Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

Tisztelt Küldöttértekezlet! Kedves Elvtársak! E felelősségteljes tenácsko- Cáson a megyei pártbizottság nevében jelentést kívánok ten­ni a pártértekezletünket meg­előző taggyűlésekről és az al­sóbb szintű pártértekezletek­ről, amelyek a Központi Bi­zottság 1970. február 16-i ha­tározatának megfelelően vé­gezték munkájukat. Szólni kí­vánok az előterjesztett írásos jelentésről, annak néhány gondolatáról. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi négy évben jelentősen nőtt pártunk társadalmi bázi­sa, erősödött eszmei, politikai és cselekvési egysége. A párt- szervezetek és a lakosság kap­csolatát az alkotó együttmű­ködés jellemzi, ezért érzi So­mogy népe is, hogy a párt nem uralkodik, hanem vezet; az ügyet, a népet, az egyetemes fölemelkedést szolgálja. Németh elvtárs ezután az el­múlt négy év társadalmi, gaz­dasági, ideológiai eredményei­ről, gondjairól beszélt, majd a a mezőgazdaság helyzetét ele­mezve így folytatta: — Közismert, hogy az idei kedvezőtlen időjárás sok prob­lémát okozott az ország és a megye mezőgazdaságában. A késői kitavaszodás, az erősen csapadékos nyár kedvezőtlenül befolyásolta megyénk mező- gazdaságának termelését A számítások szerint a növény- termelési kiesések mintegy 220 millió forinttal csökkentik a közös gazdaságok tervezett ár­bevételét, ugyanakkor növe­kedtek a termelési költségek is. Jóllehet az állattenyésztés a számítottnál nagyobb bevétel­hez juttatja a szövetkezeteket és kukoricából is biztatóak a terméseredmények, azonban ez sem képes pótolni a vesz­teségeket. Nem szabad hagyni, hogy a mezőgazdasági terme­lés és áruértékesítés kiesései bárhol is pesszimizmust szül­jenek. Bízunk a tsz-parasztság helytállásában, józan ítélőké­pességében, hisz ők tudják a legjobban, hogy a természeti csapások — az árvíz, az aszály és a rossz időjárás — okozta kieséseket egyedül a szocialis­ta nagyüzemi mezőgazdaság képes nagyobb megrázkódtatás nélkül átvészelni. Ha nem is mindent, de még sokát' pótol­hat. a szorgalmas és önzetlen munka, az őszi betakarítás és a vetés elvégzése. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet: nehogy egyes tsz-ek tartalékalapot nem képezve többet osszanak, mint ameny- nyit lehetőségeik megenged­nek. Meg vagyunk győződve arról, hogy a termelőszövetke­zetek gondolnak a jövőre, és tovább erősítik a közös gazda­ságok anyagi, technikai és mű­szaki alapját, mert csak így teremthetnek tagjaiknak mind jobb életkörülményeket. Tisztelt Pártértekezlet! Áz elmúlt négy év egyik leg­jelentősebb eredménye az em­berek szocialista tudatának erősödése és a közgondolkodás fejlődése. Ezt bizonyítja töb­bek között, hogy a kongresz- szusi munkaverseny felöleli a munkások számottevő részét. A munkafelajánlások a koráb­binál konkrétabbak és reáli­sabbak, így a teljesítésük is jobban mérhető, értékelhető. A Kaposvári Húskombinát dol­gozói például 18 millió forint terven felüli termelési érték elérését tűzték ki célul. A szocialista brigádok további, csaknem kétmillió forint költ­ségmegtakarítást vállaltak. A Kaposvári Ruhagyár a terme­lékenység 7—10 százalékos nö­velését irányozta elő, s ennek teljesítése 20 millió forint ter­melési értékhez segíti hozzá az üzemet. A társadalom iránt érzett fe­lelősség bizonyítéka, hogy So­mogy megye dolgozói mintegy 50 millió forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak megse­gítésére. Az eredményekhez a kongresszusi munkaverseny minden részvevőjének szívből gratulálunk és köszönetünket fejezzük ki. Ezt követően a megyei párt- bizottság első titkára az au­gusztusi és a szeptemberi párt­taggyűlések és a pártértekez- létek tapasztalatait összegezte. Megállapította: a kommunis­ták tanácskozásait mindenütt a szocializmus iránti mély fa­A párt számíthat a megye kommunistáira Németh Ferenc előterjesztése lelősségérzet, az alkotó légkör, az őszinteség és a nyíltság jel­lemezte. A két taggyűlésen a megye párttagságának mintegy fele véleményt mondott a munkáról, a követendő politi­káról. A