Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

Kevesebb a nyitott kérdés Lengyel-nyugatnémet megbeszélések a hivatalos tárgyalások után Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti Bonnból: Jóllehet szerdán rövid kom­müniké kiadásával befejező­dött a lengyel—nyugatnémet tárgyalások hatodik szakasza, csütörtökön még tartottak megbeszéléseket Bonnban a lengyel és nyugatnémet politi­kusok. Reggel Winiewicz len- gvel külügyminiszter-helyettes és Duckwitz nyugalmazott bonni államtitkár, a két kül­döttség vezetője tanácskozott, majd együtt felkeresték Scheel külügyminisztert. Később Scheel fogadta Bar- zelt, a CDU parlamenti frak­ciójának elnökét és Stücklent, a CSU képviselőjét. Tájékoz­tatta őket a lengyel—nyugat­német tárgyalások állásáról. Az MTI tudósítójának len- gvel részről elmondották: a most befejezett tárgyalási sza­kasz eredményes volt. A még meglevő nyitott kérdések köre szűkült, Ezeket a kérdéseket a két külügyminiszter személye­sen fogja megvitatni Varsó­ban, november elején. (MTI) Belgrád Szovjet-jugoszláv tanácskozás »A Szovjetunió és Jugoszlá­via kifejezésre juttatta kész­ségét, hogy a soron következő öt esztendőben jelentősen nö­veli kölcsönös kereskedelmét«. — Ezt hangoztatták a jugo­szláv—szovjet tanácskozás megkezdésekor Belgrádban, ahol a két ország közötti hosz- szú lejáratú (1971—1975) ke­reskedelmi egyezmény megkö­tésének előkészítéséről tár­gyalnak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvözölte a Koreai Munkapárt Központi Bizottságát, megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Vinogradovot nevezte ki a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége a Szovjet­unió kairói nagykövetévé. V. V. Giri, az Indiai Köz­társaság elnöke csütörtökön visszatért Üj-Delhibe szovjet­unióbeli, bulgáriai és magyar- országi hivatalos látogatásá­ról. Nukleáris együttműködési tárgyalások kezdődtek Lissza­bonban Portugália és Dél- Afrika között. Lezuhant a bajorországi Obernburg közelében a kana­dai légierő egyik Starfighter típusú vadászgépe. Rendkívüli állapotot hir­dettek ki szerdán a Michigan állambeli Pontiac városban, mert péntek óta összecsapá­sok folynak a néger .és a fe­hér lakosság között. Szovjet nyilatkozat az Egyesült Államok és Izrael propagandakampányáról A 87. párizsi tárgyalás David Bruce amerikai fő­delegátus hivatalosan a kon­ferencia elé terjesztette Ni­xon elnök szerda esti beszé­dében foglalt javaslatokat. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere felszólalásában mindenekelőtt hangsúlyozta: Nixon elnök szerda esti beszédében nem válaszolt komolyan a DIFK és a VDK küldöttsége által felvetett kérdésekre. így pél­dául nem nyilatkozott arról,' hogy az Egyesült Államok hajlandó csapatait — az ame­rikai táborhoz tartozó összes csapatokkal együtt — kivon­ni Dél-Vietnamból 1971. jú­nius 30-ig. Nixon megismételte azt a »■három elvet«, amelyet már régóta hangoztat és amelyek­ből mindenki megállapíthatja, hogy azoknak célja: az Egye­sült Államok által kitartott kardcsörtető, zsarnoki saigoni rendszer további hatalmon tartása. Nixon tűzszünetet javasolt Nixon amerikai elnök (ma­gyar idő szerint) csütörtökön hajnalban ‘elhangzott tv- és rádióbeszédében 5 pontos ja­vaslatot terjesztett elő, amint mondotta: »az igazságos béke megteremtésére egész Indo­kínában«. A csomagtervben fegyver­nyugvással összekapcsolt tűz­szünetet javasolt Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Nixon amerikai elnök ismertette az Egyesült Államoknak Indokínával összefüggő tűzszüneti javaslatát. (Telefotó: AP—MTI—KS) A szovjet külügyminiszté­rium csütörtökön nyilatkozatot adott ki. Az Egyesült Államokban hi­vatalos személyiségek az utób­bi időben különféle koholmá­nyokat terjesztenek, amelyek szerint a Szovjetunió állás­pontja következtében éleződik a közel-keleti