Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
Kibontakozó versenymozgalom — fejlődő mezőgazdaság Tanácskoztak a kaposvári járás kommunistáinak küldöttei Vasárnap a megyei pártbizottság székházának nagytermében ült össze a kaposvári járás legfelsőbb párttestülete. Az elnökség mögötti felirat a pártértekezlet munkájának célját, tartalmát is kifejezte: »A párt vezetésével a szocializmus teljes felépítéséért/« Több mint százhetven küldött ült a széksorokban, s a beszámolót kiegészítve, értékeit gazdagítva nézett vissza az elmúlt négy évre, hogy előre lásson, és biztos talajról indulhasson újabb feladatok végrehajtására. A vizsgálódás, az önmagukba tekintés nélkülözhetetlen felelősségével folyt az eszmecsere. A kommunisták elmé- lyülten vetettek számot munkájuk és a járás dolgozóinak eredményeivel, hibáival. Őszintén és szenvedéllyel. A politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési élet minden jellemzője szóba került ezen a tanácskozáson. Mégis csak néhány dologról emlékezhetünk meg, hiszen a pártbizottság beszámolója, a felszólalások, az okos javaslatok és észrevételek újságoldalakat töltené- nek meg. Verseny, vezetés, mezőgazdaság. E három témáról próbálunk számot adni a küldöttértekezlet nyomán, talán ezek azok, amelyek legjobban megragadták az embert, s amelyek jellemzik a kaposvári járást, kommunistáinak és minden dolgozójának tevékenységét, célját és feladatát. Versenyszellem Bogó László, a megyei párt- bizottság titkára azt mondta többek között felszólalásában: A kaposvári járás kommunistái és dolgozói az elmúlt négy évben teljesítették történelmi hivatásukat. Emögött az áll, hogy rendkívül nagy változások következtek be a járásban. Nőtt a párt tekintélye és befolyása, s a helyes politika valóra váltásának köszönhető, hogy gazdasági és társadalmi terveik, életszínvonal-politikánk célkitűzései megvalósultak, jobb lett az emberek élete. összegezésként ennyi is elég volna, de mennyi töprengés, gond és áldozatvállalás, kommunista hitvallás és példamutató cselekedet húzódik meg mögötte. Öröm volt hallani Dombóvári Lászlónak, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítőjéből, hogy hagyományok és különösebb előzmények nélkül milyen széles körű munkaverseny bontakozott ki a járásban a X. kongresz- szus tiszteletére. Az állami gazdaságokban már néhány éves múltja van a szocialista brigádmozgalomnak, de a tsz-ekben is változott a helyzet. 1967-ben összesen öt szocialista brigád dolgozott a termelőszövetkezetekben, s ma már 55 brigád a szocialista címért küzd. A sikerek forrása az volt, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők összefogva rendszeresen szervezték, erkölcsileg és anyagilag támogatták a brigádokat. Különösen Nagybajom, Attala, Kapospula és Hajmás brigádjai értek el kimagasló eredményeket. Az állami gazdaságokban 24 szocialista brigád dolgozik, s ők új mozgalmat is kezdeményeztek. A tsz-kombájnosok versenyében 91-en vettek részt, a KISZ felhívásához 9 ifjúsági brigád csatlakozott, s a kommunista vasárnapokon 26 KISZ-szervezet tagjai összesen 2200 társadalmi munkaórát teljesítettek. Ezek a számok — több felszólaló véleményével egyezően — azt is bizonyítják, hogy a mezőgazdaság dolgozói, a fiatalok úgy érzik magukénak pártunk politikáját, hogy készek kiemelkedő tettekre is, eközben változik egyéniségük, szemléletük, magatartásuk pedig a szocialista embertípus kialakulásának kezdeti jegyeit hordja magán. Javult a vezetés színvonala A pártértekezlet megállapította, hogy 1966 óta számottevő területi, anyagi és szellemi koncentráció valósult meg a termelőszövetkezetekben. szövetkezetek száma az egyesülések következtében 69- ről 38-ra csökkent, s az üzemek átlagterülete meghaladja a 3900 holdat. Ez a dinamikusabb fejlődés kezdetét hozta magával, s azt a követelményt, hogy minden szinten javítani kell a gazdaságok vezetését. A tsz-elnökök 60 százaléka vett részt politikai oktatásban, az agrár- szakemberek száma csaknem megháromszorozódott És a pártszervezetek nagy része — az egyesülések hozta változásokhoz igazodva, szervezetileg is megerősödve — a csúcsvezetőségek irányítása alatt 'a korábbinál jóval több politikai és gazdasági segítséget nyújt a feladatok végrehajtásához. Elmondták a felszólalók, hogy legtöbb helyen új munkamegosztást alkalmaznak már, fejlődött a gazdaságok belső élete, javult a vezetés. De e gondolatsor korántsem nélkülözte a kritikai megállapításokat. Nagyon figyelemreméltó jelenség, ami a beszámolóból olvasható: csökkent az első számú vezetők kapcsolata a tsz- tagsággal. Tóth Károly, a járási tanács pártszervezetének küldötte javarészt e téma köré csoportosította mondanivalóját. Elemezte, hogy a rendszeres testületi munka, az egyéni érdekek képviseletének felszámolása az üléseken, a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség érvényesülése, a középtávú fejlesztési tervek, amelyeket maguk készítettek a tsz-vezetők és maguk módosítják is a követelményeknek megfelelően, a szakképzettség és a politikai képzés fejlődése — mind-mind hozzájárult az eredmények fokozásához. De elmondta azt is, hogy néhány helyen hibás vezetési elvet próbálnak meghonosítani. A vezetők elszakadnak a tagságtól, nem beszélik meg a feladatokat, mert a tagok »úgysem értenek hozzá«. Pedig jó volna, ha néha hajnalban fölkeresnék az állatgondozókat, késő este a traktorosokat, akik áldozatot vállalva teljesítik kötelességüket. Figyelmeztető ez a gyakorlat — mondta a vb-elnökhelyettes —, mert így néhány vezető a józan paraszti bölcsesség híján szegényebb lesz. Elveszíti tekintélyét is, és éltető elemét, a közösséget. Zselici gondok Bogó László, a megyei párt- bizottság titkára arról is be- f szélt, hogy a kaposvári járásban sem rögzíthettünk ilyen számottevő eredményeket a mezőgazdaságban egy ciklus végén, mint most. Főként a párt szövetkezetpolitikájának alkalmazásában, az irányítási rendszer bevezetésében, de a terméseredmények növelésében is sikereket értünk el. Az előző pártértekezlet a mező- gazdasági termelés 13—15 százalékos növekedését írta elő, s a járás dolgozói általában teljesítették e célkitűzést. De Tóth Károly és mások szerint lassan halad a specializáció. S e kritikai megállapítás feladat is egyben. A pártértekezleten igen sok szó esett az igen nehéz körülmények között dolgozó zselic- ségi szövetkezetekről. Megállapította az értekezlet, hogy a zselici falvakból nem lehet Göllét vagy Kapospulát varázsolni, de az eddigieknél mindenképpen többet kell tenni az ott élő emberek érdekében. Sándor István szentbalázsl küldött és mások elmondták, hogy a traktorosok életüket kockáztatva, a tsz-ek drága vetőmagot, műtrágyát áldozva próbálkoznak egy viszonylag gyenge termés reményében. A megoldás mindenképpen az, hogy állami támogatással végrehajtsák a vízrendezési és talajjavítási programot, kivonják a nem gazdaságos terményeket, megoldják a dombvidék gépesítését, és fejlesszék a juhtenyésztést. Több felszólaló, amellett, hogy egyetértéséről biztosította a pártértekezletet a gazdasági terveket, elképzeléseket illetően, elmondta aggályait. Horváth László nagybajomi tsz-elnök például arról beszélt, hogy a nyugdíjas, járulékos tsz-tagok aránya 40 százalék a járásban, de több tsz-ben az 50 százalékot is eléri. Csökkenő létszámmal kell tehát megvalósítani a mezőgazdasági termelés 15—16 százalékos fejlesztését. A kieső létszámot pedig a jelenlegi körülmények között aligha lehet a gépesítés fokozásával pótolni. Tarthatatlan állapot — mondta —, hogy nélkülözhetetlen munkagépeket akkor sem lehet beszerezni, ha van rá pénze a szövetkezetnek. Központi segítséget kellene tehát adni a gyengén ellátott megyéknekA fejlesztés feladatai A pártértekezlet megszabta a tennivalókat nemcsak a politikai, társadalmi, tömegszervezeti és művelődési életre, hanem a mezőgazdaság további fejlesztésére vonatkozóan is. Célul tűzte, hogy a negyedik ötéves tervben a kalászosoknál 16—17, a kukoricánál 27, a burgonyánál 70— 75, a cukorrépánál 220—230 mázsás holdankénti átlagot kell állandósítani. A járás mezőgazdaságának fő ágazatában, az állattenyésztésben nem volt kielégítő a fejlődés az elmúlt időszakban, sőt egyes területeken visszaesés következett be. A szarvasmarhalétszám a közös gazdaságokban 5 százalékkal növekedett, a tehénlétszám pedig 12 százalékkal magasabb, mint 1966-ban. Az összes szarvasmarha száma viszont 11 százalékkal csökkent a négy évvel korábbihoz képest. A tanácskozáson elemezték ezek okait, és igen konkrét feladatokat jelöltek meg az állattenyésztés továbbfejlesztésére. Gazdaságosabb beruházásokat A beruházás, az eszközellátottság ugyancsak nagy teret kapott a kaposvári járás kommunista küldötteinek plénumán. Elmondták, hogy az eddigieknél gazdaságosabb beruházásokat kell tervezni. Nagyon sokba, több mint 40 000 forintba kerül jelenleg egy tehénférőhely. És ami a legjobban sújtja a tsz-eket: 2—3 évig is elhúzódik egy-egy beruházás. Ezek ellenére az elmúlt négy évben megépítettek a járásban 2200 tehén, 8500 hízósertés-férőhelyet, és 9 tehenészeti, 4 sertéshizlaló telep építése kezdődött meg. Egyetértettek a beszámolónak azzal a részével, amely szerint a jelenlegi hitelellátás nem kedvez a szövetkezeteknek. A megyei pártbizottság titkára azonban hozzáfűzte: a beruházásokhoz kapcsolódó hitelekből az idén 21 millió forintot nem tudtunk felhasz&z elnökség. A Bogó László. Szavaznak a küldöttek. tiálni a megyében, s ennek nagyobb része — 16 millió forint — a kaposvári járásra esik... Megállapította a pártértekezlet, hogy a szövetkezeti erőgépek elhasználódtak, a javítóhálózat kapacitása nem kielégítő, s a hiányos eszközellátottság gátolja a mezőgazdasági termelés fejlődését. Jobb központi gépellátásra, kedvezőbb hitelfeltételekre van tehát szükség. Ehhez Dombóvári elvtárs összegezésében hozzátette, hogy joggal küzdünk az újért, a korszerűért, de előfordul még, hogy a régit sem használjuk föl megfelelően. Kommunistáinknak, gazdasági vezetőinknek ezután erre a megállapításra is jobban kell figyelniük. Végül is a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban megállapíthatta a pártértekezlet, hogy a kaposvári járás gazdaságai teljesítették az előző pártfórum célkitűzéseit. Az eredmények hozzájárultak a tsz-ek gazdasági megszilárdulásához, az emberek életszínvonalának emeléséhez. Egész napon át tartott a kaposvári járás kommunistáinak tanácskozása. Huszonegy küldött mondta el véleményét a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről, tanúsította egyetértését a szervezeti szabályzat módosításának tervezetével kapcsolatban. És minden szó, minden megnyilvánulás és javaslat a jó gazda körültekintésével, megfontoltságával és jobbat, többet akaró szándékával hangzott el. Bányai Károlyné és Szűcs Jánosné a nők helyzetének javítására hívta fel a figyelmet, Békés Lajos járási és Kurucz Erzsébet somogy- jádi KISZ-titkár a fiatalok tevékenységéről, gondjairól vallott. Varga Sz. Sándor és Egervölgyi János a közművelődés, közoktatás eredményeit, feladatait hozta szóba. A járás jellegének megfelelően sokan kértek szót — köztük Nádorfalvi József, Farkas Ferenc, Jovánczai István, Csökli László, Gróf Lajos Varga Sándor és mások — a mezőgazdaság továbbfejlesztésének igényével. Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára úgy foglalt állást a vita végén, hogy a megválasztott új járási bizottság vizsgáljon meg minden elfogadható javaslatot, és gondoskodjon azok megvalósításáról. A pártértekezlet küldöttei hosszan tartó, elmélyült Adta után választották meg az új járási pártbizottságot. A testület rögtön megtartotta első ülését, és tagjaiból megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A Kaposvári Járási Pártbizottság első titkárává ismét Dombóvári Lászlót, titkáraivá Gál Sándort és Tarr Gyulát Választották meg. Újjáválasztották a pártbizottságokat a városi és a járási pártértekezietek Befejeződtek a városi és a járási pártértekezletek a megyében. A múlt hét utolsó három napján összeülő kommunista parlamentek újjáválasztották a városi, a járási párt- bizottságot. Az új testületek első ülésükön megválasztották a pártbizottság első titkárát, titkárát, valamint a végrehajtó bizottság és a fegyelmi bizottság tagjait. Összeállításunkban a két város és a hat járás megválasztott első titkárait és titkárait ismertetjük. Minden újonnan választott pártbizottság megerősítette tisztségükben a pártbizottság vezetőit, mindössze egy helyen volt személyi változás. A Barcsi Járási Pártbizottság első titkára Süveges Sándor, titkára Takács István; a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkára Balassa Béla, titkára Tóth József; a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára Dombóvári László, titka ra Gál Sándor és Tar Gyula a Marcali Járási Pártbizottság első titkára Király Ferenc, titkára Szabó István; Nagyatádi Járási Pártbizottsá első titkára Gajdos László, ti: kára Svenda István lett. Siófoki Járási PártfzjU. Tóth Józsefet, a megyei pá bizottság volt munka tár. választotta meg első titkár nak, mivel Gadanecz Györg a járási pártbizottság addir. első titkára az ,T TS7-''1P Köz ponti Bizottságának instrukt raként tevékenykedik a jöví ben. A pártbizottság titkáré nak ismét Horváth Pált vr lasztották meg. A megyeszékhelyen. Kapó váron a városi pártbizotts; első titkára Somogyi Józse titkára Csapó Sándor és Pap ' János lett. S'ó^o'-on oedig Jv h'-sz Istvánt v*'—+o<'ók me a városi pártbizottság titkának. SOMOGYI NEPLAf XetM, 1970. októtew 13,
