Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

Gyengén ment az NB 111-asoknak is Délnyugati csoport Dombóvár— K. Vasas 1:0 (1:0) Dombóvár, 400 néző. V.: Há­mori. DVSE: Bancsi — Bőzsöny, Ta- paszti, Fotó, Szabó, Beke, Horválh, László, SzScs, Varga, Borira. Ed­ző: Lendvai Miklós. K. Vasas: Bogdán — Báli (Molnár), Bagi (Andrejka), Marosi, Csaba, Pata­ki, Fábián, Fülöp, Matán, Herbei, Bándi. Edző: Szili Ferenc. 5. perc: Borka beadásából Varga lőtt a hálóba. 1:0. 50. perc: Potó 11-esét Bog­dán szögletre ütötte, majd fel­szabadult a Vasas-kapu. Az első félidőben a vezető gól birtokában a dombóvári csapat irányította a játékot. Szünet után a Vasas diktálta az iramot, de a kaposvári csa­tárok a legjobb helyzeteket is elhibázták. Jók: Bancsi, Ta- paszti, Szabó, Szőcs, illetve Bogdán (a mezőny legjobbja), Csaba, Pataki. Szekszárd — Marcali VM 3:0 (2:0) Szekszárd, 300 néző. Vezette: Tegzes. Sz. Vasas: Molnár — Hegyi II., Tárnok, Kiss, Huth, Majsai, Pata­ki, Dobos, Hegyi I., Fehér, Fiath. Edző: Aknai János. Marcali: Bácsi — Ható, Hosszú, Rigó, Dunkler, Bánhegyi, Szita, Proszenyák, Szán­tó, Lázár, Sándor. Edző: Abonyi Károly. 1. perc: Fiath rögtön a kez­dés után lefutotta Hatót, és gólba vágta a labdát. 1:0. 25. perc: Fehér húsz méter­ről jól eltalált lövéssel küldte a hálóba a labdát. 2:0. 40. perc: Sándor gólját les miatt nem adta meg a játék­vezető. 70. perc: Fiath a kapu köze­lében nem hibázott. 3:0. A hazai csapat idei legjobb játékával nyert az ez alka­lommal mérsékelt teljesít­ményt nyújtó Meteor ellen. Jók: Tárnok, Fehér, Fiath, ill. Hosszú, Szántó. Barcs—Latin ka SE 3:1 (3:1) Marcali, 400 néző. Vezette: Vecsera. Barcs: Tóth I. — Obiián, Kucz- kó, Kiss, Pálmai, Szokol, Gulyás, Kimpf (Tóth H.), Kertész, Hor­váth (Otartics), Gyergyák. Edző: Mayer György. Latinka: Nebehaj — Fehér, Kömpf, Mészáros, Ba­bán, Baumann, Halász, Bíró, Mor­vái, Szűcs, Nyltrai (Hauser). Ed­ző: Kisborsó Imre. 5. perc: Kertész közelről ve­zetést szerzett a barcsi csa­patnak. 1:0. 25. perc: Lövés szállt a mar­cali kapura, Nebehaj kiejtette a labdát, ott termett Kertész, s nem hibázott-. 2:0. 30. perc: Babán tört előre, s egyéni, játék után a hálóba vágta a labdát. 2:1. 35. perc: Kimpf állította be a végeredményt. 3:1. Lelkesebben, jobban futbal­lozott a barcsi csapat, mint az elég szétesően játszó Latinka. Szünet után a hazaiak mintha beletörődtek volna a vereség­be. Jó az egész barcsi csapat, a Latinka együtteséből csak Ba­bán játéka dicsérhető. Lábod — Nagymányok 2:1 (0:1) Lábod, 300 néző. Vezette: Sabácz. Lábod: Mohácsi — Tálos, Fili- szár, Wirth, Németh, Dávid, Ta kács, Csalódj, Luczek, Hadi (Bor­zas), Fülöp. Edző: Ilosfai László. Nagymányok: Szukics — Kozma, Széles, Steib, Kokas, Németh, Molnár, Tresch, Pataki, Farkas, Hauck. Edző: Keller Ferenc. 15. perc: Bal oldalról íveltek be a vendégek, a labdáért egy­szerre ugrott Tresch és Mohá­csi, a csatár lett a győztes és a hálóba fejelt. 0:1. 70. perc: Közvetett szabad­rúgáshoz jutott a lábodi csa­pat, a labdát Takács elé gu­rították, s ő kiegyenlített. 1:1. 85. perc: A kiugró Fülöpöt a kapu előterében a mányoki vé­dők felvágták. Vitathatatlan 11-es. A büntetőt Filiszár ér­tékesítette. 