Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-27 / 227. szám
Kongresszus előtt SZÁMVETÉS A TANÁCSOKBAN írta: Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke P ártunk X. kongresszusára készülünk. A számbavétel, az értékelés, a mérlegelés, a további feladatok meghatározásának ideje ez a tanácsi munkában is. Az elmúlt négy év eredményeit, gondjait majd megyei pártértekezietünk veszi számba. De a tanácsi szerveknek — s nekünk, a tanácsokban dolgozó kommunistáknak is — értékelnünk kell. hogy milyen sikerrel hajtottuk végre a XX. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait. Mindennapi életünk alakulása bizonyítja, hogy a megyei pártbizottság útmutatása nyomán eredményesen munkálkodtunk megyénk fejlesztéséért, az emberek életkörülményeinek javításáért. A négy év eredményei alapján bizakodva nézhetünk a jövőbe. A megyei tanácsnál megvizsgáltuk az 1966. évi párt- éftekezlet tanácsokra vonatkozó határozatainak végrehajtását. Jelentésünket a végrehajtó bizottság ele terjesztettük, illetve alapszervi taggyűléseken értékeltük a munkát. Megállapítottuk, hogy a határozatok többségét végrehajtottuk. Négy év alatt Somogybán is tovább fejlődött a tanácsi munka- Tevékenységünket a párt IX. kongresszusának határozatai, a Politikai Bizottság Somogy megye általános helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozata, a megyei pártértekezlet határozatai és az azóta született központi párt- és állami határozatok szabták meg. Kiemelkedő jelentőségűek voltak a gazdaságirányítás reformjáról es a tanácsok tevékenységé nek továbbfejlesztéséről szoló KB-határozatok. Ezek egyrészt könnyítették munkánkat, másrészt új, nehezebb feladatokat róttak ránk. Ep pen ezért nagy gondot fordítottunk arra, hogy a tanácsokban és az apparátusokban dolgozók — párttagok és pár- tonkívüliek — rendszeresen tanulmányozzák a párthatározatokat, világosan lássák feladataikat így megismerték a Politikai Bizottság 1965. január 12-í határozata alapján kidolgozott terveket s eredményesen munkálkodtak azok megvalósításán. A tanácsok munkájának nagy része van a megye gazdasági, kulturális, kommunális, egészségügyi és szociális fejlődésében. Tevékenységünk hozzájárult Somogy szocialista iparának fejlesztéséhez, az ipari termelés 50 százalékos és az ipari foglalkoztatottak számának mintegy 33 százalékos növekedéséhez. Az iparban foglalkoztatottak száma rövid időn belül meghaladj a mezőgazdaságban dolgozók számát. Az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználását és eredményes kooperációs tevékenységünket bizonyítja, hogy olyan számottevő ■ ipari létesítmények kezdték meg működésüket, mint a Mechanikai Művek marcali gyára, a VIDEOTON tabi gyáregysége stb. A z iparfejlesztés eredményei szemléltetően tanúsítják, hogy a tanácsokban dolgozók magukévá tették a megyei pártbizottságnak az iparfejlesztésre vonatkozó irányvonalát, megértették szükségességét és jelentőségét s a célok megvalósításáért ésszerű intézkedéseket tettek, illetve tesznek. A megyei pártértekezletnek az építőiparral kapcsolatos határozatait azonban a tanácsok kezdeményező készsége ellenére sem sikerült végrehajtani. Építőiparunk helyzetét kedvezőtlenül befolyásolták a Tanácsi Építőipari Vállalatnál — a közvélemény által is ismert — nehézségek. Ä megyei pártbizottság és a megyei tanács szervei a pártértekezlet határozatainak megfelelően kidolgozták Somogy mezőgazdasága fejlesztésének irányelveit. Elsősorban az állattenyésztés fejlesztését, a rét- és legelőgazdálkodás javítását, a szövetkezetek fejlesztését, az épület- és gépi beruházásokat s a talajvédelmet állítottuk előtérbe. A* pártértekezlet célkitűzéseit — a szarvasmarha-tenyésztés és a burgonyatermesztés kivételével — teljesítettük, illetve túlteljesítettük. A 12—15 százalékos termelésnövekedéssel elértük az, országos átlagszínvonalat. A különböző társulások, egyesülések szervezésével megindult az anyagi és a szellemi erők koncentrációja, amely gyorsabb ütemű fejlődés forrása lehet. Nem alakult azonban kedvezően a termelőszövetkezetek' eszközellátottsága, különösen a gépesítés szintje alacsony, s ezi munkájától függ. Eredményeink számbavétele nem dicsekvő szándékú. Célja az, hogy a legutóbbi pártértekezlet határozataival egybevetve lássuk: hol van lemaradás. A megyei pártértekezletnek a tanácsokra vonatkozó határozatával szemben ugyanis vannak adósságaink. A gondok objektív és szubjektív eredetűek. A rajtunk kívül álló körülményekről nem kívánok szólni, azok közismertek. Inkább azokról, amelyeknek felszámolása, megváltoztatása tőlünk, a tanácsi vezetők és dolgozók mai kommentárunk Migíeiiaté .társadalmi munkát elsősorban objektív körülményekre vezethető vissza. Az elmúlt időszakban nagy gondot fordítottunk a megye településhálózatának korszerűsítésére, a városias jelleg kialakítására. Ebben az időszakban új város született Somogy megyében, más települések pedig erőteljesen fejlődtek. A foglalkoztatás és a települések alapellátásának biztosítása céljából megkezdtük a körzetközpontok kijelölését es lei- alakítását. Ha nem a kívánt mértékben is, de javult a kei reskedelmi ellátás — beleértve a külterületi lakott helyeket is —, a kommunális helyzet, a lakásépítés és a jó ivóvízzel való ellátás. Számottevően fejlődött az egészségügyi és a szociális szolgáltatás, a fekvőbetegellátás és az öregekről való gondoskodás. A pártértekezletnek a kulturális élettel kapcsolatos határozatait lényegében teljesítettük. Javultak az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei, középiskolai hálózatunk korszerűbb lett. Fejlődött a népművelő munka is, amit a különböző országos és nemzetközi vetélkedőkön elért somogyi eredmények, kiállítások szemléltetően bizonyítanak. A z elmúlt négy évben megkezdődött a tanácsok korszerűsítése, javult a hatósági munka színvonala, törvényessége. Fejlődött a tanácsi munka politikai tartalma — különösen azáltal, hogy a tanácsokban végzett munka mértjévé a párthatározatok végrehajtását tettük. Minden alkalommal — a párthatározat jellegétől függően — külön döntöttük el, hogy hogyan szervezzük meg a végrehajtást s melyek a legfontosabb feladatok. A pontosan és konkrétan meghatározott feladatokat vb-határozatban, intézkedési tervben vagy elnöki utasításban írtuk elő. Ha a párthatározat a tanácsi munka egészét érintette, akkor a zavartalan végrehajtás érdekében koordinátort jelöltünk ki. A jelentősebb megyei pártbizottsági határozatok végrehajtását — pl. a munkásosztály helyzetével, a termelőszövetkezeti gazdálkodással, az éves gazdasági feladatokkal kapcsolatosakat — időről időre ellenőriztük. A tanácsi testületeket tájékoztattuk tapasztalatainkról, illetve módosítottunk bizonyos utasításokat. A szakterület kommunista vezetőjét felelőssé tettük a párthatározatok végrehajtásáért. Az elmúlt négy évben a tanácsi vezetést igyekeztünk tovább javítani, minden szinten és szakterületen határozottabbá és következetesebbé tenni Az eredményesebb munka érdekében a szakosztályok közötti jobb együttműködésre, a döntések jobb előkészítésére, a megfelelő időben való döntésre és a végrehajtás gyorsítására törekedtünk. Elértük, hogy a tanácsnál őszinte légkör uralkodik, egészséges kritikai szellem alakult ki, s nőtt az igényesség saját - munkánkkal szemben. Az objektív nehézségek ellenére is jól alakult a kádermunka, a dolgozókkal való törődés. Fokozódott az apparátus kommunistáinak személyes példamutatása és felelősségérzete. A politikai szellem és a morális helyzet javulásával együtt csökkentek a tanácsi munka bürokratikus vonásai, a közömbösség, a nemtörődömség. Kevesebb az el nem végzett munka miatti . magyarázkodás. A gazdasági mechanizmus reformja új lehetőséget teremtett a tanácsoknál is: részben szabadabb gazdálkodást, részben több gondot és munkát jelentő önállóságot. Ezekkel néhány vezetőnk, beosztott dolgozónk nem tudott megbirkózni. Nehezen értette és érti meg a kialakult hely- ■7o+ot Nanisink feladatai kői — zetet. Napjaink feladatai kor szerűbb munkát, koncentráltabb vezetést, tudományosán megalapozott . koordinációs munkát követelnek a tanácsoktól. Munkánk bizonyos területieken mégsefn elég' differenciált. Egyes szakigazgatási szerveink dolgozói nem a fő feladatok megoldására összpontosítanak, az anyagi eszközöket nem mindig megfelelően koncentrálják. A tanácsi munka is részes abban, hogy néhány ágazat nem fejlődik megfelelően. Néhány tanácsi dolgozó az »általános irányítás« álláspontjára helyezkedett, s a »ne szóljunk bele'« elvét gyakorolja. Ezért fordulhatott elő a Tanácsi Építőipari Vállalat esete; ezért van, hogy sokszor szemünk láttára lesznek veszteségesek vállalatok, termelőszövetkezetek, s hogy a helyi tanácsok anyagi erejükhöz képest túlméretezett beruházásba fognak. Az már á »ne szóljunk bele«-élv következménye, hogy az ilyen káros jelenségeket néhány felelős dolgozó is egyszerűen tudomásul veszi. Célunk e szemlélet leküzdése. Meg fogiuk követelni minden tanácsi dolgozótól a felelősségteljes és konkrét munkát, az általános szemlélődő irányítás felszámolását. r javult; de nem mindig megfelelő a válla lati, intézményi és alsóbb színtű tanácsi munka ellenőrzése. Ez az egyes embe ■ reknél megnyilvánuló felelősséghiánnyal és a szakigazgatási szervek közötti összhang hiányával magyarázható. Még mindig előfordul munkánkban az egy helyben topogás, a döntések elodázása.-S nem mindig biztosítják a végrehajtás zavartalanságát. Néhányan tartózkodnak nálunk az operatív munkától, holott o’yan eredmények, mint Kaposvár ivó- vízellátása, a siófoki kői ház építése körüli huzavona megszüntetése vagy az építőipar helyzetének megjavítása bizonyítja, hogy csak így lehet előbbre haladni. Sajnos, a tanácsi dolgozóknál még mindig tapasztalható szűklatókörűség, szervezetlenség, bátortalanság- és a tehetetlenségbe való belenyugvás is. Tervező munkánk az elmúlt időszakban számottevően fejlődött, de még mindig találkozunk a tanácsi munkában ötletszerűséggel, ami alsóbb szintű tanácsainknál például a kulturális objektumok létrehozásában is megmutatkozik. A korábbinál kisebb mértékben, de még mindig tapasztalható munkánkban bürokratikus vonás, az ügyek elodázása, figyelmetlenség. A panaszügyeket sem mindig a kívánt ütemben és minőségben intézzük; különösen érződik ez az építési hatósági munkában. Vannak tehát eredményeink ■'i vannak hibáink is. A hibák egy része újkeletű, más részük hosszú idő óta kísér bennünket. Az elmondottak azt is bizonyítják, hogy a legutóbbi pártértekezlet reális képet adott a tanácsi munkáról, és valós problémák megoldására hozott határozatokat Az is kitűnik, hogy a tanácsi munkában érvényesül a pár irányítása. A határozatok végrehajtásának szervezeti formáit már megtaláltuk, e formát azonban még nem mindig követi megfelelő tartalom.. Tanácsaink életében a közeljövőben szervezeti változásra kerül sor. Ez a munka tartalmi színvonalának emelését és bizonyos területi eltolódást jelent. A helyi, községi és városi tanácsok — mint az önkormányzat megtestesítői — a jövőben’ nagyobb- önállósággal, az ehhez szükséges gazdasági eszközökkel. hatáskörrel és nagyobb felelősséggel rendelkeznek. Nagyközségi tanácsaink már most is szinte elsőfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Jogszabályok és saját kezdeményezésük alapján helyi tanácsaink egy része’ építési, hatósági munkaerőgazdálkodási, árellenőrzési gyámhatósági, magánkereskedői és magánkisipari engedélyek kiadására, illetve hatósági feladatok ellátására jogosult. B Senki sem szereti általában segíteni a varos fejlesztését. Aki belenyúl a pénztárcájába, vállalkozik rá, hogy ásót vagy lapátot fog, már a döntés pillanatában szeretné tudni, hogy a felajánlott ötven vagy száz forintból utat építenek, virágokat ültetnek esetleg gyermekjátszóteret letesíte- nek-e. A megyeszékhely több pártszervezetében szóba került mostanában, hogy minden kaposvári nagyobb áldozatot hozna a városáért, ha sokkal jobban érvényesítenék az egyeni és a közösségi felelősséget a társadalmi munka szervezésében. S ezt nagyon szemléletes példákkal támasztották alá. Távolabbinak a kaposvári vízellátás megjavításáért tett közös erőfeszítéseket említették, közelebbinek pedig az ártíz súly tóttá területek megsegítését. A Televízió és Rádió helyszíni riportjaiból mindenki megismerhette az ott élők nehéz helyzetét, s az emberek — családok, brigádok, üzemek, iskolák — azonnal a segítségükre siettek. S akkor is ösz- szefogott mindenki, amikor a Kapós fenyegetett kiöntéssel. Senki sem szeret általában segíteni, viszont szívesen ad társadalmi munkát és pénzt is, ha pontosan tudja, hogy hova és milyen célra kérik tőle. A város szeretetéböl fakad, hogy az emberek olyan jó érzéssel újságolják rokonaiknak, barátaiknak, esetleg Kaposvárra látogató ismerőseiknek, hogy a közművesítésben, a parkosításbem vagy valamelyik létesítmény fölépítésében mennyi a saját részük. A múltkor részt vettem a Vörös Hadsereg úti körzet párttaggyűlésén, s olyan büszkén adtak számot az idős kommunisták, hoay ők is ásták az árkot a vízvezetékcsőnek a Virág és Csalogány utcákban. Vagy ott vannak a szakmunkástanulók, akik a felszabadulás negyedszázados jubileuma tiszteletére facsemetéket ültettek el a Honvéd utcában. Ahányszor arra járnak, mindig meggyőződnek róla, hogyan fejlődnek a su- hángok. A munkások, akik társadalmi munkában készítettek játékokat valamelyik óvodába, parkba, úgy ültetik fel rá a gyereküket, hogy megjegyzik: ezt az apuka szerelte föl ide. S ezt a megfoghatóságot kérték a taggyűléseken a kaposvári kommunisták. Ahogy megfogalmazták, sokkal jobban össze lehetne fogni a szellemi es fizikai erőket, több pénzt lehetne összegyűjteni a közös alapba, ha az üzemek, vállalatok, hivatalok, a lakókörzetek pontosan tudnák hogy munkájukkal vagy eppen a pénzükkel — a cseri úttöröpark építését, a Kali- nyin városrész rendezését vagy pontosan mit segítenek. Nem kerül penzbe, hogy a tanács és a népfront hasznosítsa a taggyűléseken elhangzott javaslatokat, s a jövőben már e szerint szervezze meg a társadalmi munkát. L. G. Induláskor szombaton A jövőben egyik központi feladatunk 1 lesz, hogy helyi tanácsainkat alkalmassá tegyük megnövekedett és megváltozott feladataik ellátására, arra, hogy igazgatási területük gazdái legyenek. A tanácsolt húszéves működése bizonyítja, hogy a szocializmus építésében a párt és dolgozó népünk szilárd támaszai. Munkájukra a legnehezebb időben is számítani lehet. Pártunk kiegyensúlyozott politikája, az elmúlt négy év eredményei, a tanácsi apparátus politikai és szakmai felkészültsége, erkölcsi szilárdsága biztosíték arra. hogy a tanácsok a következő négy évben tovább javítják munkájukat, s a megnövekedett követelménveknek megfelelően magasabb szinten tudják majd megvalósítani az idei pártértekezlet határozatait. Üj lakótelep épii! Nagyatádon a Kíszely utca és a Hunyadi utca által határolt tömbbelsőben. A kétszintes épületekben negyvenkét család számára készül új otthon. A tízmillió forintos építkezés munkáit a helybeli Komfort Ktsz, a Csokonyavisontai Ktsz, valamint a községi tanács költségvetési üzeme végzi Hajnali, esőverte utcák. Ködös, sejlő lámpafény. Ember sehol. Amott egy autó zúg. Sötétbe, hallgatásba burkolóznak a házak, a fák. Három óra negyvenöt perc. A monoton egyhangúság megtörik. Csillogó fénypontok, négyszögű fényk^retek vibrálnak az éjben. Gőz sípol, frissen, fiatalosan. Hatalmas kerekek zakatolásának a zaja. A gyár! Az udvaron néhány ember. Mészkövet lapátoló idős bácsi, kábellel bajlódó fiatalember. Az udvar síkját megtörő rácsokból forró pára száll. A vágánypár elé kézisorompó ereszkedik; a sötétben kontúrjait vesztett vagon tolat befelé. Az épületmonstrumban csövek szövedéke. Kígyózva hajló, párhuzamosan futó, magasba törő, öblös rengeteg. Mondják: több kilométer hosszúságban. Szállítószalagok zúgnak, fortyogó víz zubog az óriás tartályokban. Emberek, sötét munkásruhában. Az első műszak. A karbantartók letették a szerszámot: szombattól kezdve szaturálok, cukorfőzők, erőtelep! munkásokká lettek. Mindaddig, míg a répa tart. Mindaddig, míg katonásan — zsákokba, dobozokba csomagolva — nem sorakozik egymás mellett az évi »cukortermés.« — Mi az idei kampány érdekessége? — fordulok az igazgatóhoz, Tóth Lajoshoz. Az ember nem szokta meg, hogy hajnalban a gyár teljes vezetőgarnitúráját a gé' pék között találja. A cukor- igyárban a kampány kezdetén azonban így természetes. Péntek reggel óta talpon vannak, sőt: egy hete már á’lan- dó készültségben. Az előkészületek, a próbagyártás és a tényleges munka megindulása igényli a jelenlétet, s a szervezet igénye — a nyolcórás alvás — ilyenkor nem sokat számít. — Lényeges kapacitásbővítéssel indulunk. Az erőtele- oen két BV rendszerű, olaj- tüzelésű kazánt építettünk be. Ez egyenként 50—50 százalékos kapacitásnövekedést jelent. S ami talán még ennél is fontosabb: a nehéz fizikai megterhelést is majdnem sikerült megszüntetni. Mär csak két kazánunk tüzelése hagyományos. A bepárlót is részben felújították. Az új berendezések részben automatizáltak, s a kapacitás is valamivel . nagyobb. Ugyanakkor modernebb mészkemence is épült Jövőite ehhez mészoltóállo- más és igényes szociális helyiségek csatlakoznak. A gyár lépésről lépésre, fokozatosan korszerűsödik; berendezései nemcsak több és jobb cukrot képesek előállítani, de — és ez, ha lehet még fontosabb — a munkakörülmények is egyre jobbak lesznek. — Mit tud mondani a várható eredményekről? — Kevesebb a répa cukor- tartalma, s a gyökér nagysága nagyobb, mint tavaly. — Eszerint elérik a - múlt évi eredményeket? — Nem valószínű, mert a vetésterület kisebb. — Mennyit fognak naponta termelni? — Húsz-huszonöt vagonnal. A nyersgyárnak talán legmagasabb pontja az, ahol apukor _ készül Műszakváitás. Takács Lajosnak eddig nem sok dolga akadt, s úgy tetszik, hogy váltótársa, Jäger János sem fog többet csinálni. A répa reggel indult útjára a gyárban, s az első kész cukor csak az esti órákban került a szállítószalagra. — Ha egyszer megindult, a kampány végéig meg sem áll — mondja Jáger János. — Sehol nem lehet fennakadás. Ha a répaszeletelő, vagy be- párló nem működne, három óra múlva én sem tudnék mit kezdetni. De a helyzet ' kulcsa mégis nálam van — teszi hozzá tréfásan. — Mert, ugye, mégis ezekben a tartályokban készül a cukor. — A cégjelzés — mondja Takács Lajos nem kis szakmai büszkeséggel. A lépcsőkön lefelé ballagva élénk nyüzsgésre figyeltem fel a répaszeletelőnél. Motorvíjjogás és a felvonó dübörögve szállította a répát. Egy munkás nagyot sóhajtott: — Megkezdődött! Csupor Tibor SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. szeptember 27. 3
