Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

SOMOGYI HrSPti AP fsárnap, 19711, ««vembe? 1. BÍRÓ GYULA, BOJTOR PIROSKA/ a megyei pártbizottság titkára: a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának fonónője-.­Foglalkozzunk többet az emberek meggyőzésével! A megyei párt-' bizottság titká­ra felszólalásá­ban a szövet­ségi politika egyes kérdé­seivel, vala­mint az ideo­lógiai és kultu­rális élet né­hány jelensé­gével foglalko­zott. Az ország és így megyénk ideológiai éle­tében is mind­inkább megha­tározó, vezető eszmévé vá­lik a marxiz­mus—leniniz- mus — állapí­totta meg. — Emellett tár­sadalmi és ideológiai éle­tünkben jelen vannak nem szocialista, sőt ellenséges ideológiai áramla­tok is. Tudomásul kell ven­nünk, hogy az anyagi viszo­nyok szocialista fejlődése nem szül automatikusan szo­cialista tudatot. A szocialista eszmeiség csak sokoldalú ne­velő munka, ideológiai harc árán tud tért hódítani. Ezt követően Bíró elvtárs a társadalmi osztályok és réte­gek kapcsolatáról tett emlí­tést, amelyekben politikai ér­dekazonosságot biztosit a szo­cializmus teljes felépítésének programja. A szocialista épí­tés gazdasági eredményei — hangoztatta — szarosabbra fűzik az osztályok és társa­dalmi rétegek kapcsolatát, és mind elismertebbé teszik a munkásosztály vezetését. A párt vezetése és a munkás­osztály érdekeit kifejező poli­tikája kiállta a próbát. A fej­lődés azonban új ellentmon­dásokat is felszínre hozott. A politikai érdekazonosság el­lenére anyagi és szociális ér­dekkülönbségek tapasztalha- hatók egyes osztályok és ré­tegek között. Fel kall figyelni arra is — mondotta —, a munka elisme­résében indokolatlanul csök­kent az erkölcsi tényezők je­lentősége. E felfogással szem­ben sem a pártszervezetek, sem a szakszervezetek nem léptek fel kellő következetes­séggel. Ezt kővetően a megyei pártbizottság titkára az el­múlt időszak tömegagitációs munkáját értékelte, és meg­állapította: A jubileumi rendezvények során a tömegpolitikai mun­kának olyan formai és tar­talmi egysége alakult ki, amely sokirányú, gazdag le­hetőséget biztosított a szo­cialista hazaüság és a prole­tár internacionalizmus elmé­lyítéséhez, a szocialista köz- gondolkodás erősödéséhez. A bel- és külpolitikai ese­mények kapcsán felmerülő számos kérdés arra figyel­meztet bennünket, hogy töb­bet kell foglalkoznunk az emberek meggyőzésével, a vi­ták és a konzultációk szerve­zésével. Tovább kell javíta- nv,nk az agitáció módszereit, gyorsítani kell a reagálást az eseményekre. Meg kell talál­ni a helyes összhangot a tö­megtájékoztatási eszközök és a személyes agitáció között. Felszólalása további részé­ben Bíró elvtárs a közoktatás időszerű feladatait elemezte, és hangsúlyozta : Nem lehetünk elégedettek közoktatásunk jelenlegi álla­potával. Az egyes iskolák kö­zött indokolatlan szintkü­lönbségek tapasztalhatók a felszereltségben, a munkafel­tételekben, és az oktatói kar összetételében. Nem csökkent, sőt növekedett a nevelők és a tanulók túlterheltsége. A negyedik ötéves terv tante­remfejlesztési célkitűzései még a legégetőbb hiányok pótlásához is csak szűkösen elegendőek. Az anyagi eszkö­zök, helyi erőforrások gondos felhasználása mellett napnobb társadalmi összefogás szüksé­ges a fesriiltséaek. ellentmon­dások felszámolásához. Bejelentette Bíró elvtárs hogv a megyei párt-végrehaj­tó bizottság megvitatta és rö­videsen az illetékesek rendel­kezésére boesátia a középtá­vú közművelődési irányelve­ket. ZELEZNIK SÁNDOR, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója: Korszerű építési technológiát A IX. kongresszus óta az építőipar fejlődése Somogy megyében is meggyorsult. A harmadik ötéves terv folya­mán számos új ipari bázis alakult ki, a kommunális be­ruházások területén pedig új lendületet kapott a lakás­építés. Az építők nagy kol­lektívája sokat tett a célkitű­zések megvalósításáért, de -nem tudta valamennyi fel­adatát megoldani. A negyedik ötéves terv rendkívül nagy feladatokat ró az építőiparra. Az iparág évenkénti. 16—18 százalékos termelésnövekedése szükséges ahhoz, hogy a megye 12—13 milliárd forintos építési, be­ruházási tervét megvalósít­hassa. Ehhez elengedhetetle­nül szükséges az építőipari kapacitás folyamatos növe­lése. Vállalatunk párt- és gaz­dasági vezetése tudatában van a feladatoknak, ezért, mindent megtesz a szükséges t feltételek biztosítása érdeké­ben. Meggyőződésünk, . hogy a megyei adottságokat figye­lembe véve a negyedik öt­éves terv első éveiben két utat kell követnünk: külső«; belső segítséggel gyors ütem­ben gépesíteni kel] elsősor­ban a szállítási, a rakodási munkát, s általában a nehéz fizikai munkát, és fokozni kell a korszerű szerkezetek beépítési arányát. Emellett biztosítani kell a szakmun­kás-utánpótlást, és növelni kell az építőiparban foglal­koztatott dolgozók létszámát. Vagyis az intenzív és az extenzív fejlődést egyaránt kell alkalmazni. Az az. erőfeszítés, amelyet a megye párt- és tanácsi ve­zetői az -építőipari vállaiatok fejlesztése érdekeben eddig tettek, kezd beérni. Eljutat­tunk odáig, hogy a követke­ző 4 öt évben a tömbösített lakásépítési igényeket kor­szerű építési technológiával ki tudjuk elégíteni. .Az új üzemek beindítása, illetve a meglevők korszerűsítése eredményeképpen az 1971/ 72-es évektől kezdődően évi 1000—1200 lakás nagyüzemi felépítése válik lehetővé. Nem megoldott viszont az egészségügyi és a kulturális létesítmények korszerű szer­kezetekkel történő építése, s a mezőgazdaság területén is csupán kezdeti próbálkozá­soknál tartunk ebben a vo­natkozásban. Az előrelépés érdekében szükség van a beruházók, a tervezők és kivitelezők szo­rosabb együttműködésére. Megfontolandó: helyes-e, hogy a megyében dolgozó mintegy 10 500 építőipari munkás hatvan százaléka ki­sebb szervezeti egységekben dolgozik, ahol nehéz az in­tenzív fejlesztés biztosítósa. Véleményünk szerint a me­gye területén az építőipari vállalatok és szervezetek kö­zötti erőteljesebb együttmű­ködésre, közös összefogásra van szükség feladataink megoldásához. Példát mutatnak a szocialista brigádok Gyárunkban az elmúlt négy évben fejlődött a szo­cialista brigádmozgalom, nőtt a brigádok és a brigádtagok száma. A termelésben elért ered­ményeinket nagy mértékben a szocialista brigádoknak kö­szönhetjük, ugyanis a gyár dolgozóinak fele tagja a szo­cialista brigádoknak. Gyá­runkban minden évben egy­séges művelődési tervet ké­szítünk. Ez meghatározza a szocialista brigádok kulturá­lis, politikai feladatát. ör­vendetes például, hogy a bri­gádok tagjainak mintegy nyolcvan százaléka könyvtári olvasó, és a tavalyi megyei vetélkedőn első, az országos textilipari vetélkedőn pedig tavalyelőtt első, tavaly má­sodik helyezést értek el. Csak elismeréssel lehet szólni min­den szocialista brigádunk­ról, amely segíti a gyárba belépő új, fiatal dolgozókat, s megtanítja őket a munká­ra. Leányotthonunkban ki­hegyezett állami-gondozott- intézetet hoztunk létre. Nem egy olyan szocialista brigá­dunk van, mint a Hámán Kató és a Geister Eta ne­vét viselő, amelyek foglal­koznak az állami gondozott lányokkal, megszeretteti ve­lük az üzemet. Szocialista brigádjaink a termelési tanácskozásokon és más üzemi megbeszéléseken sok hasznos javaslatot tesz­nek a technológiai fegyelem megszilárdítására, a gazda­sági vezetés munkájának ja­vítására, az üzemi tervek tel­jesítésére. Az elmondottak mellett nem feledkezhetünk meg azokról a hibákról sem, ame­lyeket a szocialista brigádok munkájában ki kell javítani. A brigádegység megterem­tése fontos feladat az üzemi pártbizottság és a pártszer­vezetek tevékenységében. Ar­ra kell nevelni a brigádokat, hogy egy nyelven beszélje­nek, bátran mondják meg a véleményüket egymásnak és a felsőbb gazdasági vezetés­nek is. Csak akkor tölthetik be szerepüket, ha őszinték és nyíltak. A párt és gazdasági vezetés pedig vegye figye­lembe, hogy a szocialista bri­gádokkal való törődés a szo­cialista demokrácia szélesíté­sét, az embereknek a vezetés­be való bevonását jelenti. BALASSA BÉLA, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkára; Mezőgazdaság és idegenforgalom A fonyódi járás sajátossá­gát figyelembe véve, a ter­melőszövetkezetek gazdasági­problémáiról és a Balaton- parti idegenforgalom néhány kérdéséről kívánok szólni. Az elmúlt évek tapasztalatai egy­értelműen bizonyítják: helyes volt a megyei párt- és álla­mi vezetés azon elgondolása és céltudatos tevékenysége, miszerint mindenkor a kör­zet helyi sajátosságát, adott­ságát vette figyelembe a. fej­lesztésnél. At. elvtársi viták, közgazdasági elemzések, meg­állapítások, tanácskozások összegezése alapján a párt vezető, testületéi állást foglal­tak amellett, hogy járásunk elsősorban mezőgazdasági jel­legű, de emellett igen jelentős az idegenforgalma is. Így csak ezen ágazatok igényei­nek kielégítését követően kell az iparfejlesztés kérdéseivel foglalkozni. A megye mezőgazdasági eszközellátottsága igen ala­csony, s ez rányomja a bé­lyegét a fonyódi járás mező- gazdaságára is: az egy hold- nyi termőterületre jutó álló­eszköz értéke 10 százalékkal alacsonyabb, mint a megyei átlag. Ez és a gyenge gazda­sági eredmények nem teszik lehetővé a nagyobb állatte­nyésztő telepek kialakítását. Éppen ezért javaslom, hogy az illetékes állami szervek vizsgálják felül a jelenleg ki­alakult helyzetet. Az egyesült szövetkezeteknél az anyagi eszközök hiánya még csak fo­kozza a gondokat, gazdasági és politikai téren egyaránt. Az elkövetkező években a társulások megalakítását kell fokozottabb mértékben előse­gíteni, s különösen nagy fi­gyelmet fordítunk az üzemek közötti kooperációra. A Balaton-parti idegenfor­galomnak a Balatonlellétől nyugatra eső területeken tör­tént fejlesztése az igényeknél lassúbb volt. A gondokat nö­veli, hogy a szállodai férőhe­lyeket, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket egész éven át nem tudják üzemeltetni, s így az érintett vállalatok nem szívesen vál­lalnak beruházásokat. A járá­si vezetés keresi a lehetősé­get, hogy az üdülési időszakot milyen módon lehetne meg­hosszabbítani. Ennek fontos eszköze lehet a Fonyód kör­nyékén feltárt hévíz gazdasá­gos és ésszerű felhasználása. E két kérdés döntően meg­határozza járásunk gazdaság- politikai életét. Az innen adó­dó feladatokat a járás kom­munistáinak összef