Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-06 / 234. szám
Továbbra is a Balatonboglár áll a megyei bajnokság élén Toponár—Fonyód 1:1 (1:0) Topanár, 150 néző. V.: Tóth Gy. A toponáriak nyomasztó fölényben játszottak, azonban a legjobb helyzeteket is kihagyták. A fonyódi csapat kapushibából egyenlített. G.: Bank, ill. Csapó. Jók: Hegedűs, Bank, Farkas, ill. Ko- lip és Bognár. Csima János K*. V. Lobogó—Babócsa 5:1 (2:1) Kaposvár, 500 néző. V.: Fe- renczi. Közepes iramú mérkőzésen a hazai csapat bátor támadójátékával megérdemelten győzött a mindvégig lelkesen küzdő vendégek ellen. G.: Jezeri, Zimonyi, Radax, Kiss, Luczek (Öngól), ill. Hajdó. Jók: Nagy I., Radax, Jezeri, Zimonyi, ill. Bakó, Virovecz és Káplár. Götz János Somogytarnóca—Csurgó 4:0 (3:0) Somogytarnóca, 200 néző. V.: Horváth Z. Csak az első tíz percben volt kiegyenlített játék, utána megzavarodott a Csurgó, és a so- mogytarnócaiak biztosan győztek. G.: Molnár (2), Kovács és Pintér. Jók: Bátori, a mezőny legjobbja, Szili, Farkas, illetve Kercza. Horváth József Nagyatádi Somogyi— Lengyeltóti 5:0 (3:0) Nagyatád, 300 néző. V.: Műdig. Jó iramú, sportszerű mérkőzésen a helyzeteit jobban kihasználó csapat győzött. G.: Princzes (2), Gaál (2), Horváth. Jók: Princzes, Gaál, Kakuszi, ill. Papp. Varga Tibor K. Vasutas—Ordacsehi 5:2 (3:1) Kaposvár, 50 néző. V.: Tóth L. ÖKÖLVÍVÁS K. Dózsa—Komló 22:0 Suta (balról) győzött a barátságos mérkőzésen. A minden részében jobb vasutasok akár nagyobb arányú győzelmet is elérhettek volna. G.: Sarto'S, Berkes, Törzsök, Hajdó, Kaszás, ill. Mónus és Riba. Jók: Simon, Bartos, Kaszás, ill. Varga, Mónus, Va- siczek. Végvári Dénes Kapoly—Kadarkút 2:0 (0:0) Kadarkút, 200 néző. V.: Bakonyi. Változatos, jó iramú mérkőzésen a kadarkútiak egyenlő ellenfelek voltak, az utolsó öt percben azonban Csernus és Androvics öngólt vétett. Völgyi Attila Nagyatádi Kinizsi—Tab 4:1 (3:1) Tab, 100 néző. V.: Schádl. A vendégcsapat a 2. percben gólt ért el, s a 14. percben már 3:0-ra vezetett. Ezután feljavult a hazai csapat, de csak szépíteni tudott. G.: Deák, Molnár, Lebár, Bicsáki (11-es- ből), ill. Kovács. Biesókit a 85. percben kiállították. Jók: Ba- zsó, Torma, ill. Puha II., Mák. Dietzel Ede Balatonboglár—Zamárdi 2:0 (1:0) Balatonboglár, 100 néző. Vezette: Buzsáki. A hazai csapat végig támadó szellemben játszott, de a vendégek kitűnően védekeztek. A hazaiak győzelme teljesen megérdemelt. G.: Szilágyi és Pordán. Jók: Csere, Vass. Zics, Szilágyi, ill. Piros, Vörös, Kertész és Papp. Kollár József A megyei bajnokság állása: 1. Balatonboglár 2. Kapoly 3. N. Kinizsi 4. K. V. Lobogó 5. Babócsa 6. Fonyód 7. S.-tamóca 8. K. Vasutas 9. Csurgó 10. Zamárdi 11. Ordacsehi 12. Lengyeltóti 13. Tab 14. Toponár 15. Kadarkút 16. Somogyi SE 8 7 — 1 24: 6 14 8 7 — 1 19: 4 14 8 5 2 1 25: 5 12 8 6 — 2 25:12 12 8 3 2 3 16:21 8 8 3 2 3 10:15 8 8 3 1 4 10:17 7 8 3 1 4 17:18 7 8 2 3 3 6 :ii 7 8 3 1. 4 9:17 7 8 3 — 5 16:21 6 8 2 2 4 15:21 6 8 2 2 4 11:21 6 8 1 3 4 11:17 5 8 2 1 5$ 9:16 5 8 2 — 6 13:23 4 Szép számú közönség gyűlt össze a K. Dózsa sportcsarnokában, hogy tanúja lehessen az első NB Il-es találkozónak. A közönség azonban csak barátságos mérkőzést láthatott, mert a komlóiak a mérlegeléskor mindössze két ökölvívót állítottak mérlegre. így a versenyt a szabályok értelmében nem tartották meg, a két csapat csak barátságos mérkőzést vívott. A bajnoki mérkőzés két pontját 22:0 aránnyal a kaposváriak kapták. Megkezdődnek a labdarúgó EB selejtezői A héten megkezdődnek a labdarúgó Európa-bajnokság selejtezői. A küzdelemsorozatra — amelynek a döntője 1972- ben lesz — 32 ország nevezte be válogatott együttesét. Az UEFA a részvevőket nyolc csoportba osztotta. A csoportbeosztások: 1. csoport: Románia, Csehszlovákia, Wales, Finnország. 