Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
ya VILÁG PROLETÁRJAI, EG YE S ö L J ETE K I 'Ára: 80 fillér XXV. évfolyam, 232. szám 1970. október 3. szombat Folytatja munkáját az országgyűlés Az életszínvonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról Hazaérkezett Kairóból a magyar párt- és állami delegáció ! i ' í .it Síi * Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitája. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Gáspár Sándor felszólalása Ax országgyűlés ülésszakának harmadik napján nagy érdeklődés, kísérte Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének felszólalását. Képünkön: A szónok mellett jobbra Biszku Béla, az előttük lévő sorban Losonczi Pál és Fock Jenő. . . . , (Kép távírón erlcezett — MTI—Kis) Az új ötéves terv parlamenti vitájának harmadik napjan minden bizonnyal az életszínvonalról, a bér- és árpolitika alakulásáról elhangzottak keltették a legnagyobb figyelmet. Ez állt Gáspár tSándor, a SZOT főtitkára felszólalásának középpontjában is. Bevezetőben megállapította, hogy az új ötéves terv elindításához kedvező alapot teremt III. ötéves tervünk várható túlteljesítése. Pártunk, államunk, munkásosztályunk szüntelenül erősíti szocialista építőmunkánk állandó elemeit. A szónok hangsúlyozta, hogy az üzemekben és az intézményekben nyugodt, bizakodó a légkör, javult a dolgozók kezdeményezőkészsége is, ami rendkívül fontos nagy terveink megvalósítása szempontjából. A IV. ötéves terv azt bizonyítja — mondotta —, hogy gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése erősíti a szocializmus vívmányait. Gazdaságirányításunk mai módszerei lehetőséget adnak a gazdasági élet bizonyos ön- szabályozására és önfejlesztésére. Államunk a népgazdaság fejlődését szilárdan kézben tartja. Irányításéi közvetlen és közvetett eszközökkel végzi; szükség esetén közvetlenül is beavatkozik a dolgok menetébe. Ha kell utasítással, támogatással, vagy á szabályozó elemek differenciáltabb alkalmazásával. — Mindamellett vannak olyan tényezők is — tette hozzá—, mint a lelkiismeretesség, a becsületesség, a felelősségérzet, az emberekben, amelyeket ugyan nem lehet számszerűen papírra vetni, mégis nélkülözhetetlenek. — Szóvá kell tennünk, hogy jó néhányan félreértik törekvéseinket vagy egyenesen félremagyarázzák helyes elveinket — mondotta a továbbiakban. — A reformnak az a kispolgári magyarázata, amely az egész mechanizmus értelmét kiforgatja és a közösség érdekeivel szembehelyezkedő, eszközeiben nem válogató egyéni harácsolásban látja, feltétlenül hozzájárul a különféle ártalmas irányzatok megerősödéséhez is. Az ilyen felfogások hordozói az emberi magatartás egyetlen normájának azt tartják, hogy »valamit valamiért«, vagy még inkább »valamit semmiért«! Miről van szó? Az anyagiasságról, az önzésről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségek. Az ilyen felfogás követői neip sokan vannak, de veszélyesek. Ellenük minden eszközt igénybe kell és igénybe is fogunk venni. Gáspár Sándor a továbbiakban kijelentette, hogy noha a terv megvalósítása még nem teszi lehetővé az összes igények kielégítését, milliók aktivitásával jelentősen gyarapít- hatjuk eredményeinket. Ami a növekvő reálbéreket illeti: arra törekszünk, hogy a teljesítményeket a munka társadalmi hasznossága alapján mérjük, ez pedig a keresetek nagyobb differenciálását vonja maga után. Ezzel párhuzamosan a szociális ellátottságot is társadalmi méretekben igyekszünk javítani. A jövedelempolitika— mondotta — csak akkor lehet eredményes, ha a munkásosztálynak, a parasztságnak, a lakosság valamennyi rétegének és csoportjának rendszeresen emelkedik az életszínvonala. Helyes — tette hozzá —, ha á vállalatok közötti hatékonysági különbségek kifejeződnek a prémiumok- és a nyereseg- részesedés különbözőségében, arra azonban vigyázni kell, hogy nagyfokú béraránytalanságok ne keletkezzenek. A keresetek és jövedelmek különbözősége természetesen megköveteli az árukínálat fokozott differenciálását is. Miközben fokozottan törekszünk az átlagjövedelmű rétegek igényeinek kielégítésére, különös gondot kell fordítanunk a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteire, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű árucikk megvásárlására. “Kitért Gáspár Sándor az árpolitikára is, és hangsúlyozta; bár közgazdaságilag indokolt, hogy hosszabb távlatban általában az értéke szerint fizesse meg a fogyasztó, amit megvásárolt, az ár mégsem csupán közgazdasági kategória, hanem társadalmi, politikai tényező is. Ezért fenn kell tartanunk mindazokat az árkedvezményeket, amelyek államunk szociális, kulturális és egészségügyi feladataihoz kapcsolódnak.. Az üzemen belüli demokrácia kérdéséről szólva elmondotta, hogy a fejlődés ezen a téren is gyors volt, a meglevő lehetőségekkel azonban még nem mindenütt élnek megfelelően. Erre a jövőben jobban kell figyelni, mert ha a helyes elveknek ellentmond a hibás gyakorlat, ez óhatatlanul visz- szahat a dolgozók aktivitására. A szocialista ember fontos jellemzője az aktivitás — hangoztatta. — E közéletiség- nek nemcsak a nagy belpolitikai és külpolitikai kérdések megértésében kell megnyilvánulnia, hanem a munkahelyi, üzemi, vállalati életben való részvételben is. A belkereskedelmi miniszter felszólalása Voltaképpen Szurdi István belkereskedelmi miniszter péntek délután elhangzott felszólalása is Gáspár Sándor nagy érdeklődéssel fogadott gondolataihoz kapcsolódott. Véleménye szerint figyelmet érdemel a tervezett áruforgalmi növekedés, amely szerint 1975-ben 40 százalékkal vásárolhat majd a lakosság többet, ami kereken 50 milliár~d forinttal több, az ez évi forgalomnál. Tie még ennél is fontosabb, hogy szinte minden rétegnél előtérbe kerüluek a magasabb életszínvonalat képviselő cikkek, és ugyanakkor hozzájuthat a lakosság olcsó árucikkekhez is. Körvonalazta a miniszter a fogyasztás összetételében várható változásokat, amelyek mind az élelmiszerforgalomban, mind az iparcikkek vásárlásában nagy mértékben kifejeződnek majd. Csupán egyetlen példát említünk az általa felsoroltak közül. 1975-ben 100 közül 70 család rendelkezik majd hűtő- szekrénnyel, azaz a jelenleginek több mint kétszerese. A fogyasztás változását jelzi, hogy miután a mezőgazda- sági dolgozók jövedelme átlagosan elérte a munkásokét, a fogyasztásuk is egyre inkább azokéhoz válik hasonlóvá. A nagyszabású lakásépítési program erőteljesen növeli a bútorok és más lakásfelszerelési cikkek iránti igényt. Az elkövetkezendő években sokan fogják korszerűsíteni otthonukat. Mindez nagy feladatot ró a kereskedelemre. Ráadásul nagyobb lesz az egész fiatal, de már keresettel rendelkező vevők aránya is, és ők jobban követik a divatot, s általában igényesebbek. Nem kevésbé fontos, hogy a 3 millió munkaképes korú nő számára (70 százalékuk ugyancsak kereső lesz) kellő mennyiségű félkész ételt, könnyen kezelhető ruházati cikket, korszerű háztartási gépet kínáljon a kereskedelem — az úgynevezett második műszak megkönnyítésére. Képviselők felszólalásai Több felszólaló érintette még az életszínvonal és az ellátás szóban forgó kérdéseit, összefüggéseit. Kovács Antal Vas megyei képviselő, megyei pártbizottsági első titkár, a textil- ruházati ipar szempontjából; Gál Andrásáé debreceni képviselő, vállalati igazgató a háztartási munkát megkönnyítő gépek gyártóinak, közelebbről a mosógépgyártó Hajdúsági Iparműveknek a szempontjából elemezte a feladatokat és (Folytatás a 3. oldalon.) ■> m Csütörtökön éjszaka Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével hazaérkezett Gamal Abdel Nasszer- nak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt elnökének temetésén részvevő magyar párt- és állami küldöttség. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos honvédelmi miniszter is. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougalnak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével a csehszlovák párt- és kormányküldöttség, valamint Szomin Luv- szán, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsa elnökének első helyettese, akik szintén részt vettek az EAK elnökének temetésén. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség és a mongol kormányküldöttség vezetője rövid budapesti tartózkodás után továbbutaztak. (MTI) Brezsnyev nyilatkozata A közel-keleti helyzetről és az európai biztoiságrói Azerbajdzsánban pénteken ünnepélyesen megemlékeztek a szovjethatalom létrejöttének és a köztársaság kommunista pártja fennállásának 50. évfordulójáról. A központi ünnepségek a> köztársaság fővárosában, Bakuban voltak, amely 1260 000 lakosával a Szovjetunió ötödik legnagyobb városa. Az esti órákban a bakui operában az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi' Bizottsága és a köztársaság legfelső tanácsa ünnepi ülést tartott. Beszédet mondott Leonyicl Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is. Brezsnyev kijelentette, ■ hogy a dé)-vietnami- ’ideiglenes forradalmi kormány új javaslatai a párizsi tárgyalásokon igazságosak és jó alapot jelentenek a háború beszüntetéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) Giri és Trajkov A bolgár fővárosban pénteken folytatódott Venkata Giri indiai elnök hivatalos látogatása. Georgi Trajkov és Venkata Giri hivatalos tárgyalásairól a pénteki szófiai lapok azt írják, hogy a bolgár—indiai viszony jól fejlődik. Kölcsönösen megállapítást nyert a tárgyalásokon, hogy a két ország álláspontja a legfontosabb po litikai kérdésekben közel áll egymáshoz. (MTI) jarring visszatér Moszkvába ü Thant ENSZ-főtitkár pénteken bejelentette, hogy Gun-, nar Jarring, az ENSZ közel- keleti különmegbízottja, ideiglenesen visszatér moszkvai állomáshelyére. A főtitkár közölte az újságírókkal, hogy »Jarring a jelenlegi körülmények között mindent megtett, amit megtehetett« az arab—izraeli békéltető misszió végrehajtása érdekében. Jarring rövidesen elutazik a szovjet fővárosba, hogy még október közepe táján újból New Yorkban lehessen. A svéd diplomata U Thant felkérésére augusztus 2-án érkezett New Yorkba, majd hosszas huzavona után augusztus 25-én kezdte meg a tárgyalásokat a2 EAK, Jordánia és Izraei megbízottaival. Mint emlékezetes: a tárgyalások az izraeli megbízott hazautazása miatt megszakadtak. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: CSüPOR TIBOR: Beszélgetés a munkaversenyről (3. oldal) IHAROSI IBOLYA: Egy délelőtt a Patyolat-boltban (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: Küszködő népművésze (5. oldal) BAJOR NAGY ERNŐ: Művészet és erkölcs (7. oldal) TÓTH ÉVA: RÁOLVASÁS (8. oldal) SALY GÉZA: Kulcsátadás (12. oldal)
