Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

Kongresszus előtt ELSŐSORBAN 0 VEZETŐKTŐL FÜGG H osszú éveken át kampá­nyokon gondolkodtunk. A gazdálkodás minden­kor legszembeötlőbb visszássá­gainak felszámolására össz­pontosítottuk a figyelmet, az erőket, az ösztönzési eszközö­ket. S ha némely területen si­került is előbbre jutni, kiéle­ződtek a- nehézségek másutt. Emelkedett például a munka termelékenysége, de növeked­tek az elfekvő készletek, a ter­melés, a beruházás fellendülé­se külkereskedelmi egyensú­lyunkat veszélyeztette stb. Napjainkban a vállalatok ön­állósága és egyértelmű nyere­ségérdekeltsége — az összes veszélyeivel és hibalehetősé­geivel együtt — megóv az egy­oldalúságtól, a szélsőségektől, szükségessé teszi a gazdálko­dás különböző tényezőinek arányos, összehangolt, optimá­lis fejlesztését. A fejlesztés összetettségét fejezi ki a ha­tékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a negyedik ötéves terv idősza­kában attól függ, milyen mér­tékben növekszik majd a tár­sadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztéssel az ipar termelésének és a nemzeti jö­vedelemnek a tervben elő­irányzott — és sokak által ala­csonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyorsíthatjuk. Az előző két írásban már rész­letesen szóltunk a munkaerő és az anyagi eszközök haté­kony hasznosításának lehető­ségeiről. Most a vezetés szín­vonalának emeléséből adódó további tartalékokkal foglal­kozunk. Ha vállalataink hely­zetét, lehetőségeit a fejlett tő­kés üzemekhez viszonyítva vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindenekelőtt három fő területen, a műszaki-tudomá­nyos eredmények gyors üzemi hasznosításában, a belső szer­vezettség, illetve a hazai, s a nemzetközi szakosítás és koo­peráció színvonalában lénye­ges az elmaradás. Az első helyen említett ten­nivalókra a X. pártkofigresz- szus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: »Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi ka­pacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatá­sokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazá­sát.« Fontos vállalati feladat az új termékek és eljárások bevezetésével kapcsolatos mű­szaki és piaci kockázat válla­lása, a korszerű termékek gyártási arányának fokozása, a kutatóintézetek, a helyi fej­lesztők és kivitelezők céltuda­tos anyagi ösztönzésének nö­velése. A mi a vállalat belső szer­vezettségét illeti, a kü­lönböző termelési té­nyezők (munkaerő, anyag szer­számgép stb.) területi és idő­A tanácsülés napirendjén: • A nagyatádi fiatalok helyzete (Tudósítónktól) A Nagyatádi Községi Ta­nács legutóbbi ülésén megtár­gyalta az ifjúság helyzetéről szóló jelentést, amelyre meg­hívták a KISZ községi végre­hajtó bizottságának tagjait is. Nagyatádon a lakosság 18 szá­zaléka tartozik a 14—16 éves korosztályhoz. A gimnázium­ban és az ipari tanulóiskolá­ban mintegy hétszáz fiatal ta­nul. Az utóbbi években jelen­tősen nőtt az ifjú szakmunká­sok száma is, jelenleg csak­nem háromszázan dolgoznak az atádi üzemekben. A mun­kásfiatalok anyagi, szociális helyzete az elmúlt években jelentősen javult. Az ifjú szakmunkások átlagkeresete 1400 forint körül mozog. A fiatalok nevelésében, sza­bad idejük hasznos eltöltésé­ben jelentős szerepe van a KISZ-nek. A KlSZ-szerveze- tek politikai és szervezeti éle­te egyenletesen fejlődött. Az alapszervezetek munkája tar­talmasabbá, színesebbé és sokoldalúbbá vált. Az ifjúsági szervezet politikai és kulturá­lis akciói évente a fiatalok százait mozgósították a köz­ségben is. Különösen eredmé­nyesek voltak a forradalmi ifjúsági napok, a »Vádoljuk az imperializmust!« és a kom­munista vasárnapok akciói. Az 1016-os kormányhatáro­zat végrehajtása során jó együttműködés alakult ki a KISZ községi bizottsága és a nagyközségi tanács között. Helyiséget kapott a tanácsi KISZ-alapszervezet, a tervek között szerepel közös könyvtár és ifjúsági klubhelyiség épí­tése. A községben lévő há­rom ifjúsági klub nem tud minden fiatalnak otthont biz­tosítani, így érthető, hogy az atádi fiatalok türelmetlenül várják már az új művelődési központ építésének befejezé­sét. A tanácsülésen elhangzott az is, hogy a választott testü­letekben számarányukhoz ké­pest nincs elég fiatal. Az új tanácsválasztásoknál gondolni kell a megfelelő felkészültsé­gű fiatalok részvételére. A KISZ-bizottság jelentős segít­séget adott a községben élő fiatalok lakásgondjainak eny­hítéséhez is. 1969-ben hu­szonnégy fiatal családnak jut­tatott lakást a KISZ lakásépí­tési akció keretében. Ebbm az évben újabb lakások építését kezdték meg, ezzel harminc­hat fiatal házaspár jut lakás­hoz. A tanácsülésen több fontos határozat is született. A nagy­községi tanács a jövőben fo­lyamatosan vizsgálja az ifjú­sággal kapcsolatos rendelkezé­sek végrehajtását. Biztosítja a KISZ-lakásokhoz a megfe­lelő telket A jövőben a ta­nács jutalmazni fogja a köz­ség csinosításában, a társa­dalmi munkák végzésében élen járó KISZ-szervezet?ket. A tanács elhatározta, hogy újabb együttműködési terv- bői) rögzíti a tanács és a KISZ kapcsolatát. beli összehangolását kell el­sősorban biztosítani. Ezzel mi­nimálisra csökkenthetők a je­lenleg még oly nagy veszteség­idők. A belső szervezettség azonban nem vizsgálható a vállalatok külső kapcsolataitól függetlenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törekvés a vállalatoknál, mivel bizonyta­lan és gyakran drága a koope­ráció. A szakosítás, a kooperá­ció hiánya pedig az erők szét- forgácsolására, a részfeladatok kisüzemi végrehajtására vezet, nehezíti a korszerű és termelé­keny megoldások alkalmazá­sát. A vállalati ötéves tervek ké­szítése alkalmat kínál a koo­perációs kapcsolatok hosszabb távú rendezésére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a kooperáció fejlesztését többfé­leképpen is kezdeményezhetik helyileg. Esetenként több ha­sonló alkatrészt, anyagot, tar­tozékot, szerelvényt felhaszná­ló vállalat gazdasági társulá­sa, korszerű közös kis- és kö­zépüzemek létrehozása célsze­rű. Máskor a monopolhelyzev tével visszaélő kooperációi partnert az importverseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése termé­szetesen nem lehet esetleges és alkalomszerű. A vállalatoknak körültekintő elemzéssel, tuda­tosan törekedniük kell széles gyártási profiljuk szűkítésére. A hazai adottságoknak legin­kább megfelelő cikkeket, ame­lyek exportja is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb, a jobb. nem szabad, de nem is lehet térhódítását akadályozni. A vállalatok fejlődő piackuta­tása és növekvő külföldi kap­csolataik lehetővé teszik, hogy tervezzék és kezdeményezzék a nemzetközi munkamegosztás a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. K ár lenne tagadni, a mur.- káskollektívák és a dol­gozók nagyon sokat te­hetnek azért, hogy vállalatuk minél kedvezőbb helyezést ér­jen el a fokozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor jár­hatnak eredménnyel, ha a ve­zetés helyesen vázolja fel a távlati feladatokat, és rövi- debb távon is kellő színvona­lon képes a tennivalókat a változó követelményekhez, az új körülményekhez igazodva megszabni. K. J. ! ■ --------­­H ullámverés Nagyterem egy bankféle szervnél. Csak így, pongyola megjelöléssel, nehogy felis­merjék a szereplőket. A pá­don várók és várók a munka­pultokkal szemben. Egy tag­baszakadt tisztviselő vészéke- detten dolgozik. Küzd a hul­lámveréssel. Hozzá-hozzácsa- pódnak az ügyfelek, nem fogynak ki. Telefonja percen­ként, félpercenként csenget. Mondatait nem tudja befejez­ni. Tintás lett az ujja. Zseb­kendőjét többször előhúzza. Mindannyiszor megakasztják. Nincs ideje, hogy letörölje az ujját. Mogorva. Alig is lehet­ne más. Tőle jobbra Pettyes. Húsz­huszonhat éves, szépnek mu­tatkozik. Kávébarna ruháját keskeny pánt tartja, melle kibuggyanni készül. Ne ag­gódjunk, a vállán nylon ken­dő. Ritka szövésű, átlátszó, fehér fátyol, elszórt barna pettyekkel. Erről neveztem el a lányt. A kendő szálldos, az a fő foglalkozása, hogy so­kat sejtessen. Húst, keblet, de habosán, légneműen. Pettyes állandóan játszik vele. Meg a karkötőjével, amely hango­san csörög. Meg a hosszú, ló­gó fülbevalójával, amely hányja-veti magát. Meg az egész lényével. Minden egyes férfiügyfél számára beveti a bűbáj-mes- terséget. Nagy a selejtszáza­lék. Sok a szürke, rohanó és türelmetlen férfi. Nem, nem mind rezdülékeny. De próbál­kozni kell. Pettyes maga nem szelektál. A férfi az férfi. Pettyes mosolyog. Ám ez így semmitmondó. Nyílt, adakozó kedvvel csillogtatja a fogát. Rejtélyes, zárt negyedmosoly- lyal visszahúzódik. Majd lágy szeretet a száján, aztán élet­igenlő derű, aztán kamaszlá­nyos, gunyoros kaccanás. Váltakozik, szünet nélkül váltakozik. A pózok is gyor­san váltják egymást. Ráhajlik a pultra. Lábát keresztbe rakva leül. Féloldalra dől a telefonhoz, és a kagylóval csókolózik. A mozdulatok csi­szoltak, hangulatteremtők, szinte művésziek. Pettyes el­vetélt filmszínésznő. Nincs megállás. Sem a fel­hívó villódzásban, sem a tag­baszakadt tisztviselő könyör­telen hajszájában. Ugyanis két ember munkáját végzi, mert Pettyes, amint meghall­Somogyi orvosnapok A rákkutatás az előadások központi témája TEGNAP DÉLELŐTT meg­kezdődtek a 13. somogyi orvos­napok tudományos előadásai a siófoki Bányász Üdülő nagy­termében. Dr. Csáki László, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője köszön­tötte a vendégeket, majd dr. Várkonyi Imre, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese nyitot­ta meg az orvosnapokat. Mél­tatta a somogyi rendezvény jelentőségét, amely már jóval túlnőtt a megyehatáron. Kö­szöntötte a Csehszlovákiából, Jugoszláviából és az ország kü­lönböző egészségügyi intézmé­nyeinek képviseletében érke­zett orvosokat. Az orvosnapok tudományos előadásainak központi témája a daganatos megbetegedések elemzése, napjaink egyik leg­veszedelmesebb kórja — a rák. Éppen ezért nem véletlen, hogy az orvosi tanácskozások kö­zéppontjába is ez került me­gyénkben. Már két évszázad óta isme­retes, hogy a kéményseprők­nél a korom izgató hatása rá­kot idézhet elő. Azóta folynak a kutatások, a vizsgálatok. A megnyitó utáni első előadás is ezzel foglalkozott. Dr. Holczin- ger László, az Országos Onko­lógiai Intézet munkatársa is­mertette az elméleti daganat­kutatás kérdéseit. A betegség különböző fázisait elemezve hangsúlyozta a megelőzés igen nagy szerepét, amely nem csak orvosi, hanem közegész­ségügyi — nyugodtan mond­hatjuk — társadalmi feladat. Példákkal illusztrálta, hogy milyen ipari — gyakran fo­gyasztásra is kerülő — nyers­anyagok idézhetik elő a meg­betegedést. A daganatként jelentkező nyirokcsomó-betegségekkel és a Pozsonyi Rákkutató Intézet­ben elért eredményekkel dr. Kossey Péter foglalkozott. A rosszindulatú daganatok gyógyításában fontos szerepet tölt be a sebészi beavatkozás mellett a sugárterápia és a gyógyszeres kezelés. Mindhá­rom témakörből több előadás hangzik el a háromnapos ta­nácskozás alatt. A betegség na­gyon sok áldozatot szedett azok közül is, akik először próbál­ták felvenni a harcot ellene — a röntgennel és a sugárral foglalkozó orvosok első gene­rációjának nagy része raicban pusztult el. A tudomány pe­dig tragédiák árán is haladt előre. A sugárkezelést dr. Benkö György, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem professzora fog­lalja össze. E tárgykörben több megyei orvos is tart előadást. Egyre nagyobb eredménye­ket ér el az orvostudomány a korszerű sejtölő anyagok al­kalmazásával. Ezek a fehérvé­rűség leküzdésében igen jelen­tősek. Dr. Seilei Camillo, az Orszá­gos Onkológiai Intézet tanára összefoglalót tart az új gyógy­szerekről alkotott tudományos szakvélemények alapján. A KÉTSZÁZ ORVOS tapasz­talatcseréje elősegíti az a ha­talmas, elemzett, daganatos be­teganyag, melyet a somogyi kórházak mellkassebészeti, nő- gyógyászati, urológiai és bel­gyógyászati osztályai gyűjtöt­tek össze. A siófoki kórház néhány érdekes esettel illuszt­rálja majd a tudományos elő­adásokat. T. T. „ Varázskert“ Ősz a szanatóriumban Amíg erős volt a nap, addig versengtek a levelek — zölden feleltek vissza a fénynek. Most, hogy gyengül már, zöld hátukon barna foltok terpesz­kednek ... Mégis szép az őszi napsütés és a levél is. Az épü­letek között csend ül, betegek pihennek a szobákban — ebéd utáni némaság. A mosdósi szanatórium parkjában fenyőfák, lombos tölgyek terítenek árnyékot — és ahány fajta fa. szinte any- nyi fajta épület A régi Palla- vicini-kastélyban, a szerény intézői épületben ma szanató­riumi oszályolc. nővérszállá­sok vannak, mellettük modem, új osztályok és lakóházak so­rakoznak. Saját erőből építkeznek. Űj ambulancia, adminisztrációs központ, társalgó, vendégszoba épül — a szanatóriumi építő- brigád készíti ugyancsak az összkomfortos lakásokat is a dolgozóknak. Az épületek esz­tétikailag is jól illeszkednek a zöld, szépen gondozott környe­zetbe. A nővérszállás előtt — csörgedező szökőkút, óriási kaktusz mellett új szoborra gáttá a maga ügyfeleit, át­csúsztatja őket Tagbaszakadt­hoz. A nőket azonnal. A fér­fiakat a varázsolás után. Gya­nítom, hogy Tagbaszakadt is érdekelt Pettyesnél, másként javítana a helyzetén. Már szédülök, amint a két­féle szakadatlan mozgást fi­gyelem. A Tagbaszakadt ro­botját és Pettyes búbájmes- terke^ését. Hajlott néni áll a lány pult­ja elé. Pettyes meg se szólal, kurta intéssel tereli a nénit a szomszédba. Felháborodom, hogy igy el­bánik az öregekkel. Ekkor észreveszem, hogy a követke­ző ügyfélnek sem jut több egy kurta intésnél, pedig ő jóképű fiatalember. Mi ez, mi tör­tént?! Pettyes magába roskadtan ül. Nem szép. így mozdulat­lanul: merev lárvaarca van. A ruha, a kendő és a fülbe­való bambán, ügyefogyottan lóg rajta. Valahogy kevésbé vonzó, mint a legegyszerűbb, semmi különös fiatal lányok. Pettyes kimerült. A motor átmenetileg lejárt. Ügy lát­szik: a tömegméretű hódítás fárasztóbb, mint a tisztviselői munka két ember helyett. Mert Tagbaszakadt most is megveszekedetten dolgozik. Küzd a hullámveréssel. Űj épület nő a fák közé. bukkantunk, Németh István Furulyázó lány című alkotásá­ra. önkéntele­nül is Mann halhatatlan re­génye jutott eszembe — annyi szín, mély csend, és olyan szép itt az ősz. És ha Varázshegynek nem is, inkább varázskertnek látszik a park. Furulyázó lány. László Anna Saját erőből épített lakások. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. október 2. \

Next

/
Thumbnails
Contents