Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

Thália deszkáin ÉVADNYITÓ I Teljesített vállalás Kiválóan lőtt a század mák egyike, miután a házban lakók feje fölött dolgoznak hó­napokig, s háborgatásuk nél­kül képtelenség az emeletet felhúzni. Azért olcsó viszont, mert nem kell kisajátítani, közművesíteni, a lakókat elhe­lyezni, majd visszaköltöztetni. Emeletráépítésre alkalmas házak a már említett Gábor Andor téren, a Kovács Sebes­tyén Gyula utcában és a Hu­nyadi János utcában vannak, s az építkezési akció befejez­tével ötvenkét lakáshoz jut a város. Sajnos, nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ennyi lakást csak úgy félretegyünk és ne építsünk meg. A városi tanács vb-elnöke megválaszolta a levelet, így igazság szerint ez az ügy ren­deződött. Ám a Hunyadi János utca 1—3-ban a jövő évben kezdődik meg az emeletráépí­tés, de már a napokban meg­tartott lakógyűlésen a legéle­sebb visszautasításra talált. A lakók közölték a IKV vezetői­vel, hogy ha kell, elmennek a legmagasabb panaszfórumig, és megvédik igazukat. Ha szabad a krónikásnak egy közbevető megjegyzést tennie, akkor hadd mondja el, hogy két födémcserét élt már meg, s az aggályoskodókkal tökéletesen egyetért. Nem leányólom, ha az ember feje fölött falatt húznak, ácsolnak, egyszóval építkeznek. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ott lakóknak már van lakásuk. Akik viszont így kerülnének oda, azok le­hetetlen körülmények között élnek, laknak évek óta, és ha­vonta többször járnak a lakás­hivatalba, a városi vezetőkhöz — lakásért. Róluk van szó, lát­szólag teljesen idegenekről, el­keseredett lakásigénylőkről. Őket kellene megérteni, s vál­lalni az építkezéssel járó kel­lemetlenséget. Az emeletráépítésekkel kap­csolatban van még egy fonák helyzet: olcsó, éppen ezért a kivitelezőnek nem jó üzlet, senki nem akarja elvállalni. Az IKV-nál elmondták, hogy az állami és a tanácsi építő­ipari vállalat telítve van meg­rendelésekkel ; a Kaposvári Építőipari Ktsz azért nem vál­lalja, mert tavaly őket szidták a legtöbbet; az IKV-nak pedig ehhez nincs elég embere. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy jelenleg még nem tudják, jövő tavasszal ki kezdi meg a felvonulást, ki vállalja az épít­kezést. Ügy érzem, nem kell vész­harangot kongatni a harminc­hat lakás felett. De a lakók megértésére, meggyőzésének kialakítására, a kérdés politi­kai jelentőségének ismerteté­sére feltétlenül gondot kell fordítani. Saly Géza Lövés után újból beállítják az aknavetőt. — Kiváló, kiváló... Karsai Endre, Endrédi László, Boros Árpád rajpa­rancsnokok tűntek ki elsősor­ban határozottságukkal, az­után Szentes János irányzó, Gogef György töltő, de a töb- biekről is csak elismeréssel le­het szólni. A század a közvet­len irányzású lőfeladatot ki­váló eredménnyel hajtotta végre. S ugyanígy a 700 mé­terről vezetett, szakaszköte­lékben történő, közvetett irányzású lövészetet is. SZÉTSZERELIK az akna­vetőket, gépkocsira ül, haza­felé tart a század. Jó a han­gulat, vidáman énekelnek. Elégedettek lehetnek, mert becsülettel eleget tettek vál­lalásuknak. Szalal László AZ AZONOSÍTÁS TÖRTÉNETE Ami a bűnügyi nyomozást i illeti, Sherlock Holmes olykor inaív detektívnek tűnik. Ennek i ellenére — az irodalomban i legalábbis — ő volt az első de- itektív, aki tudományos nyo- i mozási módszereket alkalma­zott. Sherlock Holmes azonban i— még ha a leghíresebb is — inem az első detektív, aki he- 'lyet követelt magának a világ- irodalomban. 