2:1. Még ugyaneb­ben a percben a játékvezető Steibet utánrúgásért kiállítot­ta. Izgalmakban bővelkedő, vál­tozatos mérkőzést hozott a ta­lálkozó. A lábodi csapat lénye­gesen többet támadott, s hely­zetei alapján is megérdemelt a győzelme. Jók: Filiszár, Ta­kács, Fülöp, ill. Széles, Mol­nár, Tresch. ... További eredmények a Dél­nyugati csoportban: Bonyhád —PEAC 3:1, Pécsi Volán—Pé­csi Helyiipar 0:0, Pécsi VSK— P. Steinmetz 2:0, Baja—Mo­hács 2:1. Hengereltek a Vasas térti asztaliteniszeiül Vidéki rangadóval kezdődött az asztalitenisz NB I-es baj­nokság Kaposváron. A K. Va­sas férfiegyüttese a múltban mindenkor nagy csatát vívott a Szegedi Kenderrel. Váltakozó sikerrel. Most a hazai környe­zet miatt a mieinknek adtunk nagyobb esélyt.. Arra azonban nem számítottunk, hogy a Va­sas hengerelni fog. Az elemé­ben levő Balázs meg a na­gyon egységes csapat szinte le­söpörte az asztalról a szegedie­ket. Bénák mentette meg az Sz. Kendert a nagyobb arányú vereségtől. Rajtoltak az NB II és NB III osztályban is a csapatok. A Vasas-nők a legkisebb különb­séggel, de megérdemelten nyertek Győrben. Ügy fest, a Vasasnál ősszel is az lesz a jelszó: Vissza azNBI osztály­ba! Az NB Ill-ban a Kaposvári Rákóczi százszázalékos siker­rel rajtolt. Abszolút győzelmet aratott az igen gyenge napot kifogó Szekszárd ellenében. A K. Vasas tartalék együttese váltakozó sikerrel szerepelt a fővárosi kettős mérkőzésen. NB I férfi K. VASAS—SZEGEDI KENDER 20:5 Gy.i Balázs (5), Séra, Nagy, Ivusza (4—4), Szálinger (3). áll. Bénák (4), Kollár. NB II női K. VASAS—GYŰRI VÍZÜGY 9:7 A kaposvári pontszerzők: dr. Vinczéné (4), Szereczné, Bala­toni (2—2), Szerecz. NB III K. RÁKÓCZI—SZEKSZÁRD 16:0 Gy.: Bérdi II., Horváth, Pus­ka, Dómján (4—4). STATISZTIKA—K. VASAS II. 10:6 A kaposvári pontszerzők: Katopa (4), Péter, Háttá. K. VASAS II.—MAGYAR POSZTÖ 3:8 A kaposvári pontszerzők: Katona (3), Péter (3), Háttá (2). A délnyugati NB III állása: 1. PVSK 2. Bonyhád 3. Dombóvár 4. Szekszárd 5. K. Vasas 6. Mohács 7. Baia 8. Marcali VM P. Helyiipar Barcs 11. Latinka SE 12. Lábod 13. PEAC 14. P. Volán 15. Steinmetz 16. Nagymányok 4 4-------8:2 8 4 3—18:56 4 2 2 — 3:0 6 4 2 1 1 10: 4 4 4 4 4 4 1 4 1 4 1 4 1 3 1 4 — 3 — 4 — 2 1 2 — 2 — 2 — 6: 2 7: 5 6: 5 7: 7 2: 2 7: 7 4: 8 4:10 5: 6 2: 6 0: 4 2 : 8 Északnyugati csoport Fertőd—Siófok 4:3 (2:1) Fertőd, 1000 néző. Vezette: Szabó J. Fertőd: Kertész — Szováti, Már­ton, Bors (Fejes), Pető, Szeidl, Farkas, Túri, Ankhei, Horváth (Baíaskó), Bak. Edző: Szeidl Jó­zsef. Siófok: Nádasi — Szilágyi, Szép, Farkas, Pintér (Ferenczffy), Győrfi, Püspöki (Erdei), Dröth, M'\ggyesi, Takács, Pusztai. Edző: Molnár Péter. 1. perc: Farkas beadását a megdermedt Nádasdi mellett Ankhei a hálóba vágta. 1:0. 21. perc: Meggyesi három embert kicselezett, és szép gólt lőtt. 1:1. 30. perc: Szovótit a játékve­zető sportszerűtlenségért ki­állította. 36. perc: Farkas a tétovázó Szép és Nádasi között megsze­rezte a vezetést. 2:1. 55. perc: Horváth harmincöt méteres, ívelt lövését Nádasi meg se kísérelte védeni. 3:1. 70, perc: Ankhei vette be az indiszponált siófoki kapus há­lóját. 4:1. 75. perc: Pusztai egyéni já­ték után lőtt a hálóba. 4:2. 78. perc: A kitörő Meggyesit nem tudták feltartóztatni a ha­zai védők. 4:3. A nagy iramú, mérkőzésen a hazaiak szerencséjére a siófoki kapuvédő csődöt modott. Ezért nem tudta még emberelőnyét sem kihasználni az S. Bányász. Jók: Marton, Szeidl, Ankhei, Túri, ül. Szilágyi, Erdei, Megy- gyesi, a mezőny legjobbja. * * * További eredmények az észak­nyugati NB 111-ban Pápa—Nyergesújfalu 1:0, Bábolna—Győri Elektromos 2:2, MOTIM TE-tGyűrszent- .iván 1:1, Rákóczi—Fertőszent- miklós 3:0, Ikarus—KOMÉP 1:1, Soproni VSE—Mosonma­gyaróvári Hubertus 1:0. Pusz­tavám—Komáromi O. 1:3. Az északnyugati csoport állása X. Győrszentiván 4 3 1 — 9: 2 7 2. Bábolna 4 2 2 — 7: 4 6 3. Komáromi O. 4 3 — 1 5: 7 6 4. Gy. EleU.tr. 4 2 1 1 9: 7 5 KOMÉP 4 2 1 1 6: 4 5 MOTIM TE 4 2 1 1 5: 3 5 7. Pápa 4 2 1 1 3: 3 5 8. M. Hubertus 4 2 — 2 9: 6 4 9. Siófok 4 2 — 2 7: 6 4 Soproni VSE 4 2 — 2 5: 4 4 11. Fertőd 4 2 — 2 6: 8 4 12. Fertőszcntm. 4 1 1 2 3: 6 3 13. Rákóczi SE 4 1 — 3 4: 6 2 14. Ikarus AR 4 — 2 2 5: 9 2 15. Pusztavám 4 1 — 3 1: 7 2 16. Nyergesújfalu 4 — — 4 5:12 — Lovasok, hinták, táncosok Somogyot a gölleiek képviselték a karneválon A göllei asszonyok a vásári ünnepségen. Szombaton délelőtt még lo­vasbemutatónak tapsolt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár közönsége, délután pe­dig a béke és barátság napja színpompás karneváli meneté­nek tapsolt a lovaspálya lelá­tóját, állóhelyeit szinte zsúfo­lásig megtöltő fővárosi és vi­déki nézősereg. Hol szél fújt, hol zápor ke­rekedett a kiállítás kilencedik napján, s kiadós eső áztatta fel a pályát és a színpadot egy órával a felvonulás megkezdé­se előtt. A főváros utcáin vé­gigvonuló karneváli menet ré­gen felsorakozott a lovaspá­lyán, amikor a színpadot még mindig lázasan törölgették, ne­hogy elcsússzanak a fellépő táncosok. Pontban öt órakor megper­dült a dob. megszólaltak a trombiták, s a kék-piros' men­tés bábolnai huszárok jelére és vezetésével ragyogó napsütés­ben megkezdődött a felvonu­lás. Lovasok, hintók követték egymást a vörös salakpályán. — Odanézzetek, milyen egy­szerre lépnek! — kiáltott fel szinte minden vidéki, amikor a politikai zászlósmenetet megnyitotta a magyarok lipi­cai ötösfogata. Az újra meg­élénkülő és a nap elé felhőket hajtó szél hevesen lengette a bolgár, a csehszlovák, a jugo­szláv, a lengyel, a mongol, az NDK. a román, a szovjet zász­lókat. Vastapssal ünnepelte a kö­zönség az agráregyetemeken tanuló külföldi diákok gépko­csiját, amely a vetnami, líbiai, jemeni, afrikai fiatalok tarka ruhás táncoló csoportját vitte 1/ miamikor, nem is olyan régen, néhány hónap­pal ezelőtt még vidám em­ber voltam. Gondtalanul él­tem világomat. Nyugodtan teltek a napjaim, s nem fél­tem én magától az ördögtől sem. Sőt fittyet hánytam a civilizáció áldásainak is, ha egyáltalán eszembe jutottak. Mostanában azonban — be­vallom férfiasán — szoron­gok. Nemcsak alkalmilag, ha­nem folyamatosan egész nap, mígnem altató segítségével sikerül álomba merülnöm. Előfordul, hogy a jótékony álom megszabadít a félelem­től, sőt kialszom, de reggel kezdődik újra. A mosakodás és öltözködés közben nem érek rá figyelni a háborgató kis ördögre, de ahogy leérek az utcára, meg­torpanok. — Elzártad a gázt? — kér­dezem magamtól. S amikor megnyugtatásomra bólintok, hogy »el hát«, akkor: — No és a vízcsapot? Ebben már nem vagyok olyan biztos, de nincs időm, hogy