Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Az országgyűlés befejezte munkáját A választójogi törvény módosításáról (Folytatás az 1. oldalról.) Szünet után dr. Korom Mihály igazság- ügyminiszter beterjesztette ' az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi törvény módosítását tartalmazó törvényjavas1 atot. Az államélet és a szocialista demokratizmus szempontjából vizsgálva választási rendszerünket — mondotta az igazságügyminiszter —, azt tapasztaljuk, hogy az jól szolgálja társadalmi céljainkat. Néhány vonatkozásban azonban lehetőségünk van e rendszer megjavítására, anélkül, hogy a bevált alapelveken változtatnánk. — Miben foglalható össze a törvényjavaslat lényege? Hangsúlyozni szeretném — mondotta dr. Korom Mihály —, hogy változatlanul fenntartjuk választási rendszerünk olyan bevált alapelveit, mint az általános, egyenlő választások elvét, a szavazás titkosságát, a választások népfront-jellegét, valamint az egyéni választókerületi rendszert. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül hagyjuk a közvetlen választások elvét, csupán a fővárosi és megyei tanácsok létrehozásánál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. A választások demokratizmusa Választási rendszerünk továbbfejlesztésénél és ennek megfelelően az 1966. évi III. törvény javasolt módosításánál a következő célok megvalósításából indultunk ki: erősítsük tovább a választások demokratikus vonásait, a törvény a választópolgárok jelölőgyűléseit hatalmazza fel tényleges jelölési joggal; biztosítsunk — jogi garanciákkal is — nagyobb lehetőséget a két vagy több jelölt indulásának, és adjunk számukra egyenlő esélyeket a választásokon; egyszerűsítsük és korszerűsítsük képviseleti rendszerünket és a mai négyszintű képviseleti rendszerről térjünk át a hármas tagozódásra; a helyesen felfogott területi érdekek jobb kifejezése, a helyi tanácsok önállóságának fokozottabb érvényesítése céljából — a lakóterületi elv fenntartása mellett — a fővárosi és megyei tanácsoknál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. A benyújtott törvényjavaslat a kitűzött feladatokat a következő módon valósítja meg — mondotta —: A választások demokratikus vonásainak továbbfejlesztésére a jelölés jogát közvetlenül a választók jelölögyűléseire bízza az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak választásánál. Ismeretes, hogy jelenleg a jelölőgyűléseknek csak javaslattételi joguk van. A jelölést a Népfront illetékes bizottságai végzik a gyűlések által előterjesztett személyi javaslatok alapján. A jelölőgyűlések szerepe és jelentősége tehát lényegesen növekszik, jellegük megváltozik, a választásoknak fontos politikai és jogi intézményei lesznék. Ami a változásokat illeti, a fővárosi tanácsi és a megyei tanácsi választásoknál bevezetik a közvetett választások rendszerét: a képviselőjelöltek és a tanácsok kiválasztásában fontos szerephez jutnak a választópolgárok jelölőgyűlései. A választásokon két vagy több jelölt is egyenlő esélyekkel indulhat. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok természetesen továbbra is a Hazafias Népfront programját képviselik, jelölésük feltétele tehát, hogy ezt a programot elfogadják. Elmondotta még a miniszter, hogy több jelölt esetén a választás alkalmával személy szerint meg kell majd jelölni, hogy a választó kire adja szavazatát, egyébként a szavazat érvénytelen. A megválasztáshoz a szavazatoknak több mint 50 százalékára van szükség, s ha ezt egyik jelölt sem nyeri el, pótválasztást írnak ki, amelyen új jelölteket is lehet állítani. Növekszik a tanácsok jelentősége A választások módosított rendszerével összefüggésben a járási tanácsok választott képviseleti funkciója megszűnik, közigazgatási egységként