1887-ben terem­tette meg A. Conan Doyle a híres nyomozózsenit, a bűn­ügyi regények romantikus fő­hősének prototípusát — Wat­ton doktornak, a nagy deteií- , tív barátjának tolmácsolásá­ban. Következtek még más nagy detektívek is, ámde az olvasó- közönség szívébe egyikük sem tudta úgy belopni magát, hír- 4 nevét és varázsát nem tudta (lúgy megőrizni, mint Sherlock t Holmes a maga kockás malac­lopó köpönyegével, tányérsap­kájával, és mindenekelőtt pi­pájával, amely a bűn üldözői­nek valóságos szimbólumaként — detektívregényhősök számos nemzedékének közvetítésével — eljutott a nagy detektív mai kollégájának, Maigret rendőr­felügyelőnek fogai közé is. Módszereit illetően Sherlock Holmes sokkal inkább felhasz­nálja a tudományt, mint elő­dei vagy mint sok utódja. Du- pin az egzakt gondolkodás híve volt; nem használt sem nagyí­tót, sem vegyszereket. Lecoq volt az első detektív az iroda­lomban, aki megmérte, kutatta és értékelte a lábnyomokat. »Nektek egy lábnyom mit sem mond« — kiáltott fel. — »De számomra minden lábnyom eleven ...« Amikor A. Conan Doyle bemutatja Sherlock Holmest, a kriminalisztika már jelentős vívmányok birtokába jutott. A pipás embert úgy kell te­kintenünk hát, mint a • mai rendőrtudomány irodalmi hő­sét? Korántsem! Mert az említett vívmányokból Holmes csak igen keveset ismer. Vajon mi ennek az oka? A Sherlock Holmes kaland­jairól írt első könyvének meg­jelenése után Arthur Conan Doyle hátat fordított újszülött hősének, s irodalmi babérokra vadászva a múltat akarta fel­eleveníteni történelmi regé­nyeiben. Egy amerikai kiadó — no meg a londoni Strand című folyóirat — biztatására Conan Doyle még megírt ugyan két kötetnyi Sherlock- kalandot, ám ezt a munkát in­kább nyűgnek tekintette. Sherlock Holmes sikere Co­nan Doyle irodalmi munká­jának derekán következett be, s hogy szabaduljon a detektív- regény-írás kellemetlenné vá­ló feladatától, még egy köte­tet írt, amelynek befejező ré­szében »pontot tett« a hírne­ves detektív életére: Sherlock elesett a Moi'iarty nevű ban­ditával folytatott harcban. Igen ám, csakhogy az olva­sóközönség nem törődött bele kedvence elvesztésébe. A vi­lág minden tájáról felcsattanó tiltakozás hatására Conan Doyle kénytelen volt »feltá­masztani« Sherlock Holmest; az újabb kalandsorozatok tu­dományos vonatkozásai azon­ban satnyák, elmosódottak. Nem eléggé eredeti már az a kép sem, amelyet a nagyítóval felszerelt, kezén a láthatatlan nyomok laboratóriumi kutatá­sa során szerzett égések és hegek nyomait viselő detektív- ről rajzol. Mindez azonban semmivel sem csökkenti annak a kez­deményezésnek az értékét, amely Conan Doyle nevéhez kapcsolódik, ö volt az, aki a múlt század végén rávilágított a tudományos bűnüldözés fej­lesztésének szükségességére. 2. AZONOSÍTÁS Valamely bűntény kivizsgá­lása egykor főként a tanúval­lomásokra épült. Igen, a tanúk szerepe óriási volt, jóllehet ma már tudjuk, hogy a tanúvallo­más nem mindig kifogástalan bizonyíték. A tanúk vallomá­sainak tévedéseit azonban sem megállapítani, sem pedig ki­zárni nem lehet. Amikor látott vagy hallott dolgokról van szó, nem ritkán megesik, hogy a tanúk — egész sor különböző tényező hatásá­ra vagy az esemény bekövet­kezésének szubjektív körülmé­nyei folytán — egymástól el­térően értelmezik, jegyzik meg és elevenítik fel a történést. A fizika, a vegyészet, sőt a matematika vívmányainak fel- használásával a rendőrtudo­mány manapság egész sor újabb, eddig elsikkadt bizonyí­tékkal siet az igazságszolgálta­tás segítségére. A kriminalisztikában lénye­ges szerepet játszik a személy- azonosság megállapításának, az igazság kiderítésének folya­mata. Gyökerei mélyen visszanyúl­nak a történelembe, s az a szükség hívta életre, hogy fel­fedezzék, elszigeteljék és megbüntessék a társadalomra ártalmas elemeket. Elsősorban is az ismeretlen gonosztevő ki­létét kell megállapítani. Ki a tettes? — Ennek a kér­désnek a tisztázása volt min­denkor a rendőrség fő fel­adata. (Folytatjuk.) Már megírtuk lapunkban az érkezett művészek nevét és szóltunk a színház körzeti sze­repéről is. Még egy gondolat csupán ehhez — az évadnyitó­ról. A megnövekedett felada­tok nagyobb fegyelmet, komo­lyabb játékot követelnek. — Legyen igazi műhelye a játéknak a kaposvári színház — mondta felszólalásában Bo­géi József, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosz­tályának képviseletében. Az igazgató Garay József színművésznek jutalmat adott át, és gratulált 25 éves színé­szi pályafutásához. Igazi évad eleji lelkes han­gulatban ért véget a társulati ülés, utána már olvasópróbá­hoz gyülekeztek a függöny mö­gött. Mert október elején Ka­posváron Strauss Varázskerin- göjével, Zalában pedig Szako- nyi Adáshiba című komédiájá­val kezdődik az új évad. Gyülekezők. T. T. Emeletráépítési bonyodalmak AZ AKNAVETŐS munkás őrszázad soha ilyen izgalom­mal nem készült lőfeladat végrehajtására. Három lövé­szet volt már mögöttük, s most azt vállalták, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére kettős, közvetlen és közvetett irányzású negyedik lőfelada- tukat is kiválóan hajtják vég­re. Első alkalom volt, hogy a lőtérre érve ragyogó idő várta őket. Máskor mindig szakadt az eső, s az is nehe­zítette munkájukat. A kelle­mes, napsütéses és szélcsen­des időben mindent alaposan átismételtek. Irányzás, térkép- olvasás, távolságbeállítás, az­tán a gyakorlógránátokkal az éles lőfeladatok kísérleti vég­rehajtása. Szekér István pa­rancsnok minden lövést el­lenőrzött, és elmagyarázta a lövészetet irányító rajparancs­nokoknak, milyen hibát ta­pasztalt, hogyan változtassa­nak azon. így következett el a lövészet végrehajtásának ideje. — Lő az első raj.. .1 — Géppuskára, repeszakna, repeszgránát, 1-es töltet... Cser Béla rajparancsnok vezette az első lövészetet. Ha­tározottan adta ki parancsait, s a raj tagjai, az irányzó, a töltők fegyelmezetten hajtot­ták végre azokat. Az első pa­rancsszavak után figyelő ar­cok nézték a parancsnokot, várták a to­vábbi utasítá­sokat. — Irányzék: 6—00, alap­irány balra: 0—30... 1 akna tűz... i Félelmetes surranással re­pül ki a cső- j bői a lövedék, «• ' s pillanatok alatt csak apró pontnak lát­szik a magas­ban. Szekér István század­parancsnok szögtávcsővel ellenőrzi a be­csapódást. A robbanás, a lángok azt jel­zik, hogy a lö­vedék telibe talált. Ezt je­lők^is a 1 Szekér István szögtávcsővel ellenőrzi a be­- ‘ Kiváló,csapódást­gratulálok. A többieket is kérem, hogy ilyen nyugodtan és eredmé­nyesen hajtsák végre felada­tukat. Sorra következik a többi raj. Valamennyiüket sarkallta a felelősségérzet, hogy talár tőlük függ a század kiváló eredménye. — Az igyekezettel soha nem volt baj. Amikor egy eszten­deig csak elméleti oktatásban részesült a század, akkor is mindenki azon volt, hogy a legjobban megtanuljon min­den feladatot. Az első éleslö- v’észetnél még láttam, hogy ikadt olyan munkásőr, aki a celleténél jobban behúzta a fejét, amikor a csőbe ejtették a gránátot... Ez ma niár senkinél nem fordul elő, olyan megszokottan, pontosan hajtják végre a parancsokat. A rajparancsnokok egymás után jelentik az eredménye­ket: A függöny még nem gör­dült fel, de tegnap délelőtt már benépesült Thália kapos­vári otthona. Laczina László, a Csiky Gergely Színház igazgatója köszöntötte a ven­dégeket és munkatársait, be­mutatta a színházhoz érke­zett új művészeket, köztük Komor István főrendezőt. Az ülés kezdetére kedves ven­dég érkezett, aki az új évad­ban vendégművész is egyben Kaposváron — Kiss Ferenc Kossuth-díjas színművész. Ki­tűnő egészségben, fiatalos lel­kesedéssel, jó színészkedvvel kezdi az évadot nemcsak me­gyeszékhelyünkön, hanem Nagykanizsán és Zalaegersze­gen is, aZ Adáshiba egyik fő­szerepében. Komor István színházpoliti­kai koncepciókról beszélt — szocialista színházat akarunk csinálni — mondta, s nagyon szellemesen visszautasította az álmodernkedést, a divatos, la­pos »szuper-szürke« darabokat és játékot, melyek belső eré­nyek híján, jobbára pusztán formai megoldásokban igye­keznek valamiféle »új« szín­padi élményt adni. Amolyan egyszerű, hétköz­napi ars poeticát fogalmazott meg a főrendező, mondván, élet és szenvedélyek kellenek a színpadra, a mai ember vi­lágából vett valós problémák, ezt kell játszani lelkesedéssel, akarással. »Az Ingatlankezelő Vállalat építkezéseivel szemben bizal­matlanok vagyunk. Lakásaink­ban 1969 májusában elbontot­ták a fürdőszoba-felszerelése­ket, s a helyreállítás több mint fél évet vett igénybe. Szomszédunkban a textilla­kóházakra emeletet építettek... az emelettől a földszintig be­áztak a lakók. Bútoraikban és ingóságaikban károk keletkez­tek ... Fürdőszobánk csak mini für­dőszobának nevezhető. A ter­vek szerint itt is erősítő pillé­rek építése válik szükségessé. Ezért az 1969-ben beépített gáz­vezetéket, bojlert át kell épí­teni. A pillér miatt a beépített fürdőkádakat is le kell bonta­ni, s a különben is kis méretű kádak helyett még kisebbek kerülnének beszerelésre. Meg­engedhetetlennek tartjuk, hogy egy olyan fürdőszobából, mely­nek mérete mindössze egy für­dőkád hosszával egyenlő, akár csak egy centimétert is elve­gyenek. Az emeletráépítés következ­tében a padlásteret megszün­tetik. Mivel az épület száro- gató helyiséggel nem rendelke­zik, 24 lakótól megvonják a nagymosás utáni ruhaszároga- tási lehetőséget. Kérjük a városi tanács vb-t, védje meg állampolgári jo­gainkat, és ne engedje, hogy otthonunkban sorozatos zakla­tásnak legyünk kitéve. Végül méltatlankodva álla­pítjuk meg, hogy a külső kép­re rendkívül csinos, jól terve­zett épületek, amelyek harmo­nikusan illeszkednek a Gábor Andor téri park környezetébe, az emeletráépítés következté­ben a környezetet elcsúfítják.« A levél a Kaposvári Városi Tanács V. B.-nek szól, s a Gá­bor Andor tér 1. és 3. tömb 24 lakója szentesítette aláírásá­val. A városi pártértekezlet 1966- ban határozatot hozott, hogy Kaposváron minden olyan la­kásépítési akciót támogatni, szorgalmazni kell, amelyik enyhíthet a lakásínségen. Az emeletráépítés a legolcsóbb, de a leghálátlanabb építési for­SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. neptember & 5

Next

/
Thumbnails
Contents