Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-02 / 231. szám
V*HAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXV. évfolyam, 231. szám TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS A szocializmus teljes felépítésén munkálkodunk Csütörtökön délelőtt 10 órakor az ország- gyűlés folytatta a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos tagja. Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szólalt fel Fock Jenő felszólalása Az országgyűlés csütörtökön folytatta a IV. ötéves tervről szóló vitáját. Nagy érdeklődést keltett Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének felszólalása. (Képtávírón érkezett — MTI—KS) Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak ! Egész népünk számára rendkívül fontos törvényjavaslat vitáját folytatjuk. Népgazdaságunk negyedik ötéves terve joggal foglalkoztat mindenkit, hiszen a küszöbönálló fél évtized dolgos munkás hétköznapjairól, közvetlen tennivalóinkról van szó — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. Jogos elégedettséggel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy a tervjavaslat lényegesen kedvezőbb körülmények között készülhetett el, mint előtte bármelyik tervelőirányzat. Hazánkban a politikai helyzet nyugodt, kedvező. A társadalmi élet minden területén a szocializmus irányában fejlődünk, sikerrel munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésén. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk élet- és munkakörülményei javulnak, kulturális színvonala emelkedik, egészségügyi ellátottsága és szociális viszonyai kielégítően fejlődnek. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy a tervszerűség fokozódott, s jobb összhang alakult ki a termelés és a szükségletek között. Szélesedik a társadalmi demokratizmus is, amely az országgyűlés elé terjesztett tervjavaslatban is kifejeződik. A tervszerűség és a vállalati önállóság — A vezetés és általában a munka hatékonyságának növelése már csak azért is fontos követelmény, mert jól tudjuk, hogy a kidolgozott tervjavaslat a ma ismert társadalmi igények nem mindegyikét elégíti ki. Legjobb szándékaink, törekvéseink ellenére is marad még fedezetlen szükséglet, aminek kié' rtését országunk fejlődésének jelenlegi szakaszában még nem vehetjük be a IV. ötéves tervbe. — Noha a vezetés színvonala számottevően emelkedett, azért a tanácsok, a középirá- uyító szervek és a miniszté- í'iumok nagyobb felelősségvállalására van szükség — jelentette ki Fock Jenő. — Már- esak azért is, mert a benyújtott tervjavaslat a társadalmi Igényeket nem elégíti ki teljes mértékben, hiszen csupán a már ma is reálisnak mutatkozó igényeket tartalmazhatja, ami nem zárja ki, hogy jobb munkával, jobb vezetéssel, menet közben sor kerüljön egyes célok túlteljesítésére vagy bizonyos arányváltoztatásra. Az ötéves terv sajátosságai közé sorolta a miniszterelnök, ho"v csak az állami szintű, a fö gazdasági célkitűzéseket tartalmazza, ég széles teret enged a gazdasági vezetők intézkedéseinek, ágazati és vállalati kérdésekben. Ám — mint már bebizonyosodott — a terv- szerűség így sem lazul meg, éppen ellenkezőleg: magasabb színvonalra emelkedik. A miniszterelnök a továbbiakban a most befejezés előtt álló ötéves terv jó eredményeit vázolta; ennek során szóit a rendkívüli károkat okozó árvízről és belvizekről, amelyek hatalmas anyagi terhet róttak a népgazdaságra. Egyúttal felhívta a mezögazdsági üzemek vezetőit és dolgozóit, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az időszerű mezőgazda- sági munkák elvégzésére. Javuló életkörülmények A miniszterelnök beszélt a kormány politikai és gazdasági tevékenységének középpontjában álló életszínvonalpolitikáról is. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével az életszínvonal a tervezettet meghaladó mértékben növekedett. A következő tervidőszakban különösen arra kívánnak nagyobb gondot fordítani, hogy ez a növekedés elsősorban a reálbérek emelkedésében mutatkozzék meg. Ehhez magasabb termelékenység és az ezzel összhangban álló magasabb átlagkereset szükséges. Bejelentette azt is, hogy a következő években fokozatosan sor kerül központi intézkedésként a bérarányok országos javítására, a dolgozók egyes kategóriái bérének emelésére, a nyugdíjasok, nagycsaládosok és a legalacsonyabb jövedelmű rétegek anyagi helyzetének javítására. A termelékenységről és a beruházásokról A továbbiakban a termelékenység alakulását elemezte, amelyet különös figyelemmel kísér a kormányzat. — Nem egyszerűen a munka intenzitásának fokozását kívánjuk — hangsúlyozta a miniszterelnök —, bár sok helyen, ahol laza a munkafegyelem, rendezetlenek a normák, erre is ^szükség van, hanem a korszerű technikához, a modern technológiához szükséges, lelkiismeretes, jól szervezett munkát. S ez a munkásságon és a parasztságon túlmenően a műszaki értelmiségnek is szól, amely ennek az ügynek talán legfőbb letéteményese. A miniszterelnöki beszámoló ezután a gazdasági tevékenység egyik kulcskérdésével, a beruházásokkal foglal- 1 ^zott részletesebben. Ismertette az építő- és az építőanyag-ipar gyors fejlesztésére elhatározott központi intézkedéseket, valamint azt az elhatározást, hogy az építkezéseket minél kevesebb nagy létesítményre kívánják összpontosítani. A beruházások elhatározása szorosan összefügg a termelés szerkezetének átalakítására irányuló elgondolásokkal, amelyek hosszú évekre