azonban továbbra is szükség van a járásokra. Az említett változtatásokkal párhuzamosan lényegesen növekszik a helyi tanácsok jelentősége. A működési- és hatásköri módosításokat a készülő új tanácstörvény tartalmazza majd. A jelenlegi módosítás értelmében az a lényeges, hogy a fővárosi és a megyei tanács tagjai a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsok tagjai titkosan választják, túlnyomórészt saját tagjaik közül. Az általános választások ezután is négyévenként lesznek Az országgyűlési és a helyi tanácsi választásokat azonban célszerű lenne időben egymástól elkülöníteni. A módosításokat taglalva a miniszter annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezek továb erősítik majd hazánkban a szocialista demokráciát, mint fontos feltételét a szocializmus teljes felépítésének. Az igazságügyminiszter szavai után dr. Varga Péter, a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság nevében szólt hozzá a javaslathoz. Ismertetett néhány, a bizottság által elfogadott módosítást, és hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat Évi kétmillió drávai kavicsból A kertek alatt folyik a Dráva, s a vízvári—bélavári—he- resznyei egyesült Kossuth Termelőszövetkezet jól kamatoztatja ezt a természeti adottságot. Az emberek kijárnak a vízre halászni; a szövetkezet a vízen túli területen is végez növénytermesztést, s az évszázadok során kialakult kisebb- nagyobb szigeteket füzes borítja. A Dráva hordaléka' pedig, a rendkívül jó min^s^gű folyaelfogadása esetén még tovább fogja erősíteni a választásom, nepiront-jellegét. A hozzászóló Sarlós István, fővárosi tanácselnök és Csapó úrnő. A budapesti képviselőn ugyancsak a javaslat demck- tauKus vonásait hangsúlyozták Az igazságügyminiszter válasza man az országgyűlés a választójogi törvény módosításáról §zoló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Interpelláció Befejezésül Geiszbühl Mi- iiáiy interpellált az építésügyi miniszterhez a nagypaneles épületek konyháinak energiaellátási problémáiról. A képviselő előadta, högy bizonyos fajta házgyári lakásokban lévő, úgynevezett belsókonyhák- ban a műszaki előírások szerint nem lehet gáztűzhelyet állítani, csak villanytűzhelyet, ami a lakóknak is, a népgazdaságnak is anyagi szempontból előnytelen. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában elismerte, hogy a házgyári technológiák bevezetésekor még nem számolhattak teljes mértékben a gáz ilyen nagyméretű hazai elterjedésével. Jelenleg azonban már előkészületben van a megfelelő égésbiztosító-berendezéssél ellátott gáztűzhelyek gyártása, egyszersmind intézkedés történt a házgyári tervek átdolgozására is. Ennek folytán 1972 után már nem épülnek belső konyhás házgyári lakások. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a választ tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka ezzel végétért. MAI KOMMENTÁRUNK mm Ot évre szóló program Az országgyűlés tegnap befejeződött őszi ülésszaka elé két és fpl éves előkészítő munka után került a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat. Párdi Imre expozéja után a kialakult vita bizonyította azt, amit Bognár József, a neves közgazdász professzor, a terv és költségvetési bizottság elnöke előadói beszédében így fogalmazott meg: »Nekünk, a törvényhozás tagjainak... nem arra kell törekednünk, hogy bonyolult matematikai összefüggések kiszámításával felülmúljuk a szakembereket, vagy éppen lepipáljuk a komputereket, hanem arra, hogy képesek legyünk előre látni a társadalmi, politikai és gazdasági tényezők kölcsönhatását.« Felszólalásukban ezt a sokrétű és sokirányú összefüggést boncolgatták a képviselők. A terv tükrében a nagy társadalmi és gazdasági összefüggések hatását vizsgálták saját körzetükre, megyéjükre, választókerületükre vetítve. Az igényeket mérték össze a terv biztosí- sította lehetőségekkel, s itt nem árt idézni Fock Jenő miniszterelnöknek az ülésszak második napján elhangzott beszédéből: »... jól tudjuk, hogy a kidolgozott terv- javaslat a ma ismert társadalmi igények nem mindegyikét elégíti ki. A legjobb szándékaink, törekvéseink ellenére is marad még fedezetlen szükséglet, amelynek kielégítését országunk fejlődésének jelenlegi szakaszán még nem vehetjük be a negyedik ötéves tervbe. A terv ugyanis csak az objektív helyzetre épülhet, s a reális számítások szerint teljesíthető igényeket tartalmazhatja. Még így is feszítettnek ítélhetők a kialakított beruházási tervek, a munkaerő-ellátás is gondot okozhat, az állami költségvetés és fizetési mérleg egyensúlyáért is sokat kell még tennünk. A terv — mert ezt tartja a legfontosabbnak — az eddiginél nagyobb súlyt helyez a kedvező strukturális fejlődésre, a hatékonyabb, versenyképesebb termelési módozatokra. Ugyanakkor a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító célkitűzések növekvő szerepet kapnak. Növekszenek a lakoásépítésre, a közműfejlesztésre, a szolgáltatások támogatására előirányzott összegek. A hatékonyság növelésének lehetőségeit a terv meg is határozza: a fejlesztési politikát és az irányítási módszerek tökéletesítését egyaránt ennek a célnak a szolgálatába állítják. A terv időben, jól előkészítve került az országgyűlés elé. Az alapos vita után megalkotott tervtörvény fél évtizedre szóló program. Végrehajtásáért egy országnak kell dolgoznia, s ellenőriznie, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. Az arányos fejlődés bizonyítéka éppen a népgazdasági egyensúly lesz. Ezt egy érzékeny műszerhez hasonlította előadói beszédében Bognár József, s azt mondta: »Ha egy érzékeny műszer jelez valamit, ami nem az, mint amit akartunk, akkor nem a műszerben van a hiba.-« Tehát nem a tervben, hanem a végrehajták}in* ^ ^ Beszélgetés a munkaversenyről i! Egyre közeledik az idő, amikor összeül az MSZMP X. kongresszusa. Az ennek tiszteletére meghirdetett munkaversenyek túl vannak már a szervezés időszakán, konkrét eredmények születtek, és a tapasztalatok is egyre gyarapodnak. Hogyan szövi át a vállalat életét a munkaverseny, milyen felajánlások segítik a termelékenység növekedését, és ezek miként ágyazódnak a vállalati tervezésbe? Ezzel a kérdéssel kerestem fel Körtés Gábort, mi kavics, évi kétmilliót »-terem« a tsz-nek... Olyan melléküzemági tevékenységnek tatrják a Kossuth Tsz-ben a kavics termelést, hogy a nagyobb anyagi befektetésektől sem riadtak vissza, amikor a beruházásokról volt szó. Ügy tartják, közepesen jövedelmez a kavics, de biztos forrásnak számít, hiszen értékesítési lehetőség bőven kínálkozik mindig. Tizeo“<»v Erős, nagy teherbírású járművek vesznek részt a szállításban. Markoló rakja gépkocsira a kavicsot. ember dolgozik itt a szövetkezet gépeivel. Mintegy két és fél millió forint értékű, a gazdaság tulajdonában levő gép vesz részt ebben a munkában. A közeli megrendelőknek, mint például a barcsi TÖVÄL-nak meg a járás kisipari szövetkezeteinek, tsz-einek építkezéseihez a Kossuth Tsz gépjárművei szállítják, távolabbra vasúton viszik a fontos építőanyagot. Tavaly az Alföldre is került az itteni kavicsból, most egyebek között Pécsre, Szent- lőrincre, Szigetvárra, Kaposvárra, a Balaton-partra, a baranyai meg a somogyi tsz-ekbe küldenek jelentős tételeket. Kétmillió forint az idei bruttó bevételi előirányzat, ebből ez Idő szerint majdnem másfél milliónál tartanak. Bíznak abban, hogy év végéig megvalósul a terv. Több évre való kavicsmeny- nyiség vár kitermelésre a Drávának ezen a részén, s ha már fogytán lesz is, a folyó újra feltölti a kibányászott részt újabb hordalékokkal. Gépesítették a víz menti rakodást, a szállítást és a vasútállomáson a vagönba rakást is. S ha itt, Vízvár mellett a magas vízállás miatt abba kell hagyni a munkát? Áttelepülnek a bélavári úgynevezett száraz bányába, s folyik tovább a munka, amíg a Vízvár menti elárasztott terület — ismét gazdagodik kavicsban... H. F. a Közúti Építő Vállalat szb- titkárát. — Azzal kezdeném, hogy nálunk minden brigád részt vesz a munkaversenyben. A verseny nemcsak az építésvezetőségek között folyik, hanem a munkásbrigádok között is. — Megvalósul-e az éves tervezés és a vállalások összhangja? — Részben igen. Az év elején, a termelési tanácskozásokon rendszerint elmondjuk elképzeléseinket. Ilyenkor sojc bírálat ér bennünket az előző évi munkaszervezésben előfordult gondatlanságokért. A munkások dolgozni akarnak, a bérük hetven százaléka állandó, a többi a teljesítménytől függ. S ha a rossz szervezés miatt állni kényszerülnek, szenvedélyesen szóvá teszik. — A KEV-nél gyakoriak a határidőcsúszások. A munkaverseny lehetőségeinek jobb kihasználásával nem lehetne ezen változtatni? — Tudok néhány ellenpéldát is felsorolni. Szépen halad a Május 1. utcában a burkolat készítése. Minden reményünk megvan, hogy október végére vagy esetleg — ki sem merem mondani — a hónap közepére elkészülünk vele. A munkát segítik a felajánlások. A Gelencsér-brigád például vállalta, hogy október 10-ig befejezi a szegélyezést, mégpedig első osztályú minőségben. A Szászbrigád pedig a betonozási munkálatokkal szeretne végezni erre az időre, szintén elsőrangúan. Persze az útépítésnél mindig van egy bizonytalansági tényező: az időjárás. Esős időben lehetetlen dolgozni. — A kongresszusi munkaverseny egyik fontos célkitű- zése a termelékenység növelése. Milyen eredményeik vannak? — Míg júniusig az egy munkásra jutó termelékenység a tervezettnek 97,1 százaléka volt, augusztusig már 98,5 százalékról beszelhetünk. — Tehát alatta maradt a tervezettnek. — Viszont növekvő irányú. — Ismét csak azt kérdezem: hogyan lehetne a munkaversenyre támaszkodva előbbre lépni? — Ennek általában egy döntő akadálya van. Ha egy építésvezetőségnek kiadunk egy munkát, az rábízza néhány * brigádra a kivitelezést. Egyes részműveletekre, munkafajtákra a normaidő figyelembevételével határidőt és prémiumot szabunk meg. Ha a brigád vezetői vállalnák, hogy az előírt hatáírdőn belül elkészítik ezt a munkát, lényegesen meggyorsulna az útépítés üteme. Ezek a vezetők azonban félnek a kockázattól. — Tehát a középszintű gazdasági vezetés nem törődik eleget a munkaversennyel? — Így van. Sőt a vállalat első számú vezetői sem kérik számon következetesen, s nem ösztönzik a brigádokat a* egészséges szellemű vállaló sokra. Sajnos — és miért ne mondjam ki ezt is — még a szakszervezet sem. Nézzünk szembe ezzel is! — Ez felfogható önkritikának? — Igen. — A vállalat számára nem közömbös, hogy dolgozói mennyire fejlettek szakmailag. Azt hiszem, a munka szervezését is megkönnyítené, ha minél több komplett, minden részművelethez értő brigád dolgozna az útépítéseknél. Gondoltak-e erre a munkaverseny megszervezésekor? — Hogyne. Jelenleg is van 15—20 ilyen, a törzsgárdához tartozó brigádunk. De az lenne jó, ha ezek száma évről évre szaporodna. Rendszeresen foglalkozunk az emberek képzésével. A téli fagyszünet idején minden évben könnyűgép kezelői tanfolyamot indítunk, és a brigádok egy-egy tagjukat rendszeresen elküldik erre. Megszerveztük, hogy esős időben a brigádvezető valamelyik kevésbé ismert munkafolyamat fogásait, problémáit beszélje meg az embereivel. Csak az a baj, hogy munkásaink túlnyomó többségét leköti a rendszeres utazás, ugyanis zömmel bejárók. Csupor Tibor SOMOGYI NEPLAt Vasárnap, 1970. október 4. 3