2. csoport: Bulgária, Magyarország, Franciaország, Norvégia. 3. csoport: Anglia, Görögország, Málta. Svájc, í csoport: Szovjetunió, Észak-írország, Spanyolország, Ciprus. 5. csoport: Belgium, Skócia, Portugália, Dánia. 6. esoport: Olaszország, Svédország, Ausztria, Írország. 7. csoport: Jugoszlávia, NDK, Hollandia, Luxemburg. 8. csoport: NSZK, Lengyel- ország, Törökország, Albánia. ATLÉTIKA Varga László ifjúsági bajnok lett a 800 méteres síkfutásban Az elvarázsolt keringő Qnl, t'rprvn kritikus kér- úUK 3ZC TZU (jj mostanában lekicsinylő malíciával — kihez szól ma már az operett? És a válasz többnyire az, csak az avult ízlésű nézőhöz, mert ez a műfaj valóban elavult. Helyette itt a musical, ez az igazi, ez a divat, ez kell. A valóság tényleg az, hogy divat. Muzsikája napjaink táncmelódiáiból meg a dzsessz- ből áll össze, a sztori pedig (ha jó) napjaink igen gyakran vagy valós vagy valótlan, de közhellyé ismételt konfliktusaira épül. Bizonyos, hogy a legbőszebb musicalszerző ezek ellenére se mondaná azt, hogy az operett tiszavirág életű volt A musical sem lesz ha — ha zenéje nem az! Mert lehet szidni a színházat, ha eredeti rózsaszínben állít színpadra operettet De lehet dicsérni, ha kiválasztja azt a zenét, amely örökszép, könnyed, játékos. Ha úgy tetszik, a zene világában nem kabaré, hanem szellemes vígjáték ... Oscar Straus zenéje ilyen. A valcer hullámzását virtuóz csapongássá oldja, és éppen ezzel több, mint a kiskocsmák ringató, bólogatós ke- ringője. Felidézi ugyan hangulatában a sörös jókedvet, de jóval föléje szárnyal csúfolódó vidámsága és hangulatos lírája is. Szépen énekelte a Varázske- ringőt Bajor Ferenc, és nagyon tetszett a pikolóduett Komlós István és a játékban is első hegedűs Fontos Magda előadásában. És a zene mellett a játék. Az operetteknek éppen a rózsaszín szirupjára ragadt vastagon a por (tv-lu'sérietek ku: darca bizonyítja, hogy nem könnyű lefújni onnan). Gyö- kössy Zsolt rendező Kállai Istvánnal közös átdolgozásban, jól állította színpadra a daragot. Sikerült a történelmi paródia politikus dinasztiákról és típusokról. A konfliktus — a férfias főszereplő látszatfér- fiatlansága sok egyértelműen kétértelmű poént ihletett. Nem is ez a baj. Hanem az, hogy némelyik szellemtelen volt és olcsó, némelyik meg ismert. (Az utászvicc valóban csak az újszülötteknek új — azok pedig nem néznek operettet.) Akik pedig uralkodóstul a dinasztia ágai-, hajtásai- és vadhajtásaiként finomkodtak a színpadon, eltalált karaktereket játszotta. Imre Gabriella megnyerő, kulturált énekléssel, de ennél halványabb játékkal mutatkozott be a kaposvári közönségnek. Kár, hogy Komlós István figuráját Kabos külsejűvé formálták. De örülünk, hogy ő annál sokkal jobb, nagyszerűbb, és tegyük hozzá; igényesebb színész, semhogy valakit is utánzott volna. s színnel, kitűnően karikírozó mozdulatokkal rajzolta meg nagyon igényesen a nevetséges gróf alakját. (Az est legteljesebb alakítása.) Hasonlóképpen Csorba István is, kár azonban, hogy mikor a burger inkognitóba bújt feleségét játszotta, túlságosan is sok ismert figurát juttatott eszünkbe. Sikerült a prűd udvartartás és a jól »játszó« női zenekar kontrasztja. Farkas Anny és Varga Tibor az operettek immár hagyományos kétbalkezes, de jóakaratú, naív intrikusait nagyon jól megformálták. Akik kellemes meglepetést hoztak, a tűzről pattant Pogány Judit és Heiszer Kálmán úgy oldották meg feladatukat, hogy további, epizódszerepet is meghaladó bemutatkozást várhatunk tőlük. Operettélmény ? eshetett azt hiszem. A zene, a játék mellett azonban éppen a keringő hiányzott. A tánc, amely nem kevés — de kihasználatlanul hagyott paródia lehetőségét nyújtja. Az operettet végül is sikerült jól színpadra varázsolni, de a keringőt bizony elvarázsolták benne. Tröszt Tibor Megnyitó helyett Kudarc — Nagyatádon Hárman indultak el a megyeszékhelyről vasárnap délelőtt Nagyatádra — a megyei tanács, a múzeum és a napilap egy-egy munkatársa — a múzeumi hónap megnyitójára. A kiállított anyagon és a helybeli rendezőkön kívül mindössze hárman (!) jelentek meg, hogy részt vegyenek az 1970. évi somogyi megnyitón. A KIÁLLÍTOTT ANYAG Vasárnap rendezték meg Budapeáten az országos ifjúsági atlétikai bajnokságot. Ezen elindultak a Kaposvári Dózsa fiú és leány atlétái is. A 17 éves korosztályú versenyzők között Varga László, a K. Dózsa futója bajnok lett. Varga 2:00.7-et futott, s maga mögé utasította Adorjánt (Ganz-MÁVAG) és Némethet (Győri Dózsa). Diszkoszvetésben Papp (K. Dózsa) 47,06 métert dobott, s ezzel a harmadik helyen végzett. Ugyancsak harmadik lett a lányok között Hetz, aki a 17 évesek versenyén 200 m-es síkfutásban 26.3 másodpercet, futott. Döntetlenül végződött az ifi rangadó Az ifjúsági labdarúgók NB-s csoportjában vasárnap két kaposvári csapat, a K. Rákóczi és a K. Vasas mérte össze erejét. Az érdekes, jó iramú mérkőzésen a két együttes nem bírt egymással, s a találkozón 0:0 lett az eredmény. A megye régészeti múltjának képeskönyve a tablókon. Fényképek, adatok, magyarázatok, egyszóval, amit a tudomány adhat arról, hogyan élt, dolgozott, küszködött az ember mindennapjaiban néhány ezer éve. Erről beszél a három részvevőnek néhány keresetlen, de nagyon kédvetlen szóval a múzeum munkatársa, aki fölemlítette, hogy van a kiállított emlékek között olyan is, amely Nagyatád környékéről került elő... A RÉSZVEVŐK Egy csinos középiskolás lány piros nadrágban, kockás pele- rinnel: Három napja nem alszom. Idegeim rendben vannak, semmiféle frontátvonulás, különleges napfolttevékenység — tudtommal — nincsen. Sze- relmesebb sem vagyok a szokottnál. Mégsem alszom. A sajtó nem hagy aludni. En vagyok ugyanis az Eszményi Olvasó, akiről csodálatos legendák keringenek a szerkesztőségek háza táján: akinek lelkében termékeny talajba hullanak azok a nemes magvak, amelyeket sajtónk veteget. Kedden is például, midőn elolvastam kedvenc lapom, a Mindennapi Újság egyik megindító riportját arról, hogyan tért le az erény ösvényéről és a balatoni országúiról két, korábban hatóságilag is igazolt erkölcsi 35 éves hajadon, engedvén 20 éves autósvagányok csábításának, végiggördült egy könnycsepp az orcámon. S ráhullott a nemes veretű írás utolsó, legszebb mondatára, amely így szólt: »Mindannyian felelősek vagyunk értük. Ne hagyjuk elszunnyadni a társadalom lelkiismeretét!'« Tüstént elindultam, hogy felkutassam a társadalom lel- kiismeretét. A fél országot tűvé tettem érte, míg végre egy félreeső helyen, egy csipkebokor tövében leltem rá, ahol bizonyára éppen szunnyadni dnart... Eszményi olvasó Egy álló nap és éjszaka olvastam fel neki szívszorító riportokat a honi sajtóból, s állandóan vártam, mikor szólal meg. (Valahol azt olvastam, hogy a lelkiismeret meg szokott szólalni!) A szavát, sajna, nem hallatta, de a hortyogását igen. Felráztam. — ön el tud aludni ilyen cikkek mellett? — kérdeztem őszinte megütközéssel. — Ne haragudjon — szabadkozott —, de olyan zson- gító a dumájuk ... Szerdán a Délesti Hírmondóban akadtam egy olyan mondatra, amely egész valómat felkavarta. Újszerű volt, egyedi, s épp ezért mellbevágó. Igyekszem szó szerint idézni: »A hibák láttán ne hunyjuk be a szemünket!*! És én akkor éjjel megint csak nem csuktam le a szememet, hiszen a szemközti neonreklám, amely a holdvilág helyett az ablakomba süt, hibás volt. Nem világított a kettőspont! Még másnap, csütörtökön a hivatalban sem alhattam ki magam, mert az erre a célra használatos kisebb helyiségben észrevettem, hogy a csempe repedezett, a lánc elferdén hogyan szakadt, a papírtartó áll... Ennyi hiba láttán hunyhattam volna szemet? Tetézte a bajt, hogy a Főközponti Főnapilap vezércikke e napon ilyen címet viselt: »Éberen őrködjünk a nép vagyona fölött!-« Egész nap a ceruzám és a gemkapcsaim fölött őrködtem, amelyek bár parányi, de mégis szerves részét képezik a népvagyonnak. A nagy éberkedéstől még dolgozni sem értem rá. Éjjel pedig ellátogattam egyik építkezésünkre, amelynek 600 holdas területén egy őr és egy kutya védelmezte a milliós közvagyont. Az éjjeliőr egy cseppet sem pironkodott, mikor felköltöttem, csak arra kért, hogy a kutyáját ne zavarjam. — Hat éve vagyok itt éjjeliőr, uram, de tőlem még egy szalmaszálat el nem loptak! — mondta magabiztosan. — Akinek kell valami, az ellopja nappal, csak a bolondok botorkálnak itt éjszaka.., Így virradtam a mai napra. Még nem döntöttem, hogy ma alszom-e, vagy újságot olvasok. Radványi Barna — Régész szeretnék lenni. .. Ezért vonz minden, amit ezzel kapcsolatban láthatok. Hogy a többiek miért nem jöttek el? Hát nem mindenkit érdekel. Ide járok a gimnáziumba, Nagyatádra... Középkorú, magas, vállas férfi: — A téglagyárnál dolgozom. Érdekel a régészet, errefelé többen is gyűjtöttünk már. De kérdem én, mi lett a gyűjteménnyel?! — Mi lett? — Mi sem tudjuk. És higgye el, azért vannak ilyen kevesen, mert ezt csak érettségivel érthetik meg... Szőke, széles vállú fiatalember: — Én az ifjúsági klubban hallottam, hogy ilyen lesz. Megmondom őszintén, nemigen értek az efféle dolgokhoz, munkás vagyok. De mégis jó végignézni. Megérte, mert érdekes. — Érti? — Hát érthető, nem!? Mindent megmagyaráz a kísérő szöveg. — Érettségizett? — Nem, de miért?! Azt hiszi, csak azzal lehet? A RENDEZŐK — Mi, kérem, kiküldtünk száztöven meghívót. Százötvenet. De a diákok almát szednek. Csurgóról meg vasárnap nincs gépkocsi, amelyik a tanácsiakat felhozná. RÉSZLETEK AZ EL NEM HANGZOTT MEGNYITÓBÓL »A hazáról és a hazaszeretetről szóló szárnyaló poétikai gondolatok öröktől fogva hirdetik megdönthetetlen igazságukat.« »Az országos szervek tizenkét esztendővel ezelőtt indítottták útjára az első múzeumi hónapot.« HAZAFELÉ Hazafelé az újságíró tűnődött. Vasárnap délelőtt van. Van, aki ilyenkor kéri számon gyerekétől az iskolai jegyeket, megnézi a televízióban a Rajzolj velünk-et, latolgatja a csapat délutáni esélyeit, szóval, tisztviselőnek, tsz-tagnak, pedagógusnak, katonatisztnek, munkásnak — százötven meghívott nagyatádi közül száznegyvenhétnek eszébe sem jutott ... Nem háborgott senki a kocsiban. Az újságíró mondta, hogy beszélt úttörőkkel, akik nem szedtek almát ezen a dél- előttön és akiknek senki nem mondta, hogy múzeumi hónap is van a világon. A presszóban ették a gesztenyepürét és mutatták az ablakba ragasztott plakátot, amely minden nagyatádit meghívott. Egyébként Marcaliban és Kadarkúton megtartották a múzeumi hónap megnyitóját. T. T. Új művelődési ház épül Vízváron Ebben az évben kezdte építeni az új művelődési házat a vízvári tanács épitőbrigádja. Az épület másfél millió forintba kerül, s benne helyet kap a kétszáz személyes mozi, a könyvtár, valamint párt- és KISZ-helyiség. Az épület a jövő év végére készül el. A falu lakossága 100 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. Oktober 6.
