Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Somogyi gépbemutató a kiállításon Ezüstérmes a rönkszállító és a gyökérfésű | Egy rendelet nyomában Ha m tetszik az orvosom.. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR azonnali felvételre keres gépkocsivezetőket, autószerelőket, különleges ' gépjármű-jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket, fiatal villanyszerelőket valamint gyakorlott gyors- és gépírót A 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár ezen a pénteki napon is mindjárt a reggeli nyitás jután ugyanúgy nyüzsgött a látogatók tömegétől, mint egyéb napokon. Ám a korai érkezők egy része céltudatosan vette az irányt a főbejárattól jobbra, p.z alig száz méternyire levő kiállítási pavilon felé. Itt, az Országos Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt pavilonja előtt számos mező- gazdasági munkagép' várja a látogatókat nap mint nap. Ezúttal a szokásosnál is többen nézelődtek a kiállított munkagépek között. Ezek közül az emberek közül sokan meghívóval jöttek, s a szíves invitálás a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavítp Vállalat termék- bemutatójára szólt... Pénteken déielőtt a tröszt pavilonjának tárgyalóterme a sómogyiaké volt:. Deák János, a vállalat igazgatója mondott tájékoztatót a vállalat tevékenységéről, eddigi eredményeiről és további terveiről. Ismertetőjében visszatért az átszervezés időszakára, arra, milyen gondok nehezítették az átállást az új feladatokra, s hogyan birkózott meg ezekkel a vállalat Szem előtt tartották, hogy továbbra is a mezőgazdaság segítése a legfőbb cél, ennek rendelték alá tevékenységüket; fejlesztették a műszaki tevékenységet, gyártási, üzemszervezési és más részlegeket hoztak létre, s felosztották a .feladatokat a megye különböző részein található állomások között Gondoskodni kellett megfelelő Az Érti—Kapos típusú csemete ültető. szakmai erőről is, ,s ma már 54 egyetemet végzett szakember dolgozik a vállalatnál, ebből 38 mezőgazdasági gépészmérnöki diplomával rendelkezik. A vállalat termékei immár megtalálhatók szerte az országban. Az idén mintegy 120 millió forint értékű gyártási és csaknem 60 milliós felújítási munkát végeznek. A Dunántúl öt megyéjében építették ki felújított alkatrészforgalmazási hálózatukat. A jövőben fontos feladatuknak tartják gyártmányaiknál a minőség javítását, az új lehetőségek feltárását a piaci igények szerint. Ehhez az kell, hogy az ' üzemeltető gazdaságok őszintén elmondják észrevételeiket a vállalat gyártmányaival kapcsolatban: bogy szorosabb kapcsolatokat tartsanak a vevőkkel, és még jobban az igényekhez igazítsák a kínálaAz erdőgazdasági sorközművelő, háttérhen az A »Kapos« csőrlő egyebek között a rönkszál- ezüstérmes rönkszállítóval. lító fel- és lerakodásánál nyújt jelentős segítséget. tot. Most végeznek például piackutatást arra vonatkozóan, hol helyezhetnének el új vagy felújított komplex gépi egységeket A vállalat számos külföldi, nemzetközi kiállításon is részt vesz termékeivel — ezek nagy része erdőgazdasági munkagép —, és nagy sikere van. Ezt bizonyítja egyébként az idei OMÉK-en elért eredmény is. A tröszt pavilonja előtt állnak a kaposvári vállalat szépen kivitelezett, tetszetősen elrendezett gyártmányai: a hatalmas rönkszállító, a csörlő, g csemeteültető, a suhángki- emelő, a gyökérfésű, a sorközművelő és több más munkaeszköz, köztük a legújabbak, a konténerek; A mellettük elidőző számos érdeklődő azt tapasztalhatja, hogy a fiatal vállalat hamar rátalált a legjobban járható útra, s olyan profilt alakított ki, amellyel régi elmaradást pótol: erdőgazdasági munkagépeket gyárt, s ezzel úgyszólván egyedülálló az országban. Érthető tehát, hogy üzletkötéseik a jövőre vonatkozóan is biztatóak, kitöltik kapacitásukat. Munkájuk elismerésének, szép sikernek számít, hogy ezen a kiállításon két termékük, a rönk- szállító és a gyökérfésű ezüstérmet kapott. Hernesz Ferenc jA rendelet tavaly jelent meg arról, hogy minden biztosított beteg évente egyszer orvost cserélhet, ha körzeti kezelő orvosát nem tartja megfelelőnek. A rendeletet a SZOT javaslatára az Egészségügyi Minisztérium hozta, és célját legtömörebben így summázhatjuk — érdekvédelem. Mint minden intézkedés, egyszerre ez sem oldhatta meg az összes problémát, sőt gyakran újabbat okozott Korántsem vitatkozni szeretnénk a rendelettel, csupán — egy év tapasztalatai alapján úgy tűnik, — ahogy mondani szokták, »hagy még hátfa kívánnivalót«. Mert nem derült ki az, hogyan alkalmazható falun az intézkedés. Hiszen köztudomású, ha a körzeti orvos helyett egy másikhoz akar fordulni a beteg,, az tíz kilométereket jelent. Ha jók a közlekedési viszonyok, utazási lehetőségek, akkor is: ki fizeti meg például az ágyban fekvő beteghez érkező orvos utazási költségeit? Erről már nem szól a rendelet Ezért a körülbelül négy és fél száz orvosváltoztatási eset közül elenyészően kevés a falusi, a vidéki... Nyilvánvalóan más a helyzet városban — más a helyzet a nagy megterhelésű városi körzetekben. Itt már nagyobb volt az orvosváltoztatások száma. Fölkerestem dr. Csáki László főorvost, a megyei tanács, egészségügyi osztályának vezetőjét, éá arról kérdeztem, vajon megvizsgálták-e ezeket az orvosváltoztatási eseteket, s milyen tapasztalatokat hozott az intézkedés első esztendeje. Az esetek többségében elsősorban az orvos modora, a beteg és orvosának viszonya a döntő, vagyis az, hogy egy- egy körzeti orvoshoz menynyire ragaszkodnak a betegei... A tapasztalatok közül egy alapvető: az orvoscserék száma elenyészően alacsony a biztosítottak — sőt megszorítással, a városi biztosítottak — számát tekintve. Elmondta a főorvos még az általános jellegű tapasztalatok felsorolásakor azt is, hogy alig akad olyan orvos, akitől csak elmentek volna, és ha van ilyen, akkor is legföljebb egy-két beteg távozott. Az a jellemzőbb, hogy néha — szinte megegyező azonossággal — ugyanannyi beteg »érkezett« az orvoshoz, mint amennyi »elment«. Az utóbbi megállapításból — korántsem logika játéka — sok mindenre következtethetünk. Egyrészt arra, hogy nem mindig az orvos a »bűnös«, hanem a táppénz a casus belli. A beteg még szeretne táppénzen maradni, de kezelőorvosa másként látja jónak. Így aztán a biztosított fogja a kalapját és a könyvecskéjét — más orvosnál próbálkozik. Ha akkor sem sikerült táppénzen maradnia — és ez már ki tudja hányadik a több oldalról szerzett tapasztalaitok sorában —, visszatér eredeti orvosához. Mert az esetek jelentős számában az történt, hogy a beteg »visz- szakérte magát« régi orvosához .. • Ismétlem, nem a logika játéka, de a nagy számú vándorlásból adódik még egy olyan következtetés is, hogy mindegy, hányán érkeztek egy orvoshoz, a mérce az, hányán mentek el! Mert ha nem a táppénz az ok... akkor az udvariasság, a betegekkel szembeni bánásmód, az emberi hang, a türelem... Nem nagy a szám, és úgy tűnik, hogy bár a rendelet érdekvédelmi, mégsem oldja meg teljesen a problémákat. És mint írtam, különösen nem vidéken. A célravezető megoldás tehát nem minden esetben az orvosváltoztatás, hanem az, hogy az illetékes szervek, akik egyébként a rendeletet hozták,- ezzel együtt más módon is összetettebben biztosítsák a beteg jogos érdekvédelmét Van erre lehetőség? Van. Létezik az orvosetikai bizottság, a megyei felügyeleti hatóság — az ő hatáskörükbe tartozik, hogy döntsenek a Vitás esetek fölött. Célszerűbb tehát ezt is jobban kihasználni- Persze, csak alapos indokkal. T. T. 7. A második perben szereplő öt károsult nőt már másnap szembesítették a letartóztatottal, William Thomásszal. Mind az öten fenntartás nélkül úgy nyilatkoztak, hogy ez volt az az ember, aki rászedte őket. Beidézték az első perben szerepelt nőket is. És ők is, valamennyien, sajnálkozva ismerték be, hogy valóban ez a Thomas volt »lord Salisbury«, nem pedig a szegény Beck. Thomas végül is kénytelen volt bevallani, hogy ő John Smith. A Scotland Yard ösz- szeállította a szélhámos — csekk- és hitellevél-hamisító — meglehetősen terjedelmes priuszát. Még az is kiderült róla, hogy 1896—1903 között (tehát Beck pere után) — jóllehet fogalma sem volt gyógyászatról — »orvosként« működött az Egyesült Államokban. A brit belügyminisztérium sietett szabadlábra helyezni Becket, akinek kártérítésként 5000 font sterlinget adtak. Az igazságszolgáltatás balfogása azonban — amely vitathatatlanul bebizonyította az ósdi azonosítási eljárások fogyatékosságát — óriási botrányt keltett Angliában. A kormány vizsgálóbizottságot alakított, s megszervezték az ítélőtáblát, amely addig nem létezett? A daktiloszkópia hívei jól tudták, hogy a két férfi hüvelyk-ujjlenyomatának egyszerű összehasonlítása azonnal tisztázta volna az ügyet, halomra döntötte volna a tanúk és a szakértők vallomásait. Igen, egyetlen ujjlenyomat diadalt arathatott volna az egész elavult azonosítási rendszeren, amelyet csak hosszú idő elteltével — és ádáz küzdelem után — számolt fél a törvényszéki orvostan, szeroló- gia, toxikológia, vegyészet és ballisztika. LÉTREJÖN AZ INTERPOL A négy esztendeig dühöngő világégést — az első világháborút — a bűnözés óriás méretű fellendülése követte. A gyilkosságok, a lopások, az emberrablás, a szélhámosság, a bankjegyhamisítás szinte hétköznapi tényékké váltak. A háború az erkölcsök fellazulásához vezetett, előmozdította a kábítószerfogyasztás, az alkoholizmus, a prostitúció térhódítását. A nemzetközi bűnözés fokozódását ezenfelül serkentették a gyors közlekedési eszközök is. Amikor 1923-ban Bécsben összeült a bűnügyi rendőrség második nemzetközi kongresz- szusa, a világ országútjain több mint 18 millió gépkocsi közlekedett, s rendszeressé vált néhány kontinentális repülőjárat is. A kongresszus — a Monacóban leszögezett tételek alapján — elhatározta, hogy Bécs székhellyel megalakítja a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Bizottságot (Comité Internationale de la Police Criminelle — CIPC). így tehát 46 esztendővel ezelőtt megalakult és azon nyomban működésbe is lépett az első olyan nemzetközi szer- 1 vezet, amelynek célkitűzéseit' — sűrítve — a következőkben 1 foglalták össze: — »Előmozdítani és biztosi-' tani valamennyi bűnügyi rendőrségi szervezet messze-' menő együttműködését a kü-, lönböző államokban érvényben levő törvények keretében.' — Előkészíteni, létrehozni és \ megszervezni minden olyan' intézményt, amely alkalmas, arra, hogy részt vegyen a köz-, törvényi bűnözés elleni haté-, kony küzdelemben.« A CIPC tehát munkához Iá- i tott, és csakhamar ki is vívta i első győzelmeit a nemzetközi | bűnözők elleni harcban. 1930- | ban harminc ország ismerte el a CIPC szükségességét, és csat- i lakozott hozzá. A szervezetet egy főtitkár- i ság vezette, amelynek rendel- i kezésére állott egy központi nemzetközi iroda a hamisítók i üldözésére, továbbá a nemzet- i közi gonosztevők ujjlenyomatait és fényképeit nyilvántartó i osztály. A szervezetnek saját l folyóirata is volt, a La Sé- curité Publique Internationale.< 1934-ben kiépítették a CIPCi saját nemzetközi rádióhálóza-' tát is. * (Folytatjuk) * Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. (8082) AZ 0GV C0RDATIC GUMIGYÁRA Budapest VIII., Kerepesi út 17. FÖLVESZ gumiipari szak-, betanított, segédmunkásokat és munkásnőket * jó kereseti lehetőséggel Vidékieknek munkásszállást, házaspárok részébe külön szobát, valamint a kollektív szerződésben előírt kedvezményeket biztosítjuk; (5155) B SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. szeptember 13.
