Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

A DÍVSZ kongresszusa előtt Hét államfő felszólalása az EjVSZ-ben Nixon a közös érdekről Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megnyíl: a Demokratikus If­júsági Világszövetség végre­hajtó bizottságának ülése. Az ülésen az október 26-án, hétfőn kezdődő VIII. DIVSZ- kongresszus napirendjével, ügyrendjével, beszámolójával, a beterjesztendő elvi nyilat­kozattal, továbbá a világszö­vetség alapszabályának módo­sítását célzó javaslattal fog­lalkoznak. Egyezmény Ciprus felosztásáról Andreasz Papandreu, a száműzött görög politikus, azt állítja, hogy Görögország és Törökország »egyezményt kö­tött« Ciprus felosztásáról. Pa­pandreu, aki egykor athéni miniszter volt, most pedig a száműzetésben működő pán- hellén felszabadítási mozgalom vezetője, Stockholmban közöl­te ezt kőnyomatos sajtónyilat­kozatban. »Megbízható információkra« hivatkozva azt is hozzáfűzi, hogy a »ciprusi kérdés meg­oldását, amelynek alapja a gö­rög ajkúak lakta Ciprus Gö­rögországhoz, a török ciprióták lakta részek Törökországhoz való csatlakozása lenne, Athén, Anitára és Washington együt­tesen határozta el«. Papandreu végezetül felszó­lította Ciprus népét, hogy »harcoljon« az ügylet ellen. (MTI) Az ENSZ tíznapos jubileumi ülésszakának utolsó előtti napján, pénteken érte el protokolláris csúcspontját: a dél­előtti és a délutáni ülés 13 szónoka sorában nem kevesebb. mint 7 államfő és 3 kormányfő Urho Kekkonen finn állam­fő rámutatott: Európában olyan új fejlődési irányzat van kibontakozóban, amely remél­ni engedi, hogy a nem túlságo­san távoli jövőben az európai áUamok biztonságát nem a két felf egy vérzett tömb közötti fé­lelem egyensúlyára alapozhat­ják, hanem á nemzetek közötti kölcsönös bizalomra és együtt­működésre. Ezt követően került sor Jan Marko csehszlovák külügymi­niszter felszólalására. A csehszlovák külügyminisz­ter után Edward Heath brit kormányfő emelkedett szólás­ra. Általános fejtegetésekbe bocsátkozott arról az ismert elméletről, hogy a Nyugatot és a Keletet megosztó problémák mellett szembe kell nézni az egyre élesebbé váló új kihívás­sal: »az észak—dél közti prob­lémákkal«. A brit miniszterelnök után Indira Gandhi indiai minisz­terelnök emelkedett szólásra Az ENSZ erényeiről és hibáiról szólva hangsúlyozta, hogy a vi­lágszervezetnek a következő 25 évben az eddigieknél erőtelje­sebben kellene támaszkodnia az el nem kötelezett és fejlődő országokra, amelyeknek létér­deke a nyugodt, békés nemzet­közi légkör megteremtése. Indira Gandhi végül a leg­égetőbb nemzetközi kérdésről szólva kifejtette véleményét a közel-keleti és a vietnami konfliktus rendezéséről. volt. A délutáni ülést Hailé Sze- lasszié etiópiai 'császár felszó­lalása nyitotta meg, s ezután került sor Nixon amerikai el­nök beszédére. A várakozásnak megfelelően Ííixon elnök beszédének fő mondanivalóját a szovjet— amerikai kapcsolatok alakulá­sának. s e kapcsolatok világ­méretű kihatásainak szentelte. A szovjet—amerikai viszonyról szólva hangoztatta: nem lenne értelme »hagyományos hideg- háborús szólamokat« visszhan­gozni. Beszédének további ré­szében az amerikai elnök — egy-két homályosan megfogal­mazott célzástól eltekintve — általában tartotta magat eh­hez az ígérethez. A továbbiakban négy pont­ban foglalta össze azokat a té­nyezőket, amelyek — szerinte — a fennálló mély nézetelté­rések ellenére »közös érdekek alapját« nyújthatják az együt­tes erőfeszítésekre a szovjet— amerikai nézeteltérések korlá­tozása, illetve csökkentése ér­dekében. 1. Igen erős közös érdek a nukleáris összeütközés elkerü­lése; 2. közös érdek a fegyverke­zés óriási költségeinek csök­kentése; Vietnam 3. közös érdek a kereskedel­mi kapcsolatok növelése; 4. a világszerte megmutat­kozó gazdasági és társadalmi szükségletek olyan kihívást je­lentenek, amelyek ugyancsak arra ösztönöznek, hogy a két hatalom versengését alkotó irányba tereljék. Nixon felhívta a Szovjet­uniót, hogy »egyesítsék erőfe­szítéseiket« a háború elhárítá­sára a Közel-Keleten és olyan légkör kialakítására, amelyben a közel-keleti nemzetek meg­tanulnak együttélni. az »élni és élni hagyni« elv szellemében. Az elnök azonban a várako­zásokkal ellentétben — nem tett semmiféle utalást arra, hogy miként gondolja a Jar- ,mg misszió munkájának foly­tatását. A vietnami háborúra Nixon csupán a hadifoglyok vonatko­zásában utált. Befejezésül pe­dig általánosságokban szólva tűzszünetet és tárgyalásos bé­kerendezést sürgetett Délkelet- Ázsiában, a Közel-Keleten. És felhívta az ENSZ tagállamait, hogy indítsanak közös táma­dást a békét fenyegető bajok ellen. Ezt követően felszólalt még Francois Tombálbaye, a Csád Köztársaság elnöke, Maka- riosz ciprusi államfő, Hubert Maga dahomeyi államfő, Bu- teflika algériai külügyminisz­ter és Schrijver belga állam­miniszter. (MTI) Rendkívüli állapot Chilében Egy merénylet háttere Ha létezne °^n mű­szer, amely a politikai feszült­séget méri, mutatója aligha­nem alaposan kilengene ezek­ben az órákban Chilében. Frei elnök az egész ország terüle­tén rendkívüli állapotot ren­delt el. Gyakorlatilag ez anv- nyit jelent, hogy a főváros­ban, Santiagóban éjszakai ki­járási tilalom lépett éleibe, működésbe lépett a sajtócen­zúra, és bevezették a statáriá- lis bíráskodást. Mindez nem hangzik olyan komoran, ha az általános la­tin-amerikai viszonylatokat vesszük alapul. Chile azon­ban számos tekintetben éppen a latin-amerikai kivétel. Eb­ben az országban sok évtize­des hagyomány, hogy jórészt betartják — és betartatják — a polgári demokrácia játék- szabályait. Chile a latin-amerikai szubkontinens egyetlen álla­ma, amelyben a köztársaság elnökei letölthették alkotmá­nyos kormányzati idejüket, és a szabályoknak megfelelően távozhattak a porondról. (Közismert, hogy Dél-Ameri- kában ez nagy ritkaság. Nem egy országban még az is ese­ménynek számít, ha egy ál­lamfő egyáltalán megéli a ter­minusának lejártát.) Ebben az ásványi kincsekben különösen gazdag államban tehát a je­lenlegi viharos események igenis rendhagyó jelenségnek számítanak, és jól érzékelte­tik, milyen izgalmas napok elé néz Chile. fl rendkívüli állapot bevezetésének van egy köz­vetlen és egy távolabbi előz­ménye. A közvetlen kiváltó ok: Santiagóban lőfegyverrel súlyosan megsebesítették Re­né Schneider tábornokot, a hadsereg főparancsnokát. A távolabbi előzmény közis­mert: az országos választások során egy magát marxistának valló politikus, dr. Salvador Allende szerezte meg a sza­vazatok többségét. Az alkotmány előírásai sze­rint a kongresszusnak ma kell jóváhagynia, esetleg elvetnie a legtöbb szavazatot kapott jelölt személyét. Az egyetlen posszibilis ellenfél, a keresz­ténydemokrata Alessandri — pártjával egyetértésben — önként visszalépett: a jelen­legi elnök, Eduardo Frei párt­ja nem is titkolja, hogy ezzel a gesztussal szeretné megóvni az országot »mindenféle rob­bantástól«. Milye n robbanásra gon­dolhatnak Freiék? Az egyik a belső elégedet­lenség detonációja lehetne, ha a kongresszus megfosztaná a chilei baloldalt a választások eredményének gyümölcsétől. Az országban túlságosan na­gyok a szociális problémák ahhoz, hogy egy ilyen fejle­mény drámai következmé­nyek nélkül következhessék be. A másik — legalább ilyen jogos aggály — a külföldi, minden bizonnyal VSA-be- avatkozás veszélye. A Fehér Ház és a State Department számára hatalmas csapás volt Allende megválasztása. Wa­shington tudja: a chilei példa ragadós lehet a földkerekség egyik leggyúlékonyabb térsé­gében, és ennek a felismerés­nek megfelelően igyekszik cselekedni. A főparancsnok elleni merénylet hátterében nyilvánvalóan azok állnak, akiknek nem érdekük, hogy Chilében sor kerüljön a tör­ténelmi jelentőségű őrségvál­tásra. STOCKHOLM Vallomások a Marton László, az MTI ki- Tculdött tudósítója jelenti: A vietnami háború borzal­mai elevenedtek meg pénte­ken,' amikor az Egyesült Ál­lamok indokínai bűntetteit ki­vizsgáló nemzetközi bizottság Stockholmban a vietnami ta­núkat hallgatta ki. Dran Tam földmunkás elmondotta, hogy évekig volt a hírhedt Paolo Condor koncentrációs tábor foglya. A foglyokat — 1969- ben mintegy tízezret — úgyne­vezett tigrisketrecekben tartot­ták, egy cellában 8—15-öt, A kínzások mindennaposak voltak — az úgynevezett víz­kúrától egészen az áramozta- tásig — minden eszközt fel­használtak a foglyok gyötrésé- re. — A koncentrációs tábor­ban uralkodó állapotokról az kis hírek a kagyvilaceol A Kozmosz—374 mestersé- séges holdat a Szovjetunióban pénteken Föld körüli pályára bocsátották. Tito elnök tegnap Párt­ban befejezte nyugat-európai körútját. Az éhségsztrájk egy hónapja tart már a paraguayi börtönök és fogolytáborok rabjai között. Jugoszláv gazdasági kül­döttség utazott a Kínai Nép- köztársaságba konkrét üzletek megkötése céljából. Sztrájkba léptek a három olasz szakszervezeti szövetség felhívására a távolsági közle­kedés dolgozói. Szato japán miniszterelnök meghívta Ceausescut, a román államtanács elnökét, hogy te­gyen hivatalos látogatást Ja­pánban. Összetűzések robbantak ki Buenos Airesban az argen­tin általános munkásszövetség által meghirdetett tízórás álta­lános sztrájk kapcsán. A török kolerajárvány miatt pénteken leállították a tengeri és a vasúti forgalmat Trieszt és Törökország között. bizottság előtt amerikaiak is tudjaji — mon­dotta a tanú. A jelenlevő politikusok, is­mert békeharcosok, a sajtó képviselői megdöbbenéssel fo­gadták a következő tanú, a 14 éves Nguyen Thanh Sen vallo­mását is. A saigoni és dél-ko- reaiai zsoldosok amerikai pa- rancsolóik utasítására sokszor megkínozták, mert úgy vélték, hogy adatokat közölhet. Hosz- szú órákon át, tűző napon, egy cölöphöz kötözve tartották, és amikor vizet kért, minden esetben sós vizet adtak neki. Vegyiháború — törvénytelenül SAIGON A saigoni amerikai parancs­nokság pénteken nyilvánosan beismerte, hogy bizonyos csa­pategységek továbbra is hasz­nálják az áprilisban már be- tilott különböző mérgező vegy­szereket. A vizsgálatra azt kö­vetően került sor, hogy egy amerikai tudósító nyomára bukkant a bevetett lombtala- nítóknak. Beszámolója azon­ban máig sem jelenhetett meg. A parancsnokság közlemé­nye szerint az Americal had­osztály mintegy 25 ezer liter narancssárga mérgező vegyi anyagot szórt le két északi tartományban. Ezzel 720 hek­tár kiterjedésű területen le­het elpusztítani tét HANOI a nóvenyze­Az amerikai imperialisták háborús bűncselekménj'eit vizsgáló bizottság a közel­múltban közleményt adott ki, amelybe időpont és hely sze­rint felsorolja az amerikaiak vegyiháborújának újabb ak­cióit. A közlemény szerint au­gusztus 28. és szeptember 20. között az amerikaiak C— 130-as repülőgépeikről számos tartományban több mint tíz falura szórták le a mérgező vegyszereket, azonkívül sok helyütt aratási időben pusztí­tottak el rizsföldeket. Brandt és Scheel a koalícióról Halálos hujócska Kanadában Valamit tervez a québeci front Bonnban tegnap közös sajtó­értekezletet tartott Willy Brandt szövetségi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter. Az NSZK két vezető politi­kusa megvonta a szociálde­mokrata—szabaddemokrata koalíció egyéves kormányzásá­nak politikai és gazdasági mérlegét. Külpolitikai kérdésekről szólva a kancellár kijelentette: »a, moszkvai szerződés máris előmozdította az európai hely­zet kisebb mértékű javulását«. Hangoztatta azt is, hogy az NSZK kormánya az európai biztonsági értekezlet összehí­vása mellett száll síkra. Hoz­zátette azonban, hogy a »ta­nácskozást jól elő kell készí­teni«. Scheel külügyminiszter sze­rint a »moszkvai szerződéssel megtették az első lépést a Ke­lettel való kibékülés« felé. Ezenkívül — tette hozzá — »lefektették a nyugat-berlini kérdés kielégítő rendezésének alapjait«. A jobboldali körök kor­mányellenes kampányával kapcsolatban Brandt ismét utalt arra, hogy az NSZK-ban létezik egy jobboldali parla­menten kívüli »ellenzék«. A parlamentben meggyen­gült Szabad Demokrata Párt helyzetét taglalva Scheel kül­ügyminiszter, mint a párt el­nöke, ismét elkötelezte magát a szociáldemokratákkal létre­hozott koalíció mellett. (MTI) A kanadai rendőrség és James Cross diplomata elrab­lói folytatják a halálos bú jócskát. Lehetséges, hogy a já­ték vége egybeesik a községtanácsi választásokkal. A Reuter tudósítójának je­lentése szerint az úgynevezett Québeci Felszabadítási Front1 szélsőséges elemei azért hall­gatnak már napok óta Cross- ról, merjt valamilyen váratlan lé­pésre készülnek, és ezzel akarják magukra irányíta­ni a figyelmet a kritikus időpontban. ( Bár a 49 éves angol kereske­delmi tanácsos elrablói és Laporte québeci munkaügyi miniszter gyilkosai után foly­tatódik a hajtóvadászat, a fi­gyelem mégis a választásokra összpontosul: olyan vádak hangzottakéi, hogy a választásokon in­duló pártok közül az egyik a Front fedőszerve. Jean Drapeau montreali polgármester csütörtökön pél­dául kijelentette, hogy ha a nemrég alakult politikai ak­ciófront (FRAP), amely a 46 tagú városi tanácsba 31 jelöl­tet akar küldeni, megnyerné a választásokat: »vér fog foly­ni az utcákon«. Jean Mar­chand, a szövetségi kormány regionális ügyekkel foglalkozó minisztere (és egyben máso­dik számú embere) egy nap­pal korábban azt mondotta egy rádióriporternek, .hogy a Front bombamerényie­tekkel, újabb emberrablá­sokkal. utcai lövöldözéssel a választások szétzüllesz- tésére készül. A FRAP nevű szeparatista mozgalom egyébként beismeri, hogy helyesli a Québeci Fel­szabadítási Front szociális, gazdasági és politikai célkitű- ziéseát, de elhatárolta magát az emberrablásban és a gyilkos­ságban megnyilvánuló terro­rizmustól. Tegnap 280 gyanúsított várt további kiha'lgatásra a montreali fogházakban. 46 előállítottat szabadlábra helyeztek. Az utóbbiak között vol a FRAP két tanácsnokje­löltje is . A nyomozás ered­ménytelen: Marc Carbonneaux taxisofőr és Paul Rose tanító — a két fő gyanúsított — nem került elő. A kormány egyébként úgy határozott, hogy a Québeci Felszabadítási Fronttal bármilyen kapcsolatfelvé­tel csak a hivatalos szer­vek jóváhagyásával hoz­ható nyilvánosságra. Eddig a Front francia nyelvű í'ádióadóknak juttatta el üze­neteit, és ezek azonnal az éterbe kerültek. (MTI) „ Tisztességes esély” a nyugatnémet hadiiparnak A francia és nyugatnémet hadiipar fokozottabb együtt­működése állt a Bonnban tar­tózkodó Debré francia hadügyi államminiszter és Schmidt nyugatnémet hadügyrriiniszter tárgyalásainak középpontjá­ban. A két miniszter tegnap a bonni hadügyminisztérium épületében, szerződést írt alá. A szovjet gép elrablói a trabzoni bíró előtt Az AP jelentése szerint a két szovjet állampolgárságú gép­rabló, Brazinskas-Koreivo (a TASZSZ angol nyelvű bulle­tinjének alapján a fentiek sze­rint írják a litván bűnöző csa­ládnevét) és fia a török biz­tonsági rendőrség őrizetében várja sorsát. Az amerikai hír- ügynökség török hivatalos kö­rökre hivatkozva közli, hogy miután az igazságügy-minisz­tériumban rendezték a forma­litásokat, a 46 éves embert és 18 éves fiát ismét a trabzoni bíró elé állítják. A trabzoni bíró dönt majd arról, hogy cselekményük köz­törvénybe ütköző bűncselek­mény volt-e, vagy pedig »poli­tikai«. (Az utóbbi esetben — amelynek jogi képtelensége szembeszökő! — a török tör­vények szerint nem adják ki őket a Szovjetuniónak.) Az AP hírügynökség meg­erősíti, hogy litván származá­sú személyekbő 1 álló, magát emigránscsoportnak nevező társaság tartózkodik Ankará­ban, és kísérleteket tesz, hogy találkozhassék a két géprab­lóval. amelynek értelmében az NSZK 20 darab »Combattante—II.« típusú gyorsnaszádot vásárol a Bundesmarine számára Fran­ciaországtól. A szerződés aláírása után Debré és Schmidt kommünikét adott ki, amely szerint a fran­cia kormány a jövőben »tisz­tességes esélyt« ad a nyugatné­met hadiiparnak arra, hogy a gyorsnaszádok építésében »versenyalapon« részt vehes­sen. (Az nem derült ki, hogy mit jelent a valóságban a »tisztességes esély«.) Véget ért a „Certain trust“ Bajorországban tegnap befe­jeződött a NATO Certain trust (biztos előretörés) fedőnevű szárazföldi hadgykorlata, ame­lyet a Reforger—2 fedőnevű nagyobb NATO-hadgyakorlat keretében tartottak meg. Né­hány számadat: a részvevők összlétszáma 33 ezer fő volt. A gyakorlat során, amelyeken mintegy négyezer harci jármű­vet vetettek be, négy amerikai katona életét vesztette, 2 SOMOGYI NEPtAP Szombat, 1970. október 3t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents