Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-25 / 225. szám

AZ MSZMP SOMOGY HISYII • I Z O TT S A 0 A N A K LAPJA XXVI. évfolyam, 225. szám. Péntek, 1970. szeptember 25. Szemléltétől történelemoktatás Az idei tanév kezdetére a Kartográfiai Vállalat kiadásá­ban jelent meg az általános iskolák felső tagozata — te­hát a 10—14 éves tanulók — számára a Képes Történelmi Atlasz. Dr. Hegyi Gyula, a vállalat igazgatója sajtótájé­koztatón ismertette a külsejé­ben is tetszetős, tartalmában pedig érdekes és újszerű ki­adványt. Magyarországon en­nek a korosztálynak eddig még nem készült történelmi atlasz. A nyolc színnyomás­sal készített atlasz tartalmát neves történészekből, pedagó­gusokból és térképészekből álló bizottság határozta meg. A vállalat szerkesztőinek, raj­zolóinak és nyomdászainak egyik csoportja két évig dol­gozott a létrehozatalán. Az atlasz szerkezete meg­egyezik az általános iskolai tankönyvekével, tehát az egyes térképek a világ- és a magyar történelem fontosabb esemé­nyeit egyaránt bemutatják. Amit csak lehet, kis színes figurák, képek illusztrálnak, mégpedig a történelmi ese­mény színhelyén (tehát a ve­lencei gályát a Földközi-ten­Van mit védeni! Nagyatádon a Fegyveres Erők Klubjában szerdán nyí­lott meg az a kiállítás, amely a polgári védelem jelenlegi helyzetét, feladatait és a ren­delkezésre álló eszközöket szemlélteti. Szerepel itt min­den, amit érdemes és kell is védeni. S a kiállítás arra is választ ad: hogyan. Élelmi­szerek sugármentes csomago­lása, a mezőgazdaság védel­me, műszaki mentes, óvóhe­lyek elhelyezése és a sugár- fertőzést jelző különféle mű­szerek láthatók itt. Döbbene­tes hatású plasztikmodellek szemléltetik a radioaktív anyagok káros hatását a szer­vezetre, sebek, daganatok mu­tatják a védekezés elmulasz­tásának következményeit. Ta­lán a legnagyobb sikert a há­zilag is elkészíthető — szab­ható, varrható — védekező eszközök aratták. A kiállítás a nagyatádi já­rás több községeibe is eljut a hónap folyamán. Apróságok egy iskolából Nyakleves Palkó fontos megbízatást ka­pott. Édesanyja elküldte a hús­boltba. Megmond­ta neki, hogy a sertés nyakrészé­ből vásároljon egy kiló húst. Hazafe­lé menet Palkót valaki megszólí­totta, es megkér­dezte tőle, hogy honnan jön. Ille­delmesen vála­szolt, a húsbolt­ból, otthon »nyak­leves« lesz az ebéd. íme, sötét Jancsi izgulós természetű le­gényke, igy a fe­lelésnél gyakran bakizik. Egyik alkalommal, Pető­fi Szeptember vé­gén című gyönyö­rű költeményéről beszélgetnek. A felelés során Jan­csi így mondta a vers egyik sorát: — Íme, sötét fe­jem őszbe vegyül mar'... stb. Mire a tanar csendesen: — Igazad van. Jancsi! A költő­nek a haja, más­nak a feje sötét. Az osztály har­sány kacagásba tört ki. Dőli Zolit kisiskolás korában gyakran kellett figyelmez­tetni óra alatti be­szélgetése miatt. Egy alkalommal — már sok volt a rovásán — rövid időre kiállítottam a pad mellé. Ezért mélységesen meg­sértődött. Azt mondta: — Gyűjjön csak arra mifelénk! Tudom, hogy rá is biztatom a Dolit! A Dőli egy nagy, fehér ko­mondor volt. Pszt! Vendel bácsi gyerekeiből talán minden osztályba jutott. Ha néhány féldeci után meg­jelent az iskolá­ban, elmaradha­tatlan furkósbot- jával (mivelhogy pásztor volt), már a folyosón ékte­len hangoskodás­sal kezdte, hogy fiai közül Vendi így, Laci úgy, Jó­zsi meg amúgy vi­selkedik. Halkan figyel­meztettem, hogy legyen csendben, folyik a tanítás, és hangoskodásaval zavarja a munkát. Erre még hango­sabban szidta a csemetéit, fogait csikorgatta, és most már a botjá­val is nagyikat koppantott a fo­lyosó kövezetén. Elfogyott a tü­relmem. s emel­kedett hangon rá­szóltam: — Ne hangos­kodjék! Mire jobb keze mutatóujját szája elé tette, és szinte suttogva így szólt: — Pszt! Csende­sen! Folyik a ta­nítás! Ezután megfor­dult, szépen elbal­lagott, mintha mi sem történt volna. K, JL gerhez, az Eiffel-tornyot Pá­rizshoz, a nagy földrajzi fel­fedezők arcképét az általuk felfedezett területekhez raj­zolták). A Képes Történelmi Atlasz a korabeli