helyzet, a Szov­jetunió állítólag megszegi a Szuezi-csatorna övezetére vo­natkozó tűzszünettel kapcso­latban magára vállalt kötele­zettségeket. Nem kétséges: e kampány célja, hogy szántszándékkal ferde megvilágításba helyezzék a Szovjetunió politikáját, és ugyanakkor tisztára mossák az izraeli kormányköröket, ame­lyeket közvetlen felelősség ter­hel a közel-keleti helyzet je­lenlegi éleződéséért, a tűzszü­neti megállapodás megszegé­séért, azokért a nehézségekért, amelyekbe Jarring ENSZ-kü- lönmegbízott missziója ütkö­zött. Kísérletek történnek a vi­lág közvéleményének félreve­zetésére, továbbá arra, hogy a Közel-Keleten kialakult hely­zetért a felelősséget a Szovjet­unióra és az arab országokra hárítsák. Ezek a próbálkozá­sok azonban alaptalanok, és homlokegyenest ellenkeznek a tényekkel — hangsúlyozza a nyilatkozat, majd a továbbiak­ban tényeket sorakoztat fel és leszögezi: a Szovjetunió a ma- | ga részéről tevékenyen közre­működött abban, hogy gyakor­lati lépések történjenek a kap­csolatok megteremtésére, me­lyeknek révén Jarring közve­títésével megindulhattak volna a tárgyalások az érdekelt fe­lek között. A továbbiakban ezeket mondja: A Szovjetunió kezdettől fog­va következetesen síkraszállt a tűzszünetért, mert tisztában volt e lépés nagy jelentőségé- vei, és minden tőle telhetőt, megtett Jarring megbízatásá­nak sikeres megvalósításáért. Ezekkel az amerikai kor­mány'számára is ismeretes té­nyekkel szemben az Egyesült Államokban rágalomhadjárat indult, szemlátomást azzal a céllal, hogy befeketítsék a Szovjetunió álláspontját, nya­kába varrják valamiféle meg­állapodás megszegését. így például azt híresztelik, hogy a Szuezi-csatorna övezetében légelhárító rakétaberendezések jelentek meg szovjet kiszolgáló személyzettel — ez szintén a tények tudatos meghamisítása. Amerikai hivatalos szemé­lyiségek, valamint Izrael azon állításait, amelyek szerint az Egyesült Arab Köztársaság megszegte a tűzszüneti feltéte­leket, Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere szeptember 4-én az Egyesült Államok kai­rói képviselője előtt tett hiva­talos nyilatkozatában, továbbá október 6-án a kairói televí­zióban mondott beszédében megcáfolta. Ebből a nyilatko­zatból kitűnt, hogy a tényleges helyzet egészen más, mint aho- gvan azt az Egyesült Államok­ban terjesztett koholmányok állítják. Ezeket a koholmányokat szemlátomást azért röppentet­ték fel, hogy újabb kiagyalt ürügyet találjanak annak in­doklására, hogy Tel Aviv meg­hiúsította Jarringnak a felek­kel már-már megkezdett érint­kezéseit. A tűzszüneti feltéte­leket Izrael sérti meg. Izraeli katonai repülőgépek szinte napról napra behatolnak az EAK légiterébe. Izraeli csapa­tok a Szuezi-csatornától ke­letre fekvő 50 kilométeres öve­zet határain szakadatlanul ka­tonai létesítményeket, közleke­dési vonalakat építenek, Mindez azt bizonyítja, hogy Izraelt és az őt támogató Egyesült Államokat terheli a felelősség azért, hogy Jar­ring gyakorlatilag nem foghat hozzá megbízatásának teljesí­téséhez. Fel kell hívni a figyelmet arra — hangsúlyozza a nyi­latkozat —, hogy az Egyesült Államok maga is tesz olyan lépéseket, amelyek élezik a közel-keleti helyzetet. Ilyen például további amerikai ha­dihajók átdobása a Földközi­tengerre, a 6. amerikai flotta »erődemonstrációja«, Éppen ebben az időszakban az amerikai kormány tárgya­lások sorozatát folytatta Tel Avivval. s úgy döntött, hogy újabb Phantom típusú repü­lőgépeket szállít Izraelnek, további hitelt' bocsát Izrael rendelkezésére, hogy hadi­technikai eszközöket és had­felszerelést vásároljon az Egyesült Államokban. A továbbiakban elítéli az Egyesült Államok felderítőre­püléseit, melyek durván meg­sérti* az Egyesült Arab Köz­társaság szuverenitását. A jelen körülmények kö­zött. amikor az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia leszögezte készségét a tárgya­lásokra Jarring közvetítésével s amikor lényegében véve fennáll a tűzszünet, gyakorla­tilag Izrael és az őt támogató külső erők álláspontjától függ, kihasználják-e ezeket a ked­vező lehetőségeket a közel- keleti politikai rendezésre. Az Egyesült Államoknak válasz­tania kell, mit szolgáljon kö­zel-keleti politikája: továbbra is Izrael megfontolatlan tö­rekvéseit buzdítja vagy pe­dig megindul a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározata teljesítésének útján, azon az úton, amely elősegíti e térségben az igazságos és tar.ós béke megteremtését. A nyilatkozat végül leszö­gezi: A Szovjetunió továbbra is szilárd híve a közel-keléti problémák politikai rendezé­sének azon az alapon, hogy teljesítsék a Biztonsági Ta­nács fent említett határoza­tának minden pontját. A szovjet kormány ezután is minden vonalon előmozdít­ja ezt, kétoldalú találkozókon és a négy nagyhatalom kon­zultációin is. (MTI) NY UG AT-BERLIN A négy nagykövet találkozója A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetei ma, pénteken Nyugat-Berlinben újabb találkozót tartanak. A találkozóra a legutóbbi hiva­„,/obb a semminél”? A „pax Americana" visszhangja Elhangzott hát az óriási előzetes propagandával be­harangozott, minden eddigi­nél átfogóbbnak jelzett Ni- xon-beszéd, s az abban fog­lalt javaslatokat David Bruce csütörtökön már a párizsi tárgyalóasztalra is helyezte. Ennél többről is számot ad­hatunk: a Nixon-javaslatok első visszhangjáról. Az amerikai törvényhozás­ban általában helyesléssel fogadták Nixon indokínai csomagtervét. Az éberebb és felelősebb szenátorok azonban nincsenek különösebben elra­gadtatva. Például Fulbright, a szenátus külügyi bizottsá­gának elnöke szerint Nixon javaslata ugyan »jobb a sem­minél«, de megállapította: ha az elnök továbbra is ragasz­kodik Thieuhoz és Kyhez, ak­kor nem táplálhat különösebb reményeket a terv sorsát il­letően. John Stennis, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke kételyeit fejezte ki, hogy Ni­xon javaslatai egyáltalán nyújtanak-e valami lényege­set a másik félnek. Ami a parlamenten kívüli ellenzéket illeti: a vietnami háború befejezésére mozgó­sító diákbizottság nem elég­szik meg az elnöki indítvá­nyokkal, hanem a háború tényleges befejezését és a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák hazahívását követeli. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség bírálja Nixon beszé­dét, mert az lényegében meg­erősítette a Thiéu—Ky-rezsi- met, és hallgatással mellőzte a DIFK legutóbbi konstruktív javaslatait. A csütörtöki párizsi konfe­rencián Binh külügyminisz­ter-asszony, a DIFK-küldött- ség vezetője, elfogadhatatlan­nak minősítette Nixon javas­latait. Xhuan Thuy a VDK dele­gációjának vezetője hangsú­lyozta, hogy Nixön javasla­tai megkerülik az alapvető problémákat. Rámutatott: Mindig készek vagyunk a többi féllel együtt békésen rendezni a vietnami problé­mát, de a vietnami nép tö­rekvéseinek szellemében. A függetlenség, a szabadság bé­kéjét akarjuk, nem pedig az amerikai neokolonializmus keretében létrejövő békét.« Az egyik legfontosabb szempont, amely miatt az új Nixon-javaslatok elfogadha­tatlanok, Xuan Thuy szerint a következők: ez olyan »pax Americana« lenne, amelyben nemcsak Indokínában, hanem a világ többi részén is az Egyesült Államok töltené be a nemzetközi zsandár szere­pét Népképviseleti kormány alakul Bolíviában A munkásság független külpolitikát követel A hatalmi harc Bolíviában — mint tegnap megírtuk — Juan Jósé Torres javára dőlt el. A szerdán összeomlott junta két tagja (a harmadik már korábban átállt Torres oldalára) megadta magát. A La Paz-i elnöki palotá­ba Torres diadalmenetben vo­nult be. Azt mondta az ünneplő tömegnek, hogy kormánya »népi kormány« lesz, és véget akar vetni az ín­ségnek. Óvandó