Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Szabadon bocsátják az elterített gépek utasait AMMAN A palesztinai ellenállási szervezetek központi bizott­sága bejelentette, hogy szaba­don bocsátják a három elté­rített repülőgép valamennyi utasát, kivéve »a katonaköte­les izraeli állampolgárokat«. Ugyancsak elengedik majd a repülőgépek személyzetét, és visszaadják a repülőgépeket is. A túszként fogva tartott személyek szabadon bocsátása szakaszosan történik: Az utasok hazatérhetnek, amint az illetékes kormányok úgy nyilatkoznak, hogy sza­badon bocsátják a Svájcban, Nyugat-Németországban, il­letve Nagy-Britanniában fog­va tartott gerillákat — szám szerint hetet. A katonaköteles sorban lé­vő izraeli állampolgárok — akiknek pontos számát a köz­lemény nem adja meg — Am- manban maradnak mindad­dig, amíg a Nemzetközi Vö­röskereszt közvetítésével meg­egyezés jött létre az iz­raeli börtönökben sínylődő palesztinaiak szabadon bo­csátásáról. Bejelentette a közlemény azt is, hogy a központi bizott­ság korábbi döntésének vég­rehajtása folyamatban van: a svájci, az amerikai és az an­gol gépek utasainak átszállí­tása Ammanba megkezdődött. * * * WASHINGTON Az Egyesült Államok 6. flot­tájának egyik repülőgép- anyahajója és egy kisegítő hajó pénteken továbbhaladt előre Jordánia partjai felé. A hivatalos indokolás szerint a manőver célja, hogy a hajók segítséget nyújthassanak a szabadon bocsátott utastúszok evakuálásához. Befejeződött az angol szakszervezeti kongresszus A szakszervezetek nem alkusznak Golds Meir asszony izraeli miniszterelnök elutasította azt a követelést, hogy az elra­bolt gépek uta­saiért cserébe Izrael elfogott arab gerillákat bocsásson szá­don. (Telei otó: AP—MTI—KS) Egy MSZSZ-hirmagyarázat és két Braedt-beszéd Körülbelül egy hónap telt el a világszerte nagy visszhangot keltő szovjet—nyugatnémet megállapodás óta. Az azóta el­telt idő — írja kommentár­jában Orlov, a TASZSZ-iroda hírmagyarázója — megerősí­tette. hogy a világközvélemény legszélesebb körei úgy értéke­lik ezt az eseményt, mint fon­tos hozzájárulást az európai feszültség enyhítéséhez, az eu­rópai államok közötti békés együttéléshez és gyümölcsöző együttműködéshez. A Szovjetunió hírügynöksé­ge emlékeztet arra, hogy a szerződés értékelése a közel­múltban néhány fontos fóru­mon megtörtént — méghozzá igen pozitív előjellel. »Például a skandináv államok külügy­minisztereinek nemrég Osló­ban véget ért tanácskozásáról kiadott közlemény is hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés a Kelet és Nyugat közötti köze­ledés fontos alapjávu vált« — mutat rá a TASZSZ, majd a párizsi Figarót idézve' megál­lapítja: a szerződésnek »egész sor további lépést kell maga után vonnia«, hogy egészsége­sebb legyen az európai légkör. Érthető, hogy ilyen körül­mények között a világ a szo­kásosnál is nagyobb érdeklő­déssel figyeli a bonni kancel­lár megnyilatkozásait, különös tekintettel arra a permanens fenyegetésre, amit a jobboldali ellenzék a kabinet keleti poli­tikájára jelent. Willy Brandt az elmúlt órákban két beszédet is mon­dott. Az egyik az augsburgi MAN-gyárban hangzott el. A kormányfő beszéde elején ki­jelentette, hogy a moszkvai szerződés nem gyengíti Bonn és a nyugati hatalmak kapcso­latait. Már első tanulmányozásra is feltűnik a beszédnek az az eleme, amely mintegy látvá­nyosan tudomásul veszi a CDU —CSU vezetésében uralkodó személyi-politikai megosztott­ságot. Brandt nem véletlenül hangsúlyozta azt sem, hogy a moszkvai szerződés csak az el­ső lépés, amelyet újabbaknak kell követniük (ez a gondolat egyébként csaknem szó szerint azonos a TASZSZ említett kommentárjában idézett Figa- ro-megállapítással). A keresz­ténydemokraták viszonylag jó­zan szárnyának vezetője és az ellenzék potenciális vezére, Barzel ugyanis több ízben hangsúlyozta a Kiesinger— Strauss-vonallal szemben, hogy az értékeléssel még vár­ni kellene, amíg a keleti poli­tika más aspektusai is látha­tókká válnak. Aligha lehet vitás, hogy a kancellár augsburgi beszédé­nek ez a része nem utolsósor­ban a Barzel-koncepció támo­gatását szolgálta. Ezt erősíti meg a második, a bajorországi Kempten városban elhangzott Brandt-beszéd is. A kormány­fő itt ugyancsak szélesíteni igyekezett azt a rést, amely az ellenzék szárnyai és vezetői között tátong. A brit szakszervezetek 102. kongresszusa pénteken befe­jezte munkáját. Az utolsó na­pon egyhangúlag határozatot hoztak a kormány vietnami politikájáról. A határozat követeli, hogy a brit kormány határolja el magát az Egyesült Ál­lamok vietnami politiká­jától, és »semmi szín alatt se küldjön brit csa­patokat vagy bármilyen katonai segítséget a saigo- ni kormány támogatásá­ra«. A javaslat előadója kifej­tette, hogy maga a Wilson- kormány nem volt hajlandó csapatokkal hozzájárulni az amerikai agresszióhoz. A je­lenlegi kabinet távol-keleti katonai tervei viszont azt a veszélyt, rejtik magukban, hogy angol katonák valami­lyen formában belekevered­hetnek a konfliktusba. A vietnami kérdésben a kongresszus részvevői már korábban tüntetést rendeztek az AFL—CIO amerikai szak- szervezeti szövetség küldötte ellen, aki a Pentagon propa­gandafrázisait próbálta szaj­kózni a szónoki emelvényről. Több küldött »Gyalázat !«- felkiáltással szakította félbe. A kongresszus szolidaritá­sát nyilvánította a jogaikért harcoló spanyol dolgozók iránt. • * • Az idei kongresszus meg­mutatta, hogy' az angol szak- szervezetek nem engedik meg a kon­zervatív kormány beavat­kozását a munkáltatók és a dolgozók bérvitáiba, s teljes egységben veszik fel a harcot a Heath-kormány bármilyen szakszervezet-elle­nes kísérletével szemben. A kongresszus ugyancsak egyhangúlag utasította el a Heath-kormány ár- és bérpo­litikáját, s jóelőre értésére adta, hogy szó sem lehet semmiféle általános bérbefa­gyasztásra, amíg az árak a jelenlegi, példátlan mérték­ben emelkednek. Bizonyos örömet szerzett a kormánynak az, hogy a kongresszus nem eluta­sító, hanem egyelőre vá­rakozó álláspontra helyez­kedett Anglia közös piaci belépésével kapcsolatban. A megfigyelők azonban nem kételkednek abban, hogy mind a TUC, mind a mun­káspárti ellenzék a sarkára áll, ha Rippon miniszternek Brüsszelben nem sikerül elő­nyös belépési feltételeket ki­alkudnia, ha a »belépődíj« túlságosan borsos lenne. (MTI) Béke, függetlenség, együttműködés A lusakai értekezlet deklarációja és határozatai Az el nem kötelezett orszá­gok állam- és kormányfőinek lusakai csúcsértekezletén elfo­gadták a béke, a függetlenség, a fejlődés és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó deklarációt, vala­mint több határozatot. A Dél-afrikai Köztársaság­ban kialakult helyzettel foglal­kozó határozat rámutat, hogy Dél-Afrika elnyomott népei­nek a jogokért vívott harca törvényes harc. Az értekezlet elítélte a por­tugál gyarmatosítók akcióit, és ezeket a béke és a biztonság veszélyeztetéseként értékelte. A részvevők követelték — mindenekelőtt a NATO tagál­lamaitól — a Portugáliának nyújtott minden olyan segély beszüntetését, amelyet az afri­kai népek elnyomására lehet felhasználni. Az értekezlet állást foglalt a Portugáliával, Dél-Afrikával és Rhodesiával fenntartott keres­kedelmi kapcsolatok, a Portu­gáliával és Dél-Afrikával fenntartott diplomáciai kap­csolatok megszüntetése mel­lett. Az értekezleten részt vevő országok kikötőit és repülőte­reit lezárják e három ország hajói és repülőgépei előtt. Az értekezlet elnökét,- Ken­neth Kaunda zambiai állam­főt felkérték, hogy juttassa el Angliához, az Egyesült Álla­mokhoz és' a NATO többi tag­államához, valamint Japánhoz a gyarmati és fajüldöző re- zsimekkel folytatott együttmű­ködés haladéktalan beszünte­tésére vonatkozó követelést. A rhodesiai helyzettel foglal­kozó határozatban az értekez­let elítéli Angliát azért, mert nem hajlandó hatékony intéz­kedéseket hozni — egyebek között erőt alkalmazni — a rhodesiai fehér kisebbség tör­vényellenesen hatalmon levő rendszerének megdöntésére. A gyarmatosítás felszámolá­sával foglalkozó határozatban az értekezlet részvevői felszó­lítják Franciaországot és Spa­nyolországot, hogy a legrövi­debb időn belül adják meg gyarmataik lakosságának az önrendelkezési jogot. Az értekezlet részvevői ha­tározatot hoztak a közel-keleti és a délkelet-ázsiai helyzetről is. Követelik a megszállt arab területeken állomásozó' izraeli csapatok haladéktalan kivoná­sát, és teljes támogatásukról biztosították az indokínai né­peknek a szabadságért és a függetlenségért folytatott har­cát. (MTI) INDOKÍNA Szórványos összetűzések Indokínai hadijelentéseikben a nyugati hírügynökségek csak szórványos összecsapásokról -számolnák- be. Ezek -szerint csütörtökön Dél-Vietham terü­letén, az ország északi részé­ben fekvő Binh Dinh tarto­mány keleti részében és a Me­kong folyó deltavidékén tör­téntek kisebb összetűzések a dél-vietnami felszabadító fegy­veres erők és az amerikai in- váziós, illetve a saigoni kor­mánycsapatok között. A szabadságharcosok légvé­delme megsemmisített egy amerikai helikoptert. Kambodzsában folytatja of- fenzíváját a kormánycsapatok­nak az az egysége, ame'y Phnom Penhtől észak felé ha­ladva indult el Kompong Thom tartományi székhely irá­nyába. (MTI) Elkendőzi a burzsoázia valódi céljait Választási kampány Rordcaux-ban Franciaországban a belpoli­tikai érdeklődés középpontjá­ban továbbra is a bordeauk-i képviselői pótválasztás áll, ahol a kormánypárt jelöltje Chaban-Delmas miniszterel­nök (ciki egyébként Bordeaux város polgármestere is). A vá­lasztás első fordulójára csak szeptember 20-án kerül sor, de a választási kampány az el­múlt napokban különösen he­vessé lett, miután a miniszter­elnökkel szemben fellépett Jean-Jacques Servan-Schrei- ber, a radikális párt új főtit­kára is. Neki ugyan Nancy-ban már van képviselői mandátu­ma, de a bordeaux-i pótválasz­tást is igyekszik felhasználni távolabbi politikai ambícióinak alátámasztására. Chaban-Delmas bejelentet­te, hogy ha alul marad a vá­lasztási küzdelemben, lemond miniszterelnöki tisztéről és a bordeaux-i polgármesterségről is. Servan-Schreiber azzal vá­laszolt, hogy ha az első fordu­lóban nem szerzi meg a sza­vazatoknak legalább 30 száza­lékát, lemond a radikális párt főtitkári tisztségéről. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága szeptem­ber 10-én tartott ülésén foglal­kozott a bordeaux-i pótválasz­tással, és nyilatkozatban fog­lalt állást. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a bordeaux-i választási kampány világosan megmutatja a francia nagy­burzsoáziának azt a célját, hogy reakciós zsákutcába akar­ja terelni a francia milliók mélyreható gazdasági és politi­kai változásra irányuló őszin­te vágyát és törekvését. A miniszterelnök demagóg választási kampánnyá! él akar ja'feledtetni kormánya te­vékenységének eddigi antiszo­ciális és antidemokratikus mérlegét. Ugyanakkor Servan- Schreiber, akit a nagytőke ugyancsak hatalmas eszközök­kel támogat, választási kam­pányában a »modern és konst­ruktív■« ellenzék álarcát ölti magára ,de programjának tu­lajdonképpeni célja: a kapita­lista koncentráció és kizsák­mányolás meggyorsítása. A nyilatkozat rámutat, hogy ilyen körülmények között a kommunisták nemcsak a mi­niszterelnök politikája ellen szállnak síkra a választási kampány során, hanem azért is, hogy leleplezzék a választók előtt Servan-Schreiber álellen­zékiségét és meghiúsítsák ma­nővereit. A franciaországi helyzet megváltoztatása érdekében — hangsúlyozza a politikai bi­zottság nyilatkozata — a nagy kapitalista társaságok uralma ellen kell támadást intézni. Meg kell teremteni a mono­póliumok áldozatainak akció­egységét, s minél gyorsabban egyetértést kell kialakítani va­lamennyi baloldali erő között. (MTI) Japán az „atomernyő“ árnyékában Nakaszone, a japán nemzet- védelmi hivatal igazgatója (hadügyminiszter), aki az Egyesült Államokban tartózko­dik, megbeszélést folytatott Rogers amerikai külügymi­niszterrel. Tájékozott források szerint Nakaszone közölte Rogersszel, hogy Japán lemond a saját atomfegyverről, és továbbra is az Egyesült Államok »atom­Az Egyesült Államok kísérlete Robbanószerkezet az űrben Az amerikai hadügyminisz­térium és az atomenergia-bi­zottság közös közleményben jelentette be, hogy szeptember 21-én az Egyesült Államok »katonai és tudományos fel­adattal« óriásrakétát bocsát fel a csendes-óceáni Johnston szi­getről. A közlemény szerint a kísér­let célja »olyan célba juttató rendszerek kifejlesztése, ame­lyek megadott időben és he­lyen kísérleti robbanószerke­zetet tudnak pályára bocsáta­ni«. A közlemény hozzáteszi, hogy a kísérletet a kongresz- szus által jóváhagyott prog­rammal összhangban hajtják végre. A program tervbe ve­szi az Egyesült Államok azon képességének megőrzését, hogy bármikor felújíthassa a nukleáris kísérleteket az at­moszférában. (MTI) ernyőjére« kíván támaszkodni, A japán hadügyminiszter kérte, hogy az Egyesült Álla­mok működjön együtt Japán­nal az Okinawa szigetén levő amerikai katonai támaszpon­tok számának csökkentése ér­dekében. Azt is kijelentette, hogy Japán az eljövendő évek­ben is fenn akarja tartani a japán—amerikai »biztonsági rendszert«. A japán hadügyminiszter a washingtoni sajtóklubban csü­törtökön elmondott beszédében ismét megerősítette, hogy Ja­pán nem törekszik az atom­fegyver megszerzésére. Nakaszone hangot adott an­nak az aggodalmának is, hogy Japán és az Egyesült Államok közötti gazdasági súrlódások erősödhetnek az 1970-es évek­ben. Nakaszone a sajtóklubban mondott beszédében közölte, hogy Japán 1972—1976-ra szó­ló katonai programjának meg­valósítására 16 milliárd dol­lárt fordít. Ez két és félszerese a jelenlegi katonai program költségvetésének. (MTI) Nixon elégedetlen Nixon amerikai elnök pén­teken 10 ezer szavas üzenet­ben támadta az ellenzéki de­mokrata párt uralta kongresz- szust, mondván, hogy az ame­rikai törvényhozás alsóháza »túlságosan sok energiát szen­tel annak, hogy az elmúlt idő­szak programjaival foglalatos­kodjon, figyelmen kívül hagy­va ezzel a jelenlegi időszak realitásait és a jövő lehetősé­geit«. Nixon szerint az általa be­terjesztett hatvan törvényja­vaslat közül a kongresszus égy tucatnál kevesebbet hagyott vagy éppen hagy jóvá, s az 1971-es költségvetési évre ja­vasolt 14 program közül eddig mindössze négyet fogadott el. (MTI) Tito Belgiumba készül Tito köztársasági elnök ok­tóber 6-tól 9-ig hivatalos lá­togatást tesz Belgiumban. SS SIMA NAGYVILÁGBÓL Drezdában pénteken befeje­ződött a főpolgármesterek és községpolitikusok nemzetközi kollokviuma. A Lufthansa nyugatnémet légitársaság ideiglenesen be­szüntette bejrúti és kairói já­ratát. Éhségsztrájkot kezdett két bebörtönzött paraguayi szak- szervezeti vezető, mert ned­ves, levegőtlen, sötét cellák­ban tartják, kínozzák, ütle­gelik őket, és több száz be­börtönzött társukat A »Fekete égbolt« fedőnevű NATO légihadgyakorlat Ba­jorország és a Baden-Wür- tenberg légiterében befejező­dött. A Tupamaros uruguayi ge­rillaszervezet 9 tagja elfog­lalta az amerikai ESSO olaj­társaság egyik kisebb monte- videói telepét, majd zsákmá­nyukkal, ötezer dollárral el­menekültek. Az atombomba amerikai áldozatai Az Egyesült Államok or­szágos levéltári igazgatósága közzé tette azokat az eddig titkosan kezelt dokumentu­mokat, melyek a második vi­lágháború idején eltűnt ame­rikai katonák sorsára deríte­nek fényt. Az egyik okmány­ból kiderül, hogy az 1945. augusztus • 6-án Hirosimára ledobott atombomba áldozatai között húsz amerikai hadifo­goly is volt. A levéltári igazgatóság ter­mészetesen nem önként szán­ta el magát erre a kínos be­ismerésre. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. szeptember 12.

Next

/
Thumbnails
Contents