tapasztalatok alátá­masztják: Központi Bizottsá­gunk helyesen határozott úgy, hogy az alapszervezetek két taggyűlésen készítsék elő a kongresszust. A felszólalók hangsúlyozták a kommunista példamutatás fontosságát, s szenvedélyesen bírálták azokat a párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőket, akik nem adják meg a közös­ségért önzetlenül dolgozó em­bereknek a kellő megbecsülést. Többen határozottan kérték, hogy a munkahelyi vezetők vállaljanak nagyobb felelőssé­get az általuk irányított embe­rek politikai neveléséért is. Rámutattak a káderpolitikai elvek egységes és helyes értel­mezésének, valamint gyakor­lati megvalósításának szüksé­gességére. Kifejezésre juttat­ták: egyetértenek a párt po­litikájával. Elvtársak! Csak a tisztelet és elismerés hangján szólhatunk arról a nagy munkáról, amelyet az augusztusi taggyűlések előtt végeztek alapszervezetí veze­tőségeink. Sokoldalú, mindenre kiterjedő eszmecserét folytat­tak a párttagsággal, kikérték véleményét, ily módon sok ta­pasztalattal lettek gazdagab­bak, megalapozottabb javasla­tokat terjeszthettek a taggyű­lések elé. A beszámolók — né­hány kivételével — a vezető­ség kollektív munkája alapján készültek, igényesek, lényegre- törőek voltak, nyíltan szóltak a problémákról, önkritikusan elismerték, ha mulasztásokat követtek el.' Az augusztusi és szeptemberi taggyűlések kézzelfoghatóan bizonyították: a legutóbbi kongresszus óta erősödtek a pártszervezetek, fejlődött, kor­szerűsödött munkastílusuk, tevékenységükben kevesebb a formai elem, s mind jobban képesek ellátni a politikai irá­nyító, szervező, ellenőrző fel­adataikat. Mindenütt ügyelni kell ar­ra, hogy a taggyűlések vitáiban elhangzott észrevételek, bíráló megjegyzések, javaslatok ne merüljenek a feledés homá­lyába. A pártvezetőségek, a vezető beosztásban dolgozó kommunisták válaszolják meg azokat, tegyenek intézkedése­ket, hogy a jó javaslatok meg­valósuljanak, s taggyűléseken, a vezető testületek ülésein szükség szerint számoljanak be az intézkedésekről. Németh elvtárs ezután a párt szervezeti kérdéseiről szá­molt be, majd megállapította: A járási jogú pártértekezle­tek is rendben, fegyelmezetten zajlottak le, s igazi munkaér­tekezletek voltak. A beszámo­lókból, a felszólalásokból, a küldöttértekezletek légköréből a párt, a szocializmus ügye iránt érzett mély felelősség csendült ki. A járási és városi pártbizottságok az elmúlt négy évben együtt fejlődtek a kö­vetelményekkel. Politikai irá­nyító munkájukat a hozzáértés és az igényesség jellemzi. So­kat tettek a párt politikájának megértetéséért és végrehajtá­sáért. Tisztelt Elvtársak! A szeptemberi párttággyű- léseken vitatták meg a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosításának ter­vezetét. Az alapszervezetek és a pártszervek mindkét fontos okmányt nagy figyelemmel ta­nulmányozták, felelősséggel megvitatták és állást foglaltak azokkal kapcsolatban! A megye kommunistáinak véleményét, észrevételeit, ja­vaslatait, az alsóbb szintű pártértekezletek állásfoglalá­sait megyei pártbizottságunk is megtárgyalta, összegezte, mi­nősítette, s azt megvitatás, jó­váhagyás végett eljuttattuk a küldött elvtársaiknak. A járási, városi pártfórumokon elfoga­dott vélemények kisebb részé­vel vitatkozni kell, döntő több” ségét azonban a pártértekezlet állásfoglalásaként javasoljuk megerősíteni. A kongresszusi dokumentu­mok vitájában — amelyben csaknem négyezer kommunista fejtette ki véleményét — szép számmal hangzottak el kriti­kai észrevételek, javaslatok, de nem voltak fenntartások., A bírálók sehol sem vonták két­ségbe a párt politikai vona­lának helyességét. Nagyon sokan azt kérték a Központi Bizottságtól: szigo­rúbban követelje meg a kor­mányban és más fontos szer­vekben dolgozó kommunisták­tól a határozatok következetes végrehajtását, legyen határo­zottabb, alaposabb az ellenőr­zés. Nagyobb következetessé­get-, kértek aipártbWQttsggoktól, a tanácsoktól, azJizemek és az' intézmér^ék'‘yé.z^oitől a párt polífikáj ának megvalósítása ér­dekében. Párttagságunk azt kí­vánja, gyorsabban haladjunk előre a szocializmus építésének útján, még hatékonyabban, eredményesebben érvényesül­jön a párt vezető szerepe. A véleménynyilvánítások azt tükrözik,- hogy a feladatok ér­telmezésében nincs vita a Köz­ponti Bizottság és megyénk párttagsága között; a marxis­ta—leninista ideológián alapu­ló akarati és cselekvési egy­ség a korábbinál teljesebb. A megyei pártbizottság So­mogy csaknem 19 ezres párt­tagságának véleményét fejezi ki, amikor egyetért az irányel­vekkel és a Szervezeti Szabály­zat javasolt módosításaival. Ügy értékeli, hogy megalapo­zottak, a lehetőségekkel össz­hangban állóak a következő évek általános célkitűzései, s azok hr'jcesen fejezik ki a munkásodnak, a parasztoknak és a társadalom valamennyi rétegének érdekeit. A megyei pártbizottság a somogyi kom­munisták és pártonkívüliek ké­rését fejezi ki, amikor azt ja­vasolja a kongresszusnak, hogy hagyja jóvá pártunk poli­tikáját, erősítse meg az eddig követett irányvonalat. Tisztelt Elvtársak! Megemlítenék néhány olyan kérdést, amely a kongresszusi irányelvek vitájában különösen nagy érdeklődést váltott ki. A szociálpolitikai kérdések között legtöbb szó esett a társadalom- biztosítás egységesítéséről, az alacsony nyugdíjban és jára­dékban részesülők helyzetéről. Sok termelőszövetkezeti párt- szervezetben kérték a tsz-ta- gok nyugdíjkorhatárának a le­szállítását. Ismeretes, hogy a munkások és alkalmazottak 55, illetve 60, a tsz-tagak pedig 60, illetve 65 éves korukban vál­nak nyugdíjjogosultakká. So­kan vannak, akik bírálják ezt a megkülönböztetést, és változ­tatást szeretnének. Hallottunk türelmetlen véleményeket is. Pártértekezleteink úgy foglal­tak állást, hogy jelenleg nem tudják támogatni ezt a kérést. Ezzel megegyező álláspontot foglalt el a megyei pártbizott­ság is, és ennek a jóváhagyá­sát kérjük a pártértekezlettől. Távlatokban feltétlenül he­lyeseljük az ipari és a termelő­szövetkezeti nyugdíjak egysé­gesítését. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, s nem csupán elhatározás kérdése. Meg kell mondanunk, hogy pártunk, né­pi államunk eddig is sokat tett és tesz a jövőben is az idős emberekért. Szocialista társa­dalmunk nagy vívmánya a tsz- tagok nyugdíjrendszere. Ami­kor a kormány megállapította a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát, több körülményt vett figye­lembe, közöttük az állam, a tsz-tagok és a termelőszövet­kézetek teherbíró képességét. JeléliTég Ugyanis ä tsz-ek és a tsz-tagok feleannyi járulékot sem fizetnek az SZTK-nak* miifit az ipari dolgozók, illetve a vállalatok. Ha a nyugdíjkorhatárt le­szállítanák, a hozzájárulás évente 1—1,2 milliárd forint­tal növekedne. Ezt a többlet- kiadást népgazdaságunk jelen­leg nem Vállalhatja. A feladat tehát: tovább erősíteni, szilár­dítani szocialista gazdaságun­kat, növelni a nemzeti jöve­delmet, mert csak ezek után oldható meg e fontos szociál­politikai kérdés. A párttagság csaknem min­denütt elismeréssel szólt az életszínvonalról és a szociál­politikában elért eredmények­ről. Ugyanakkor javasolta a pártértekezletnek, hogy továb­bítsa á kormánynak azokat az igényeket, amelyek — a nép­gazdaság anyagi lehetőségei­nek figyelembevételével — megoldásra várnak. Általános az a vélemény, hogy fokozott gondot kell fordítani a kisíize- tésűek, a többgyermekes csa­ládok, valamint az alacsony nyugdíjban részesülők anyagi helyzetének javítására. Hang­súlyozottabban került szóba a pedagógusok fizetésének eme­lése. A termelőszövetkezeti párt- taggyűléseken élesen bírálták a rossz mezőgazdasági gép- és alkatrészellátást. Egyetértünk azokkal, akik a megoldást sür­getik. Javasoljuk az illetéke­seknek, hogy minél előbb ala­kítsanak ki korszerű géprend­szereket az egyes növényféle­ségekhez. Tegyék lehetővé, hogy az üzemek hozzájuthas­sanak az igényeiknek megfe­lelő gépekhez. A taggyűlések és a pártér- teikezletek vitái alapján ismé­telten a közfigyelem előterébe j kerültek a gyenge közgazdasá­gi adottságú tecmelőszövetke- I zetek, amelyek nem tudják j megfelelően hasznosítani a re- j form által biztosított lehetősé- I geket. E kérdés gazdasági és politikai jelentősége indokolja, hogy a megoldást országosan és helyileg továbbra is napi­renden tartsuk. Sok taggyűlésen szóltak a különböző munkahelyeken ta­pasztalható fegyetmeaeöenaO- gekröl, a nagyfokú munkaerő- vándorlásról. A felszólalók kö­zül többen sürgették a mun­kaerő-vándorlás megszüntetés sét, a törzsgárda nagyobb megbecsülését, az anyagi és az erkölcsi ösztönzők hatéko­nyabb alkalmazását, a szociá­lis helyzet, a munkakörülmé­nyek. a vezetők és a beosztot­tak közötti viszony javítását, az őszinte, nyílt munkahelyi légkör megteremtését. A me­gyei pártbizottság véleménye szerint országosan jelentkező gondról és jelenségről van szó. Szükséges, hogy a kor­mány az eddigieknél hatéko­nyabb közgazdasági intézke­déseket dolgozzon ki a prob­lémák megoldására. Az ipari üzemekben többen kifogásolták, hogy a nagyvál­lalatok és a trösztök kevés ön­állóságot adnak a vidéki ter­melőhelyeknek. A megyei pártbizottság támogatja azt az igényt, hogy a gyáregységek, a telephelyek nagyobb hatás­kört kapjanak, mindenek­előtt a termelési, a fejlesztési. a szociális és kulturális kér­dések eldöntésében. Az irányelvek vitájában je­lentős helyet foglalt el a la­káshelyzet megjavítása. Álta­lános igény, hogy javítani kell a lakáselosztás rendjét. Foko­zottat) bán figyelembe kell venni az igénylők szociális helyzetét, hogy elsősorban a k;s keresetű és a több gyer­mekes családok jussanak la­káshoz. A jelenlegi nagy ará­nyú lakáshiányon minden bi­zonnyal enyhít a lakásépítés ütemének meggyorsítása és a kormány lakáselosztásra vo­natkozó határozata. Számos pártszervezetben szóvá tették, hogy a beiskolá­zás gyakran nem kedvez a munkások és a parasztok te­hetséges gyerekeinek, mert azok nem kerülnek kellő számban az egyetemekre, a főiskolákra. Ezeket a kritikai észrevételeket jogosnak tart­juk. Meggyőződéssel valljuk, hogy nagyon fontos társadal­mi, politikai kérdésről van szó. Egyetértünk azokkal, akik az általános és a közép­iskolák;’»« folyó oktató-neve­lő' munka megjavítását kí­vánják, s a fizikai dolgozók gyermekei számára megnyug­tatóbb felvételi rendszert sür­getnek- a kormányzati szer­vektől. Társadalmi érdije, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei is magasabb szintű képzettséget szerezzenek. Jogos igényként fogalmazták meg a pártértekezletek vitái­ban, hogy növeljük megyénk­ben is .a szocializmus aktív hí­veinek megbecsülését, azokét, akik munkájuk lelkiismeretes ellátása mellett önzetlenül részt vesznek a közügyek in­tézésében. A vA-'etőko’i múlik, i hogy a társadalom e jogos igé­nye mielőbb maradéktalanul megvalósuljon. Tisztelt Elvtársak! A somogyi emberek döntő többsége tiszteli pártunkat, Jól tudjuk azonban, hogy a dolgozók bizalmáért naponta meg kell küzdeni, az elisme­rést naponta ki kell érdemel­ni. Bizalmat nyerni nap mint nap csak állhatatos munká­val, pártunk politikájának kö­vetkezetes megvalósításával lehet. Erre akkor vagyunk képesek, ha pártunk politiká­jától senki kedvéért nem té­rünk el se jobbra, se balra, Olyan légkört kell biztosítani, hogy mindenki merje elmon­dani vélményét, minden hát­rányos következmény nélkül. A kongresszusi irányelvek­ben a Központi Bizottság az eddig követett út jóváhagyá­sát és továbbfejlesztését kér­te. Somogy kommunistái is­mételten jóváhagytak ezt politikát. A taggyűléseken megszavazták pártunk és né­pünk nagy társadalmi prog­ramjaként a szocializmus tel­jes felépítésének magasabb szinten való folytatását. Biz­tosak vagyunk abban, hogy kongresszus is elfogadja ezt p programot a következő négy évre. A megyei pártbizottság úgy véli, hogy a megyei pártérte­kezleten egyértelműen kije­lenthetjük: a párt és a 'kor­mány számíthat a megye kom­munistáira. Somogybán min­den tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megvalósuljon pártunk és népünk nagyszerű programja, a szocializmus tel­jes felépítése. 2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. november 1.

Next

/
Thumbnails
Contents