Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

.MÍ'KO,. ^ Of) evil VtiAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 255. szám 1970. október 30., péntek Miniszteri tájékoztató a MÉM-ben Több áru, jobb ellátás lemaradás a mezőgazdasági munkákban — Erélyes intézkedések a spekuláció ellen Fejenként 67 kiló hús Tegnap a megyei tanácsok vb-elnökhelyetteseinek érte­kezletén, a MÉM-ben az őszi mezőgazdasági munkák hely­zetét és a negyedik ötéves terv élelmiszergazdasági elő­irányzatait vitatták meg. Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter elmondotta, hogy az időjárás okozta háromhetes késésből a mezőgazdasági nagyüzemek több mint egy he­tet behoztak, mindenfelé ki­használták az októberi száraz, napsütéses időt. Ennek elle­nére az elmúlt évhez képest számos területen lemaradás tapasztalható. Tavaly ilyenkor már a gabona 90 százalékát elvetették, idén még csak 80— 85 százaléknál tartanak. Kü­lönösen nagy a lemaradás So­mogy, Bács, Hajdú, Heves, Nógrád és Pest megyékben. Az étkezési és a takarmány- búza vetésével még rosszabbul állnak: tavaly a terület 80,. az idén azonban csak 65 százalé­kán került földbe október 25-ig a vetőmag. Országosan csak a mélyszántás egynegye­dével készültek el a hét köze­péig, de a betakarításnál sem jobb a helyzet A kukorica­termésnek csak mintegy a fe­lét gyűjtötték be. A miniszter ezután a többfe­lé elterjedt alaptalan hírekre válaszolva elmondotta, hogy a tavalyinál kedvezőtlenebb ga­bonatermés ellenére jövőre is fenntartják a szabad takar­mányforgalmat. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy erélyes intézkedésekkel min­denféle spekulációnak elejét veszik. Ezekben a napokban ugyanis több gazdaság jogta­lan előnyhöz igyekszik jutni azzal, hogy a szabadpiacon ér­tékesíti takarmányát, és ugyanakkor a szabad forga­lomban vásárol különféle ter­ményeket. takarmányokat. A minisztérium erre a jelenség­re felhívta a megyei szervek figyelmét. A mezőgazdaság gondjai Dr- Dimény Imre ezután tá­jékoztatta a vb-elnökhelyette- seket arról, hogy idén 3 mil­lió hízott sertés kerül ki a hizlaldákból, a negyedik ne­gyedévben hozzávetőleg 900 ezer. A vágóhidak teljesítmé­nye azonban elmarad a szük­ségestől, ezért különösen no­vember—december hónapban kell a helyi vágási lehetősége­ket minél jobban kihasználni. Felhívta a figyelmet a mi­niszter arra is: nincs igaza azoknak a gazdasági vezetők­nek, akik a gabonatermesztés gyengébbe eredményeit a kö­vetkező évre., is »át akarják vinni« azzal, hogy nem rendel­nek műtrágyát és növényvédő- szereket, és ily módon igye­keznek csökkenteni idei kiadá­saikat. Az ilyen okoskodás­nak csak az lehet az eredmé­nye, hogy a jövő évi termés kisebb lesz, és kevesebb hasz­not hoz majd, ami végered­ményben a tagság jövedelmét is csökkenti. Dr. Dimény Imre foglalko­zott az ár- és a belvizek, vala­mint különböző természeti csa­pások által sújtott gazdaságok helyzetével. Bejelentette, hogy október közepén megkezdték annak a 450 millió forintnak a kifizetését, amellyel a bajba jutott gazdaságokat segítik. Kazareczki Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi mi- nizsterhelyettes a negyedik öt­éves terv élelmiszergazdasági előirányzatait ismertette. A IV. ötéves terv előirányzatai 1975-ig 15—16 százalékkal növekedik a mezőgazdasági termelés. A harmadik ötéves tervben kialakult fejlődési di­namika tovább tart majd. A termelési eredményeket fő­képpen a hozamok javításával kívánják fokozni. A szántóföl­di növények aránya a tervidő­szakban nem változik meg. Ki­sebb mértékben növekedik csak a takarmány termő terü­let a kalászos növények rová­sára. Lényeges fejlődést akar­nak elérni a cukorrépa ter­mesztésénél, mert jelenleg a belső szükséglet nincs fedezve. Kiemelte: új fajtákra van szükség és a termelési techno­lógiát is korszerűsíteni kell. A kertészeti termelés területe sem bővül, csak kisebb fejlesz­tést irányoztak elő a csonthé­jas és a bogyós gyümölcsök­nél. A mezőgazdaság leglénye­gesebb szerkezeti változása az állattenyésztésnél következik majd be. Ez az ágazat jobban, erőteljesebben gyarapodik majd, mint a növénytermelés. A tervidőszak alatt a háztáji gazdaságok termelése tovább­ra sem esik vissza, legfeljebb egyes ágazatokban egyenlítőd­nek ki az arányok. A háztáji gazdaságokra az állattenyész­tésben nagy feladatok várnak. Az élelmiszeripar 25 száza­lékkal növeli tervielését. Fő­képpen az állati eredetű ter­mékeket feldolgozó iparágak termelését fokozzák. Ezek ré­szesedése az egész élelmiszer- iparon belül a jelenlegi 38-ról 42 százalékra növekszik. Magasabb követelmény A miniszterhelyettes kiemel­te» hogy az 1975-re tervezett 92 milliárd forintos termelést az élelmiszeriparban úgy akar­ják elérni, hogy a forgóeszköz­állomány értékét 19-ről csak 23 milliárd forintra, tehát hozzá­vetőleg 20 százalékkal növe­lik. így alacsonyabb lesz a készletszint, és magasabb a követelmény, ami azt jelenti, hogy az üzemeknek a terve­zett javulást a termelékenység fokozásával kell elérniük. A miniszterhelyettes tájé­koztatott az egy főre jutó la­kossági fogyasztás fejlődéséről is: 1975-re a jelenlegi 59,9 ki­lóról 67-re nő a hús-, 112-ről 125-re a tej- és tejtermék-, 88- ról 100 kilóra a zöldség- és 73- ról 90 kilóra az évi gyümölcs­fogyasztás. (MTI) Magyar kormányküldöttség utazott Chilébe A chilei kormány meghívá­sára Cseterki Lajosnak, az El­nöki Tanács titkárának veze­tésével magyar kormánykül­döttség utazott Chilébe, dr. Salvador Allendének, a Chilei Köztársaság elnöki tisztségébe való beiktatásával kapcsolatos ünnepségekre. A küldöttség tagja dr. Szabó Károly, a Külügyminisztérium csoportfő­nöke és Császár Ferenc, a chi­lei magyar nagykövetség ideig­lenes ügyvivője. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kisházi Ödön, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, je­len volt a budapesti chilei nagykövetség ideiglenes ügy­vivője. (MTI) Hazafiság és ifjúság Egerben befejeződött a szo­cialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó kétnapos országos tanácskozás. A tanácskozás fő referátu­mát Hazafiság és ifjúság cím­mel Kárpáti Sándor, a KISZ központi bizottságának titkára tartotta. A felszólalók rámu­tattak: az ifjúságban mindin­kább erősödik az a felfogás, hogy az igazi hazafi egyik alapvető vonása a szocializmu­sért végzett áldozatos, becsü­letes munka. A KISZ-re pedig fontos szerep vár, hogy a mai ifjú generáció és az idősebb nemzedék kapcsolatát erősítse, szélesítse. (MTI) Második program, színes adás Sajtótájékoztató a televízió fejlesztési terveiről 1972-től heti 20 órás máso­dik programot sugároz a tele­vízió — jelentette be tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese­Elmondta, hogy az előfize­tők számának növekedése, a nézők fokozódó igénye és a tv előtt álló művelődéspoliti­kai, közművelődési és egyéb feladatok megkövetelik a má­sodik műsor programba ikta­tását. A jelenlegi első program összetétele, arculata a követ­kező években sem változik. Megmaradnak tehát a mosta­ni arányok, azaz a műsorok­nak körülbelül 25 százaléka tájékoztató, politikai, közgaz­dasági információkból, mint­egy 50 százaléka kulturális, művészeti és szórakoztató, 25 százaléka pedig ismeretterjesz­tő, ifjúsági és gyermekműso­rokból tevődik össze. Az első programmal kapcsolatban ar­ra összpontosítják a figyelmet, hogy tovább javítsák a szín­vonalat. A második program heti 20 órás idejét elsősorban kultu­rális, színvonalas művelődési lehetőséget nyújtó műsorok töltik majd ki. Ahogy Pécsi Ferenc fogalmazta: nagyobb választási lehetőséget akarnak ezzel nyújtani a nézőknek. A kétcsatornás televízióadás nemcsak új feladatokat, ha­nem új lehetőségeket is visz a tv életébe. Jó értelemben vett házon belüli versengésre szá­mítanak a két program »elő­állítói« között. Semmi kétség: e versengésnek elsősorban a közönség látja majd hasznát. A színes adás műsorideje he­ti 10 óra lesz a második prog­ram keretében. A fejlesztés műszaki, techni­kai és más szempontból is nagy követelményeket állít a tv és a posta elé. Jelenleg az első műsor az egész országban vehető, ha itt-ott gyengébb mi­nőségben is. A második prog­ramot 1972 végéig a lakosság 39 százaléka veheti majd, eh­hez azonban ki kell építeni a budapesti, a pécsi és a tokaji adót- 1975 végéig a második programot a nézők 66 százalé­ka »éri el«, ehhez viszont a szentesi, a kabhegyi és a ké­kesi adó kiépítése kell. Pécsi Ferenc arról is beszá­molt, hogy a színes televízió­zás hazai terjedésével párhu­zamosan az iparnak is nagy feladatokkal kell megbirkóz­nia, A programbővítés, a máso­dik műsor és a színes sugárzás megkezdése ellenére a tv-elő- fizetés díja változatlan marad. Korunk fiataljaira vár az imperializmus megsemmisítése Tanácskozik a DÍVSZ Vili. kongresszusa Tegnap Victor Agbaji-Buck- nor, Sierra Leone-i küldött el­nökletével folytatta tanácsko­zását a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresz- szusa. A délelőtti plenáris ülésen felszólalók a korábban beter­jesztett dokumentumhoz főz­tek észrevételeket. A hozzászó­lásokban megfogalmazódott: a DÍVSZ helyes úton jár, reáli­san ítéli meg a nemzetközi po­litikában kialakult helyzetet, és a programtervezet minden bizonnyal hozzájárul a fiata­lok akcióegységének erösíté- ééhez, az antiimperialista front izmosodásához. Többen foglal­koztak az európai béke és kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdéseivel, s leszögezték: a közelmúltban kötött szovjet—NSZK szerző­dés komoly lépés volt a béke megszilárdítása felé vezető úton. Számos felszólaló utalt arra, hogy az utóbbi három-négy esztendő a nemzetközi demok­ratikus ifjúsági mozgalom ha­talmas méretű fellendülését eredményezte. Az Egyesült Államok dele­gátusa arról számolt be, hogy az VSA-ban is mind többen követelik a bűnös vietnami ag­resszió azonnali megszünteté­sét, mind többen szegüln. k szembe a hivatalos kormány- politikával. A küldött rámu­tatott: az USA államaiban ke­mény, terrorisztikus hadjáratot folytatnak a haladás, a béke erői ellen, kíméletlenül üldözik az emberi jogokért szót eme­lőket. A DÍVSZ VIII. kongresszu­sának délutáni plenáris ülésén a felszólalók kiegészítéseket fűztek a DÍVSZ végrehajtó bi­zottsága által megfogalmazott elvi deklarációhoz és akció- programhoz. Beszámoltak saját szervezeteik tevékenységéről, harcaikról és eredményeikről, őszintén szóltak nehézségeik­ről. Számos hozzászóló hangsú­lyozta, hogy helyes a DÍVSZ politikája, amellyel egyesíti az öt földrész haladó fiataljait az imperializmus elleni küzde­lemben. Mint elmondták: az előző generáció legyőzte a fa­sizmust, korunk fiataljaira pe­dig az imperializmus megsem­misítése vár. Többen megem­lékeztek a Lenin-centenárium jegyében rendezett akciók je­lentőségéről. A kongresszus negyedik nap­ján a vita a késő éjszakai órákban ért véget. Tegnap befejeződtek a DÍVSZ mellett működő szako­sított irodák konferenciái. Kormányküldöttség érkezett az NDK-ból Tanácskozás a gazdasági és műszaki egyiiltműkidésifti Tegnap Budapestre érkezett a Német Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége), amely részt vesz a magyar— német gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakén. A delegációt Wolfgang Rauch­fass, az NDK minisztertaná­csának elnökhelyettese vezeti. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gye- nes András külügyminiszter­helyettes, ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. Az együttműködési bizott­ság ma, pénteken kezdi meg munkáját. Áttekintik az előző ülésszak óta elért eredménye­ket; jelentéseket hallgatnak meg az elektrotechnikai, az elektronikai iparban, a gép­iparban, a könnyűiparban és az építőiparban kibontakozó együttműködésről. Tárgyalnak az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás teljesítésének helyzetéről és az 1971—75. évi hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészületeiről. (MTI) PRÓBAÜZEM TISZAFÜREDEN Tiszafüreden építették fel az alumíniumgyár 1. számú gyáregységét. Az új üzemet vé­kony falú akimíniumedények — teafőzők, lábasok, ételhordók stb.gyártása céjlából lé­tesítették. A próbaüzemeltetés ccember végéig tart, s 1971 -ben megkezdődik az üzem­szerű termelés. Részlet az új gyárból. Megkezdődik a JXSZ I. konferenciája Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetségé­nek elnöke csütörtökön dél­előtt Belgrádban, a szövetsé­gi nemzetgyűlés palotájában megnyitotta a JKSZ kétna­posra tervezett I országos konferenciáját. Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke megnyitójában hangsú­lyozta, hogy a JKSZ a IX. kongresszus óta szervezettség­ben, aktivitásban sokat haladt előre. A mostani konferenciá­nak is meg kell mutatnia — hangoztatta —, hogy a JKSZ egységes. A legélesebben visszautasí­totta, hogy Jugoszlávia »vala­miféle nagy válságba« került volna, s hozzáfűzte: a meghir­detett átszervezésekre a gyor­sabb előrehaladás érdekében van szükség. A konferencia megvitatja Jugoszlávia politikai és gaz­dasági helyzetét és a JKSZ ez^el kapcsolatos feladatait. Y ülőn napirendi pontként foglalkozik a JKSZ mezőgaz­dasági politikájával. A poli­tikai helyzetről és a JKSZ feladatairól tegnap Krszte Crvenkovszki, a JKSZ elnök­sége végrehajtó irodájának tagja tartott terjedelmes be­számolót. A JKSZ I. konferenciája a JKSZ elnökségének írásban beterjesztett jelentése és Crvenkovszki referátuma alap­ján megkezdte a vitát i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents