Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K I Ára: 80 fillér Sommi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 230. szám 1970. október I. csütörtök A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK A negyedik ötéves terv az országgyűlés előtt Tegnap délelőtt 11 őraltpr megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka . Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának, első titkára, Fock Jenő, a, forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Az országgyűlés egyperces néma felállássá! adózott a kiváló államférfi Az elnöklő Kállai Gyula bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentésétiaz alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelven első helyen a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvény- javaslat, a köve" zőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy interpellációra is sor kerül. emlékének. Párái Imre beszéde Az 1971-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expozéjában Párdí Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének uj feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nó a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemre méltó, hogy a külkéres- kedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy részé volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a társa-, dalombiztosítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a Tervhivatal elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre, a korszerűtlen munkaerőgazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Mindezzel messzemenően számolták az új ötéves terv megszerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hqgy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Párdi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszenevezett infrastruktúrájának, tehát tartó pilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladasa, és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, mi értendő az említett sajátosságokon. A term éles-szerkezet korszerűsítésével kapesoíaibau utalt az energiatermelés aranyainak tervezett nagy változására, a gáz és az olaj fel- használásának előretörésére, melynek eredményeként 1975- re a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyártás és felhasználás, az alumíniumipar, a közúti járműgyártás, a gépipar keretében, elsősorban a számítástechnika, az építőiparban a korszerű építési módszerek és szerkezetek kiemelt fejlesztésére. Vázolta az erre szolgáló rendkívüli anyagi erőfeszítéseket és a várható eredményeket, köztük, hogy egy hektár termőföldre, hatóanyagban számítva, 90 kg műtrágya jut majd. Európa egyik legnagyobb autóbuszgyártói leszünk, 400 elektronikus számítógép működik majd az országban, csökken az építési idő és javul az építés minősége a tervidőszak végére, és így tovább. Üj URH-rádióadö, a színes vételt is magában foglaló második tv-műsor, 250 ezer új telefonállomás, 2500 új általános iskolai osztály, 8600 gyógyintézet ágy — csupán néhány torűsítése; a népgazdaság úgyvábbi adat azokból, amelyekkel a Tervhivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden terére kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azonban, hogy miután 100 milliár- dolcat használunk majd fel, rendkívüli jelentőségűvé válik a beruházási tevékenység javítása. Részletesen szolt Párdi Imre az életszínvonal emelésével kapcsolatos tervelőirányzatokról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ezirá- nyú várható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidőszakhoz képest, a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 ezer lakást kívánnak tető alá hozni, ebből 180—200 ezret állami erőből. A reálbérek viszonylag gyorsan, egy keresőre számítva 16 —18 százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek,' betegek es a gyermekek eltartására, sor kerül egyes dolgozó- kalegoriák keresetének intézményes növelésére, bizonyos nyugdíj-emelésre es tovább növelik a családi pótlekot is. A kormány határozott ár- stabilitásra törekszik, mindazonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgazdaság szerkezetében, a keresleti és kínálati viszonyokban lényeges változások következnek be, amelyeknek tükrözniük kell egyes árak csökkenésében, mások növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. Az egyes országrészek megkülönböztetett fejlesztése is helyet kapott az előterjesztésben. A leglényegesebb e téren az, ftogy bár vannak és lesznek még különbségek, de nincsenek már feher foltok az ország térképén. A helyi hagyományokat, anyagi alapokat és mnkaerő helyzetet íigyelembe- véve, nagy gonddal foglalkoznak a különböző országrészek és városok sajátos gazdasági fejlesztésével. Az urbanizáció erőteljesen folytatódik, mintegy 260—280 ezer fővel növekszik a városok lakossága. Az idegenforgalomról is szó esett e részben: a Balaton-vidék fejlesztésére 5—6 milliárdot, a Velencei-tóéra 1 millárdot fordítanak. Végül is ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — ösz- szegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke —, mindenekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, valamin* szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklődéssel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv -és költségvetési bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvényhozás hozzájárulni ahhoz, a nagyszabású -tervkészítő munkához, amelyet a Szakemberek és a számítógéfFolytatás a 3. oldalon.) Közlemény a kommunista és unkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték {Jártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antiimperialista szervezetek, erők összeforrott* ságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az *imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. Ratifikálták a szovjet—román barátsági szerződést Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán a Kremlben beszédet mondott azon az ülésen, amelyen a Legfelsőbb Tanács elnöksége ratifikálta az ez év jújius 7- én, Bukarestben aláírt szovjet—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Mint Podgornij hangsúlyozta, a szerződés »széles távlatokat nyit a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez és elmélyítéséhez politikai, gazdasági, védelmi, kulturális és egyéb területeken« A Legfelsőbb Tanacs elnökségének elnöke rámutatott, hogy az új szerződés teljes mértékben megfelel a Szovjetunió és Románia nemzeti érdekeinek csakúgy, mint az egész szocialista közösség internacionalista érdekeinek. A szovjet kormány nevében Andrej Gromiko külügyminiszter szólalt fel az ülésen. Gromiko hangsúlyozta: »A szerződés arra hivatott, hogy elősegítse a szovjet—román kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését, az egész szocialista közösség erősítését, a béke és a nemzetközi biztonság szavatolását«.. A Legfelsőbb Tanacs elnökségi tagjai egyhangúlag jóváhagyták a szerződés ratifikálásáról szőlő törvényerejű rendeletet. BUKAREST A Román Szocialista Köztársaság államtanácsa szerdai ülésén ugyancsak ratifikálta a román—szovjet barátsági szerződést. Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresz- szus szekcióülései után tegnap ismét plenáris tanácskozással folytatódott az Országiméban. A záró ülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szolalt fel és hangsúlyozta, hogy a nevelés, a szocialista ember formálása a kulturális forradalom központi feladata. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a nevelő munkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmi-gazdasági alapot — ahogy Lenin tanította — azokkal az emberekkel lehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom előrelépéseit tudatosítani kell az emberekben, mert azok ha csak spontánul hatnak, kétségessé válik' tartósságuk. »Minden oktatás, nevelés, ha nem kapcsolódik egybe pozitív érzelmi hatásokkal, egyoldalii as eredménytelen* — mondotta. Aczél György a konferencia részvevőinek, az egész pedagógus társadalomnak a Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért. Papai Bélának, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének felszólalása után a szekcióvezetők beszámolóira került, sor. Ugyancsak a kongresszus záfóiilésén szólalt fel Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. A nagy figyelemmel kísért beszéd után dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára terjesztette elő az V nevelésügyi kongresszus ajánlásait. Az ajánlásokat és a javaslatokat a kongresszus részvevői egyhangúlag elfogadták 1975-re 25 százalékkal nő * az élelmiszeripari termelés Az EDOSZ központi vezetőségének ülése Tegnap az ÉDOSZ székházában ülést tartott a szakszervezet központi vezetősége. Ka- zareczki Kálmán mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a negyedik ötéves terv élelmjszeripari koncepcióiról tartott tájékoztatót. Elmondotta, hogy az ágazat termelése'öt év alatt 25 százalékkal nő meg. Lényegesen megváltozik, illetve^ átalakul a fogyasztói struktúra, mert az eddiginél jobban előtérbe kerülnek az állati termékeket felr dolgozó iparágak. Ezek részesedése az ágazaton belül a jelenlegi 38-ról 42 százalékra fut fel. Gyors ütemben fejlesztik a húsipart, új üzem épül Gyulán és Szegeden, a miskolci húskombinátot teljesen átépítik, és rekonstrukciót hajtanak végre Kaposváron is. A baromfitenyésztés az elmúlt években jó eredményeket ért el, a feldolgozó ipar azonban nem épült ki eléggé. Ezért a tervidőszakban három baromfifeldolgozó üzemet létesítenekA miniszterhelyettes szerint az élelmiszeripar hatékonyabban termel majd. A termelés- növekedés 70 százalékát a termelékenység fokozásával érik el. Jelenleg ez az arány csak 40 százalékot tesz ki. A miniszterhelyettes figyelmeztetett arra is, hogy az export szubvenciókat fokozatosan csökkentik — amit valamennyi iparágnak tudomásul kell vennie —, és ez különösen a kon zerv- es a baromfiipart érinti majd. Más ágazatokban is hatékonyabba kell tenni a munkát. A jelenlegi 59,5 kg-os egy főre eső húsfogyasztás 1975-re eléri majd a 67 kg-ot. Tejből és tejtermékből a mostani 112 kg helyett 125 kg-ot fogyaszt majd a lakosság, zöldségből 88-ról 100 kilóra, gvümölcshől pedig 73 kilóról 90 kilóra emelkedik 1975-re az egy főre jutó fogyasztás. A tervidőszakban nagy szerepet szánnak a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozó tevékenységének.