ogásával és a felsőbb ■ pártszervek segítsé­gével tudjuk megvalósítani az elkövetkező években. DOBÁNY IMRE, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat igazgatója: Az egység a siker forrása A IX. kongresszus megje­lölte politikai, gazdasági fel­adatainkat. Jelenthetem a pártértekezletnek, hogy az or­szágos gázprogramnak a meg­határozott nagyságrendben és elosztásban eleget tettünk, sőt — főleg a mezőgazdaságban — terven felül is végeztünk bekapcsolásokat. Több mint kétmilliárd forint értékű épí­tőipari munkára, ütőképes szakgárdára volt szükség e feladat elvégzéséhez. Dolgozóink teljesítik a X. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat: az Algyő és Százhalombatta közötti, 130 kilométer hosszú olajve­zetéket november 7-én, ha­táridő előtt két hónappal üzembe állítjuk. Az elmúlt négy év alatt ti­zenöt. pártalapszervezetet Koz­tunk vállalatunknál létre szerte az országban; megkét­szereződött párttagságunk létszáma. Az együttes össze­fogás révén minden évben a tervezett nyereséget tudtuk adni. Hosszú évek óta prob­léma azonban a tervhiány, a menet közbeni tervmódosítás, amely zavarja a folyamatos munkavégzést. A negyedik ötéves tervre szóló gázprogramból adódó feladatokkal részletesen fog­lalkoztunk, erről dolgozóinkat tájékoztattuk. A Barátság II. vezeték építését mar meg­kezdtük, és ezt határidő előtt fpl évvel, 1972. június 1-én szeretnénk üzembe állítani. A feladatok megvalósítására biztosíték a vállalat kollektí­vája, törzsgárdánk, a nyolc­vanhárom szocialista brigád, és nem utolsósorban a párt­ós gazdasági vezetés egységes álláspontja. Feladataink is­meretében mindent megte­szünk azok teljesítéséért, hogy hogy méltók legyünk a biza­lomrau BENE NÁNDOR, a Kaposvári Villamossági Gyár pártbizottságának titkára: A párt vezető szerepének biztosításáért munisták. Alapszervezeteink ma már képesek arra, hogy a rájuk háruló újabb feladato­kat is következetesen végre­hajtsák. Üzemi pártbizottságunk a IX. kongresszus, a megyei, a városi, valamint az üzemi pártértekezlet határozatainak szellemében végezte munká­ját.. Alapszervezeteink meg­alapozott pártépítési feladat­tervvel rendelkeznek, párt­csoportjaink rendszeres érte­kezleteken foglaltak állást cg1'ss tagok felvételével kap- csc'-tban. Két év alatt har­mincnégy párttagot — köztük huszonkét fizikai dolgozót — vettünk fél. Alapszervezeteink és párt- bizottságunk rendszeresen feladatokkal látta el a kom­munistákat, e feladatok vég­rehajtását pártcsoport-érte- kezleteken és taggyűléseken kértük számon. A párt ve­zető szerepének biztosítása hatással volt az operatív munka irányítóira, nőtt a tár­sadalmi szervek szerepe és cselekvési egysége. A gyár kommunistáinak nevében ki­jelenthetem: egyetértve pár­tunk politikájával, a felsőbb pártszervek állásfoglalásával, azon leszünk, hogy a köve­telményeknek kommunista helytállással megfeleljünk Mindössze két év telt el azóta, hogy gyárunkban párt- bizottság dolgozik. A terme­lőmunka beindítása, a politi­kai és a gazdasági munka fel­tételeinek megteremtése volt kezdetben a fő tennivaló. A feladatokat eredményesen megoldottuk, s ebből tekin­télyes részt vállaltak a kom­Az első napi vita után a küldöttek és a vendég?1; meg­tekintették a két párt értekezlet közötti evek fejlődését szemléltető Somogyország című dokumentumfilmet A me­gyei pártértekezlet ma reggel kilenc órakor folytatja mun­káját.

Next

/
Thumbnails
Contents