harminc perc késésed volt. — Több — mondta a másik —, mert a lányokat nehéz volt összeszedni. A tanárnő még a retiküljét is elhagyta, miközben hajkurászta őket. Ügy festett, mint egy öreg és mérges kis puli, ha nem bír a nyájjal. De aztán, szerencsére, a táska is meglett, és indultunk. A többi, azt hiszem, ismeretes. — Igen — bólintott Beke —, befejeztük. Köszönöm, hogy a segítségemre voltak. A két sofőrt magával vitte a MÁVAUT-állomásig, majd a szálloda elé hajtott. A portás egy csomagot nyúj­tott át: Rendezték a dolgozók bérét, javítottak a munkakörülményeken A NAPOKBAN tartották meg a Somogy megyei Földhi­vatal szakszervezeti vezetőség- választó közgyűlését, melyen hat járás mintegy negyvenhat küldötte vett részt. Csutak Pál, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titká­ra értékelte az elmúlt két év tapasztalatait, a szakszerveze­ti munka fejlődését. — A két éve megválasztott szakszervezeti bizottság igye­kezett becsületesen ellátni fel­adatait, olyan szervezési mód­szert próbált kialakítani, amely megkönnyíti a feladatok meg­oldását. A szakszervezeti munka el­végzéséhez sok segítséget ka­pott az alapszervezet a Közal­kalmazottak Szakszervezetének megyebizottságától, a vállalat vezetőségétől, valamint a párt­ós a KISZ-szervezetektől. Saj­nos a területi széttagoltság na­gyon nehezíti a szakszervezeti munkát. A múlt évben szak- szervezeti politikai oktatást in­dítottunk, amely társadalmunk időszerű kérdéseivel foglalko­zott. Az idén is megszerveztük a politikai oktatást. Sokan igényeltek ebben az évben beutalókat meleg vizes fürdőhelyekre és családos üdü­lőkbe. A meglévő beutalók szétosztása nagyon nehéz volt, mivel az alapszervezet keveset k_ iott. A hivatalvezetés nagy össze­geket fordított a hivatali he­lyiségek bebútorozására, hogy az emberek kellemes környe­zetben dolgozhassanak munka­helyükön. Az új gépkocsik megkönnyítették a közlekedést. Most már dolgozóinknak nem kell vidéken eltölteniük az éj­szakát, hanem a munka végén mindenki hazatérhet a család­jához. Sok dolgozó kapott fize­tésemelést, az elvégzett mun­kák után pedig célprémiumot. összegezve, a választás óta eltelt időben alapszervezetünk fejlődött, a szakszervezeti munka tartalma és színvonala emelkedett. Sokat javult a dol­gozók egymáshoz való viszo­nya, a kollektív szellem. A beszámoló után a küldöt­tek azt kérték a vezetőségtől, hogy a jelenleg oly alacsony szociális segélyeket növeljék, s több üdülőjegyet igényeljenek a megyebizottságtól. Olyanok kapjanak segélyt, akik megér­demlik. A szakszervezet szer­vezzen több közös kirándulást és összejövetelt. Sok javaslat és észrevétel hangzott el. — Olyanokat sze- retrténk a vezetőségbe — mondták valamennyien —, akik védik a dolgozók jogait, gondoskodnak az élet- és mun­kakörülmények javításáról. A SZAVAZÁS UTÁN szak- szervezeti elnöknek Lelovics Ferencet, titkárnak Csutak Pált, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei kül­döttértekezletére pedig dr. Mo­här Lászlót, Csutak Pált és Vallató Gézát választották meg. Gy. L. A jövedelmező juhászaiért Juhtenyésztési, takarmányozási bemutató az egyesült fonyódi szövetkezetben Napjaink egyik izgalmas, ér­dekes állattenyésztési témája a juhhústermelés fokozása, a gyapjútermelésről a hústerme­lésre való áttérés legcélraveze­tőbb módjának megtalálása. A piac igénye a jövedelmező gaz­dálkodás követelménye tör­vényszerűen állítja ezt a fel­adatot a tenyésztők, a juhá- szattal rendelkező gazdaságok elé. önmagában sok mindent elmond az, hogy az utóbbi há­rom évben az exportjuh ára 30 százalékkal emelkedett. Ért­hető hát, hogy nagy várakozás, érdeklődés előzte meg azt a tapasztalatcserét, melyet a Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum, az Állattenyésztési Fel­ügyelőség, valamint az észak- és a közép-somogyi tsz-szövet- ség rendezett tegnap az egye­sült fonyódi termelőszövetke­zet ordacsehi üzemegységében. A részvevő üzemi vezetőket, szakembereket, juhászokat Mura József, a szövetkezet el­nöke köszöntötte, és rövid tá­jékoztatást tartott az egyesült nagyüzem fő jellemzőiről, fej­lesztési céljairól. Már az ő sza­vai is utaltak arra, hogy ebben a szövetkezetben az utóbbi egy-másfél év alatt szinte ug­rásszerűen nagyot változott a juhtartás helyzete és jövedel­mezősége. Az itt bevezetett — A könyvesbolt küldi a re­vizor elvtársnak. Délután a szállodaszoba csendjében Beke elolvasta az I. b) magyardolgozatait A leg­több füzet gazdája a májusi természet szépségét ecsetelte, néhányan összevetették a kék­lő égbolt és az óriás erdő »vég­telen szabadságát«, az iskolai vakfegyelemmel, melyet a »megcsontosodott emberi ter­mészet« képtelen levetkőzni. »Ha én külföldre utazom — írta egy kislány — ugyanolyan kedves leszek az ottani kirán­dulókhoz, mint az a német bá­csi. aki fel akart venni ben­nünket az ő autóbuszukra.