Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
KONGRESSZUS ELŐTT A legnagyobb osztály A vezető osztály »Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül . ..« (Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi irányelveiből.) egyben a társadalom legnagyobb osztálya is. A népszámlálás időpontjában, 1970 elején ötmil- lióan voltak azok, akiknek rendszeres kereső foglalkozásuk volt, tehát az úgynevezett aktív keresők. Közülük 74 százalékot tett ki a fizikai dolgozók aránya. Ezen belül a legtöbben — 1736 ezren — az iparban és az építőiparban dolgoztak. A szocializmus építésének vezető ereje, a munkásosztály, az elmúlt években számbelileg is tovább gyarapodott, és súlya, szerepe fokozódó jelentőséghez jutott a gazdasági tevékenységben éppúgy, mint a társadalmi életben. Nem véletlen, hanem törvényszerű tehát, hogy a párttaggyűléseken és a pártértekezleteken sok szó esett a munkásosztály helyzetéről, vezető szerepének érvényesüléséről, s arról, hogy a következő esztendőkben a munkásosztály helyzetével összefüggő kérdésekre jusson az eddigieknél is nagyobb figyelem. A munkásosztály több mint két évtizede tartó számbeli gyarapodása a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból származó embereket formált és formál munkásokká. Régi, tősgyökeres munkáscsaládok tagjai ma éppúgy megtalálhatók a gyárak, vállalatok falain belül, mint tegnap még a földeken serénykedő parasztok,.s szép számmal akadnak az úgynevezett egyéb társadalmi rétegekből, a különböző alkalmazotti csoportokból, önállókból származó kétkezi dolgozók is. Érthető tehát, ha vita folyt és folyik a munkásosztály fogalmának meghatározásáról, de ugyanígy érthető az is, hogy a számbeli növekedés, a sokféle ember, és a sokféle ember által képviselt nézet nem is ritkán ellentmondásosnak tűnő helyzetet teremt. A kongresszusi előkészületek jegyében lezajlott taggyűléseken és különböző szintű pártértekezleteken észrevételek, bírálatok, javaslatok tömege hangzott el. Az üzemi demokrácia erősítése, a munkások beleszólási jogának bővítése éppúgy szerepelt a felszólalásokban, mint a vezetők és a munkások kapcsolata, a bérezés teljesítmény szerinti differenciálása, a törzsgárdának adott nagyobb megbecsülés, a munkáscsaládok életkörülményeinek további javítása. A felszólalások lényege joggal fievelmeztet arra, hogy napról napra válaszolni kell a fejlődés szülte kérdésekre. A munkásosztály vezető szerepének hangsúlyozása, e vezető szerep érvényesülésének elemzése napjainkban sem vesztett aktualitásából. Találkozni ugyanis azzal a nézettel, amelynek vallói a karunkban végbemenő tudományos-technikai forradalom láttán úgy vélik, a munkásosztály vezető szerepét az értelmiség veszi át és gyakorolja. Akadnak olyan nézetek is, amelyek a társada- dalom különböző osztályainak és rétegeinek egymáshoz való közeledéséből, a nemzeti egység erősödéséből azt a következtetést szűrik le, hogy napjainkban csökkent a jelentősége már annak a kérdésnek, melyik osztály vezet. a történelem igazolja, hogy a munkásosztály vezető szerepe gazdasági és társadalmi törvényszerűségek érvényesülésének terméke, s nem átmeneti jelenség, hanem alapvető történelmi igazság. Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy a kapitalista társadalom megdöntésében a kizsákmányolt, a nincstelen, az éhező, a jogfosztott proletariátus volt a leginkább érdekelt, s ezért a tőkés rend megdöntésére irányuló forradalmakban a vezető szerepet vállalta és vállalja napjainkban is. Törvény- szerű, ugyanakkor világos az az összefüggés is, hogy a munkáshatalmon alapuló szocialista rendszer erősítésének, gazdagításának vezető ereje csakis maga a munkásosztály lehet, s hogy az ezt szolgáló munkáspolitikát a munkásosztály pártjának politikája és programja testesíti meg. A nagy kérdésekre a legtöbbször egész egyszerű a felelet. Arra a kérdésre, vajon a társadalom többi csoportja elismeri-e, ha igen, miért ismeri el a munkásosztály vezető szerepét, az a felelet: azért, mert a munkásosztály érdekei A leglöl tanú. egybeesnek a társadalom egészének alapvető érdekeivel, mert a szocializmus felépítése, a munkáshatalom erősítése nem csupán a vezető osztálynak, hanem a társadalom minden osztályának és rétegének többet nyújt, gazdagabbá, emberibbé formálja a jelent, s ígéretessé a holnapot. Tegyük fel a második kérdést: mivel a vezető szerep a fontiek alapján aligha vonható kétségbe, miként érvényesül az a gyakorlatban? A felelet itt is egyszerű, bár sokféle tényezőre támaszkodik. A vezető szerep érvényesül a párt politikájában, amely osztálypolitika. A népi hatalom az élet minden területén a munkásosztály alapvető érdekeit — s ezzel a társadalom egészének alapvető érdekeit — szolgálja. A munkások és a munkásosztály sorából kinőtt vezetők ott vannak az államhatalmi és társadalmi vezető testületekben, az irányító posztok ezreit foglalják el, s ahogy az országban, úgy napjainkban és egészében egyetlen munkahelyen sem történhet semmi a munkásosztály érdekei ellenére, a munkáshatalom rovására. A munikáshatalom megteremtése és megszilárdulása nemcsak anyagi értelemben emelte föl a proletársorsból és annak minden szenvedéséből a munkásosztályt, hanem fölemelte erkölcsi értelemben is. A gyárak, vállalatok hatalmas munkásserege napjainkban természetes jogának érzi, hogy gazdája a hatalomnak, hogy nemcsak lehetősége, hanem egyenesen joga van beleszólni mindenbe, ami az országban történik, s ami a gazdaság vagy a társadalom bármely kérdésével összefügg. Igaz, napjainkban olykor nem any- nyira szembetűnő a munkások e joga, mint volt a »fényes szelek« idején, a bankok, bányák, gyárak államosításakor, az államigazgatás népi hata-1 lommá való átszervezésekor, a szocialista tervgazdálkodás megkezdésekor. Akkor könnyebb volt elválasztani egymástól az igazat és a hamisat, a társadalmilag hasznost és a helytelent. Könnyebb volt tehát a tömegeket is meggyőzni arról, mi áll érdekükben, s mi nem. Napjainkban, amikor úgynevezett apró dolgokban ölt testet a munkásérdek, a szervezettebb termelésben, a termékek minőségének javításában, a gazdaságfejlesztés helyesebb arányainak megteremtésében, az életkörülmények igazságosabb, a társadalmi csoportok sajátos helyzetét jobban mérlegelő javításában, már nehezebb megértetni és elfogadtatni, hogy mindez szerves tartozéka a vezető szerep érvényesítésé- sek, s ahogy régen, úgy e feladatok valóra váltásához is a tömegek alkotó együttműködése szükséges. A nwnkásosztál/ ItSf napjainkig megkétszereződött A mennyiségi fejlődésen, belül örvendetes, hogy elsősorban azokban az iparágakban nőtt a munkások száma, amelyek a legfejlettebb technikával dolgoznak, következésképp tehát az itt tevékenykedő munkások is tanultabbak, műveltebbek. 1949-hez mérten 1969-ben a híradástechnikai iparban mintegy hatszorosára, a műszeriparban közel hétszeresére, a vegyiparban három- és félszeresére nőtt a munkások száma. Ha e számbeli növekedés mellé társítjuk azokat a tényeket, amelyek a munkások műveltségének, szakmai tudásának gyarapodására mutatnak — így például azt, hogy 1970-ben a fizikai dolgozók 55 százalékának legalább nyolc általános vagy annál magasabb iskolai végzettsége volt, hogy az állami iparban a szakmunkások 11,2 százaléka már középfokú végzettséggel rendelkezik. Világosan láthatjuk, hogy a legnagyobb osztály, a szocializmus építésének vezető ereje nemcsak számbelileg, hanem tudásban, felkészültségben, tapasztalatban is együtt nőtt, erősödött a maga teremtette rendszerrel. MAI KOMMENTÁRUNK A holdról a hektárt a A közelmúltban jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalos lapjában az a kormányrendelet, amely a földterületek méterrendszerű nyilvántartásáról rendelkezik. Amiről ezúttal szó van, nem először kerül terítékre. Hazákban már voltak próbálkozások a földterületek méterrendszerű kialakítására, ám mindmáig tartotta magát a négyszögöl meg a kataszteri hold. A közeli múltban viszont már hallottunk, olvashattunk arról, hogy végre történik valami, s ezt igazolja az említett kormányrendelet is. A földrészletek területének méterrendszerű nyilvántartására az ország egész területén fokozatosan — a földnyilvántartási adatok gépi feldolgozásával egyidejűleg — térnek át. Az áttérés érdekében az ölrendszerben — négyszögölben kataszteri holdban — nyilvántartott földrészletek területét méterrendszerre — négyzetméterre, hektárra — kell átszámítani. A földterületi adatok átszámításának ütemét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg. Folyamatosságról, ütemes átállásról van tehát Szó. Mint azt dr. Mohar Lászlótól, a Somogy megyei Földhivatal vezetőjétől megtudtuk, az átszámítás Somogybán több mint egymillió hold földterületet érint. Ez a hivatal számára olyan nagy munkát jelent, amire még nem volt példa, s mindezt úgy kell megoldanunk, hogy mellette egyéb, nagy fontosságú feladatot — például a zártkertek rendezése, a gépi adatfeldolgozásra való áttérés — ugyancsak teljesíteniük kell a kijelölt idő alatt. Noha még nem jelent meg a végrehajtási utasítás (a végrehajtásról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik), a hivatalra váró munka nagyságára így is következtetni lehet. Mit és hogyan érint az átszámítás ott, ahol erre sor kerül? A jogszabályok szerint a háztáji földnek, a megváltás alól mentesülő földnek, a személyi földtulajdonnak és földhasználatnak 800—1600 négyszögölben, az illetmény- földnek 800 négyszögölben meghatározott mértéke kerekítve 3000—6000 négyzetméterre, illetőleg a 3000 négyzetméterre változik. A termelőszövetkezeti közös földből kijelölt háztáji esetén a közgyűlés határozza meg, hogy a háztáji föld kiadásánál az áttérést követően a 3000 négyzetméteres új alsó határt, illetve a 6000 négyzetméteres új felső határt mikor alkalmazza. A rendeletnek a hivatalos lapban közzé tett melléklete tartalmazza azokat az adatokat is, amelyek az aranykorona-értékek átszámítására vonatkoznak. A fokozatosság folytán az elkövetkező években Somogybán is a méterrendszerü nyilvántartás lesz a jellemző a földterületeken. A négyszögöl helyére a négyzetméter, a kataszteri hold helyére a hektár lép, természetesen más területi értéknagysággal. Ez könnyebbé, egyszerűbbé teszi a mérést, a számolást, és csatlakozást jelent egy világviszonylatban elfogadott és alkalmazott földterületmérési rendszerhez. De addig még nehéz feladatot kell teljesíteni: az áttéréssel kell megbirkózni. Bizonyosan megfelelő segítséget kap ehhez a munka oroszlánrészét végző földhivatal, hiszen egy régóta vajúdó probléma hosz- szú távra szóló megoldásáról van szó. H. F. A Dráva-partról a kongresszusra A Dráva menti Egyetértés Termelőszövetkezet dicséretesen dolgozó állatgondozója. Férfimunkát végző asszony: tizennyolc hizómarhát gondoz a szövetkezetben. Ez ünnepnapokon is lekötöttséget jelent. Esőben, hóban, didergő hajnalokon is indulnia kell. Férfimunka. Ö volt az első nő Tótújfalun, aki megszerezte a jogosítványt, és motorra ült. Ennek már nyolc éve. A lánya követte a példáját. Erről most az anya beszél. A sokat vállaló asszony, a szókimondó — érzékeny nő. — Nehéz az örömről szólni, a megilletődésről emlékezni. Engem innen küldöttnek választottak a járási pártértekezletre, s Barcson a járási küldöttek érdemesnek tartottak arra, hogy ott legyek az őket képviselő kommunisták között a megyei pártértekezleten. Ott választottak meg kongresszus: küldöttnek... Azt mondja, nagyon nagy megtiszteltetésnek veszi ezt a bizalmat, és mindjárt hozzáteszi: úgy érzi, ez nemcsak Várhegyi Józsefné tótújfalui tsz-tagnak szól, hanem a nőnek, a gondokban és örömökben egyaránt osztozó asszonynak. A szorgalmasan dolgozó nők megbecsülését is látja a kapott száz százalékos szavazatban. önmagáról beszéltetem, a munkájáról kérdezem, hogy jobban megismerjem. — Mindjárt a szövetkezet megalakulásakor ötvenkilencben én is beléptem. Akkortól vagyok tagja a vezetőségnek, a pártnak bedig hatvanöt