volt bolíviai állam­elnök szerdán elhagyta a La Paz-i argentínai nagykövetsé­get, és bejelentette, hogy le­mond a megbuktatásakor kért politikai menedékjogról. Az UPI jelentése szerint La Pazban bizottságot hoztak lét­re »a munkásság védelmére alakult népi bizottság« néven. Ezzel egyidejűleg a Bolíviai Központi Mun­kásszövetség 20 pontos követelést adott át Tor- reséknak. A felirat, amely »A népi erők mandátuma« címet viseli, egyebek között sürgeti, hogy a korábban államosított Gulf Oil Company részvényeseinek többé ne folyósítsanak kárté­rítést. Követelte a munkás­szövetség, hogy a Torres-kor- mány kövessen független kül­politikát, éí. létesítsen diplo­máciai kapcsolatokat a szo­cialista országokkaL Ezzel egyidejűleg a mun­kásszövetség lefújta az általá­nos sztrájkot. Torres a maga részéről közleményben szögezte le, hogy »forradalmi kormánya« biztosítani fogja a rendet. Az AFP Washingtonból kel­tezett híre arról tájékoztat, hogy a Torres-kormány máris szabadon bocsátott politi­kai foglyokat. Torres egyébként a fegyve­res erők új főparancsnokává Luis Reque Terant nevezte ki, és közölte, hogy az összeom­lott junta tagjainak kivételé­vel minden katonatiszt meg­tartja beosztását. A legújabb hírek szerint az államfő megbeszélése­ket folytat a katonai, a politikai vezetőkkel, ’a diákság, a parasztság és a munkásság képviselőivel az új kormány megalakí­tásáról, s ebben egyenlő arányban vesznek majd részt — koráb­bi nyilatkozata szerint — a munkások, a katonák és a pa­rasztok. Torres nyilvánvalóan az orurói ónbányavidéken kiala­kult helyzetre utalt, amikor a rend helyreállítását megígér­te. Oruróban, amely La Paz- tól 300 kilométernyire délre fekszik, még mindig heves össze­csapások folynak a tünte­tő tömegek és katonai egységek között. Az AFP hírügynökség jelen­tése szerint — amely egyéb­ként nem közöl részleteket — hét ember életét vesztette, és körülbelül 40 megsebesült. talos ülésen elhatározott idő­pontnál — az ülést követő nem hivatalos összejövetelen dön­töttek így — korábban sor. Megfigyelők szerint a teki tanácskozáson nem kerül pén­vár­ható látványos előrehaladás. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kész Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság gazda­sági és kulturális kapcsolatai­nak figyelembevételére, de nem tér el attól, hogy Nyugat- Berlin önálló politikai egysé­get képez. így indokolatlan és egyben elfogadhatatlan az NSZK államhatalmi és igazga­tási jellegű jelenléte, illetve ténykedése Nyugat-Berlinben. A három nyugati hátálom és Bonn között nem alakult még ki egységes felfogás . a nyugat-berlini kérdés megol­dása tekintetében, és nem egyezik .teljesen a nyugat-ber­lini szociáldemokrata, illetne szenátusi vezetés és a bonni kormány álláspontja sem. Kivégeztek Grösst? Egy ismeretlen telefonáló felhívta a kanadai rádiót és közölte, hogy elrablói kivé­gezték James Cross angol diplomatát. A kanadai rádió adását megszakítva közölte a hírt. További részletek egye­lőre nem ismeretesek. A kanadai rádió később visz- szavonta ezt a bejelentését, mivel hír érkezett, hogy Cross elrablói pénteken, magyar' idő szerint reggel 5 óráig meghosz- szabbították a határidőt. ,Reforger II.“ NATO-hadgyakorlat Teljes gőzzel folytatódik a NATO »Reforger—II« elneve­zésű hadgyakorlatának első szakasza, amelynek keretében, az Egyesült Államok és Nyu- gat-Németország között létesí­tett légihídon 11 ezer katonát és tisztet szállítanak át az At- lanti-óceánoa. »A hadgyakorlat következő szakaszaiban Nyugat-Németor- szág déli részén gépesített páncélos és légicsapatok köz­reműködésével nagyszabású szárazföldi műveleteket bo­nyolítanak le, amelyen az ame­rikai hadsereg és a Bundes­wehr alakulatai vesznek részt (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. oktfifrsr 9.

Next

/
Thumbnails
Contents