gazdasági, techni­kai, kulturális és művészeti életet is igyekszik ábrázolni. A csataképek mellett ugyan­úgy megtalálhatók a görög és perzsa hajókat bemutató raj­zok, mint a termelőeszközök fejlődésének illusztrációi vagy az indián totemoszlop, vagy a technika és tudomány nagy vívmányait bemutató térkép­oldal. Az atlasz nem csupán rögzíti a tényeket, hanem az összefüggésekre is rámutat, ezzel segíti a történelmi ese­mények, a fejlődés és az ösz- szefüggések megértését. A Képes Történelmi Atlasz mind tartalmában, mind fel- dolgozási módjában eltér az iskolai térképek eddigi formá­jától. A szerkesztőknek sike­rült olyan atlaszt készíteniük, amelyet bizonyára örömmel vesznek kézbe a tanulók. Megfelelőnek tartják a taná­rok is, és haszonnal forgathat­ja mindenki, aki érdeklődik a történelem iránt. Harminckét lakás Zene és élettan A Delta magazin részletesen beszámol azokról az érdekes kutatásokról, amelyeket Kara­jan, a világhírű karmester kezdeményezett; kutatóinté­zetet alapított, ahol korszerű élettani vizsgáló módszerekkel kívánják tisztázni a zene és az ember kapcsolatának törvény- szerűségeit. A magyar »alapbútor-* meg­születésével a »Gyári bútor — lakásméretre« című cikk fog­lalkozik, egy másik tudósítás pedig ismerteti az életmentés — újraélesztés — megtanítá­sára alkalmas életnagyságú bábukat, az »elektronikus ma- nekenek«-et. A kontinensek vándorlásának sokat vitatott elméletéhez új adatokat szolgáltató kutatások, a vulkáni tevékenység új ér­telmezése, a komputerek új, színekben fénylő számjegyes kijelzői, az »eszményi fém« (acélnál keményebb és víznél könnyebb fémhidrogén) előál­lítására irányuló kutatások, a naprendszerben tervezett uta­zás lehetősége, a képeket rak­tározó emlékezet működése: ezek az új Delta-szám főbb témái. Ezenkívül a tudomá­nyos információk és hírek se­rege, száznál több jelentős — részben színes — fotó, humor, érdekesség gazdagítja a nép­szerű lapot. Két tizenhat lakásos, háromemeletes állami és OTP-ház épül Marcaliban. Az egyik tizenhat lakásos épület ez év decemberében, a másik a jövő év augusztusában készül el. Elragadtatással olvastam annak idején Marx György cik­két a gyorsuló időről, és mint annyian, igyeiceztein megszív­lelni igazságait. Kevéssé vagyok elragadtatott viszont, amikor — sajnos így van — nagyon rossz szóval kifejezve: slágert gyártottunk a gyorsuló időből. Hivatkozunk rá únos-úntalan, hogy rohannak perceink, számlálhatatlan a feladatunk. Mintha immáron a futás lenne az emberiség egyetlen küldetése a világban! Pedig korántsem hiszem, hogy Marx György »minden fu­tás igazolásának«, egyfajta katalizátornak szánta volna ta­nulmányát. Inkább kórkép az. »Nem köszönök neked az utcán; ne haragudj, szágulda- nom kell!« »Félrehajtom fejem, láthatatlan tervekbe fúrva, és szala­dok, vállaimon a másodpercek tengernyi gondjával, mintha én lennék Kaposváron a fő észhordozó.« »Azt mondom, hogy hétfőn délelőtt gyere háromnegyed ki­lenc után négy perccel, mert ezer teendőm van — száguld a világunk...« Lehet, hogy a többség másként van vele, én nem különö­sebben rajongok a tévében Doktor Agy fejtegetéseiért sem, de amit a magyar munkatempóról mondott, az igaz. És úgy tűnik, hogy néha — miként a néhai slágerben énekelve vagyon ■— megáll az idő... Nincs itt valami ellentmondás? És még egy adalék rohanó életünkből — az et. Tisztelt Et! Kedves Et.! Mi több: Drága Et.! Azit hiszem tudják mit jelent: Et = élvtárs (?). Nos, et! — Íme a rohanás újabb bizonyítéka!' Hiszen már annyira »meg van számlálva« minden másodpercünk, hogy lerövidítünk mindent, amit csak lehet, hogy ezzel se múljék a drága idő! Et.! Hát nem csodálatos? Korunk, zseniális ötletes­ségünk kiváló bizonyítéka! Et.! A múltkor is felbontottam egy levelet. »Tisztelt Szer­kesztő Et.!.