óta. Dolgoztam a nőtanácsban, most beválásztottak a járási pártbizottságba. Felelősségteljes megbízások az ugyancsak nagy felelősséggel járó napi szövetkezeti munka mellett. Jó időbeosztással mindez jól elfér egymás mellett, meg lehet birkózni velük úgy, hogy egyik ne menjen a másik rovására. — Tizennyolc hízómarha gondozása esik most rám, de volt már időszak, amikor huszonhétnek is gondját viseltem. Ezerötszáz, ezerhatszáz forintot kapok havonta ezért a munkáért. Hajnali négykor kelek, hét óra tájban hazamegyek, aztán délután négy felé megint kezdek, és hat óra körül végzek a közös jószággal. Persze, sgk minden van még emellett. PÍ. öt hízó meg 14 malac a háztájiban, és három hold vállalt kukorica a közösből s több mint egy hold a háztájiban. Könnyű kiszámítani, mindez mennyi időt, energiát vesz igénybe ... Mondja a hajnaltól estig terjedő programját. Azt, hogy a kétkezi munkán kívül még mi minden tölti ki a napot. Az asszonyok természetesnek tartják — mint ahogyan az is —, hogy gondjaikkal, panaszaikkal hozzá forduljanak. Kis ügyek vagy nagyok? Mindenki a sajátját véli a legnagyobbnak. Nem azért mondják el éppen neki, mert mástól nem várhatnak megoldást, hiszen a Dráva menti Egyetértés Tsz vezetőiről igazán elmondható, hogy szívükön viselik a tagság sorsát, de az asszonyok egymás között mégis közvetlenebbül szót értenek. — Van, aki a nyugdíjjal kapcsolatban kér tanácsot, mások arról érdeklődnek, hogyan kaphatnának méltányos engedményt a községfejlesztési hozzájárulás fizetésénél. Olyan dolgok ezek, amelyek anyagilag érintik egyik-másik asz- szonyt, és joggal elvárjak, hogy megkapják a kért tanácsot. Hamarosan ott ül majd az ország kommunista küldötteinek tanácskozásán a fővárosban. — Részt vettem a járási és a megyei pártértekezleten, elolvastam a jelentéseket, és végighallgattam a vitákat; ismerem a kongresszusi irányelveket, ezért várok sokat a budapesti úttól. Mindenki láthatja, milyen komolyan foglalkozik pártunk az ország ügyeivel, az emberek sorsával, s eddig még mindig jó irányt adott. Biztosan így lesz ez most is. Ilyen gondolatokkal indul Várhegyi Józsefné tsz-tag a Dráva mellékéről a X. párt- kongresszusra — a somogyi küldöttek egyikeként. Emeletes sertéshizlaló Mindent automatizálnak az öreglaki telepen Az építkezés messziről sem hasonlít a megszokottra. A kupolásán kialakított vázszerkezetek inkább nagy sátrakra emlékeztetik az öreglaki Állami Gazdaság készülő sertéstelepe felé járókat, 'mint sertésólakra. A szerkezet részei Hamburgból érkeztek, s már két BSN-rendszerű épület sejteti, milyen is lesz majd a telep, ha teljesen elkészül. Ötszázhatvan hízó fér majd el egyben-egyben. A teherautókról a malacok a földszintre, vagy az emeletre kerülnek. A padló törhetetlen műanyag lesz, és a falakat sem a ha^ymányos módon emelik. A kocaszálláson hatszázötven koca várja majd ellési idejét Az ember szerepe az ellenőrzésre korlátozódik, hiszen a takarmányt a tornyokból villanymotor adagolja. f. % _ y Már két épület sejteti, milyen lesz az új sertéstelep. Az építkezés október elején kezdődött, saját brigáddal és egy Hamburgból érkezett mérHernesz Ferenc. Épül a szarvasmarhák szállása is Vitya-pnsztan. nők irányításával. Az út- és villanyhálózat hosszúsága lerövidül a hagyományoshoz képest A tervek szerint a telepen — mely egyharmadával kerül kevesebbe, mint a máshol megvalósítottak — 3,20 kilogramm abrak elegendő lesz egy kilogramm hús előállításához. December végéig négy új típusú épület készül el. Meleg víz és levegő biztosítja majd a megfelelő hőmérsékletet. Az országban ez a harmadik ilyen telep. A Vitya-pusztai kerületben négyszáz férőhelyes szarvasmarhatelep épüL Ahogy Takács Jenő kerületvezető elmondta: a gumipadlójú helyiségekben a trágyahordást is kiküszöbölik. Közvetlenül központi tárnákba gyűlik majd össze, ahol műtrágyával keveredik. Nyolcszáz holdra juttatnak belőle. L. É SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. november 17. t »