« A dolgozatok kedvesek, mu­latságosak voltak, de olyan mozzanat, ami Bekét felvilla­nyozta volna, nem akadt. A füzetek egyre fogytak. Az őr­nagy már legalább húsz költői hasonlatot olvasott a Balaton ezüst ■ tükréről és a holdfény aranyhídjáról, de a nyomozást előbbre vivő, értékelhető adat­ra nem bukkant. Végre az utolsó előtti füzet mintha kár­pótolta volna a lírai tájleírá­sokra elvesztegetett délutánért. »Mindenki örült a heccnek — írta Balogh Erika —, csak Medgyes Kati lett nagyon ko­moly. Ügy elsápadt, mintha a szög az ő szívét szúrta volna keresztül. Azt mondta, gazem­berség a buszosoktól, hogy ilyen kocsit járatnak, ami úton-útfélen lerobbanhat. Kép­zeljem el, hogy kórházba kel­lene mennünk, és nem érnénk oda a defekt miatt, hanem meghalnánk. Ilyen furcsa az Bemutató a szövetkezet juhászaiéban. módszerről, a kísérletekről, a belterjes juhtartás kialakításá­nak lehetőségeiről dr. Veress László, a felsőfokú technikum emberi lélek, az egyiknek mindenről valami szomorú dolog jut eszébe, még a gyö­nyörű tavaszi erdőben is, a igazgatóhelyettese tartott is­mertetőt. Bár egy sor részkér­désben még országos vita fo­lyik, ahogy az előadó kifejtet­te: a gazdaságosság legcélrave­zetőbb módszere a szaporaság / novelese, az intenzív hizlalás elterjesztése. Szólt különböző eljárásokról, módszerekről, és ismertette azokat a feltételeket, amelye­ket nem szabad szem elől té­.....■ 1 ___« _ . \ uvin özauau o/.cui ciut te­. J ., v me® azon nevet-# veszteni egyetlen gazdaságii; k nie kell, ami szomorú. Mivel sem, ha valóban belterjessé 1: ­tosságát, ami egyik előfeltétel az intenzív hizlalásnak. Az or­dacsehi tapasztalatok önmagu­* **rátn61m’ énJsfn? .tu<?i vánja fejleszteni juhászat. .. tam többe orulm a defektnek.f Külön hangsúlyozta a sűrített Pe 's . , köszönhetjük,^eijetés. a korai választás fom­hogy külföldiekkel is megis­merkedtünk, és a tanulmányi kirándulás ezzel is tanulságo­sabb lett. rovábhá: nem hal-# j^rt beszélnekegyszerű körű tunkmeg, hanem épségben ba-f mények között, tápokkal val /.Mftuiik.« # öneteíős rendszerű hizlalásst iii am'^’en természetes- # sűrített éltetéssel szép ere. nek talalta, hogy a Csalogány# ményeket s nagy jövedelm tanarno által kordában tartott# érhet el egy gazdaság. kislányok megörültek a várat-# Az igen értékes szakmai e' lan »kalandot« jelentő defekt-# adást jól kiegészítette Tolr nek, olyan furcsának tartotta,# Gyulának, az Allattenyészt »elsápadt«, és a#Felügyelőség munkatársé ha“*. ,L kezdett elmélkedni. # tájékoztatója. Nemcsak a i Ki lehet ez a gyerek? Jügyelőség itt folyó tevék» A szobában volt telei ónké-# ségéről, a szaktanácsa szülék, és Beke — füzettel a# munkáról szólt, hanem í kezeben — feltárcsázta a gim-#kintést adott egész juhtenv názium igazgatóját: Jtésünk helyzetéről. Ossze: Ismer egy Medgyes Kata-# géseiben világított rá. hogy lin nevű kislányt? . ipar igényei miatt teljesen Hogyne, természetesen!a mondhatnak le üzemeink Az egyetlen nyomrék tanítvá-i gyapjútermelésről, viszont nyunk. Gyermekparalízise volt,# hústermelés fokozása — ép; és járógépet visel. # a gazdaságossága miatt — Ja, igen, így már értem# alapvető érdeke juhászatai;; — mondta csalódottan az őr-i nak. nagy. — Mindenesetre köszö-5 Az előadásokat követően nőm. A füzetek holnap az is-J gyakorlati bemutatón meg kólában lesznek. A két »könyvesbolti revizor« késő este érkezett vissza Nás- fáról, tele mondanivalóval. Paál a tetejében elég letörten is. (Folytatjuk.) kintették a részvevők a sz vetkezet juhászatát. Hossz: elbeszélgettek különböző sza mai kérdéseiéről és köszöne tel és elismeréssel szóltak er­# ről a rendezvényről, amely # mindegyiküknek sok hasznos # tanácsot adott. . y. M. B iOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. november 19. 0200230131020201010100020201020101

Next

/
Thumbnails
Contents