« No lám, hogy siet az illető! Aztán végigolvastam a ret­tentő hosszú és unalmas cikket, ami mégis azt bizonyítja, hogy ráér. És azt is, hogy nem ártana, ha a megszólításra — amely egykor a politikai-világnézeti összetartozás legszebb szava­ként született — ez az et. rövidítés semmiképpen sem jó! És ha mégis elegendőnek tartja a fogalom kifejezésére valaki, azt már m. a. f. (Rövidítés Gárdonyi után, s azt jelenti: megette a fene!) T. T. Noteszlap „Csirkejáték" Nem hittem volna, hogy ná­lunk is í akad követője. Vala­hol »csirkejáték«-nak nevezte valaki. Találó elnevezés. Miről is van szó? Talán Kerouac regényében olvashat­tam először erről a »játékról.« Fiatalok várják az út közepén a száguldó járművek érkezé­sét. A utolsó pillanatban ug­ranak el előle. A másik vál­tozat: a sebesen közeledő gép­kocsi vagy teherautó előtt át­rohanni az egyik járdaoldalról a másikra, centiméterekkel surranni el a jármű orra előtt. Életet kockáztató,, valóban csirkeesztélenségre emlékez­tető »játék!« Azt hinné az ember, hogy nálunk nem akadnak követői. A bizonyítékot — az ellen­kezőjére — a Berzsenyi utcá­ban láttam. Festékpöttyökkel telehintett ruhájú fiú intett két társának, és gyors szökellé­sekkel rohant át az utca má­sik oldalára. Hajszállal egy érkező motorkerékpár előtt. »Nagy voltál!« — harsogta a két társa elismeréssel. A járó­kelők azonban nem így érté­kelték a teljesítményt. A há­rom fiúnak a futásban kel­lett menedéket keresnie a felháborodás hullámai elől. Az ostoba »csirkejáték« két ember életébe vagy sérülései­be is kerülhetett volna. L. L. Születésnap 82 gyertyával A párizsi mű* vészvilág a na­pokban ünne­pelte Maurice Chevalier 82. születésnapját a Tuileriák kertjében. A képen: Az ün­nepelt es a fia­tal sanzonéner kesnö, Mireil- le Mathieu el­fújja az óriási születésnapi torta 82 gyer­tyáját. MÉM soeoic A majmok és a tévé Egy amerikai tudós meg­állapította, hogy a maj­mok rendicívüi szerétbe az ökölvívó-mérkőzéseket. Ha tv-közvetítést látnak róla, izgatottan mocorognak, s időnként még lelkesen tap­solnak is. A bűnügyi fil­meket és a szórakoztató zenei előadásokat is ked­velik, ha azonban a tv va­lamelyik politikus beszé­dét közvetíti, halálosan unják magukat. Sőt: néha még a fülüket is befogják. Csók és film Pontosan hetvenöt éve annak, hogy megszületett az első filmcsók: May Er­win és John Rice egy félénk puszit váltottak a vász­non. A jelenet azonban óriási felháborodást keltett a nézők körében. Később a filmcsók mindennápos látvány lett, a filmművé­szet fénykorában évente 50 ezer csók csattant el a vásznon. Azóta a rendezők is rá­untak a puszis jelenetek­re, és ha csak lehet, ki­hagyják művükből. Jelen­leg mintegy 3000 filmcsó­kot láthatunk évente. Nö­vekedett viszont a szenve­délyes ágyjelenek száma. Szótlan, makacs öregúr Normandiai rokonaihoz utazott néhány heti nya­ralásra a 84 éves Jules Bo­nomét. A korához képest mozgékony öregúr megér­kezése után azonnal sé­tálni indult. — Egy órán belül jövök — mondta. Amikor azonban még órák múlva sem tért visz- sza, a rokonok nyugtalan­kodni kezdtek, és értesítet­ték a rendőrséget. A rend­őrök átkutattál?: az égés* falut és környékét, de az öregúrnak híre-hamva sem volt. Végül másnap dél­után ráakadtak. Nyolcvan kilométernyire a rokonok falujától. Mint kiderült, a fürge öregúr eltévedt, de mert nem szeretett idegenekkel szóba állni, nem kérdezős­ködött senkitől az út felöl, csak ment az orra után. Válogatós ifiasszony Egy Ausztráliába kiván­dorolt 22 éves lengyel el­vált asszony megérkezte után azonnal a következő hirdetést tette közzé a la­pokban : Angolul nem tudó csinos fiatalasszony férjhez men­ne! Azóta szombaton és va­sárnap sorbanállnak há­za előtt a nősülni szándé­kozó fiatalemberek. A válogatós asszonyka azonban még mindig nem találta meg az igazit. Somogyi Néplap MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: .JÁVORI BGLA Szerkes^tösee: • Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51*. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előf­izethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknéL Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 0fi7 tveszuu a Somogy megyei Nyomda- pan Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner Józsei

Next

/
Thumbnails
Contents