kiha- tóan határozzák meg a termelés és a fogyasztás jellegét Ilyen értelemben szólt az energiaellátásban megkezdett lényegbevágó változtatásokról, az alumínium-, va’amint a vegyipar gyorsított fejlesztéséről, s a közúti járműgyártás szorgalmazásáról, végül a modern számítástechnika bevezetéséről. Ez utóbbival összefüggésben figyelmet szentelt a szervezés- és vezetéstudomány hazai tennivalóinak, amelyek között elsőrendű az elektronika alkalmazása a vezetésben. ' Gazdasági kapcsolataink Az úi ötéves terv teljesítésének nemzetközi feltételeit taglalta ezután a miniszterelnök. Szólt a KGST-országok tervegyeztetésének növekvő szerepéről, s ezen belül a magyar-szovjet gazdasági egj'ittműködés különös jelentőségéről. — Népgazdaságunk feljesz- tését elősegíti, hogy egyre szorosabbra fűzzük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal — mondotta a miniszterelnök. — Bízunk benne, hogy a KGST fejlődése hozzájárul gazdasági kapcsolataink bővítéséhez. A külkereskedelmi forgalom hagyományos formáján túlmenő gazdasági együttműködésben rejlő tartalékokat szeretnénk még jobban feltárni és kihasználni. A nemzetközi helyzetről A nemzetközi helyzetet elemezvén jelentős eseménynek mondotta a miniszterelnök a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között nemrég aláírt szerződést, amelynek kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít. Ügy véli: a Német Szövetségi Köztársaság kormányának az európai realitások terén tett lépései megkönnyítik az NSZK viszonyának rendezését minden európai szocialista országgal. Beszámolt ezután a kormány elnöke a Varsói Szerződés országainak erőfeszítéseiről, kezdeményezéseiről — az európai biztonság megszilárdítására —, a változatlan aggodalomra okot adó indokínai helyzetről, valamint a közel-keleti konfliktusról. Szólt a szocialista országok — köztük Magyarország — erőfeszítéseiről azért, hogy a világ békéjét fenyegető agressziót politikai eszközökkel mielőbb megszüntessék. Hangsúlyozta azt is: mindaddig nem lehet biztonságos a helyzet a Közel-Keleten, amíg a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát az összes érdekeltek életbe nem léptetik. Mély megrendüléssel emlékezett meg a miniszterelnök Nasszer elnök hirtelen haláláról, ' (Folytatás a 3. oldalon) Koszigin megbeszélései három arab államfővel Drab csúcs Kairóban Új székház Siófokon A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat új székházat épít Siófokon. Az építkezést a vállalat főépí- tésvezetösége irányítja. A munkákat 1969 áprilisában kezdték el, három emeletet november "-én, a negyediket pedig 1971. február 1-ig fejezik be. A beruházás összege 11 millió forint. Több millió gyászoló Nasszer temetésén Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki egy szovjet delegáció élén Kairóba érkezett, hogy részt vegyen Nasszer elnök temetésén, tanácskozást folytatott Huari Bumediennel, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság elnökével. Ezt követően Koszigin Nimeri szudáni elnököt, majd Atasszit, a Szíriái Arab Köztársaság államfőjét kereste fel. A TASZSZ jelentése szerint a baráti légkörben lezajlott három találkozón a feleket kölcsönösen érintő problémákat vitatták meg. (Folytalás a 2. oldalon.) Giri elnök Bulgáriába érkezett Budapest a következő állomás Varahagiri Venkata Giri indiai elnök, aki a szocialista országokban tesz körutat, csütörtökön Moszkvából Szófiába érkezett Georgi T raj kornak, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége elnökének és Todor Zsivkov miniszterelnöknek a meghívására. Szófia repülőterén az államfőt megillető külsőségek között fogadták Giri elnököt Bulgária vezetői. Giri október 4-ig tartózkodik Bulgáriában, majd Losonczí Pál meghívására Budapestre utazik. (MTI) Megkezdődött az Interparlamentáris Unió 58. konferenciája Csütörtökön reggel Hágában a parlament lovagtermében ünnepélyes külsőségek között megkezdődött az Interparlamentáris Unió 58. konferenciája. A kilencnapos konferencia munkájában mintegy hatvan ország — köztük hazánk is — több mint ötszáz képviselője vesz részt. A napirenden több fontos, időszerű téma megvitatása szerepel. A konferencia során kijelölik az Interparlamentáris Tanács — az Unió legmagasabb szerve — új tagjait, s megválasztják a végrehajtó bizottság tagjait is. A konferencián máris elhangzottak különböző határozati javaslatok. A svájci küldöttség például indítványozta: kérjék fel valamennyi ország kormányát, hogy bojkottál ják azokat a repülőtereket és légi- társaságokat, amelyek támogatják vagy megtűrik a repülőgéprablókat. Az amerikai küldöttség javaslata a közel- keleti helyzetre vonatkozik. Argentínai piackutató delegáció Magyarországon Az egyik legnagyobb argentínai magánbank, a Banco de Galicia elnökhelyettesének, dr. Herman Ayerzának a vezetésével argentínai üzletemberek csoportja érkezett Budapestre. A delegáció csütörtökön a Magyar Kereskedelmi kamarában megbeszélésen vett részt, és találkozott az Argentínába irányuló magyar exportnál számításba vehető magyar vállalatok képviselőivel. Az argentínai delegáció vezetője, dr. Hernan Ayerza, nyilatkozatában elmondotta: útjuk célja a kapcsolatfelvétel, a piackutatás. A küldöttségben képviselt vállalatok főként gépipari cvártmányok, húsipari, konzervgyári. hűtőipari berendezések, továbbá vegyipari termékek, bőrcserző és bőripari segédanyagok vásárlása iránt érdeklődnek. (MTI)