utánagondoljak. Az idő sürget, futok az autóbusz után. Azaz futnék, ha nem görcsölne be a lábam a féle­'Szorongásom története lemtől, hogy mi lesz, ha le­lépve a járdáról vagy akár le sem lépve . . . Mert ugye a fejemre eshet az eső meg­lazította vakolat. Végre, ha sikerül épségben munkahelyemre érkeznem, belém nyilall: hátha otthon csőtörés . van, s elárasztja a víz a lakásomat. Vagy tüzet okoz a rövidzárlat. Sose le­het tudni... A múltkor már úton vol­tam az idegorvoshoz, amikor eszembe jutott, hogy a dok­toroknak az az első kérdé­sük: mióta tapasztalom a panaszolt tüneteket. Nem kel­lett soká törnöm a fejemet, rájöttem, hogy azóta, amióta a munkakörülményeim meg­változtak, és rendszeresen hallgatom reggelenként a rá­diót, s hallom az Állami Biztosító tájékoztatóját. Igen, igen! Azóta reszke­tek naphosszat az előbb említett veszélyek miatt, sőt a betörőtől, a jégesőtől és a földrengéstől is. Azóta mond­tam le külföldi utazásomat, mert a vonat nem biztos, és azóta cseréltem ki tartós betétre az autónyeremény- betétkönyvemet. Józan pillanataimban tu­dom én, hogy ez a reggeli ijesztgetés csak reklám oká­ból történik. És ha nagyon odafigyelek, azt is kihallom, hogy a tájékoztatás nem azt mondja, hogy minden lakás porig ég. mire hazatér a ked­ves bérlő, és ha mégsem, ki­fosztva tetszik találni. És ar­ról is esik egy fél mondat: remélik, épségben megtérek külföldi utamról. És az au­tókarambolról is feltételes módban van szó: elöl egy »ha«-val és az igénél a »-hat, -het«-tél. Azaz: nem biztos, hogy fölfordul az utó, de fölfofdulhat. És nem biz­tos, hogy nekimegy egy másik, de nekimehet. A hangsúly azonban, a hangsúly! Talán meg lehetne találni azt a bizonyos arany középutat. Már csak azért is, mert a szorongásból szár­mazó lelki sérülés esetén nem kártalanít az általános ház­tartási biztosítás* •olyoin László körbe a lovaspályán. Ugyan- vevő, a göllei énekkar kocsija. ilyen meleg fogadtatásban ré­szesültek az ifjúgárdisták is. Sokan vásároltak díszes osto­rokat a vásárban, s még eze­ket is meglengették, amikor feltűnt az NDK felvirágzott, kék színű kombájnja. A nagy ováció elsősorban a kormány­keréknél ülő overállos nőnek szólt. Tetszett a Magyar Do­hányipar impozáns kocsija is, amelynek fő éke a virágból formált pipa volt. A HALÉRT kocsiján álló »halászok« időn­ként hatalmas pontyokat mu­tattak fel. Harsogó nevetés nyugtázta, amikor a lovaspá­lya túlsó oldalánál járó »halá­szok« kezéből kicsúszott az egyik ponty, s ügy kellett a sa­lakról »kifogni«. A magyar tá­jakat jelképező menetben ha­ladt az egyetlen somogyi rész­A kedvesen integető lányokat és asszonyokat midenhol taps­sal köszöntötték. A legkitar­tóbb együttes címet is megér­demelte volna a pusztaszabol­csi fogyasztási szövetkezet Be­loiannisz görög művészegyüt­tese. Fotósok rajától kísérve táncolták körbe 3 lovaspályót. Ahogy befejeződött a felvo­nulás, máris színpadra lépett a bolgár Szredec, majd a cseh­szlovák breclavani együttes. Az idő elromlott ugyan a kö­zönség azonban kitartott, s vastapssal kísérte a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének, a magyar, a szovjet és az NDK- táncosok műsorát. Sikere volt a béke és barát­ság napjának a főváros utcáin és a vásár területén is. L. G. i 7 évi munkásságból ötévnyi termés Würtz Ádám grafikái a Rippl-Rónai Múzeumban ESIK AZ ESŐ megint, Csó­ka lement tejért, öcsi itt raj­zol.« A művész délutánja. Szin­te hallani, mint zizzen a tű a vékony rézlemezen, oda kép­zelem Würtz Ádámot; egy hét­köznapi délutánon műtermé­ben ülve, éppen csak úgy, fog­lalatoskodik. Talán először le­írja: »Esik...«, aztán betű- metszeteket készít, ABC. Szá­mokkal folytatja: 3014 -|~ 1, Timpanon. Görög oszlopok, ba­rokk upola. Kolumbusz hajója, díszes pistol, ősgsp-mozdony, torzó, csata. . . Mindez egy la­pon. Würtz Ádám ama művészek közé tartozik, akik minden vá- roshah otthon lehetnek. Kül­honban is. Grafikái, illusztrá­ciói könyvespolcainkon feksze­nek. A grafika nagy teret hó­dított. Ezen belül a magyar grafika nemzetközi sikereket is hoz, egyéni és csoportos ki­állításokon egyaránt. Würtz Ádám ama művészek közé tar­tozik. akik a XX. században egyetemeset alkottak. Az egyetemes grafika egyik mesterének kiállításával, Würtz Ádám műveinek bemu­tatásával nyitotta meg újabb kiállítássorozatát a Rippl-Ró­nai Múzeum. Jó, hogy helyet adott annak a mintegy hatvan műnek, mely mind rangos mű­vészetet reprezentál. Würtz Ádám viszonylag fiatalon is már a magyar képzőművészet derékhadához tartozott. 1927- ben született, tanulmányait 1953-ban fejezte be a Képző- művészeti Főiskolán, ahol ki­váló mesterektől tanult. Tisz­tán állhat eléjük és öonönma- ga lelkiismerete elé, jól gaz­dálkodott tehetségével. Egyé­ni, sajátos művészetet terem­tett. Hazai és külföldi díjak igazolják ez. Munkácsy-díj, »Arany Toll« Belgrádban, a Tomaso Akadémia kitüntetése Rómában, a nemzetközi grafi­kai bieimálé egyéni dija Luga- nóban. A művész délutánja című rézkarc előtt állva még el­mondanám, mi a jellemzője ennek a sajátos alkotói világ­nak. Alázat. Alázatos magatar­tás, hogy szentül hisz a mű­vészetben. Ilyen alapállásból közelít a múlt értékeihez is, a hagyományhoz. Elsősorban a népművészethez. Századunk nemcsak bonyolult, az alapo­sabb gondolati elmélyülés is jellemzi. A hagyomány a gyö­kere Würtz művészetének — képletesen szólva — és a kor­szerűség a lombja. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Würtz az elmúlt ötévnyi ter­méséből úgy válogatott, hogv mindenből kapjunk. Értékes grafikai lapjai közül elsők kö­zött említeném a Rómeó és Jú­lia — illusztrációkat. A betű — szövegmásolat — művészien egészíti ki a felvillanó jelene­teket, Shakespeare mellett ih- ' letője Csokonai — Csokonai- illusztráció —, Ady — Fölzzál- lott a páva —, József Attila, a ma élők közül Nagy László — Oreganyám —, Weöres Sándor — Hold és sárkány —, Takáts Gyula — Ügy ragyog. Ihlető forrása a mesevilág, számon se tudja tartani, hány meseköny­vet illusztrált már. Király ka­kassal című gobelinje, mint egyetlen ebből a műfajból, kü­lön értéke a kiállításnak. Würtz ama művészek közé... Würtz a kevesek közül való. EGY MONDATBAN szólni kötelességem Szíj Rezső mű­vészettörténész megnyitójáról is, melyet — nagy kár — elég kevesen hallgattak meg vasár­nap délelőtt. Würtz művésze­tét oly agitatívan tolmácsolta, elmélyülten értelmezte, hogy példaként állhat. Korányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Stedd, m cst>etri«»bcr &

Next

/
Thumbnails
Contents