Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K I Ára: 80 fillér Sommi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 230. szám 1970. október I. csütörtök A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK A negyedik ötéves terv az országgyűlés előtt Tegnap délelőtt 11 őraltpr megnyílt az or­szággyűlés őszi ülésszaka . Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának, első titkára, Fock Jenő, a, forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér La­jos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Po­litikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg, aki a napirend előtt ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Az országgyűlés egyperces néma felállássá! adózott a kiváló államférfi Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az or­szággyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rende­letéiről szóló jelentésétiaz alkotmány rendel­kezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelven első helyen a népgaz­daság negyedik ötéves tervéről szóló törvény- javaslat, a köve" zőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi tör­vény módosításának javaslata áll. Előrelátha­tóan egy interpellációra is sor kerül. emlékének. Párái Imre beszéde Az 1971-ben kezdődő, új öt­éves tervről tartott expozé­jában Párdí Imre, az Or­szágos Tervhi­vatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít ed­digi eredmé­nyeinkre, a párt irányel­veivel össz­hangban reáli­san számol szocialista tár­sadalmunk építésének uj feladataival. Ami az idén záruló harma­dik ötéves terv már látható eredményeit il­leti, mintegy 40 százalékkal nó a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari terme­lés növekedése és a mezőgaz­daság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figye­lemre méltó, hogy a külkéres- kedelem a nemzeti jövedelem­nél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy részé volt a szocialista orszá­gokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú nö­vekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túltel­jesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 szá­zalékkal magasabbak az idén, mint 5 esztendővel ezelőtt. Nö­vekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyer­mekgondozási segélyt, a társa-, dalombiztosítást pedig gyakor­latilag az egész lakosságra ki­terjesztette. Több területen ke­rült sor központi bérrende­zésre is. A parasztság szemé­lyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a Tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gond­jaira is, egyebek között a ko­rántsem kielégítő munkater­melékenységre, a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható mun­kafegyelemre, valamint a be­ruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Mindezzel messzemenően számolták az új ötéves terv megszerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik — fontos új vo­nások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hqgy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűb­ben kell megszervezni a társa­dalom erőforrásainak felhasz­nálását. Ebben a vonatkozás­ban a terv négy jellemző vo­nására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korsze­nevezett infrastruktúrájának, tehát tartó pilléreinek megerő­sítése; a tudományos kutatás előrehaladasa, és a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részletei­ben is megvilágította, mi ér­tendő az említett sajátosságo­kon. A term éles-szerkezet korszerűsítésével kapesoíaibau utalt az energiatermelés ara­nyainak tervezett nagy válto­zására, a gáz és az olaj fel- használásának előretörésére, melynek eredményeként 1975- re a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyár­tás és felhasználás, az alumí­niumipar, a közúti járműgyár­tás, a gépipar keretében, első­sorban a számítástechnika, az építőiparban a korszerű építé­si módszerek és szerkezetek ki­emelt fejlesztésére. Vázolta az erre szolgáló rendkívüli anya­gi erőfeszítéseket és a várható eredményeket, köztük, hogy egy hektár termőföldre, ható­anyagban számítva, 90 kg mű­trágya jut majd. Európa egyik legnagyobb autóbuszgyártói leszünk, 400 elektronikus szá­mítógép működik majd az or­szágban, csökken az építési idő és javul az építés minősége a tervidőszak végére, és így to­vább. Üj URH-rádióadö, a színes vételt is magában foglaló má­sodik tv-műsor, 250 ezer új te­lefonállomás, 2500 új általános iskolai osztály, 8600 gyógyin­tézet ágy — csupán néhány to­rűsítése; a népgazdaság úgy­vábbi adat azokból, amelyek­kel a Tervhivatal elnöke az öt­éves tervnek az élet minden te­rére kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azon­ban, hogy miután 100 milliár- dolcat használunk majd fel, rendkívüli jelentőségűvé vá­lik a beruházási tevékenység javítása. Részletesen szolt Párdi Im­re az életszínvonal emelésével kapcsolatos tervelőirányzatok­ról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ezirá- nyú várható fejlődést. A nem­zeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidő­szakhoz képest, a kiskereske­delmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 ezer lakást kí­vánnak tető alá hozni, ebből 180—200 ezret állami erőből. A reálbérek viszonylag gyor­san, egy keresőre számítva 16 —18 százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedel­mek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 százalékkal ter­veznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek,' bete­gek es a gyermekek eltartásá­ra, sor kerül egyes dolgozó- kalegoriák keresetének intéz­ményes növelésére, bizonyos nyugdíj-emelésre es tovább nö­velik a családi pótlekot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mind­azonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgazdaság szerke­zetében, a keresleti és kínálati viszonyokban lényeges válto­zások következnek be, ame­lyeknek tükrözniük kell egyes árak csökkenésében, mások nö­vekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem aka­dályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott nö­vekedését. Az egyes országrészek meg­különböztetett fejlesztése is helyet kapott az előterjesztés­ben. A leglényegesebb e téren az, ftogy bár vannak és lesznek még különbségek, de nincse­nek már feher foltok az ország térképén. A helyi hagyomá­nyokat, anyagi alapokat és mnkaerő helyzetet íigyelembe- véve, nagy gonddal foglalkoz­nak a különböző országrészek és városok sajátos gazdasági fejlesztésével. Az urbanizáció erőteljesen folytatódik, mint­egy 260—280 ezer fővel növek­szik a városok lakossága. Az idegenforgalomról is szó esett e részben: a Balaton-vidék fejlesztésére 5—6 milliárdot, a Velencei-tóéra 1 millárdot for­dítanak. Végül is ez a terv többet kí­ván, mint az eddigiek — ösz- szegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke —, minde­nekelőtt növekvő ütemet, na­gyobb hatékonyságot, valamin* szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklődés­sel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv -és költségvetési bizott­ság nevében szólt hozzá a tör­vényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvényhozás hozzájárulni ahhoz, a nagyszabású -tervké­szítő munkához, amelyet a Szakemberek és a számítógé­fFolytatás a 3. oldalon.) Közlemény a kommunista és unkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszme­cserét folytattak az imperializ­mus elleni harc néhány idő­szerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték {Jártjaik készségét, hogy erő­feszítéseket tesznek a kommu­nisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrott* ságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesíté­sére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az *imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos lég­körben, az elvtársiasság és szo­lidaritás szellemében zajlott le. Ratifikálták a szovjet—román barátsági szerződést Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán a Kremlben beszédet mondott azon az ülésen, amelyen a Legfelsőbb Tanács elnöksége ratifikálta az ez év jújius 7- én, Bukarestben aláírt szov­jet—román barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést. Mint Podgornij hangsúlyozta, a szerződés »széles távlatokat nyit a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak tovább­fejlesztéséhez és elmélyítésé­hez politikai, gazdasági, vé­delmi, kulturális és egyéb területeken« A Legfelsőbb Tanacs elnök­ségének elnöke rámutatott, hogy az új szerződés teljes mértékben megfelel a Szov­jetunió és Románia nemzeti érdekeinek csakúgy, mint az egész szocialista közösség in­ternacionalista érdekeinek. A szovjet kormány nevében Andrej Gromiko külügymi­niszter szólalt fel az ülésen. Gromiko hangsúlyozta: »A szerződés arra hivatott, hogy elősegítse a szovjet—román kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését, az egész szocia­lista közösség erősítését, a bé­ke és a nemzetközi biztonság szavatolását«.. A Legfelsőbb Tanacs elnök­ségi tagjai egyhangúlag jóvá­hagyták a szerződés ratifiká­lásáról szőlő törvényerejű rendeletet. BUKAREST A Román Szocialista Köz­társaság államtanácsa szerdai ülésén ugyancsak ratifikálta a román—szovjet barátsági szerződést. Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresz- szus szekcióülései után tegnap ismét plenáris tanácskozással folytatódott az Országiméban. A záró ülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szolalt fel és hangsúlyozta, hogy a ne­velés, a szocialista ember for­málása a kulturális forradalom központi feladata. Ezzel össze­függésben kiemelte, hogy a ne­velő munkában türelemre, szí­vósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi-gazdasági alapot — ahogy Lenin taní­totta — azokkal az emberekkel lehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom előrelépéseit tuda­tosítani kell az emberekben, mert azok ha csak spontánul hatnak, kétségessé válik' tar­tósságuk. »Minden oktatás, ne­velés, ha nem kapcsolódik egy­be pozitív érzelmi hatásokkal, egyoldalii as eredménytelen* — mondotta. Aczél György a konferencia részvevőinek, az egész peda­gógus társadalomnak a Köz­ponti Bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért. Papai Bélának, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető­jének felszólalása után a szek­cióvezetők beszámolóira került, sor. Ugyancsak a kongresszus záfóiilésén szólalt fel Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese. A nagy figyelemmel kísért beszéd után dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára terjesztette elő az V nevelésügyi kongresszus aján­lásait. Az ajánlásokat és a ja­vaslatokat a kongresszus rész­vevői egyhangúlag elfogadták 1975-re 25 százalékkal nő * az élelmiszeripari termelés Az EDOSZ központi vezetőségének ülése Tegnap az ÉDOSZ székhá­zában ülést tartott a szakszer­vezet központi vezetősége. Ka- zareczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes a negyedik ötéves terv élelmjszeripari koncep­cióiról tartott tájékoztatót. El­mondotta, hogy az ágazat ter­melése'öt év alatt 25 százalék­kal nő meg. Lényegesen meg­változik, illetve^ átalakul a fo­gyasztói struktúra, mert az ed­diginél jobban előtérbe kerül­nek az állati termékeket felr dolgozó iparágak. Ezek része­sedése az ágazaton belül a je­lenlegi 38-ról 42 százalékra fut fel. Gyors ütemben fejlesztik a húsipart, új üzem épül Gyu­lán és Szegeden, a miskolci húskombinátot teljesen átépí­tik, és rekonstrukciót hajtanak végre Kaposváron is. A ba­romfitenyésztés az elmúlt években jó eredményeket ért el, a feldolgozó ipar azonban nem épült ki eléggé. Ezért a tervidőszakban három barom­fifeldolgozó üzemet létesíte­nek­A miniszterhelyettes szerint az élelmiszeripar hatékonyab­ban termel majd. A termelés- növekedés 70 százalékát a ter­melékenység fokozásával érik el. Jelenleg ez az arány csak 40 százalékot tesz ki. A mi­niszterhelyettes figyelmeztetett arra is, hogy az export szub­venciókat fokozatosan csök­kentik — amit valamennyi iparágnak tudomásul kell ven­nie —, és ez különösen a kon zerv- es a baromfiipart érinti majd. Más ágazatokban is ha­tékonyabba kell tenni a mun­kát. A jelenlegi 59,5 kg-os egy főre eső húsfogyasztás 1975-re eléri majd a 67 kg-ot. Tejből és tejtermékből a mostani 112 kg helyett 125 kg-ot fogyaszt majd a lakosság, zöldségből 88-ról 100 kilóra, gvümölcshől pedig 73 kilóról 90 kilóra emel­kedik 1975-re az egy főre jutó fogyasztás. A tervidőszakban nagy sze­repet szánnak a mezőgazdasá­gi nagyüzemek élelmiszer-fel­dolgozó tevékenységének.

Next

/
Thumbnails
Contents