Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

V*HAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXV. évfolyam, 231. szám TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS A szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk Csütörtökön délelőtt 10 órakor az ország- gyűlés folytatta a népgazdaság negyedik öt­éves tervéről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos tagja. Kállai Gyulának, az országgyűlés elnöké­nek megnyitó szavai után Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke szólalt fel Fock Jenő felszólalása Az országgyűlés csütörtökön folytatta a IV. ötéves tervről szóló vitáját. Nagy érdeklődést keltett Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének felszólalása. (Képtávírón érkezett — MTI—KS) Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak ! Egész népünk számára rend­kívül fontos törvényjavaslat vitáját folytatjuk. Népgazdasá­gunk negyedik ötéves terve joggal foglalkoztat mindenkit, hiszen a küszöbönálló fél év­tized dolgos munkás hétköz­napjairól, közvetlen tenniva­lóinkról van szó — kezdte be­szédét a Minisztertanács elnö­ke. Jogos elégedettséggel álla­píthatjuk meg — mondotta —, hogy a tervjavaslat lényege­sen kedvezőbb körülmények között készülhetett el, mint előtte bármelyik tervelőirány­zat. Hazánkban a politikai helyzet nyugodt, kedvező. A társadalmi élet minden terü­letén a szocializmus irányában fejlődünk, sikerrel munkálko­dunk a szocializmus teljes fel­építésén. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy dolgozó népünk élet- és munkakörülményei ja­vulnak, kulturális színvonala emelkedik, egészségügyi ellá­tottsága és szociális viszonyai kielégítően fejlődnek. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy a tervszerű­ség fokozódott, s jobb össz­hang alakult ki a termelés és a szükségletek között. Szélese­dik a társadalmi demokratiz­mus is, amely az országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban is kifejeződik. A tervszerűség és a vállalati önállóság — A vezetés és általában a munka hatékonyságának növe­lése már csak azért is fontos követelmény, mert jól tudjuk, hogy a kidolgozott tervjavas­lat a ma ismert társadalmi igények nem mindegyikét elé­gíti ki. Legjobb szándékaink, törekvéseink ellenére is marad még fedezetlen szükséglet, aminek kié' rtését országunk fejlődésének jelenlegi szaka­szában még nem vehetjük be a IV. ötéves tervbe. — Noha a vezetés színvona­la számottevően emelkedett, azért a tanácsok, a középirá- uyító szervek és a miniszté- í'iumok nagyobb felelősségvál­lalására van szükség — jelen­tette ki Fock Jenő. — Már- esak azért is, mert a benyúj­tott tervjavaslat a társadalmi Igényeket nem elégíti ki teljes mértékben, hiszen csupán a már ma is reálisnak mutatko­zó igényeket tartalmazhatja, ami nem zárja ki, hogy jobb munkával, jobb vezetéssel, menet közben sor kerüljön egyes célok túlteljesítésére vagy bizonyos arányváltozta­tásra. Az ötéves terv sajátosságai közé sorolta a miniszterelnök, ho"v csak az állami szintű, a fö gazdasági célkitűzéseket tartalmazza, ég széles teret en­ged a gazdasági vezetők in­tézkedéseinek, ágazati és vál­lalati kérdésekben. Ám — mint már bebizonyosodott — a terv- szerűség így sem lazul meg, éppen ellenkezőleg: magasabb színvonalra emelkedik. A miniszterelnök a továb­biakban a most befejezés előtt álló ötéves terv jó eredményeit vázolta; ennek során szóit a rendkívüli károkat okozó ár­vízről és belvizekről, amelyek hatalmas anyagi terhet róttak a népgazdaságra. Egyúttal fel­hívta a mezögazdsági üzemek vezetőit és dolgozóit, hogy te­gyenek meg minden erőfeszí­tést az időszerű mezőgazda- sági munkák elvégzésére. Javuló életkörülmények A miniszterelnök beszélt a kormány politikai és gazdasá­gi tevékenységének közép­pontjában álló életszínvonal­politikáról is. A harmadik öt­éves terv túlteljesítésével az életszínvonal a tervezettet meghaladó mértékben növeke­dett. A következő tervidő­szakban különösen arra kí­vánnak nagyobb gondot for­dítani, hogy ez a növekedés elsősorban a reálbérek emel­kedésében mutatkozzék meg. Ehhez magasabb termelé­kenység és az ezzel összhang­ban álló magasabb átlagke­reset szükséges. Bejelentette azt is, hogy a következő évek­ben fokozatosan sor kerül központi intézkedésként a bérarányok országos javításá­ra, a dolgozók egyes kategó­riái bérének emelésére, a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedel­mű rétegek anyagi helyzeté­nek javítására. A termelékenységről és a beruházásokról A továbbiakban a termelé­kenység alakulását elemezte, amelyet különös figyelemmel kísér a kormányzat. — Nem egyszerűen a munka intenzi­tásának fokozását kívánjuk — hangsúlyozta a miniszterelnök —, bár sok helyen, ahol laza a munkafegyelem, rendezetlenek a normák, erre is ^szükség van, hanem a korszerű tech­nikához, a modern technoló­giához szükséges, lelkiismere­tes, jól szervezett munkát. S ez a munkásságon és a pa­rasztságon túlmenően a mű­szaki értelmiségnek is szól, amely ennek az ügynek talán legfőbb letéteményese. A miniszterelnöki beszá­moló ezután a gazdasági te­vékenység egyik kulcskérdésé­vel, a beruházásokkal foglal- 1 ^zott részletesebben. Ismer­tette az építő- és az építő­anyag-ipar gyors fejlesztésére elhatározott központi intézke­déseket, valamint azt az el­határozást, hogy az építkezé­seket minél kevesebb nagy lé­tesítményre kívánják össz­pontosítani. A beruházások elhatározása szorosan összefügg a termelés szerkezetének átalakítására irányuló elgondolásokkal, amelyek hosszú évekre kiha- tóan határozzák meg a terme­lés és a fogyasztás jellegét Ilyen értelemben szólt az energiaellátásban megkezdett lényegbevágó változtatásokról, az alumínium-, va’amint a vegyipar gyorsított fejlesztésé­ről, s a közúti járműgyártás szorgalmazásáról, végül a mo­dern számítástechnika beve­zetéséről. Ez utóbbival össze­függésben figyelmet szentelt a szervezés- és vezetéstudo­mány hazai tennivalóinak, amelyek között elsőrendű az elektronika alkalmazása a ve­zetésben. ' Gazdasági kapcsolataink Az úi ötéves terv teljesíté­sének nemzetközi feltételeit taglalta ezután a miniszterel­nök. Szólt a KGST-országok tervegyeztetésének növekvő szerepéről, s ezen belül a ma­gyar-szovjet gazdasági egj'ittműködés különös jelen­tőségéről. — Népgazdaságunk feljesz- tését elősegíti, hogy egyre szorosabbra fűzzük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal — mondotta a mi­niszterelnök. — Bízunk benne, hogy a KGST fejlődése hozzá­járul gazdasági kapcsolataink bővítéséhez. A külkereskedel­mi forgalom hagyományos for­máján túlmenő gazdasági együttműködésben rejlő tarta­lékokat szeretnénk még job­ban feltárni és kihasználni. A nemzetközi helyzetről A nemzetközi helyzetet ele­mezvén jelentős eseménynek mondotta a miniszterelnök a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Ügy véli: a Német Szövetségi Köz­társaság kormányának az eu­rópai realitások terén tett lé­pései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezését min­den európai szocialista or­szággal. Beszámolt ezután a kormány elnöke a Varsói Szerződés or­szágainak erőfeszítéseiről, kez­deményezéseiről — az európai biztonság megszilárdítására —, a változatlan aggodalomra okot adó indokínai helyzetről, valamint a közel-keleti konf­liktusról. Szólt a szocialista országok — köztük Magyarország — erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fenyegető ag­ressziót politikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hang­súlyozta azt is: mindaddig nem lehet biztonságos a hely­zet a Közel-Keleten, amíg a Biztonsági Tanács 1967. évi ha­tározatát az összes érdekeltek életbe nem léptetik. Mély meg­rendüléssel emlékezett meg a miniszterelnök Nasszer elnök hirtelen haláláról, ' (Folytatás a 3. oldalon) Koszigin megbeszélései három arab államfővel Drab csúcs Kairóban Új székház Siófokon A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat új székházat épít Siófokon. Az építkezést a vállalat főépí- tésvezetösége irányítja. A munkákat 1969 áprilisában kezd­ték el, három emeletet november "-én, a negyediket pe­dig 1971. február 1-ig fejezik be. A beruházás összege 11 millió forint. Több millió gyászoló Nasszer temetésén Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, aki egy szovjet dele­gáció élén Kairóba érkezett, hogy részt vegyen Nasszer el­nök temetésén, tanácskozást folytatott Huari Bumediennel, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság elnökével. Ezt követően Koszigin Ni­meri szudáni elnököt, majd Atasszit, a Szíriái Arab Köz­társaság államfőjét kereste fel. A TASZSZ jelentése szerint a baráti légkörben lezajlott három találkozón a feleket kölcsönösen érintő problémá­kat vitatták meg. (Folytalás a 2. oldalon.) Giri elnök Bulgáriába érkezett Budapest a következő állomás Varahagiri Venkata Giri in­diai elnök, aki a szocialista országokban tesz körutat, csü­törtökön Moszkvából Szófiába érkezett Georgi T raj kornak, a bolgár nemzetgyűlés elnöksé­ge elnökének és Todor Zsivkov miniszterelnöknek a meghívá­sára. Szófia repülőterén az államfőt megillető külsőségek között fogadták Giri elnököt Bulgária vezetői. Giri október 4-ig tartózkodik Bulgáriában, majd Losonczí Pál meghívására Budapestre utazik. (MTI) Megkezdődött az Interparlamentáris Unió 58. konferenciája Csütörtökön reggel Hágában a parlament lovagtermében ünnepélyes külsőségek között megkezdődött az Interparla­mentáris Unió 58. konferenciá­ja. A kilencnapos konferencia munkájában mintegy hatvan ország — köztük hazánk is — több mint ötszáz képviselője vesz részt. A napirenden több fontos, időszerű téma megvi­tatása szerepel. A konferencia során kijelö­lik az Interparlamentáris Ta­nács — az Unió legmagasabb szerve — új tagjait, s megvá­lasztják a végrehajtó bizottság tagjait is. A konferencián máris el­hangzottak különböző határo­zati javaslatok. A svájci kül­döttség például indítványozta: kérjék fel valamennyi ország kormányát, hogy bojkottál ják azokat a repülőtereket és légi- társaságokat, amelyek támo­gatják vagy megtűrik a repü­lőgéprablókat. Az amerikai küldöttség javaslata a közel- keleti helyzetre vonatkozik. Argentínai piackutató delegáció Magyarországon Az egyik legnagyobb argen­tínai magánbank, a Banco de Galicia elnökhelyettesének, dr. Herman Ayerzának a vezeté­sével argentínai üzletemberek csoportja érkezett Budapestre. A delegáció csütörtökön a Ma­gyar Kereskedelmi kamará­ban megbeszélésen vett részt, és találkozott az Argentínába irányuló magyar exportnál számításba vehető magyar vál­lalatok képviselőivel. Az argentínai delegáció ve­zetője, dr. Hernan Ayerza, nyilatkozatában elmondotta: útjuk célja a kapcsolatfelvé­tel, a piackutatás. A küldöttségben képviselt vállalatok főként gépipari cvártmányok, húsipari, kon­zervgyári. hűtőipari berende­zések, továbbá vegyipari ter­mékek, bőrcserző és bőripari segédanyagok vásárlása iránt érdeklődnek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents