Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

ya VILÁG PROLETÁRJAI, EG YE S ö L J ETE K I 'Ára: 80 fillér XXV. évfolyam, 232. szám 1970. október 3. szombat Folytatja munkáját az országgyűlés Az életszínvonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról Hazaérkezett Kairóból a magyar párt- és állami delegáció ! i ' í .it Síi * Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitája. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a Politi­kai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, majd Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Gáspár Sándor felszólalása Ax országgyűlés ülésszakának harmadik napján nagy érdeklődés, kísérte Gáspár Sándor­nak, a SZOT elnökének felszólalását. Képünkön: A szónok mellett jobbra Biszku Béla, az előttük lévő sorban Losonczi Pál és Fock Jenő. . . . , (Kép távírón erlcezett — MTI—Kis) Az új ötéves terv parlamen­ti vitájának harmadik napjan minden bizonnyal az életszín­vonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról elhangzottak kel­tették a legnagyobb figyelmet. Ez állt Gáspár tSándor, a SZOT főtitkára felszólalásának középpontjában is. Bevezetőben megállapította, hogy az új ötéves terv elindí­tásához kedvező alapot teremt III. ötéves tervünk várható túlteljesítése. Pártunk, álla­munk, munkásosztályunk szün­telenül erősíti szocialista épí­tőmunkánk állandó elemeit. A szónok hangsúlyozta, hogy az üzemekben és az intézmé­nyekben nyugodt, bizakodó a légkör, javult a dolgozók kez­deményezőkészsége is, ami rendkívül fontos nagy terveink megvalósítása szempontjából. A IV. ötéves terv azt bizo­nyítja — mondotta —, hogy gazdaságirányítási rendsze­rünk korszerűsítése erősíti a szocializmus vívmányait. Gaz­daságirányításunk mai mód­szerei lehetőséget adnak a gazdasági élet bizonyos ön- szabályozására és önfejleszté­sére. Államunk a népgazda­ság fejlődését szilárdan kéz­ben tartja. Irányításéi közvet­len és közvetett eszközökkel végzi; szükség esetén közvet­lenül is beavatkozik a dolgok menetébe. Ha kell utasítással, támogatással, vagy á szabályo­zó elemek differenciáltabb al­kalmazásával. — Mindamellett vannak olyan tényezők is — tette hoz­zá—, mint a lelkiismeretesség, a becsületesség, a felelősségér­zet, az emberekben, amelye­ket ugyan nem lehet számsze­rűen papírra vetni, mégis nél­külözhetetlenek. — Szóvá kell tennünk, hogy jó néhányan félreértik törek­véseinket vagy egyenesen fél­remagyarázzák helyes elvein­ket — mondotta a továbbiak­ban. — A reformnak az a kis­polgári magyarázata, amely az egész mechanizmus értelmét kiforgatja és a közösség érde­keivel szembehelyezkedő, esz­közeiben nem válogató egyéni harácsolásban látja, feltétlenül hozzájárul a különféle ártal­mas irányzatok megerősödésé­hez is. Az ilyen felfogások hordozói az emberi magatar­tás egyetlen normájának azt tartják, hogy »valamit vala­miért«, vagy még inkább »va­lamit semmiért«! Miről van szó? Az anyagiasságról, az ön­zésről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségek. Az ilyen felfogás követői neip sokan vannak, de veszélyesek. Elle­nük minden eszközt igénybe kell és igénybe is fogunk venni. Gáspár Sándor a továbbiak­ban kijelentette, hogy noha a terv megvalósítása még nem teszi lehetővé az összes igé­nyek kielégítését, milliók akti­vitásával jelentősen gyarapít- hatjuk eredményeinket. Ami a növekvő reálbéreket illeti: ar­ra törekszünk, hogy a teljesít­ményeket a munka társadalmi hasznossága alapján mérjük, ez pedig a keresetek nagyobb differenciálását vonja maga után. Ezzel párhuzamosan a szociális ellátottságot is társa­dalmi méretekben igyekszünk javítani. A jövedelempolitika— mon­dotta — csak akkor lehet ered­ményes, ha a munkásosztály­nak, a parasztságnak, a lakos­ság valamennyi rétegének és csoportjának rendszeresen emelkedik az életszínvonala. Helyes — tette hozzá —, ha á vállalatok közötti hatékony­sági különbségek kifejeződnek a prémiumok- és a nyereseg- részesedés különbözőségében, arra azonban vigyázni kell, hogy nagyfokú béraránytalan­ságok ne keletkezzenek. A keresetek és jövedelmek különbözősége természetesen megköveteli az árukínálat fo­kozott differenciálását is. Mi­közben fokozottan törekszünk az átlagjövedelmű rétegek igé­nyeinek kielégítésére, különös gondot kell fordítanunk a ki­sebb jövedelmű családok jogos szükségleteire, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű árucikk megvásárlá­sára. “Kitért Gáspár Sándor az ár­politikára is, és hangsúlyozta; bár közgazdaságilag indokolt, hogy hosszabb távlatban álta­lában az értéke szerint fizesse meg a fogyasztó, amit megvá­sárolt, az ár mégsem csupán közgazdasági kategória, ha­nem társadalmi, politikai té­nyező is. Ezért fenn kell tarta­nunk mindazokat az árkedvez­ményeket, amelyek államunk szociális, kulturális és egész­ségügyi feladataihoz kapcso­lódnak.. Az üzemen belüli demokrá­cia kérdéséről szólva elmon­dotta, hogy a fejlődés ezen a téren is gyors volt, a meglevő lehetőségekkel azonban még nem mindenütt élnek megfele­lően. Erre a jövőben jobban kell figyelni, mert ha a helyes elveknek ellentmond a hibás gyakorlat, ez óhatatlanul visz- szahat a dolgozók aktivitására. A szocialista ember fontos jellemzője az aktivitás — hangoztatta. — E közéletiség- nek nemcsak a nagy belpoli­tikai és külpolitikai kérdések megértésében kell megnyilvá­nulnia, hanem a munkahelyi, üzemi, vállalati életben való részvételben is. A belkereskedelmi miniszter felszólalása Voltaképpen Szurdi István belkereskedelmi miniszter péntek délután elhangzott fel­szólalása is Gáspár Sándor nagy érdeklődéssel fogadott gondolataihoz kapcsolódott. Véleménye szerint figyelmet érdemel a tervezett áruforgal­mi növekedés, amely szerint 1975-ben 40 százalékkal vásá­rolhat majd a lakosság többet, ami kereken 50 milliár~d fo­rinttal több, az ez évi forga­lomnál. Tie még ennél is fonto­sabb, hogy szinte minden ré­tegnél előtérbe kerüluek a ma­gasabb életszínvonalat képvi­selő cikkek, és ugyanakkor hozzájuthat a lakosság olcsó árucikkekhez is. Körvonalazta a miniszter a fogyasztás összetételében vár­ható változásokat, amelyek mind az élelmiszerforgalom­ban, mind az iparcikkek vá­sárlásában nagy mértékben kifejeződnek majd. Csupán egyetlen példát em­lítünk az általa felsoroltak kö­zül. 1975-ben 100 közül 70 csa­lád rendelkezik majd hűtő- szekrénnyel, azaz a jelenlegi­nek több mint kétszerese. A fogyasztás változását jel­zi, hogy miután a mezőgazda- sági dolgozók jövedelme átla­gosan elérte a munkásokét, a fogyasztásuk is egyre inkább azokéhoz válik hasonlóvá. A nagyszabású lakásépítési prog­ram erőteljesen növeli a bú­torok és más lakásfelszerelési cikkek iránti igényt. Az elkö­vetkezendő években sokan fog­ják korszerűsíteni otthonukat. Mindez nagy feladatot ró a kereskedelemre. Ráadásul na­gyobb lesz az egész fiatal, de már keresettel rendelkező ve­vők aránya is, és ők jobban kö­vetik a divatot, s általában igényesebbek. Nem kevésbé fontos, hogy a 3 millió munka­képes korú nő számára (70 szá­zalékuk ugyancsak kereső lesz) kellő mennyiségű félkész ételt, könnyen kezelhető ruházati cikket, korszerű háztartási gé­pet kínáljon a kereskedelem — az úgynevezett második mű­szak megkönnyítésére. Képviselők felszólalásai Több felszólaló érintette még az életszínvonal és az ellátás szóban forgó kérdéseit, össze­függéseit. Kovács Antal Vas megyei képviselő, megyei párt­bizottsági első titkár, a textil- ruházati ipar szempontjából; Gál Andrásáé debreceni kép­viselő, vállalati igazgató a háztartási munkát megkönnyí­tő gépek gyártóinak, közelebb­ről a mosógépgyártó Hajdúsági Iparműveknek a szempontjá­ból elemezte a feladatokat és (Folytatás a 3. oldalon.) ■> m Csütörtökön éjszaka Loson­czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével hazaér­kezett Gamal Abdel Nasszer- nak, az Egyesült Arab Köztár­saság elhunyt elnökének teme­tésén részvevő magyar párt- és állami küldöttség. A küldött­ség tagja volt Czinege Lajos honvédelmi miniszter is. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougalnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével a cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség, valamint Szomin Luv- szán, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsa el­nökének első helyettese, akik szintén részt vettek az EAK elnökének temetésén. A csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség és a mongol kormányküldöttség vezetője rövid budapesti tartózkodás után továbbutaztak. (MTI) Brezsnyev nyilatkozata A közel-keleti helyzetről és az európai biztoiságrói Azerbajdzsánban pénteken ünnepélyesen megemlékeztek a szovjethatalom létrejöttének és a köztársaság kommunista pártja fennállásának 50. évfor­dulójáról. A központi ünnepségek a> köztársaság fővárosában, Ba­kuban voltak, amely 1260 000 lakosával a Szovjetunió ötödik legnagyobb városa. Az esti órákban a bakui operában az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi' Bizottsága és a köztársaság legfelső tanácsa ünnepi ülést tartott. Beszédet mondott Leonyicl Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is. Brezsnyev kijelentette, ■ hogy a dé)-vietnami- ’ideiglenes for­radalmi kormány új javasla­tai a párizsi tárgyalásokon igazságosak és jó alapot je­lentenek a háború beszünte­téséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Giri és Trajkov A bolgár fővárosban pén­teken folytatódott Venkata Giri indiai elnök hivatalos lá­togatása. Georgi Trajkov és Venkata Giri hivatalos tárgyalásairól a pénteki szófiai lapok azt ír­ják, hogy a bolgár—indiai vi­szony jól fejlődik. Kölcsönö­sen megállapítást nyert a tár­gyalásokon, hogy a két ország álláspontja a legfontosabb po litikai kérdésekben közel áll egymáshoz. (MTI) jarring visszatér Moszkvába ü Thant ENSZ-főtitkár pén­teken bejelentette, hogy Gun-, nar Jarring, az ENSZ közel- keleti különmegbízottja, ideig­lenesen visszatér moszkvai ál­lomáshelyére. A főtitkár közölte az újság­írókkal, hogy »Jarring a jelen­legi körülmények között min­dent megtett, amit megtehe­tett« az arab—izraeli békéltető misszió végrehajtása érdeké­ben. Jarring rövidesen elutazik a szovjet fővárosba, hogy még október közepe táján újból New Yorkban lehessen. A svéd diplomata U Thant felkérésére augusztus 2-án ér­kezett New Yorkba, majd hosszas huzavona után augusz­tus 25-én kezdte meg a tárgya­lásokat a2 EAK, Jordánia és Izraei megbízottaival. Mint emlékezetes: a tárgyalások az izraeli megbízott hazautazása miatt megszakadtak. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: CSüPOR TIBOR: Beszélgetés a munkaversenyről (3. oldal) IHAROSI IBOLYA: Egy délelőtt a Patyolat-boltban (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: Küszködő népművésze (5. oldal) BAJOR NAGY ERNŐ: Művészet és erkölcs (7. oldal) TÓTH ÉVA: RÁOLVASÁS (8. oldal) SALY GÉZA: Kulcsátadás (12. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents